KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
The impact of populism on constitutional interpretation in the EU Member States
No full textThe birth and spread of the term ‘populist constitutionalism’ shows that one of the distinctive features of modern populism is that it has specific constitutional ambitions insofar as it seeks to achieve its political goals through constitutional means. The constitutional ambitions of populist politicians, which are considered by many scholars as a feature of modern populism, often make it inevitable for courts to respond, in the course of constitutional review, to challenges to traditional constitutional values and institutions. Courts can respond to these claims in different ways. For example, they can engage in an activist stance, resisting the attempts that endanger the established constitutional order, they can defer to the changing constitutional policy of the political branches, or, possibly, they can try to keep their distance from political struggles. The study, based on the results of our comparative international research, examines how populism influences the methods of interpretation in the jurisprudence of constitutional courts and other relevant high courts,whether they have developed new interpretative instruments, or have used the classical ways of constitutional interpretation when facing populist aspirations. The article contributes to the present-day scholarly discourse on the effects of populism on constitutional justice in Europe
A Covid-19-pandémia hatásait a 18-65 éves magyar lakosság körében vizsgáló feltáró jellegű, online kérdőíves kutatás adatai
No full textA kutatás a Covid-19-pandémia által okozott társadalmi változások öt részterületérének feltárására irányult: (1) a SARS-Cov-2-fertőzésen átesettek, illetve a hozzátartozóik társadalmi-foglalkozási helyzetének és a lakóhelyi elhelyezkedésének változása, (2) a védőoltással kapcsolatos vélekedések és viselkedés, (3) a foglalkoztatás és a munkahelyi környezet változása, (4) a személyes kapcsolatok átrendeződése és a kapcsolattartás módjának változása, (5) általános szociodemográfiai és egészségi állapotbani (testsúly, dohányzás, szubjektív jóllét, gyermekvállalás) és egészség-viselkedésbeli változások.
A kutatás célcsoportja a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság volt. Két darab kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében. A nyers mintaelemszám 2 x 1000 fő volt
TÁRSADALMI PROBLÉMÁK MAGYARORSZÁGON (2010–2018), az MTA TK-hoz kapcsolódó publikációk tükrében
No full text„A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között” (NKFIH, FK‑129018) című kutatási projekthez kapcsolódó háttéranyag szerzői arra a kérdésre keresték a választ, hogy a 2010 és 2018 közötti időszakban az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjához kapcsolódó publikációk - elsősorban az intézmény tudományos folyóirataiban megjelent tanulmányok - által milyen társadalmi problémák kerültek napirendre. A tárgyalt témákat rendezve a szerzők problémaköröket, azokon belül pedig esetenként lehatároltabb problémákat azonosítottak
Who are the populists and how to respond to them: Evidence from mainstream European Parliament parties
Get PDF
Diszkrimináció a tanári értékelésben
Get PDFA kutatók a kutatás során azt vizsgálták, milyen különbségek lelhetőek fel a tanárok osztályozási gyakorlatában és továbbtanulási ajánlásaiban és ezeknek milyen szándékolt és nem szándékolt következményei vannak a tanulók egyes csoportjaira. Kutatásuk során általános iskolai magyar és matematika szakos pedagógusokat kértek meg arra, hogy vegyenek részt egy online, önkitöltős kérdőíves kutatásban. A kérdőív első felében arra kérték őket, hogy 6 darab nyolcadikos szintű magyar vagy matematika dolgozatot javítsanak ki, pontozzanak és osztályozzanak le, majd a dolgozat alapján adjanak javaslatot a középiskolai továbbtanulásra vonatkozóan. A dolgozatok fiktív roma és nem roma fiú és lány neveket tartalmaztak, amelyeket a kitöltők között randomizáltak. A kérdőív második része a résztvevők demográfiai jellemzőjével, tanítási tapasztalatával és osztályozási gyakorlatával és elveivel kapcsolatban tartalmazott kérdéseket. Kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy a tanárok osztályozási gyakorlatában meglévő egyéni, mikro-szintű különbségek vezetnek-e makro-szinten, az összes válaszadó válaszait tekintve átlagosan nemi vagy etnikai különbségekhez az osztályzatokban.
A gyűjteményben található kérdőív és adatfile egy 24 hónapos, 2024. júniusig tartó embargós időszakot követően a kutatásvezető hozzájárulásával lesz elérhető
