KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Cirkuláció és disszenzus a magyar kulturális elitben
Get PDFA kutatás megvizsgálta a 2010 utáni kultúrpolitika jellegzetességeit: 1. a nemzeti ideológia növekvő jelentősége (kultúrharc), 2. a kultúrpolitika növekvő instrumentalizációja, 3. a kulturális közpolitika (policy) és politika (politics) összeolvadása, ami növekvő politikai patronázst és elitcserét eredményezett a kulturális elitben. A kutatás a kulturális elit kérdőíves adatainak elemzése alapján vizsgálta, hogy a kormányzat fenti politikai törekvései milyen hatással voltak a kulturális elit összetételére. Az eredmények szerint a korábbi kutatásokból ismert baloldali túlsúly továbbra is fennáll a kulturális elitben. Az elitbe 2010 után bekerült elittagok között viszont jóval kevesebb a baloldali, illetve a budapesti születésű, ami arra utal, hogy az elit rekrutációs szempontjai megváltoztak az Orbán-kormányok ideje alatt. A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan hatott a politikai polarizáció a kulturális mező működésére: a reputáció, az intézményrendszer és az erőforrások megoszlására. A vizsgálat elemezte, hogy kik a legnagyobbra tartott kulturális szereplők az elitben, és milyen tényezők hatnak a tekintélyük kialakulására. Az elittagok szavazataiból kialakuló reputációs hálózat statisztikai módszerekkel történő elemzése megmutatta, hogy a szekértáborhoz való tartozás egyértelműen erőforrásként működik: a baloldaliak, és kisebb mértékben ugyan, de a jobboldaliak is, a kulturális teljesítménytől függetlenül nagyobb eséllyel tartják nagyra a hozzájuk hasonló politikai nézeteket vallókat
Demokratikus innovációk és a magyar pártok
Get PDFA demokratikus politikai rendszerekben a képviseleti demokrácia fő aktorai a pártok vezető tisztségviselői valamint a megválasztott országgyűlési képviselők és a kormánytagok. De nem kizárólag a képviseleti demokrácia szereplői azok, akik egy demokratikus politikai rendszerben befolyással bírnak a politikai döntéshozatalra. A részvételi valamint a deliberatív demokrácia főként azokra állampolgárok és civilszervezetek által kezdeményezett döntéshozatali mechanizmusokra, eljárásokra fókuszál, amelyek a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítve, az állampolgárok bevonása révén kívánják javítani a politikai döntések társadalmi elfogadottságát és hatékonyságát. A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, parlamenti képviselői és választói körében
Polarization and the disintegration of the polity. Reflections on populism and the future of liberal democracies
Get PDF
Information sources shared on Facebook and networking by populist leaders and populist parties in Slovakia
Get PDF
