University of Szeged

Szalai Maja Anna

1945 U
TÁ
N
I M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 I.
609608
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
KOMMUNIKÁCIÓS KIHÍVÁS A RÁKOSI-KORSZAKBAN: 
A PETŐFI-KÖR VITÁI
Kulcsszavak: vita, Rákosi-kor, Petőfi Kör, retorika, kommunikáció
Az 1956-os forradalom nemcsak Magyarország történetének fordulópontja, hanem 
a hidegháborús világrend meghatározó eseménye is volt, amely Kelet-Európa szov-
jetellenes törekvéseire irányította a figyelmet. A Petőfi Kör nyílt vitái kiemelkedő sze-
repet játszottak a sztálinizmus kritikájában és a társadalmi öntudatra ébredés elő-
mozdításában, miközben a kommunista rendszer reformjára törekedtek. A dolgozat 
a Petőfi Kör történeti áttekintésén túl elemzi a retorikai és érveléstechnikai eszközök 
szerepét, valamint a viták közönségre gyakorolt hatását. A kutatás rámutatott, hogy 
a kommunikációs stratégiák – legyen szó értelmiségi vitákról vagy a közönség moz-
gósításáról – kulcsszerepet játszhatnak politikai és társadalmi változások elérésében. 
A Petőfi Kör példája nemcsak a múlt tanulságait tárja fel, hanem iránymutatást adhat 
a mai információs társadalom számára is, különös tekintettel a kritikus gondolkodás 
és a vitakultúra jelentőségére.
SZALAI MAJA ANNA
Kommunikáció- és Médiatudomány 
BA, 3. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Zsebők Csaba
főiskolai tanár, KRE BTK
A LENGYELI INTERNÁLÓTÁBOR
Kulcsszavak: internálótábor; magyarországi németség; 1945; Lengyel; XX. század
A tolna megyei Lengyel nevű községben 1945. április közepe és június vége között 
a falu legnagyobb épületében, az Apponyi-kastélyban egy internálótábor műkö-
dött, ahová több ezer magyarországi németet internáltak a környékbeli falvakból. 
Dolgozatom célja, a  források, interjúk és a szakirodalom segítségével feltárni az 
internálótáborban történt eseményeket, különös tekintettel a tábor működésére és 
az ott uralkodó körülményekre. Az egykori érintettek, valamint orvosok és egyházi 
személyek beszámolói alapján elmondható, hogy a táborban embertelen körülmé-
nyek uralkodtak. A tábor működtetése – mely főként Bodor György nevéhez köthető 
– önkényes módon és törvénytelenül zajlott. Az internált németek vagyona elkob-
zásra került, helyükre a Magyarországra menekülő székelyeket telepítették be. Az 
internálótábor esete jól illeszkedik a második világháborút követő magyarországi 
németellenes események sorozatába és felfogható a Németországba történt kitele-
pítések előzményeként.
SZANYI MÁRTON
Német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára 
és történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára 
Osztatlan, 12. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Márkus Beáta
egyetemi adjunktus, PTE BTK


Hungarian

Kommunikációs kihívás a Rákosi-korszakban: a Petőfi-kör vitái : [absztrakt]

Szanyi Márton

A lengyeli internálótábor : [absztrakt]

Gillich Zalán

1945 U
TÁ
N
I M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 II.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
614 615
A POLGÁRI ILLEM ÚJJÁÉLEDÉSE A KÁDÁR-KORSZAKBAN 
– A ’60-AS ÉVEK HÁROM ILLEMKÖNYVÉNEK 
ÖSSZEHASONLÍTÁSA A 20. SZ. ELSŐ HARMADÁNAK 
ILLEMIRODALMÁVAL
Kulcsszavak: normakommunikáció; ‚60-as évek; illem
Dolgozatomban a ’60-as évek három illemkönyvét, a Hogyan viselkedjünk?; Vidám 
illemtan; Tudni illik, hogy mi illik című kiadványokat vetem össze a 20. sz. első har-
madának illemirodalmával. Ehhez Fábri Anna A művelt és udvarias ember c. köny-
vét használtam. Az 1910-1935 között íródott, és Fábri Anna által feldolgozott négy 
illemkönyv viselkedési tanácsait, szerzőit és témafelosztásait összevetem az általam 
vizsgált 1960-as években íródott három illemtannal.
A Kádár-korszakban újjászülető illemirodalom műfaj ellentmondásos helyzetre 
hívja fel a figyelmünket. Az alapvetően polgári hagyomány abban a politikai rend-
szerben üti fel újra a fejét, amely a polgársággal szemben fogalmazza meg magát és 
szinte egy időben azzal, amikor Kádár János kijelenti, hogy lerakták a szocializmus 
alapjait. Ezek a dokumentumok lehetőséget biztosítanak arra, hogy megismerjük a 
társadalom mennyire internalizálta az őt körülvevő rendszer ideológiai üzeneteit. 
Nem csak a két korszak illemkönyveinek összehasonlítását végzem el, hanem az így 
tett megállapítások értelmezését is a tágabb társadalmi kontextus vizsgálatával.
FARKAS VIKTOR
Magyartanár – történelemtanár és állampolgári 
ismeretek tanára 
Osztatlan, 7. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Kisantal Tamás
egyetemi docens, PTE BTK
LUTHER-RÓZSA A VÖRÖS CSILLAG ÁRNYÉKÁBAN. 
A HARTAI EVANGÉLIKUS KULTÚRHÁZ A SZOCIALIZMUS 
IDŐSZAKÁBAN
Kulcsszavak: Evangélikus egyház, Harta, magyarországi németség, kulturális ellenállás
A Bács-Kiskun megyei Harta község német anyanyelvű evangélikus gyülekezete 
1940-ben felépítette a község evangélikus kultúrházát. Az építkezéshez szükséges 
forrásoka az akkori hartai evangélikus lelkész Palotay Gyula szélsőjobboldali kapcso-
lati hálóján keresztül biztosította. Az épület többfunkciós célokat is szolgált imaház-
ként, közösségi térként és lakodalmak helyszíneként is működött, valamint szolgá-
lati lakás és konyha is épült a kultúrház mellé. A második világháborút követően a 
helyi német evangélikus közösség felét kitelepítették, helyükre felvidéki magyarokat 
telepítettek. Az egyházellenes pártállami diktatúra kiépülése után Palotay békepap-
ként pozícionálta magát, így sikerült megtartania az épületet. Az ötvenes években 
Palotay többször is rendezett kulturális programokat a helyi németek és magyarok 
közötti ellentétek kibékítésére. Ezen túl esküvőket is gyakran szerveztek ide, melyek 
bevételeiből tartották fent a kultúrházat. Palotay 1963-as halálát követően utódának 
Sárkány Tibornak a hetvenes évek végéig sikerült az egyház kezében megtartania az 
épületet, amikor is annak leromlott állapota miatt kénytelenek voltak eladni azt, és 
helyette egy új imaházat felépíteni. 
GILLICH ZALÁN
Történelem szak 
MA, 4. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Cúthné Dr. Gyóni Eszter
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Luther-rózsa a vörös csillag árnyékában : a hartai evangélikus kultúrház a szocializmus időszakában : [absztrakt]

Izsák Szilveszter

20. SZÁ
ZA
D
I EG
YETEM
ES TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
626 627
MEGREFORMÁLNI A MEGREFORMÁLHATATLANT – 
A PERESZTROJKA, MINT POLITIKAI PROGRAM
Kulcsszavak: Szovjetunió; Gorbacsov; peresztrojka;
Mihail Gorbacsov két politikai programjára, a peresztrojkára és a glasznosztyra sokan 
egymás kiegészítéseként tekintettek. Dolgozatomban ezt a kialakult képet árnyalva, 
arra tettem kísérletet, hogy a peresztrojkát, mint gyűjtőfogalmat a teljes Gorba-
csov-korszak belpolitikai tevékenységét magában foglaló politikai programként 
értelmezzem, melynek elemei többek között az uszkorenyije (gyorsítás) és a glasz-
noszty (nyilvánosság) is. Jelen állítás bizonyítása céljából, olyan forrásokat vizsgál-
tam, melyeknek meghatározó szerepük volt a „gorbacsovi reformokat” népszerűsítő 
propagandában (beszédek, jegyzőkönyvek stb.). A kutatásom eredményeként meg-
állapítottam, hogy a Gorbacsov-korszakban a peresztrojka jelentése folyamatosan 
változott, a legjelentősebben 1989 után, mely időszakban a főtitkár számára politikai 
reformok „útkeresését” felváltotta a mindent felforgató változások előli „menekülés”.
FISER BENCE
Történelem – orosz tanár 
Osztatlan, 10. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. habil. Bebesi György
címzetes egyetemi tanár, PTE BTK
TALABOR-NAGY-ÁGI VÍZERŐMŰ – AZ IPAROSÍTÁS 
JELKÉPE KÁRPÁTALJÁN (1949 – 1956)
Kulcsszavak: Talabor, Nagy-ág, Kárpátalja, történelem, gazdaságtörténelem, Hruscsov, 
vízerőművek, építkezés, levéltári anyagok
A Talabor-Nagy-ági vízerőmű építése 1949 és 1956 között jelentős mérföldkő volt a 
kárpátaljai energetikai fejlesztések történetében, melyet a Kárpátaljai Területi Állami 
Levéltár anyagai alapján elemeztünk. Az építkezés során számos kihívással kellett 
szembenézni, melyek közül kiemelkedtek a munkaerőhiány és a szakképzettség hiá-
nya, valamint a nyersanyagok korlátozott elérhetősége és a logisztikai nehézségek. 
Ezen tényezők ahhoz vezettek, hogy a projekt tervszerinti lezárása 1954-ben nem 
történt meg.
Az építés során a munkaerőhiány komoly akadályt jelentett, hiszen a területen 
korlátozott volt a rendelkezésre álló munkaerő, és a szükséges szakemberek száma 
is alacsony volt. Ezzel párhuzamosan a meglévő munkaerő jelentős része nem ren-
delkezett a szükséges szakképzettséggel, ami tovább nehezítette az építés folyama-
tát és hosszabbította az időtartamát.
A nyersanyagok hiánya szintén jelentős problémát jelentett az építkezés során. 
A területen limitált volt az elérhető anyagok mennyisége és minősége (legfőképp 
problémák merültek fel a villamos energiával és a faanyaggal), ami visszafogta az 
építés ütemét és növelte annak költségeit.
A  logisztikai nehézségek szintén kritikus szerepet játszottak az építés során. 
A terület elhelyezkedése és a környező infrastruktúra hiányosságai miatt a szállítás 
és az anyagok eljuttatása az építkezés helyszínére sokszor kihívás volt.
Összeségében az építkezés komoly költségeket termelt és a projekt végső 
összege meghaladta a 200 millió rubelt. A létesítési munkálatok során évente átla-
gosan több mint 300 különböző mechanizmust és földmunkagépet, valamint 100 
járművet alkalmaztak. A  levéltári dokumentumok szerint a létesítési időszakban, 
1949 és 1956 között összesen 420 000 köbméter betont öntöttek, melyhez 84 000 
tonna cementet, 250 000 köbméter zúzott követ, 90 000 köbméter homokot, 80 000 
köbméter törmelékkövet, 700 tonna fém anyagot, 1910 tonna vasúti sínanyagot és 
32 000 köbméter fát használtak fel. A hegyoldalon egy 380 méter hosszú, 2,15 méter 
átmérőjű fém nyomóvezetéket is telepítettek. Az építési folyamat történetének kidol-
gozása a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Ungvári részlegének anyagai tükrében 
történt. Feldolgozásra került két fond anyagai, mégpedig az P-1097 és az P-1914. 
A munka összesen 42 oldal. A felhasznált irodalmak jegyzéke 50 elemet tartalmaz.
IZSÁK SZILVESZTER
Történelem és régészet 
MA, 2. félév
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 
(Beregszász)
Témavezető:
Dr. habil. Váradi Natália
habilitált docens, UA IIRFKMF


Talabor-Nagy-ági vízerőmű - az iparosítás jelképe Kárpátalján : 1949-1956 : [absztrakt]

Nagy Éva Zsuzsanna

BIOLÓGIA 
21 
 
Mir-137 és miR-219 túltermelés hatása Drosophila Alzheimer kór 
modellben 
Nagy Éva Zsuzsanna  
SZTE TTIK 
evizsuzsi1108@gmail.com 
Az Alzheimer kór a demencia leggyakoribb okaként ismert gyógyíthatatlan 
neurodegeneratív betegség. A betegség előrehaladtával az agyban neuropatológiás 
elváltozások jelentkeznek, így hippokampális atrófia, valamint extracelluláris amiloid 
plakkok és intracelluláris neurofibrilláris kötegek figyelhetők meg.  Emellett az 
Alzheimer kór patogenezise során egyéb molekuláris változások is bekövetkeznek, 
ilyenek például a nem kódoló, rövid, konzervált szekvenciájú mikroRNS-ek 
génexpressziójában beálló változások. Mivel a miRNS-ek posztranszkripciós 
szinteken befolyásolják a génkifejeződést, ezért mennyiségbeli változásaik az adott 
sejtekben zajló fehérjeszintézisre is jelentős hatást gyakorolhatnak. A miR-137 és 
miR-219 olyan mikroRNS-ek, amelyek expressziós változásai több kutatás során is 
összefüggésbe kerültek neurodegeneratív betegségekkel is. Ezen miRNS-ek funkciói 
között az idegi metabolikus folyamatok befolyásolása is szerepel, ezért a megváltozott 
kifejeződésük az idegrendszerben is változásokat idéz elő. Vizsgálataink során éppen 
ezért ez a két mikroRNS és az általuk okozott változások kerültek fókuszba. A 
kísérletek során a miRNS-ek túltermelésének hatását Drosophila Alzheimer kór 
modellben, valamint egészséges muslicákban is vizsgáltuk. Az Alzheimer kór 
általunk használt transzgenikus modelljében a neurodegenerációt az amiloid béta1-42 
peptid neuronális expressziója indukálta. Vizsgálataink során egyszerre figyelhettük 
meg a miRNS-ek hatását önmagukban, valamint az amiloid béta kiváltotta tünetekre 
nézve. A miRNS túltermeltetés hatását funkcionális és morfológiai teszttel is 
vizsgáltuk. A miRNS-ek hatásának vizsgálatait követően RT-qPCR módszerrel 
meghatároztuk az amiloid béta túltermeléséért felelős transzgén kifejeződésének 
mértékét. Az eredmények nagyobb rálátást tesznek lehetővé a kór patológiás 
folyamatainak megértéséhez, mind pedig betekintést engednek a mikroRNS-ek 
széleskörű hatásmechanizmusaiba. 
  


Mir-137 és miR-219 túltermelés hatása Drosophila Alzheimer kór modellben : [absztrakt]

Vadász Márton

NÉPRAJZ 
41 
 
Együttélés és konfliktusok: esetpéldák a Berettyó-mentéről 
Vadász Márton 
DE BTK 
vadaszmarci@gmail.com 
A történeti Bihar vármegye településein az 1700-as évek második felétől kezdve egyre 
nagyobb számban telepedtek le zsidók. A Berettyó-mentén fekvő három bihari 
faluban, Szentpéterszegen, Gáborjánban és Váncsodon is jól dokumentáltan jelen van 
a zsidóság a 18. században: mindhárom településen boltot, kocsmát üzemeltettek az 
itt élő izraeliták, ezáltal szerves részeivé, fontos szolgáltatóivá váltak a helyi 
közösségeknek. A református többség és a zsidó kisebbség együttélése a 18–19. 
században többrétegű volt: egyrészt a szolgáltatások kapcsán jól működő együttélési 
modell alakult ki, ugyanakkor a vallási különbségek konfliktusok forrásai is 
lehetettek. A három település református egyházi levéltáraiban, illetve a Magyar 
Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárában fennmaradt dokumentumok 
rávilágítanak ezekre a konfliktusokra, együttes elemzésükkel pedig betekintést 
nyerhetünk a 19. századi mindennapok egy szegmensébe. 
 
A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-24-3 kódszámú egyetemi kutatói 
ösztöndíj programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 
finanszírozott szakmai támogatásával készült. 
  
 
  


Együttélés és konfliktusok: esetpéldák a Berettyó-mentéről : [absztrakt]

Uhljár Péter

Kamaszterhesség és leányanyaság az Európai Unióban : [absztrakt]

Hetesi Edit

PEDAGÓGIA 
51 
 
A játékos módszerek alkalmazásának és a pályaelhagyás szándékának 
összefüggése hittanárok körében 
Hetesi Edit 
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Pedagógia Tanszék 
hetesiedit88@gmail.com 
A hittanoktatásban egyre nagyobb teret nyernek az interaktív, élményszerű pedagógiai 
megközelítések. A játékos módszerek alkalmazásának tanulói oldalra gyakorolt 
pozitív hatásairól számos kutatás született már, azonban kevéssé vizsgált terület, hogy 
ezek miként befolyásolják a pedagógusok szakmai elköteleződését és pályán maradási 
hajlandóságát. Jelen előadás egy országos kérdőíves kutatás eredményeire 
támaszkodik, amelyben 250 hittanár válaszait elemeztük. A vizsgálat célja annak 
feltárása volt, hogy létezik-e érdemi kapcsolat a játékos pedagógiai gyakorlat 
gyakorisága és a pályaelhagyás szándéka között. A statisztikai elemzések alapján 
elmondható, hogy azok a hittanárok, akik rendszeresen alkalmaznak játékos, kreatív 
eszközöket, szignifikánsan ritkábban nyilatkoztak a pályaelhagyás fontolgatásáról. Ez 
arra utal, hogy a játékos módszerek nem csupán tanulói motivációt növelő eszközök, 
hanem a pedagógusok belső szakmai megújulását, elégedettségét és kiégés elleni 
védelmét is támogatják. A kutatás eredményei megerősítik, hogy a tanítás szabadsága, 
módszertani sokszínűsége és az oktatók kreatív önkifejezési lehetőségei kulcsszerepet 
játszanak abban, hogy a hittanárok hosszú távon is elkötelezettek maradjanak 
hivatásuk iránt. Az előadás javaslatokat is megfogalmaz a hittanári képzés és a 
továbbképzési programok számára annak érdekében, hogy a játékos tanítási kultúra 
elterjedése ne csupán a tanulók javát, hanem a pedagógusok hivatását is szolgálja. 
  


A játékos módszerek alkalmazásának és a pályaelhagyás szándékának összefüggése hittanárok körében : [absztrakt]

Papp Rebeka

Borics Attila

Galgóczi László

Tóth Liliána

 
18 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
EGY SOLANUM LYCOPERSICUM L.-EREDETŰ DEFENZIN 
STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA 
Papp Rebeka1,2, Borics Attila3, Galgóczi László1, Tóth Liliána1 
1Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Biotechnológiai és 
Mikrobiológiai Tanszék, Szeged  
2Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola, Szeged  
3HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biokémiai Intézet, Szeged 
e-mail: papprebus97@gmail.com 
ABSZTRAKT 
Napjainkban komoly problémát jelent a fungicid rezisztens növénypatogén gombák által 
okozott termésveszteség. A probléma leküzdésére új, környezetbarát antifungális stratégiák 
kidolgozása szükséges, melyek megoldást jelenthetnek a jelenleg használt kémiai-alapú 
peszticidek egyre csökkenő hatékonyságára, környezetkárosító hatására. A növényi-eredetű 
defenzinek széleskörű antifungális hatásuknak és alacsony citotoxicitásuknak köszönhetően 
alkalmasak lehetnek erre a célra. Használatukat azonban korlátozza az a tény, hogy a növények, 
ezeket a fehérjéket csak kis mennyiségben állítják elő, ezért biofungicidként történő 
alkalmazhatóságukhoz heterológ expressziós rendszerek létrehozása szükséges. Erre a 
problémára megoldást keresve, kutatócsoportunk egy paradicsomnövény-eredetű defenzin 
(K4CBP6) nagy mennyiségű előállítására (6,6 mg/l) alkalmas Pichia pastoris-alapú 
expressziós rendszert hozott létre. Megállapítottuk, hogy a rekombináns K4CBP6 már alacsony 
koncentrációban (25-50 μg/ml) alkalmazva is számos növénypatogén fonalasgomba (Fusarium 
spp., Botrytis cinerea, Cladosporium herbarum) növekedését képes gátolni. A K4CBP6 
széleskörű mezőgazdasági alkalmazhatóságához, azonban elengedhetetlen a fehérje megfelelő 
szerkezeti stabilitása, ezért célul tűztük ki a defenzin pH, hő, UV és só toleranciájának 
vizsgálatát C. herbarum fitopatogén fonalasgombával szemben. Eredményeink alapján 
elmondható, hogy a K4CBP6 képes megőrizni antifungális hatását enyhén savas és lúgos 
közegben, valamint hőkezelést (50°C, 100°C) követően is. A cirkuláris dikroizmus 
spektroszkópiai (ECD) vizsgálatok alapján, a defenzin rendkívüli hőstabilitással rendelkezik, 
mivel még 100°C-on sem denaturálódott. A különböző időtartamú (30 perc, 1 hónap) UV 
kezeléseket követően, a K4CBP6 megőrizte gomba ellenes aktivitását annak ellenére is, hogy 
az 1 hónapig tartó sugárzás hatására sérült a szerkezete. A K4CBP6 sótolerancia-vizsgálatának 
eredményei azonban rámutattak arra, hogy a defenzin érzékeny sók (100mM NaCl, és 2mM 
CaCl2) jelenlétére, aminek következtében sós közegben elvesztette antifungális hatását. 
Eredményeink alapján elmondható, hogy a K4CBP6 képes megőrizni aktív szerkezetét 
szélsőséges környezeti körülmények között is, ami alkalmassá teheti arra, hogy citotoxicitási 
vizsgálatokat követően, alapjául szolgáljon új biokontroll készítmények kifejlesztéséhez.


Egy Solanum lycopersicum L.-eredetű defenzin stabilitásának vizsgálata : [absztrakt]

Sik Beatrix

Lakatos Erika

Székelyhidi Rita

 
22 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
TEJSAVÓ ALAPÚ, CITROMHÉJPORT ÉS -KIVONATOT TARTALMAZÓ 
EHETŐ BEVONATOK HATÁSA A CSEMEGESZŐLŐ BETAKARÍTÁS 
UTÁNI MINŐSÉGÉRE 
Sik Beatrix, Lakatos Erika, Székelyhidi Rita 
Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, Élelmiszertudományi Tanszék, 
Mosonmagyaróvár, Lucsony utca 15-17. 
e-mail: sik.beatrix@sze.hu 
ABSZTRAKT 
A csemegeszőlő (Vitis vinifera L.) világszerte népszerű gyümölcs, azonban gyors romlásra 
hajlamos, beleértve a nedvességveszteséget és a bioaktív vegyületek oxidatív bomlását. A friss 
gyümölcsök eltarthatóságának meghosszabbítására általában hagyományos csomagolási 
módszereket alkalmaznak. A szintetikus csomagolóanyagokkal kapcsolatos környezeti 
aggályok miatt azonban egyre nagyobb az érdeklődés a biológiailag lebomló, funkcionális 
ehető bevonatok iránt, amelyek nemcsak védőréteget képeznek, hanem antioxidáns vegyületek 
hordozóiként is szolgálhatnak. A kutatás célja tejsavófehérje alapú, citromhéjporral és 
kivonattal (1 és 2%-ban) dúsított ehető bevonatok hatásának vizsgálata volt a Red Globe 
csemegeszőlő antioxidáns tulajdonságainak megőrzésére 14 napos környezeti tárolási során. A 
legnagyobb súlyveszteséget (33,2%) a bevonat nélküli minták mutatták, míg a dúsított 
bevonatok közül az 1% citromhéjporral kiegészített bevonat volt a leghatékonyabb a szőlő 
tömegének megőrzésében (20,4% súlyveszteség). A bevonat nélküli szőlő kezdeti pH-értéke 
3,63 volt, amely 14 nap alatt 4,23-ra emelkedett. Összességében az ehető bevonatok lassították 
a pH növekedését, ugyanis a tárolási időszak végére a csomagolt minták pH-értékei 4,03 és 
4,10 között mozogtak, hozzájárulva a savasság megőrzéséhez. Az antioxidáns tulajdonságok 
megőrzésének vizsgálata során az 1% citromhéjporral való dúsítás bizonyult a 
leghatékonyabbnak. Az összes polifenol tartalom, aszkorbinsav-tartalom, DPPH gyökfogó 
aktivitás, és az összes monomer antocianin tartalom rendre 43,7%, 25,0%, 24,1%, 10,1%-al 
volt nagyobb, a bevonat nélküli mintákhoz képest. A citromkivonatot tartalmazó bevonatok 
közül csupán az 1%-os dúsítás bizonyult hatékonynak a DPPH gyökfogó antioxidáns aktivitás 
fenntartásában (75,8%-os aktivitás). Az összes polifenol- és aszkorbinsav-tartalom tekintetében 
az extraktummal kiegészített bevonatok statisztikailag nem különböztek szignifikánsan a 
bevonat nélküli mintáktól, továbbá az összes monomer antocianin tartalom tekintetében ezen 
bevonatok alacsonyabb hatékonyságot (23,6 – 22,5 mg CGE/100g) mutattak a bevonat nélküli 
mintákhoz (26,7 mg CGE/100 g) képest. A többváltozós statisztikai elemzések (PCA, HCA) 
egyértelműen megerősítették a bevonat nélküli és bevont minták elkülönülését, kiemelve a 
citromhéjporral dúsított bevonatok védő hatását. Összességében vizsgálatunk megerősítette, 
hogy a növényi melléktermékekkel kiegészített tejsavó alapú ehető bevonat nemcsak az 
antioxidáns tulajdonságok megőrzését segítheti elő, hanem hozzájárul a fenntartható 
élelmiszer-tartósítási gyakorlatokhoz is az agro-ipari melléktermékek hasznosításával. 
Köszönetnyilvánítás: "A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-24-4-II-SZE-11 Kódszámú 
Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 
Finanszírozott Szakmai Támogatásával Készült" 
