University of Szeged

Camacho Posada Maria Fernanda

South America International Conference 
Conferencia Internacional de América del Sur 
Dél-Amerika Nemzetközi Konferencia 
41 
Book of Abstracts ǁ V. South America International Conference ǁ Budapest, Hungary ǁ February 28 - March 1, 2025 
 
 
 
Online Session: Spanish 2. – Security in the Post-Cold War Era 
 
Camacho Posada, Maria Fernanda 
Institution: Ludovika University of Public Service, Hungary (PhD Program) 
Country of origin: Colombia 
Email: mafecapo @ gmail.com 
 
Cybersecurity Strategies in Regional Integration Alliances: A Comparative Study of the 
Pacific Alliance and the Visegrad Group 
As global interconnectivity continues to expand, cybersecurity challenges within regional 
integration alliances have become a critical concern. This abstract presents a comparative analysis 
of the cybersecurity agendas of two distinct regional integration initiatives: the Pacific Alliance 
and the Visegrad Group. 
The Pacific Alliance, comprising Chile, Colombia, Mexico, and Peru, represents a geographically 
dispersed coalition in Latin America, while the Visegrad Group, consisting of Hungary, Poland, 
Slovakia, and the Czech Republic, forms a bloc in Central and Eastern Europe. Despite differences 
in geography, historical backgrounds, and economic development, both alliances share a 
commitment to regional integration and cooperation. 
This study explores the cybersecurity strategies, policies, and initiatives adopted by these 
alliances to address emerging digital threats. It evaluates their roles in promoting cybersecurity, 
facilitating information sharing, and strengthening collaboration among member states. 
Additionally, the research examines the influence of regional dynamics, including external actors 
and power balances, on the formulation and implementation of cybersecurity policies. 
By comparing these two regional alliances, this study seeks to provide insights into how diverse 
regional contexts shape cybersecurity agendas. The findings offer valuable implications for 
policymakers, highlighting the approaches regional alliances use to enhance cybersecurity amid 
evolving cyber threats and vulnerabilities.  
 
Keywords: Cybersecurity, Regional integration, Policy cooperation, Digital threats, Information 
sharing 
 
 
Abstract in Spanish (Presentation Language): 
Estrategias de ciberseguridad en Alianzas de Integración Regional: Un estudio 
comparativo de la Alianza del Pacífico y el Grupo de Visegrado 
A medida que la interconectividad global sigue expandiéndose, los desafíos de ciberseguridad en 
las alianzas de integración regional se han convertido en una preocupación crítica. Este resumen 
presenta un análisis comparativo de las agendas de ciberseguridad de dos iniciativas de 
integración regional distintas: la Alianza del Pacífico y el Grupo de Visegrado. 
La Alianza del Pacífico, conformada por Chile, Colombia, México y Perú, representa una coalición 
geográficamente dispersa en América Latina, mientras que el Grupo de Visegrado, integrado por 
Hungría, Polonia, Eslovaquia y la República Checa, forma un bloque en Europa Central y del Este. 
A pesar de sus diferencias geográficas, antecedentes históricos y desarrollo económico, ambas 
alianzas comparten el compromiso con la integración y la cooperación regional. 
Este estudio analiza las estrategias, políticas e iniciativas de ciberseguridad adoptadas por estas 
alianzas para hacer frente a las amenazas digitales emergentes. Se evalúa su papel en la promoción 
South America International Conference 
Conferencia Internacional de América del Sur 
Dél-Amerika Nemzetközi Konferencia 
42 
Book of Abstracts ǁ V. South America International Conference ǁ Budapest, Hungary ǁ February 28 - March 1, 2025 
 
 
 
de la ciberseguridad, la facilitación del intercambio de información y el fortalecimiento de la 
colaboración entre los Estados miembros. Además, la investigación examina la influencia de las 
dinámicas regionales, incluidos los actores externos y los equilibrios de poder, en la formulación 
e implementación de políticas de ciberseguridad. 
Al comparar estas dos alianzas regionales, este estudio busca ofrecer perspectivas sobre cómo los 
diferentes contextos regionales influyen en la formulación de agendas de ciberseguridad. Los 
hallazgos proporcionan valiosas implicaciones para los responsables de la formulación de 
políticas, destacando los enfoques que las alianzas regionales emplean para reforzar la 
ciberseguridad ante amenazas y vulnerabilidades en constante evolución. 
 
Palabras clave: Ciberseguridad, Integración regional, Cooperación en políticas, Amenazas digitales, 
Intercambio de información  


Spanish

Cybersecurity strategies in regional integration alliances: a comparative study of the Pacific Alliance and the Visegrad Group = Estrategias de ciberseguridad en Alianzas de Integración Regional: un estudio comparativo de la Alianza del Pacífico y el Grupo de Visegrado : [abstract]

Ehrenfeld Rohland Evelyn

South America International Conference 
Conferencia Internacional de América del Sur 
Dél-Amerika Nemzetközi Konferencia 
45 
Book of Abstracts ǁ V. South America International Conference ǁ Budapest, Hungary ǁ February 28 - March 1, 2025 
 
 
 
Online Session: Spanish 2. – Security in the Post-Cold War Era 
 
Ehrenfeld Rohland, Evelyn 
Institution: Academia Nacional de Estudios Políticos y Estratégicos, ANEPE 
Country of origin: Chile 
Email: evelyn.ehrenfeld @ gmail.com 
 
Evolution of Security and Defense in Chile in the Post-Cold War Era 
Chile was a pioneer in Latin America in publishing the National Defense Book in 1997, aligning 
with international efforts to promote transparency, mutual trust, and cooperation through White 
Defence Papers. This first edition was followed by updates in 2002, 2010, and 2017, along with 
the 2020 National Defence Policy, which is currently under review. 
The analysis of these documents highlights the progressive evolution of the defence concept, 
reflecting a shift from a traditional model centred on conventional state threats toward a 
Multidimensional Security approach, which considers a broader range of threats, challenges, and 
security concerns. 
In this context, the COVID-19 pandemic acted as a catalyst for ongoing transformations, 
consolidating the use of defence capabilities in managing non-traditional threats. A key example 
is the protection of critical infrastructure and the increasing use of constitutional states of 
emergency to counter the rise in criminal activities, particularly those related to organized crime. 
The presentation examines this evolution, identifying the factors that have driven the 
transformation of security and defence concepts in Chile and their implications for current 
strategic planning. 
 
Keywords: Chile, Defense, Security, Multidimensional Security, Threats 
 
 
Abstract in Spanish (Presentation Language): 
Evolución de la seguridad y defensa en chile en la era de la posguerra fría  
Chile fue pionero en América Latina con la publicación del Libro de la Defensa Nacional de Chile 
en 1997, en línea con los esfuerzos internacionales para fomentar la transparencia, confianza 
mutua y cooperación a través de los Libros Blancos de la Defensa. A esta primera versión le 
siguieron las actualizaciones del 2002, 2010 y 2017, además de la Política de Defensa Nacional del 
año 2020, que se encuentra en proceso de actualización.  
La revisión de estos documentos evidencia la evolución progresiva en el concepto de defensa, 
reflejando una transición desde un modelo tradicional centrado en amenazas convencionales al 
Estado, hacia un enfoque de Seguridad Multidimensional, que considera otras amenazas, desafíos 
y preocupaciones a la seguridad.  
En este contexto, la pandemia del COVID-19 catalizó los cambios en curso, consolidando el uso de 
capacidades de la defensa en la gestión de amenazas no tradicionales. Ejemplo de ello es el 
resguardo de infraestructura crítica y el incremento de la declaración de estados de excepción 
constitucional para contener el incremento de actividades delictivas, particularmente aquellas 
vinculadas al crimen organizado.  
En la presentación se analiza dicha evolución, identificando los factores que han impulsado la 
transformación del concepto de seguridad y defensa en Chile y sus implicancias para el diseño 
estratégico actual. 
 
Palabras clave: Chile, Defensa, Seguridad, Seguridad Multidimensional, Amenazas 


Evolution of security and defense in Chile in the Post-Cold War era = Evolución de la seguridad y defensa en chile en la era de la posguerra fría : [abstract]

Péter Éva

7
Péter Éva
KÖLTÉSZET ÉS ZENE ÖSSZEFONÓDÁSA 
A MAGYAR NYELVŰ ZSOLTÁRÉNEKLÉSBEN
450 ÉVE SZÜLETETT SZENCI MOLNÁR ALBERT
Szenci1 Molnár Albert születésének 450. évfordulójára emlékezve, közép-
pontba állítom a zsoltárparafrázis irodalmat, azon belül az 1562-ben kelet-
kezett genfi zsoltárok magyar nyelvű fordítását, mely Szenci munkájának 
időtálló gyümölcse. A Psalterium Ungaricum megjelenésével a protestáns 
gyülekezetek használatba vehették mind a 150 genfi zsoltárt, magyar nyel-
ven, verses formában, ritmikus éneklésre alkalmas dallamokkal. E fordítást 
megelőzően, vagy éppen ezt követően – tágabb megfogalmazásban a 16. 
században – számos más zsoltárparafrázis született, melyekről kevesebb 
információt rögzített a szakirodalom. Ezek szerzői többnyire a magyar refor-
mátorok, magyar költők voltak, akik néhány, kiemelt szentírási zsoltár szö-
vegtartalmára koncentrálva, gyülekezeti éneklésre alkalmas anyagot alkot-
tak. Zsoltárköltészet és zene összefonódásának szép példái ezek.
Szenci Molnár Albert 1574-ben született a Pozsony megyei Szencen, 
jómódú molnár család gyermekeként.2 Alsóbb iskoláit szülővárosában végezte, 
majd a család elszegényedése miatt további tanulmányait saját erejéből kellett 
folytatnia. 1586-tól vándordiákként Győrben, Göncön, Debrecenben tanult. 
Göncön Károli3 Gáspár környezetében tevékenykedett a Vizsolyi Biblia fordí-
tásakor, nyomtatásakor. Ezt követően Kassán volt nevelő, majd Németország-
ban Wittenbergben, Drezdában, Heidelbergben tanult. Három évig, ösztön-
díjasként, a strassburgi akadémiára járt. 1595-ben baccalaureatusi fokozatot 
nyert. Genfben megismerte Theodor Bezát, majd itáliai utazás következett. 
1  Ismert Szencziként is. 
2  Az életrajzi adatok forrása A magyar irodalom története II. kötet. Szerk. Klaniczay Tibor. 
A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szenci Molnár Albert. Élete. Akadémiai kiadó, 
Budapest, 1965.
3  Vagy Károlyi.
8
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
1596-tól folytatta tanulmányait Heidelbergben, 1599-ig. Komoly nyelvi, filo-
lógiai képzést nyert. 1600 tavaszán visszatért Német országba. 1603-ban Alt-
dorfban telepedett le, ahol mindössze fél év alatt elkészítette latin- magyar, 
majd magyar-latin szótárát. Az európai tudományos élet elismert tagja lett. 
E tény még intenzívebb munkára sarkallta. 1606-ban elkészítette  Altdorfban 
zsoltárfordítását, majd Móric, hesseni fejedelem támogatásával Marburgban 
telepedett le és 1608-ban átdolgozta Károli Gáspár bibliafordítását. 1612-ben 
visszatért Magyarországra,  Batthyány Ferenc udvari prédikátora lett, később, 
1614-ben Komáromba ment lelkésznek. Bethlen Gábor tanári állást ajánlott 
fel neki 1615-ben, ám nem fogadta el, mert úgy vélte, hogy tudományos tevé-
kenységét Németországban jobb körülmények között végezheti. Ambergben 
segédtanító, Oppenheimban kántor volt, majd  Heidelbergben, Hanauban élt 
és dolgozott. 1624-ben  Kassára költözött, ahol Bethlen Gábor gondoskodott 
ellátásáról, hogy kizárólag a tudományos és írói tevékenységnek szentelje ide-
jét. Utolsó éveiben (1626-tól) már Kolozsváron tevékenykedett, majd 1634-
ben elhunyt. A Házsongárdi temetőben van nyughelye.
Lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító volt. 
Bethlen Gábor megbízásából magyar nyelvre fordította a legfontosabb refor-
mátus teológiai iratot: Kálvin Institutioját.4 Jelentős munkái közt említhető 
Magyar nyelvtan-a,5 Abraham Scultetus prédikációgyűjteményének magyar 
nyelvű változata (Oppenheim, 1617),6 Imádságos könyvecske (Heidelberg, 
1621), mely a német reformátusok Bullinger-Frisius féle imakönyvének for-
dítása, Kis Catechismus, A legfőbb jóról, mely erkölcsfilozófiai elmélkedéseket 
tartalmazó fordítás Georg Ziegler 16. századi latin nyelvű munkája nyomán.7
Szenci Molnár Albert rendszeresen naplót vezetett.8 Életével, munkássá-
gával kapcsolatos értékes adatokat ismertek meg a kutatók annak lapjairól. 
Dienes Dénes teológiai tanár, aki a Sárospataki Teológiai Akadémián az egy-
háztörténeti tanszéket vezeti, utal írásában e naplóra,9 mely szerint Szenci a 
4  Hanauban jelent meg  Az keresztyén religióra és az igaz hitre való tanítás címmel.
5  Nova grammatica Ungarica, Hanauban jelent meg, 1610-ben
6  Abraham Scultetus (1566-1624) heidelbergi udvari lelkész
7  A Discursus de summo bono, Az legfőbb jóról Lőcsén jelent meg 1630-ban.
8  Szenci Molnár Albert naplója. Közzéteszi Szabó András, Universitas (Historia Litteraria, 13), 
Budapest, 2003.
9  Lásd: Dienes Dénes: Szenci Molnár Albert. In: Károlyi Gáspár és Szenci Molnár Albert Zsol-
tárai (Hasonmás kiadás). Hernád Kiadó, Sárospatak, 2022, 250-252.
9
KöLTÉSzeT ÉS zene öSSzefOnÓdÁSA A mAgyAr nyeLvű zSOLTÁrÉneKLÉSBen
genfi zsoltárokkal Heidelbergben, 1594-ben ismerkedett meg. Két nyelven 
hallgathatta, az eredetileg francia nyelven megírt, genfi zsoltárokat: a temp-
lomban német nyelven énekelték, Ambrosius Lobwasser fordításában,10 
az egyetemi közösségben pedig latin nyelven, Andreas Spethe szövegével. 
A magyar nyelvű fordítás elkészítésekor elsősorban a német, de a latin for-
dítást is figyelembe vette. Természetesen követte az eredeti francia nyelvű, 
verses genfi zsoltárszöveget és a magyar nyelvű Szentírás prózai szövegét 
is. 1604-ben elkészült néhány zsoltárfordítása, melyet el is küldött Johann 
 Piscator herborni teológiaprofesszornak, aki bíztatta a munka folytatására. 
Miskolci Csulyak István, erdélyi református lelkész, zempléni esperes, költő 
is fordításra ösztönözte, így folytatta az intenzív munkát, 1606-ban, Altdorf-
ban. Naplójába írt bejegyzése szerint, március 9 és május 22 között elkészítette 
az első 100 zsoltár fordítását, majd szeptember 1 és 23 között a fennmaradó 
50 zsoltárét. Három hónap munkáját, a Psalteriumot valamint a Kis katekiz-
must, együtt nyomtattatta ki, 1100 példányban, 1607. április 22 és május 12 
között Herbornban, Christoph Rab (lefordítva: Hollos Christof) által.
Nehézséget jelentett a fordítás során a francia és a magyar nyelvben haszná-
latos szótagok, szavak, kifejezések különböző hosszúsága. A Psalterium Unga-
ricum kötet elején olvasható Dedicatio és Epigramma után következő Elöljáró 
beszéd záró részében vall erről Szenci: “Annakokáért meggondolhatja minden, 
minemő nagy munkával kellett énnékem az hosszú magyar igéket az franciai 
apró igékből álló versekre formálnom, holott egy syllabával sem tehettem többet 
hozzá, sem az sensustúl nem kellett eltávoznom. Mert nagyobb gondom volt 
az fondámentumbéli igaz értelemnek fordítására, hogy nem az verseknek ékes-
getésére.”11 Figyelnie kellett a dallamra, a ritmusra és az eredeti francia ver-
sekre. Egyetlen szótaggal sem térhetett el ezek szerkezetétől. Ebben a korban 
nagy teljesítménynek számított munkája, méltán nevezik őt az első magyar 
műfordítónak. A zsoltárok nyelvi problémái, szövegérthetősége kapcsán A. 
Molnár Ferenc rávilágít arra, hogy: „vannak olyan szavak, szószerkezetek, 
versszakok, amelyeket az egyháztagok többsége vagy az érdeklődők, sőt sokszor 
a lelkészek is már nem vagy nem pontosan értenek. Ilyen esetekben majd a ter-
vezett vagy átdolgozott új énekeskönyvben több módon lehetne változtatni: 1/ a 
kérdéses szavakat, részt jegyzetben röviden meg lehetne magyarázni, leginkább 
10  Lobwasser német fordítását 1573-ban adták ki először, Lipcsében, négyszólamú kottával.
11  Szenci Molnár Albert: Elöljáró beszéd. In: Psalterium Ungaricum. Kis Katekizmus. Herborn, 
1607, 6.
10
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
lábjegyzetben avagy végjegyzetben jelölni az ott szereplő, azóta módosult, meg-
változott vagy egyébként is magyarázatra szoruló jelentést; 2/ esetenként némi-
leg át lehet írni, modernizálni a szöveget; 3/ bizonyos versszakokat és/vagy éne-
keket – nem is keveset – ki lehet hagyni. (A zsoltárok esetében azonban – ha 
maradnak is ki versszakok – a mai gyakorlatnak megfelelően legalább egy, lehe-
tőleg a kezdő versszakot minden zsoltár esetében jó lenne megőrizni.) Termé-
szetesen ugyanakkor speciális vagy tudományos kiadásokban a zsoltárok teljes, 
változatlan szövegű és kommentált kiadása a cél.” 12
A Psalterium Ungaricum 1607-es kiadásában minden zsoltár kezdősora 
előtt monogram utal a szövegszerzőre,13 jelzik a zsoltár kezdősorát latin nyel-
ven,14 majd magyar nyelvű tartalmi összefoglalás olvasható.15 
Kottával olvashatók a zsoltárok. Ha nincs saját dallama a zsoltárnak, akkor 
utalás történik az alkalmazandó dallamra. Ezek megszületése, szerzősége 
kérdésében nem biztosak az adatok.16 A kor felfogása szerint a dallam meg-
alkotóját nem, csupán a művészi feldolgozások szerzőit kellett megjelölni. 
Gyakran kölcsönvettek, átalakítottak már meglévő dallamelemeket, dal-
lamtöredékeket. Természetesnek tartották ezt a régi műzenei gyakorlatban 
ugyanúgy, mint a népdalok dallamának megszületése kérdésében. A genfi 
zsoltárok dallamára vonatkozóan a kutatók állítják, hogy mind a korabeli 
francia világi zene elemei, mind a középkori gregorián dallamok elemei jelen 
vannak e dallamokban.17 Ezekhez kellett alkalmazkodnia Szencinek a szö-
vegfordításkor. 
Zenei elemzés nyomán megállapítható, hogy a dallamok többsége egyházi 
hangnemekben mozog: dórban, frígben, mixolídben. Ion és eol hangnemben 
is szerepel néhány zsoltár. Sor végi kadenciákban vezetőhang alkalmazandó, 
12  A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekes-
könyvben. In: Egyháztörténeti Szemle, 10 évfolyam, 3. szám, 2009, 56-69.
13  Clement Marot=C.M.; Théodore de Bèze=T.B.
14  A Vulgata szövege szerint.
15  Pl. a 23. zsoltár esetében: Clement Marot – Dominus regot me – Hálaadása Dávidnak az 
Istennek reá gondviseléséért és táplálásáért
16  Csomasz Tóth Kálmán: Genfi zsoltárok a XVI-XVIII. században. Új dokumentumgyűjte-
mény a hugenotta zsoltár történetéhez. In: Hagyomány és haladás. Csomasz Tóth Kálmán 
válogatott írásai születésének 100. évfordulóján. Szerk. Bódiss Tamás, Cantio Bt., Budapest, 
2003, 405-417.
17  P. Vásárhelyi Judit: A genfi zsoltárok. Bevezető tanulmány. In: Szenci Molnár Albert: Psalte-
rium Ungaricum. Kis Katekizmus. Herborn 1607. Balassi Kiadó Országos Széchényi Könyv-
tár kiadása, Budapest, 2017, 7-41.
11
KöLTÉSzeT ÉS zene öSSzefOnÓdÁSA A mAgyAr nyeLvű zSOLTÁrÉneKLÉSBen
mely közelíti a dallamokat a ma megszokott dúr és moll hangzáshoz. Notáció 
tekintetében C-kulcsokat, szoprán, alt és bariton kulcsot látunk a kottasorok 
elején. Többnyire előjegyzés nélküliek a dallamok, vagy legfeljebb egy b elő-
jegyzést használ a kottaíró. Alla breve jel szerepel a dallamok elején, bár nincs 
ütemvonal. Hangértékek jelölésére menzurális notációt alkalmaz. Leginkább 
semibrevis és minima alakítja a ritmust, a dallamsor végén longa szerepel. Sor 
végén custos jelöli a következő kottasor első hangjának magasságát.
A 150 genfi zsoltár kiadásában, a kötet végén, a korabeli gyakorlatnak 
megfelelően, megjelenik még Marot két költeménye, melyet zsoltárdallamra 
énekeltek: a Tízparancsolat és Simeon éneke. A függelékben olvasható Szenci 
négy éneke, egy-egy zsoltár dallamára énekelhető költeményként: Minden-
némű háborúság ellen (35. zsoltár dallamára), Az Isten törvényéről (6. zsoltár 
dallamára), Úrvacsora vétele előtt (50. zsoltár dallamára), Úrvacsora vétele 
után (8. zsoltár dallamára). 
A Zsoltárkönyvet német nyelvterületen háromszor adták ki hangjegyekkel 
(1607 Herborn, 1608 Hanau, 1612 Oppenheim), majd ezt követték a magyar-
országi kiadások, hangjegyek nélkül: 1635 és 1642 Lőcse; 1647 Bártfa; 1648, 
1651, 1654, 1655 Várad; 1651 Debrecen.18 Az amszterdami magyar nyelvű 
kiadások kottásak voltak (1644, 1645, 1650). Az első magyarországi kottás 
változat 1652-ben, Lőcsén jelent meg. Érdekességként említhető, hogy a fel-
soroltak közül az 1648-ban és 1655-ben Váradon megjelent kötet, valamint 
az 1654-ben Lőcsén kiadott, több más zsoltárparafrázist is tartalmazott. Ezek 
szerzői a 16. század magyar prédikátorai, akik anyanyelvű énekanyag meg-
teremtésére törekedtek: Huszár Gál, Batizi András, Skaricza Máté, Sztárai 
Mihály, Szegedi Gergely, Bogáti Fazekas Miklós, Kecskeméti Vég Mihály.19 
Figyelemre méltó a zsoltárparafrázisok szövegének megfogalmazása. Költői 
képek, jelzők, metaforák sokasága olvasható bennük. Nyelvi gazdagság tük-
röződik a különböző szerzők egyéni megfogalmazásában.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a genfi zsoltárok magyar nyelvű 
fordítása, valamint a XVI. századi, eredetileg is magyar szöveggel keletkezett 
zsoltárparafrázisok, költői alkotások, dallamaikkal együtt, fontos elemei a 
protestáns liturgiának, az istentiszteletek zenei anyagának. Megtermékenyítő 
18  A genfi zsoltárok magyar nyelvű kiadásait nem csak önállóan, hanem a bibliakiadások füg-
gelékeként is megjelentették.
19  Lásd: Ferenczi Ilona: A genfi zsoltárok helye a magyarországi református és evangélikus éne-
keskönyvben. In: Magyar Egyházzene XVIII (2010/2011).
12
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
hatással voltak a magyar nyelvű kórusirodalom zenei anyagára, hiszen szá-
mos zeneszerző méltónak tartotta ezeket a dallamokat, szövegeket kórusmű-
vek alapjául. Oktatásban, amatőr és professzionális kórusok repertoárjában 
egyaránt helyet kaphatnak.
felhasznált irodalom:
A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református 
énekeskönyvben. In: Egyháztörténeti Szemle, 10. évfolyam, 3., 2009, 56-69.
Csomasz Tóth Kálmán: Genfi zsoltárok a XVI-XVIII. században. Új dokumentum-
gyűjtemény a hugenotta zsoltár történetéhez. In: Hagyomány és haladás.  Csomasz 
Tóth Kálmán válogatott írásai születésének 100. évfordulóján. Szerk. Bódiss 
Tamás, Cantio Bt., Budapest, 2003, 405-417.
Dienes Dénes: Szenci Molnár Albert. In: Károlyi Gáspár és Szenci Molnár Albert Zsol-
tárai (Hasonmás kiadás). Hernád Kiadó, Sárospatak, 2022, 250-252.
Ferenczi Ilona: A genfi zsoltárok helye a magyarországi református és evangélikus 
énekeskönyvben. In: Magyar Egyházzene XVIII (2010/2011).
Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom története II. kötet. A magyar irodalom 
története 1600-tól 1772-ig. Szenci Molnár Albert. Élete. Akadémiai kiadó, Buda-
pest, 1965.
P. Vásárhelyi Judit: A genfi zsoltárok. Bevezető tanulmány. In: Szenci Molnár Albert: 
Psalterium Ungaricum. Kis Katekizmus. Herborn 1607. Balassi Kiadó Országos 
Széchényi Könyvtár kiadása, Budapest, 2017, 7-41.
Szabó András (közr.): Szenci Molnár Albert naplója. Universitas (Historia Litteraria, 
13), Budapest, 2003.
Szenci Molnár Albert: Elöljáró beszéd. In: Psalterium Ungaricum. Kis Katekizmus. 
Herborn, 1607, 6.


Hungarian

Költészet és zene összefonódása a magyar nyelvű zsoltáréneklésben : 450 éve született Szenci Molnár Albert

Bori Katalin

39
Bori Katalin
KIRÁLY KÖNIG PÉTER ÖRÖKSÉGE  
SZEGED ZENEI ÉLETÉBEN
Király-König Péter neve Szegeden méltó elismerésnek örvend. Életét és 
munkásságát többen kutatták, publikálták. Kéziratos hagyatékának egy töre-
déke a Somogyi-könyvtár állományát gazdagítja. Zenei intézmények falain 
emléktáblák állítanak emléket neki. 
Ki volt ő? Miért Szegedet választotta a mesés Alpok helyett? Hogy került 
városunkba, mit köszönhetünk neki? Ezekre és még több kérdésre kapunk 
választ a helytörténeti, helyismereti időutazással egybekötött írásban.
1870. május 29-én született Stájerországban, Roseggben. Édesanyja König 
Maria, édesapja ismeretlen. König Péter ikertestvére Antal, s volt még három 
testvére: Anna, Teréz és Hans.
König Péter féléves volt, amikor Hőge Rudolf angeri főtanító és felesége 
magukhoz vették.
Diákéveiből számos dokumentum, bizonyítványok tekinthetők meg a 
könyvtárban. Elemi iskolai bizonyítványai az admonti bencéskolostorból 
származnak. 1885-ben Grazba került a főgimnáziumba. Az iskola kezdése 
előtt tandíjmentességi kérelemmel fordult az igazgatósághoz. Gimnáziumi 
évei alatt mint zeneszerző is bemutatkozott. Hetedikes gimnazista volt, ami-
kor Leo pápa 50 éves papi jubileuma alkalmából saját szerzeményét adta elő, 
melynek címe: Leo Cantate. 1889. május 12-én a gimnázium házi színpa-
dán mutatták be saját operáját, A praenestei fuvolást. A zenekart zongora és 
harmónium helyettesítette. Jelmezeket az előadáshoz a színháztól kértek köl-
csön. Ebben az időszakban kapta az első felkérését is Edit Salburg grófnőtől. 
A felkérés a grófnő Der Meier im Baumgarten c. négy felvonásos népszínmű-
véhez betétdalok komponálására szólt.
König Péter nevelőapjának köszönhetően számos hangszerrel megismer-
kedett. A diákévei alatt a tudását folyamatosan csiszolgatta.
1889. augusztus 29-től az admonti kolostor novíciusa lett. König Péter az 
admonti magángimnázium alsóbb évfolyamán rendszeresen tanított latint 
40
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
és rajzot. König nemcsak a zenében volt tehetséges, hanem a rajzolásban is. 
1891-ben pl. egy címer megrajzolására kérték fel, amelyet az 1901-ben meg-
jelent „Album Admontense” című dokumentum tartalmaz. (A rajz keresztet, 
horgonyt, babérágat ábrázol egy ovális keretben.). 
1893-ban Pertisauban nyaralt egyik tanítványa családjával. Itt ismerte meg 
a híres zongoraművészt, Emil Sauert, aki javasolta Könignek, hogy felvételiz-
zen a budapesti Zeneakadémiára. 1894-ben itt ismerkedett meg Mihalovich 
Ödönnel, Koessler Jánossal, majd később Dohnányi Ernővel. Az utóbbival 
mély barátság is kialakult, derült ki a levelekből. 1895 nyarán Dohnányi és 
König Bad Ischlbe utazott, s itt találkozott Gustav Mahlerral. A továbbiakban 
levelezéssel tartották a kapcsolatot. 
1897-ben elvégezte a Zeneakadémiát. 1898-ban a győri színházhoz szer-
ződött második karmesternek. Ezt követően az aradi színházhoz került 1899-
ben. Innen Kassára helyezték, hogy helyettesítse az első karmestert. Megfor-
dult még Aranyosmaróton, Verebélyen, Léván, Lugoson. A célja mindenhol 
ugyanaz volt, hogy a színházi életet beindítsa és zenét vigyen az emberek 
hétköznapi életébe. 
1902-ben kezdte el a Faluni bányász című operáját, amelynek szövegét 
barátja, gróf Theodor Salburg regényíró írta. (Ezt a témát Wagner is feldol-
gozta: Die Bergwerke zu Falun WWV67 [befejezetlen, 1842]) Ebben az idő-
ben König Péter a kassai színháztól megvált, de továbbra is ott élt, és magán-
tanárként dolgozott, illetve fellépésekre járt.
1903 novemberében készült el Uriel Acosta című műve, amelyet Győrben 
mutattak be. Ugyanebben az évben Preludium és fugájával részt vett a gróf 
Zichy Géza-féle pályázaton, ahol sok dicséretet kapott.
1904. január 16-án Michalovich Ödön, a budapesti Magyar Királyi Zene-
akadémia igazgatója dr. Gaál Endrének, Szeged város kultúrtanácsnokának 
a következő ajánlólevelet írta: „Nagyságos uram! Tudomásomra jutott, hogy a 
szegedi Városi Zeneiskola igazgatói állására többek között König Péter is pályá-
zott. Engedje meg, hogy valamennyi pályázó között elsősorban s a legmelegeb-
ben ajánljam König Pétert, aki Zeneakadémiánkon elvégezte a zeneszerzés és 
orgona főtanszakot, és mindkettőből oklevelet nyert, ami a legmagasabb zenei 
kvalifikáció.”
A jó referenciának köszönhetően nyolc pályázó közül 1904. január 25-én 
König Péter zeneszerző nyerte el az igazgatói állást.
41
KirÁLy König pÉTer öröKSÉge Szeged zenei ÉLeTÉBen
Levelek támasztják alá, hogy gyors segítséggel egy nap alatt Kassán 1904. 
január 23-án letette a magyar honpolgári esküt. (Ennek hiánya miatt több 
pályázatról is lemaradt korábban.)
1904. február 16-án érkezett meg Szegedre. Az állomáson Szommer 
Endre zeneiskolai tanár várta, s innen mentek az akkori Európa Szállodába 
(volt DÉMÁSZ épület). Az 1904. január 30-i Szegedi Napló így ír érkezésé-
ről: „Nemcsak zeneszerzői, hanem társadalmi munkálkodása révén is remélni 
lehet, hogy König Péter Szegedet valóságos magyar zenei központtá fogja 
tenni.” 
1904. február 16-án kezdte meg működését a Városi Zeneiskolában, amely 
1881-ben jött létre a mai Dóm téren látható Szentháromság szobor helyén.
König Pétert 1904. május 30-án a Magyar Zeneszerzők Társasága taggá 
választotta. 1904 őszén a zsinagóga orgonista állását is elfoglalta, és decem-
ber 8-án önálló hangverseny keretében mutatkozott be a városnak. 
König Péter zenedei igazgatása alatt számos változás történt. Az 1904/05-
ös tanévben jelentős tandíj-emelést hajtottak végre pl.: 30 helyett 60 koronát 
kellett fizetni a növendékeknek. A zongoraoktatás ettől a tanévtől kezdve 
8  évfolyamból állt, minden növendék hetente 3 hangszeres órát kapott. 
A tanítás 4-5 fős csoportokban folyt. A 8 évfolyam elvégzése után a tanu-
lók az ú. n. kiművelési osztályokba léphettek. Az elmélet és az összhangzat-
tan 2 évfolyamon, a karének minden évfolyamon kötelező volt. Az év során 
4 növendékhangversenyt tartottak a Tisza Szálló hangversenytermében. 
A magyar szerzők műveiből összeállított növendékhangverseny hagyománya 
ebben az időben kezdődött, köszönhetően egyrészt az új igazgató szemléle-
tének, másrészt a zeneakadémiai tananyag bevezetésének. Az 1905/1906-os 
tanévet új szervezeti szabály szerint kezdték meg, amely minden szempont-
ból igazodott a budapesti Magyar Királyi Zeneakadémia tantervéhez, így a 
szegedi az egyik legkorszerűbb szellemben oktató vidéki zeneiskolának szá-
mított. König a megemelt óraszámokhoz új tanárokat szerződtetett. Ingyenes 
tanszakként beindította a bőgő, a kürt és a klarinét oktatását.
1905-ben a katonazenekar karmesterével, Figedy-Ficthner Sándorral 
megalakította a Zenekedvelők Egyesületét. 1909-ben bemutatásra került a 
Zongoraötöse. 1909 őszén átvette a Szegedi Dalárda irányítását. 1910. július 
2-án megnősült, tanítványát, Juhász Gyula húgát, Juhász Margitot vette el, 
aki szintén zenész volt, hiszen tanult zongorázni, majd később tanított is a 
42
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
zeneiskolában. Még ebben az évben Bartók a Szegedi Dalárda számára kom-
ponálta König Péter felkérésére a „Négy régi magyar népdal” c. művét.
1914 októberében a katonaság lefoglalta a zenede épületét a Templom 
téren, így az iskola ideiglenes helyre költözött. Délután 3 órakor még volt 
tanítás, délután 5 órára a katonák mindent kiraktak a Templom térre a sza-
kadó esőbe. König szervezésének köszönhetően a hangszereket lovasko-
csikkal ideiglenes helyre szállították, később a tanítást a zsidó népiskolában 
 folytatták. 
A zeneiskola 1916 szeptemberében költözött az 1881-ben épített Tukats 
Ferdinánd-féle alapítványi ház felső emeletére. (Ma a Szegedi Tudomány-
egyetem Bartók Béla Művészeti Kar épülete.) König is ebben a házban kapott 
3 szobás utcai lakást.
1917 májusában Szegeden bemutatásra került a Requiem című műve, 
amelyet a világháborúban elesettekért komponált. 
1921-ben Budapesten adták elő a Tisza kantátáját. Ez a mű állt a legkö-
zelebb hozzá, hiszen a zenét Juhász Gyula versére komponálta. A  Szeged 
c. napilap 1921. június 7-i száma a hangversenyről így írt. ”(…) Ez tiszta 
magyar tárgyú, a  legmagyarabb folyót és Szegedet dicsőitő hatalmas mű az 
idei szezon egyik legértékesebb produkciója volt. Ezzel a jelentős alkotásával 
nem csupán a magyar zeneirodalmat gazdagította, de újabb dicsőséget szerzett 
Szeged városának is.”
1925-ben mutatták be Hymnus Budavárához című kantátáját, amelyet a 
Budai Dalárda jubileumi pályázati kiírására komponált. König Péter több 
alkalommal elgondolkozott azon, hogy a városban működő katonazenekar 
egyéb elfoglaltságok miatt nem mindig tudja vállalni a színházi előadásoknál 
a zenei kíséretet, s jó lenne egy ún. civil zenekar megalakítása is.
1926-ban König Pétert felkérte a Dugonics Társaság vezetősége, hogy 
legyen tiszteletbeli tag. (A Dugonics Társaság Szeged város legrégebbi ma is 
működő civil egyesülete. A társaságot a város legkiválóbb polgárai alapítot-
ták 1892-ben.)
Nemcsak a komponálással, kórusvezetéssel és pedagógiával foglalkozott, 
hanem olykor kutatásnak és írásnak is szentelte az idejét. Pl. 1928 decembe-
rében Schubert: Asz-dúr miséjéről írt tanulmányt a Katholikus Tudósítóban.
Az 1930-as évektől nagy sikerrel énekelte König Péter műveit a szegedi 
egyetemi énekkar Kertész Lajos karnagy vezénylésével. König több tisztséget 
43
KirÁLy König pÉTer öröKSÉge Szeged zenei ÉLeTÉBen
is betöltött a zenei életben, pl.: 1930. január 11-én újra választották az Orszá-
gos Magyar Dalosszövetség tisztújító közgyűlésén társkarnagynak.
Juhász Gyula számos alkalommal írt König Péter felkérésére verset. 1931-
ben sógorának ajánlotta A dóm zenéje című alkotást, amely a helyi sajtóban 
is megjelent.
A belügyminiszter 1933. november 17-én kelt levele engedélyezi számára 
a „Király” név használatát a „König” helyett. A magyarosításra egyébként 
azért volt szüksége, mert idegen hangzású névvel nem kapott volna műkö-
dési engedélyt. A névváltoztatási kérelme sokáig húzódott apróbb akadályok 
miatt –ismerhetjük meg az önéletrajzából.
Az 1935. május 4-i közgyűlés saját kérésére nyugdíjazta.
1940. május 14-én hunyt el Szegeden. A 70 éves születésnapi előkészületek 
temetési előkészületekké változtak, s a gyász vette át a helyét.
Király-König Péter és művei nem felejtődnek el, újabb és újabb generációk 
ismerik meg a nevét. Kéziratos hagyatékának egy része a Somogyi-könyvtár 
gyűjteményében található. A tanulmányban említésre került bizonyítványok, 
levelezések, kották stb. megőrzése fontos az utókor számára, hogy életének 
és munkásságának egy-egy szakaszát a dokumentumok segítségével meg-
ismerjék.
felhasznált irodalom:
Király-König Péter: Önéletrajz. Szeged, Thékes I., 2015
Pethő Villő – Gévayné Janurik Márta: A szegedi Városi Zeneiskola története 1935-
1945 között = Pedagógiatörténeti Szemle. 2016. 1-2. sz. p. 85-101.
Somogyi-könyvtár állományában található dokumentumok
Az előadáson elhangzott zenemű: 
Király-König Péter: Stájer táncok
Előadta felvételről:  Pécsiné Pánczél Mária (hegedű) 
Sigmondné Erős Andrea (zongora)


Király König Péter öröksége Szeged zenei életében

Altorjay Tamás

64
Altorjay Tamás
RADNÓTI VERSEK MEGZENÉSÍTÉSEI 
Radnóti Miklós (1909-1944) származása, családja, élete: 
Újlipótvárosban (Budapest XIII. kerület) született. Apja Glatter Jakab (1874-
1921). Születésekor édesanyja, Grosz Ilona (1881-1909) és fiú ikertestvére 
is elhunyt. Édesapja 1921-ben halt meg agyvérzésben. Radnóti ekkor tudta 
meg, hogy nevelőanyja van, és lánytestvére, Ágika a féltestvére. 
Ezután nagybátyja, majd dédnagynénje gyámsága alatt nevelkedett.
1935. augusztus 11-én vette feleségül Gyarmati Fannit (1912-2014), és a 
Pozsonyi út 1. sz. alatt, Újlipótvárosban béreltek lakást, ahol Fanni haláláig élt.
Beck Judit (1909-1995) festőművésszel – Fanni barátnőjével – 1941 tava-
szán kezdődött viszonya körülbelül egy évig tartott. Hogy mely verseket 
ihlette kapcsolatuk, az vita tárgya. Valószínű azonban, hogy a Harmadik 
ecloga, a Két karodban és a Zápor című verseket ő ihlette.
1943. május 2-án az izraelita vallást elhagyta, s Gyarmati Fannival együtt a 
római katolikus hitre tért át: a budapesti Szent István bazilikában Sík Sándor 
papköltő keresztelte meg.
Tanulmányai:
Nagybátyja kérésére 1927-28-ban elvégzett egy tanévet a csehországi  Liberec 
(észak-csehországi város, német neve Reichenberg) textilipari főiskoláján, 
ahol kitűnt fejlett rajzkészségével. Majd nagybátyja nagykereskedésében, 
a Brück és Grosznál helyezkedett el, ahol könyvelői és kereskedelmi levelezői 
munkával volt megbízva.
1929. december 13-án a budai I. kerületi Verbőczy István (ma Petőfi 
 Sándor) Reálgimnáziumban tett különbözeti érettségi vizsgát. 1930. szep-
tember 11-én érkezett meg Szegedre, s másnap beiratkozott a Ferenc József 
Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakára. 
1930. szeptember 12-én kereste fel Sík Sándor (1889-1963) költő piarista 
paptanárt, neves cserkészvezetőt és irodalomprofesszort, aki nagy hatással 
volt rá, és apai jóbarátja lett.
65
rAdnÓTi verSeK megzenÉSíTÉSei
1932 decemberében magyar nyelv és irodalomból, illetve francia nyelv és 
irodalomból tett középiskolai tanári alapvizsgát.
1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Doktori értekezése Kaffka 
Margit (1880-1918, költő) művészi fejlődéséről szólt. 
Irodalmi munkássága:
Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Szá-
zadok című diáklap Mi szeretnék lenni? címmel. 
1928 októberében barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. 
A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegény-
ség és gyűlölet verse) közölt. 
1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett 
meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt Radnóti Glatter Miklós 
név alatt. 
1930 márciusának elején jelent meg Pogány köszöntő című, első verseskö-
tete a Kortárs kiadónál.
1930-ban egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma 
nevű baloldali diákcsoportnak.
Második verseskötete 1931 márciusának végén látott napvilágot, a Fiatal 
Magyarország kiadásában. Címe: Újmódi pásztorok éneke. 
1932. december 1-jén publikált először a Nyugat című folyóiratban. Az 
Estefelé című versét közölte a lap.
1935 májusában jelent meg Újhold című verseskötete, a Szegedi Fiatalok 
Művészeti Kollégiuma kiadásában.
Radnóti 1935. szeptember 2-án szerepelt először a Magyar Rádióban, ver-
seit Vas István (1910-1991) társaságában olvasta fel.
Következő kötete 1936. november elején jelent meg, Járkálj csak, halál-
raítélt! címmel, s a Nyugat kiadásában látott napvilágot. 
1938. december elején jelentkezett újabb verseskötettel, Meredek út cím-
mel, amely a Cserépfalvi Könyvkiadónál jelent meg.
1940 májusának végén az Almanach-Kiadónál jelent meg az Ikrek hava 
című elbeszélés-naplója és ezzel egyidejűleg a Válogatott versek (1930-1940) 
című kötete. 
1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában megjelent külön kötet formá-
jában Naptár című versesfüzete.
66
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
1943 karácsonyán jelentette meg a Franklin Kiadó La Fontaine verses 
meséiből készített válogatását. 
1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordítá-
sai, a kötetben egyúttal hasonló tematikájú versfordításai is helyet kaptak.
A költészetére mindvégig jellemző a „variációk szomorúságra” hangulat. 
Munkaszolgálatai, halála:
1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát. (Kolozsvár …)
1941. július 1-jén újabb munkaszolgálatos behívót kapott. (Szentendre…)
1944. május 20-án vonult be Vácra, a harmadik munkaszolgálatra. Később 
Bor-ba (Szerbia, rézbányák) került.
Feleségének küldött utolsó levelében – augusztus 16-án – ezt írta: „…öszö-
nöm, Édes, az együtt töltött kilenc évet…”
Radnóti noteszából (a Bori notesz: „Aki ezt a noteszt megtalálja, legyen 
az akár német, francia, szerb vagy magyar, juttassa el Budapestre”) átmásolta 
külön lapokra öt versét, amelyeket a lágerben írt. Ezek a következők voltak: 
Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, À la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett 
menet.
Négy Razglednicat (képeslap) is írt még. Az utolsó verse a negyedik, 1944. 
október 31-én született.
1944. november 4-én vagy 9-én Abda község határában, a Rábca partján 
lőtték agyon a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt. 
Radnóti Miklóst – exhumálás után – 1946. augusztus 14-én helyezték 
örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. A gyászszertartást egykori profesz-
szora, lelki atyja, Sík Sándor végezte. 
A megzenésített Radnóti Miklós versek: 
Kósa György (1897-1984) 
Levél a hitveshez c. zongorakíséretes dala 1963-ban keletkezett. A  szerző 
1905-től 1916-ig a Zeneakadémián tanult, ahol zeneszerzés-tanára Siklós 
Albert, Herzfeld Viktor és Kodály Zoltán, zongoratanára Bartók Béla és 
Dohnányi Ernő volt. Kósa a klasszikus zene széles műfaji területein alkotott: 
kilenc szimfóniát, nyolc vonósnégyest, nyolc operát, nyolc balettet, huszonöt 
oratóriumot és kantátát, három misét, számos kamara-, kórus- és szólóhang-
szeres művet stb. alkotott, de dalai is művészetének fontos vonulatát jelentik. 
67
rAdnÓTi verSeK megzenÉSíTÉSei
A vers 1944-ben íródott. Kezdő sorai: 
A mélyben néma, hallgató világok, 
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol, 
a háborúba ájult Szerbiából 
s te messze vagy.
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai.  
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1994. pp. 215-216)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Szoveggyujtemeny-szo-
veggyujtemeny-1/a-xx-szazad-irodalma-9C3D/radnoti-miklos-1909-1944-
A5A2/versei-A5A3/level-a-hitveshez-A66F/
A dal zenei jellemzői: 
• Hangnemi bizonytalanság (a kíséret felső és alsó szólama más-más 
hangnemben értelmezhető)
• Az énekszólam hangneme is néhány ütemenként változik
• Feltűnő az énekszólam közel két oktávos hangterjedelme
• Az ütemmutatók aszimmetrikusak, 5/8 és 3/8 között váltakoznak 
• A dalnak két 9 ütemnyi agitato szakasza van, ahol az énekszólam eltérő, 
de a kíséret teljesen azonos
• Ezeken a szakaszokon szimmetrikus, 4/4-es az ütembeosztás, de a 
feszültséget a kíséret triolás ritmusa és az ének szólam nyolcad – negyed 
felépítésének eltérése fokozza
Mihály András (1917-1993) 
Tanulmányait 1934-től 1938-ig a Zeneakadémián Schiffer Adolf (gordonka), 
valamint Waldbauer Imre és Weiner Leó (kamara zene) tanítványaként 
végezte. Magánúton Kadosa Pálnál és Strasser Istvánnál tanult zeneszerzést. 
1941-től 1946-ig munkás kórusok vezetésével foglalkozott.
Radnóti Miklós: Az áhitat zsoltáraiból c. nyolc részből álló versciklus 1928. 
július – 1929. augusztus 1. között íródott.
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai. Szépirodalmi Könyv-
kiadó, Budapest, 1994. pp. 247-251)
https://hycry.wordpress.com/2010/09/12/radnoti-miklos-az-ahitat-zsoltaraibol/
68
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
A dalciklus zenei jellemzői: 
Hangnemi szabadság
– Változó ütem (2/4, 3/4, 4/4, 5/4)
– A kíséret kvintolás lüktetésű repetált akkordokkal
A kiséret nónás hangközugrású, nyújtott ritmusú lüktetése
– Változó ütem (2/2, 3/2, 4/2)
Arpeggios kíséret, sok ismétléssel
– Szűk hangterjedelmű énekszólam
– Egyenletes – 4/4-es – ütem
Szőnyi Erzsébet (1924-2019) 
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai énektanári, zongora, 
zeneszerzés és népzenei tanulmányokat folytatott. Egy kantátát alkotott 
 Radnóti Miklós verseire (1974). 
A  kantáta hat tételes: I. Himnusz a békéről, II. Trisztánnal ültem, III. 
Keser édes, IV. Meredek út, V. Virágének, VI. Nyugtalan órán. 
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai. Szépirodalmi Könyv-
kiadó, Budapest, 1994. pp. 144-145, 162-163, 141, 164, 192-193, 161-162)
Az előadó együttes: zenekar, orgona, gyermekkar, vegyeskar.
A Meredek út c. tétel szövegének első versszakát idézzük: 
A „Meredek út” egyik példányára
Költő vagyok és senkinek se kellek,
akkor se, hogyha szótlan dünnyögök:
 ̮ _ ̮ _ ̮ _ sebaj, hisz énekelnek
helyettem kandi ördögök.
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai.  
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1994. p. 164.)
A mű kottája nem hozzáférhető.
Soproni József (1930-2021)
Zeneszerzői ars poeticáját így fogalmazta meg: „Annak a műnek van létjogo-
sultsága, amelyet csak az írhatta [sic!], aki írta. Csak annak a műnek van lét-
jogosultsága, amelyben teljes hitelességgel megjelenik az alkotó. […] A zene 
okozzon örömet, ahogy ez évszázadok során működött. Amikor „szép” 
69
rAdnÓTi verSeK megzenÉSíTÉSei
zenéről beszélek, nem gondolok stílusra, de hitelesen gondolkodó alkotó 
személyiségekre.” A Zeneakadémián Viski János volt a mestere. Két dalcik-
lust is alkotott a költő verseire: Öt dal Radnóti Miklós verseire, énekhangra 
és zongorára (1962), és Három dal Radnóti Miklós verseire, énekhangra és 
zongorára (1962):
Radnóti Miklós:
1. Éjszaka 
2. Dicséret 
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai.  
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1994. p. 192, 103, 168.)
3. Sötét lett (Két töredék 1)
[…]
sötét lett és téged se látlak itt,
pedig mellettem állsz e lomb alatt,
de elrepülsz, kibontod szárnyaid.
Már tested sincsen. Angyal vagy talán?
hiába hagysz itt, visszatérsz, tudom.
Már tested sincs? rád is szitál a köd 
s megősziti hajad a homlokod fölött.
Három dal Radnóti Miklós verseire ciklus zenei jellemzői:
– Gyakori a capella szakaszok az énekszólamban
– Oktáv körüli hangközugrások a kíséretben és az énekszólamban is
– Nagy hangterjedelem az énekszólamban
Bozay Attila (1939-1999) 
Zeneszerzés mestere Farkas Ferenc volt. A tizenkétfokúság ifjúkori, második 
alkotói periódusában (1958-1968) is jelen volt, de megmaradt még a korábbi 
folklór- és a neoklasszicista hatás is. 
Papírszeletek– dalciklus Radnóti Miklós verseire op. 5:
Engedj – Éjszaka – Kisfiú – Mese (szoprán, klarinét, gordonka együttesre)
A Papírszeletek versciklus 1940 és 1944 között keletkezett, 8 verset tartalmaz, 
Bozay Attila ezekől négyet zenésített meg: 
70
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
Engedj
Engedj meghalnom, Édes! 
És gyujts majd nagy tüzet, éhes 
lángokkal égess meg! égess! 
Engedj meghalnom, Édes!
Éjszaka
Fekszik a test, de a sok
lebegő árny áll a falaknál. 
Jár a zsebóra, mereng 
a pohár víz, hallgat a naptár.
Kisfiú
Ordit a napfényben.
Üstöke bronz, szeme láng.
Csak neki szolgál már
rég a fehér elefánt.
Mese
Csöndesen alszik a hegy 
kicsi barlangjában a béke;
még csecsemőnyi csupán,
szelíd őz szoptatja naponta
s rejteni szép hálót 
fon a pók a bejárat elébe.
Zenei jellemzők:
– Mindhárom szólam hangnemileg független
– Engedj: az énekszólam ábrázolja az elszakadást
– Éjszaka: a klarinét jelzi az óraketyegést
– Kisfiú: a klarinét akkord felbontásai rajzolják az ordítást
– Mese: a szólamok rajzolják a mese altató ringatását
71
rAdnÓTi verSeK megzenÉSíTÉSei
Szunyogh Balázs (1954-1999) 
Tanulmányait 1972 és 1977 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti 
Főiskola zeneszerzés szakán végezte Petrovics Emilnél. Kamarazene tanára 
Kurtág György volt. 1977 és 1985 között ugyanott a zeneszerzés tanszak 
tanársegéde és kamarazenetanár, 1985-től egyetemi adjunktus. Művei: voká-
lis és kamarazenei alkotások, dalok, szólóhangszeres kompozíciók. Keserédes 
– kantáta Radnóti Miklós verseire. Tételei: Hajnal. Keserédes. Mint a halál. 
Négyszólamú kórusra és zongorára íródott. Hangfelvétel nem készült, parti-
túrája csak a Magyar Rádió kottatárában hozzáférhető. A versek:
Hajnal
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai.  
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1994. p. 103.)
Keserédes
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai.  
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1994. p. 141.)
Mint a halál 
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai.  
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1994. p. 170.)
Zenei jellemzők: 
– A kórusszólamok hangnemileg összetartóak
– Feltűnően sok számozott üres ütem tagolja a művet
Kadosa Pál (1903-1983) 
Zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus. A Zeneakadémián Székely 
Arnold, Weiner Leó és Kodály Zoltán voltak a mesterei.
Három Radnóti-dal című dalciklusát 1961-ben írta. Ebben a következő ver-
seket zenésítette meg: Tél, Ballada, Két karodban.
(Radnóti Miklós: Összes versei és versfordításai. Szépirodalmi Könyvkiadó, 
Budapest, 1994. pp. 268, 116, 177.)
Ezek közül a Két karodban címűt elemezzük.
Zenei jellemzők: 
– A bevezető négy ütem első hangjai a belépő énekszólamot előlegezik
72
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
– A záró négy ütem első két üteme azonos, és az énekszólamot idézik
–  A dal kezdő témája desz2-ről induló 1:2 modell skálát formáz, a 2. vers-
szak kezdetekor ugyanez a skála g1-ről indul, az anyagnak g-mollos színt 
kölcsönözve 
– A dal Esz-dúr nónakkorddal zárul.
–  Az énekszólam követi a vers formáját, négy soros szerkezetű, az 1. vers-
szakban minden verssor 2 ütem (összesen 8 ütem), a második versszak 
2+2+3+3 ütem, a versnek megfelelően egy-egy ütemmel bővül.
– A két versszak között 5 ütemnyi közjáték van.
–  Az énekszólam első versszakának első két üteme kis eltéréssel azonos, 
ereszkedő, az átölelés állapotának magát átadó jelleggel.
–  Az énekszólam 3. és 4. sora emelkedő-ereszkedő jellegű, és kivilágoso-
dik. 
–  A  második versszak g-mollban indul, majd H-dúrra világosodik, az 
utolsó sor D-dúr akkorddal indul.
– Az első két ütem itt is kis különbséggel megismétlődik.
– A második négy ütem dallama itt is emelkedő – ereszkedő.
– Az utolsó sor záróüteme kinyílva fent zárul, tk. nyitva marad.
A vers:
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
73
rAdnÓTi verSeK megzenÉSíTÉSei
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
Ránki György sz. Reisz György (1907-1992)
Zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Felfogása szerint minden zenei műfaj-
ban lehet értékeset és értéktelent alkotni.
Egy oratóriumot is alkotott – 1944 Cantus Urbis – címmel Radnóti Miklós 
Á la recherche… című verse alapján, valamint megzenésítette énekhangra és 
zongorára a Két karodban (1952) című verset is, melyet részletesen elemzünk.
Ez utóbbi alkotás zenei jellemzői: 
–  A két ütemnyi bevezetésben szeptim akkordok hallhatók C-G basszus 
felett
–  Az énekszólam kíséreténél viszont dúr és moll hármashangzatokra egy-
szerűsödik
–  Az énekszólam ötödik ütemétől a kíséret felső szólamában megjelennek 
a dallamhangok is, olykor enharmonikus átértelmezéssel
–  Az énekszólam a vers 2 versszakának megfelelően két részre tagolódik 
(8+12 ütem) 
–  Az első rész első négy ütemében jellegzetes oktávugrásos – átkarolást 
imitáló – 2 ütemes dallam ismétlődik egy hanggal mélyebben
–  A második négy ütemben 2 ütemes emelkedő dallam ismétlődik egy kis 
terccel magasabban
–  A második rész első négy ütemének oktávugrásos dallama az első rész-
hez képest kis terccel, ill. tiszta kvinttel magasabban kezdődik
–  A dal zárlati akkordjai az ének szólam kitartott b-je alatt: Esz-dúr, Desz-
dúr, C-dúr.
Végezetül megemlítjük, hogy Radnóti könnyűzenei alkotásokat is ihletett: 
megzenésítették pl. a Két karodban (Blind Myself, Folkfonics, Koncz  Zsuzsa, 
Szabó Balázs, Atylla, Fekete-Kiss Sándor stb.), a Bájoló (Udvardy László, 
Szabó Balázs, THOMXFeat. Hoffer Dani, FankaDeli, Mentális Majális stb.), 
a Majális (Faggyas László, Dinnyés József stb.), az Éjszaka (Lovasi András 
stb.) című verseit.
74
ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK
irodalom
Dalos Anna (*1973): Kósa György. Magyar zeneszerzők 2. 1998, Mágus Kiadó Buda-
pest. ISMN: 9789638278340
Péter László (1926-2019): Radnóti Miklós – Válogatott írások. Bába Kiadó, Szeged, 
2009., 264 p. ISBN 978-963-9881-40-2
Székely András (1929-2024) (szerk.) Ki kicsoda a magyar zeneéletben? 2. kiad. Buda-
pest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
Világhálós források:
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s (Radnóti Miklós)
 https://www.youtube.com/watch?v=eIjAXh4FRZo&t=233s (Paxel –  Radnóti Miklós)
 https://magyarnarancs.hu/konyv/ferencz-gyozo-radnoti-naplo-gyarmati- fanni-92827 
Kották:
Bozay Attila: Papírszeletek (EMB 1964 Z. 4683)
Kadosa Pál: Három Radnóti dal (Zeneműkiadó Bp. 1964, Z. 4184)
Mihály András: Az áhitat zsoltárai EMB 1970 (Szabó Ervin könyvtár)
Ránki György: Két karodban (Editio Musica Budapest 1952, Z. 996)
Soproni József: Három dal Radnóti Miklós verseire (EMB, 1962. Z. 7979)
Szunyogh Balázs: Keserédes (Magyar Rádió Kottatára, NZ. 2597)
Új versek – új dalok (Zeneműkiadó Bp. 1965) Kósa György


Radnóti versek megzenésítései

Kučerova Judita

Brünner Chortradition : Männerchöre

Klein Kata

Móra Természettudományi Konferencia
29
több foszfopeptidet azonosítottunk, mint a megfelelő kontroll mintákban. Az 
optimált módszereket sikeresen alkalmaztuk prosztata szövetek mintaelőké-
szítéséhez proteomikai és foszfoproteomikai vizsgálat céljából.
Klein Kata (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
Az I-es típusú metabotróp glutamát receptorok hatása a monoszinaptikus 
jeltranszmisszióra rágcsáló agykérgében
Az I-es típusú metabotróp glutamát receptorok (mGluR) alapvető szerepet 
töltenek be az idegsejtek membránpotenciáljának szabályozásában, a szi-
naptikus plaszticitás dinamikájában, valamint az agykérgi hálózatok mű-
ködésében. Az mGluR-mediált jelátviteli mechanizmusok kritikusak az 
idegrendszeri folyamatok finomhangolásában, így diszfunkciójuk számos 
neuropatológiai kórképpel hozható összefüggésbe. Jelen vizsgálatunk célja 
az mGluR-ok szinaptikus transmisszióra gyakorolt hatásának részletes fel-
térképezése, amelyet szimultán patch clamp elektrofiziológiai technikával 
végzünk Wistar patkányok szomatoszenzoros agykérgéből származó túlélő 
agyszeleteken. Kiemelt figyelmet fordítunk a gátló interneuronok funkcioná-
lis szerepére az agykérgi hálózatok aktivitásmintázatainak modulációjában. 
Az mGluR-ok szinaptikus erősségre kifejtett hatását farmakológiai aktiváció 
révén vizsgáljuk, a második és harmadik rétegbeli (L2/3) piramissejtek és in-
terneuronok közötti glutamáterg monoszinaptikus kapcsolatok elektrofizio-
lógiai analízisével.
Koltai Zsófia (ELTE Bolyai Szakkollégium)
A testmozgás nem-függő hatásai az izom- és agyszövetben termelődő 
miokinek és hősokkfehérjék expressziójára
Több szakirodalmi adat támasztja alá, hogy a mozgásszegény életmód hoz-
zájárul az idegrendszeri betegségek kialakulásához. Csoportunk korábbi 
eredményei alapján a rendszeres edzés pozitív hatással van az egerek kog-
nitív funkciójára, azonban csak nőstény állatok esetében. Jelen kutatásunk 
célja a testmozgás során kifejeződő faktorok vizsgálata és a nemek közötti 
különbségek okának felderítése. A kísérleteink során az izomból felszabaduló 
myokinek és a szervezetben termelődő hősokkfehérjék génexpresszióját ele-
meztük. 
C57BL/6 egerek egy héten keresztül napi 1 órát futottak futópadon. Ezt 
követően vérvizsgálatot végeztünk, és az állatok hippocampus és m. quadri-
ceps femoris mintáiból RNS-t izoláltunk és qPCR-al vizsgáltatokhoz. A min-
ták másik részéből fagyasztott metszeteket készítettünk a qPCR eredmények 


Az I-es típusú metabotróp glutamát receptorok hatása a monoszinaptikus

jeltranszmisszióra rágcsáló agykérgében : [absztrakt]

Ladó Andrea

34
Móra Természettudományi Konferencia
Ladó Andrea (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
A prodigiozin hatása a Candida parapsilosis és a Saccharomyces 
cerevisiae gombafajok fejlődésére és biofilmképző képességére
Az egyes gombák által képzett biofilmek napjainkban egyre súlyosabb globá-
lis problémát jelentenek a közegészségügyben, mivel fokozatosan ellenállób-
bá válnak az egyes antibiotikumokkal és gombaellenes szerekkel szemben, 
így szükségessé vált új biofilmgátló anyagok kifejlesztése és használatba he-
lyezése.
A kísérleteink alapvető célja a Serratia marcescens SZMC 0567 bakté-
rium által termelt vörös pigmentanyag, a prodigiozin kivonása, illetve két 
élesztő gombafaj, a Saccharomyces cerevisiae és a Candida parapsilosis által 
képzett biofilmekre gyakorolt hatásának a felmérése. Vizsgálatainkban mér-
tük a fejlődést, a biofilmképző aktivitás mértékének megállapítására pedig a 
fluoreszcein-diacetátot hidrolizáló képesség alapján következtettünk, illetve 
megfigyeltük az exopoliszacharidok képződését is a különböző prodigiozin 
mennyiségek jelenlétében.
Eredményeink alapján különbséget találtunk a kontroll és a vizsgált vál-
tozók között, vagyis így kijelenthetjük, hogy a 3 változó (fejlődés, FDA, EPS) 
és a hatóanyag mennyiségek között szignifikáns, negatív korreláció áll fenn, 
ami azt jelenti, hogy amikor az egyik változó növekszik, a másik változó ér-
téke csökken, tehát amikor növeljük a hatóanyag (prodigiozin) mennyiségét, 
akkor a változók csökkenő tendenciát mutatnak. Következtetésként kijelent-
hetjük, hogy az általunk kivont prodigiozin hatékonyan fejtette ki hatását a 
vizsgált gombák gátlására.
Lóki Dániel János (BME Energetikai Szakkollégium)
Poligon fogaskerekek lehetséges felhasználási módja, tervezése és gyártá-
sához alkalmas szerszám tervezésének szoftveres támogatása.
A folyékony közeg továbbítására számtalan technológiát fejlesztettek ki az 
évszázadok során, ezek egyik még ma is használatban lévő típusa a fogas-
kerékszivattyú, melyet többnyire nagyobb viszkozitású anyagok, például olaj 
szállítására, főként nagy méretű erőgépek hidraulikus berendezéseihez hasz-
nálnak. A fejlesztésem célja egy olyan fogaskerék geometria megalkotása volt, 
mellyel – végül mintegy 8–10%-kal – növelhető a szivattyú térfogatárama. 
A fogaskerék és a fogaskerék hajtás igen összetett technológia, tervezéséhez 
és számítógépes modellezéséhez egyszerre szükségesek megfelelő gépészeti, 
matematikai és informatikai ismeretek.


A prodigiozin hatása a Candida parapsilosis és a Saccharomyces cerevisiae gombafajok fejlődésére és bioflmképző képességére : [absztrakt]

Lóki Dániel János

34
Móra Természettudományi Konferencia
Ladó Andrea (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
A prodigiozin hatása a Candida parapsilosis és a Saccharomyces 
cerevisiae gombafajok fejlődésére és biofilmképző képességére
Az egyes gombák által képzett biofilmek napjainkban egyre súlyosabb globá-
lis problémát jelentenek a közegészségügyben, mivel fokozatosan ellenállób-
bá válnak az egyes antibiotikumokkal és gombaellenes szerekkel szemben, 
így szükségessé vált új biofilmgátló anyagok kifejlesztése és használatba he-
lyezése.
A kísérleteink alapvető célja a Serratia marcescens SZMC 0567 bakté-
rium által termelt vörös pigmentanyag, a prodigiozin kivonása, illetve két 
élesztő gombafaj, a Saccharomyces cerevisiae és a Candida parapsilosis által 
képzett biofilmekre gyakorolt hatásának a felmérése. Vizsgálatainkban mér-
tük a fejlődést, a biofilmképző aktivitás mértékének megállapítására pedig a 
fluoreszcein-diacetátot hidrolizáló képesség alapján következtettünk, illetve 
megfigyeltük az exopoliszacharidok képződését is a különböző prodigiozin 
mennyiségek jelenlétében.
Eredményeink alapján különbséget találtunk a kontroll és a vizsgált vál-
tozók között, vagyis így kijelenthetjük, hogy a 3 változó (fejlődés, FDA, EPS) 
és a hatóanyag mennyiségek között szignifikáns, negatív korreláció áll fenn, 
ami azt jelenti, hogy amikor az egyik változó növekszik, a másik változó ér-
téke csökken, tehát amikor növeljük a hatóanyag (prodigiozin) mennyiségét, 
akkor a változók csökkenő tendenciát mutatnak. Következtetésként kijelent-
hetjük, hogy az általunk kivont prodigiozin hatékonyan fejtette ki hatását a 
vizsgált gombák gátlására.
Lóki Dániel János (BME Energetikai Szakkollégium)
Poligon fogaskerekek lehetséges felhasználási módja, tervezése és gyártá-
sához alkalmas szerszám tervezésének szoftveres támogatása.
A folyékony közeg továbbítására számtalan technológiát fejlesztettek ki az 
évszázadok során, ezek egyik még ma is használatban lévő típusa a fogas-
kerékszivattyú, melyet többnyire nagyobb viszkozitású anyagok, például olaj 
szállítására, főként nagy méretű erőgépek hidraulikus berendezéseihez hasz-
nálnak. A fejlesztésem célja egy olyan fogaskerék geometria megalkotása volt, 
mellyel – végül mintegy 8–10%-kal – növelhető a szivattyú térfogatárama. 
A fogaskerék és a fogaskerék hajtás igen összetett technológia, tervezéséhez 
és számítógépes modellezéséhez egyszerre szükségesek megfelelő gépészeti, 
matematikai és informatikai ismeretek.
Móra Természettudományi Konferencia
35
Az előadásomban áttekintem a hagyományos külső fogazású 
fogaskerekek álltalános tulajdonságait és gyártástechnológiáit, majd 
bemutatom ezen geometriák speciálisan transzformált poligon kialakítású 
változatát és számítógépes modellezését. Poligon gépelem tervezésekor 
alapul szükséges vennünk egy hagyományos változatának paramétereit és 
azon olyan, a körvonal mentén, egy álltalunk megválasztott függvénnyel, 
folytonosan változó profileltolást kell alkalmazunk, hogy a kívánt alakú, 
esetünkben adott oldalszámú poligon formát kapjunk. Erre a célra a 
feladathoz írt önálló kezelőfelülettel rendelkező célszoftveremet alkalmazom.
Mivel az így kapott alkatrészek az eredeti gyártásához alkalmas szerszá-
mokkal nem minden esetben készíthetők el, szükséges egyedi szerszámokat 
is terveznünk. Az általam írt szoftver erre is lehetőséget kínál, a munkada-
rab-geometria beolvasása után elvégzi a megfelelő legördítés transzformáci-
ókat és megjeleníti azok eredményét. Több lefejtő eljáráshoz alkalmas szer-
szám geometriáját is kiszámíthatjuk így, úgymint a Maag, Pfauter és Fellows 
típusú szerszámok. A programban kapott geometriák dxf rajzformátumban 
kigenerálhatók így 3D tervezéshez is tovább használhatók vektorgrafikus 
szoftverekben.
A poligon geometria számos előnye ellenére sem elterjedt ma. Haszná-
latával növelhető lehetne az átvitt térfogat, a belső fogazású fogaskerék szi-
vattyúnál nagyobb nyomástartományon is. Nincs szükség a belső fogazású 
szivattyú jóval komplexebb kialakítására és anyagszükségletére, valamint 
az ezzel együtt járó kevésbé merev felépítés miatti nyomáscsökkenésre. Egy 
dugattyús szivattyúval ellentétben az én technikám az ellenkező irányban is 
képes közeget továbbítani és egy forgódugattyús szivattyúval szemben (Bár 
elvében ehhez hasonlít leginkább) nem szükséges mindkét forgóelemet meg-
hajtani, mert egyik kerék hajtja a másikat.
Lucien Lemaitre (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
A vér-agy gát érésének vizsgálata humán őssejt-alapú modellen
Az agyi hajszálerek által kialakított vér-agy gát megakadályozza a legtöbb 
hatóanyag agyszövetbe való bejutását, amely megnehezíti a központi ideg-
rendszeri betegségek gyógyszeres kezelését. Mivel a vér-agy gát jelentős faji 
különbségeket mutat, a kutatások preklinikai szakaszában humán sejtes mo-
dellek használatára van szükség. A legmodernebb, őssejt-alapú modellek 
azonban fejletlen gáttulajdonságokkal rendelkeznek, amely csökkenti a széles 
körű felhasználhatóságukat. Kutatócsoportunk azonosított egy molekula-
kombinációt, amely fokozza a gáttulajdonságok érését. A jelenlegi munkában 


Poligon fogaskerekek lehetséges felhasználási módja, tervezése és gyártásához alkalmas szerszám tervezésének szofveres támogatása : [absztrakt]

Machó Fanni

38
Móra Természettudományi Konferencia
Machó Fanni (Szegedi Tudományegyetem)
Epesavak hatása a nyelőcső epitél sejtjeinek vízcsatornáira
A nyelőcső adenokarcinóma (EA) egy rosszindulatú megbetegedés, melyben 
a krónikusan fennálló nyelőcső reflux és epe expozíció a fő kockázati tényező. 
Az utóbbi években az aquaporinok (AQP-ok) a tumorbiológia egyik kulcs-
fontosságú szereplőjévé váltak a sejt proliferáció és migráció befolyásolása 
révén. Az AQP-ok szerepe az epesav által közvetített nyelőcső karcinogene-
zisben azonban kevéssé ismert. Ezért jelen kutatásban célul tűztük ki, hogy 
megvizsgáljuk hat, különböző epesav hatását az AQP-ok kifejeződésére. Vizs-
gálatainkat egy EA sejtvonalon, az OE-33-on végeztük, melyet glicin- vagy 
taurin-konjugált epesavakkal (0.5 mM) kezeltünk 24, 48 és 72 órán át, majd 
az AQP izoformák expresszióját RT-PCR technikával vizsgáltuk. A sejtek 
proliferációjának mértékét a CCK-8 kit segítségével határoztuk meg. Ered-
ményeink azt mutatták, hogy a sejtek proliferációja szinte az összes epesavas 
kezelés hatására nőtt, továbbá hosszabb inkubációs idő esetén (72 óra) majd-
nem mindegyik epesav fokozta az AQP-1 kifejeződését. Ezzel szemben, az 
AQP-5 esetén nem volt jelentős változás. Eredményeink felvetik az AQP-1 
szerepét az epe-indukálta EA patogenezisében, de további vizsgálatok szük-
ségesek ennek igazolására.
Marjai Tamara (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
Vad típusú Sinorhizobium meliloti és S. medicae törzsek jelölése DNS 
vonalkódokkal inkompatibilis kölcsönhatások nagy áteresztőképességű 
azonosítása céljából
A pillangósvirágú növények és az összefoglaló néven rhizobiumoknak ne-
vezett talajlakó baktériumok közötti szimbiózis kialakulását és működését 
irányító gének/fehérjék többségének megismerését követően a következő 
megválaszolandó kérdés az, hogy ezek a szervezetek miképp választanak 
együttműködő társat a környezetükben jelenlevő, a nitrogénkötő szimbiózis 
kialakításához elengedhetetlen eszköztárral felszerelt potenciális partnerek 
közül. A partnerszelekcióban résztvevő gének/fehérjék azonosításának első 
lépése olyan partner párok keresése, melyek szimbiotikusan inkompatibili-
sak, azaz bár a tagok más törzsekkel, illetve növényi ökotípusokkal hatékony 
nitrogénkötő szimbiózist hoznak létre, de az adott kombinációban a szimbió-
zis kialakulása egy korai vagy késői lépésben elakad. A munkám célja a mo-
dell növény Medicago truncatula és szimbionta partnerei közötti inkompa-
tibilis kapcsolatok nagy áteresztőképességű azonosítását elősegítendő, olyan 
