Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Knowledge Portal
Not a member yet
24126 research outputs found
Sort by
Magyar Közlöny (173. szám benne: Mártonffy Károly a Magyar Közigyazgatási és Pénzügyi Jog tanszékének egyetemi nyílvános rendes tanára lesz
No full textŐrházak a Mura mentén : A Muraköz épített védelme a Zrínyiek korában
No full text„Azt mondhatná ugyan valaki, hogy a két folyó, a Mura és a Dráva, melyek a Szigetet körülveszik, annak védelmét nagyban elősegítik. Ámde bizonyos és mindenki által ismert dolog, hogy a vízállás és a közönségesen és az év nagy részén át oly alacsony, hogy az ellenség bárhol és bármikor, télen és nyáron áthatolhat s a szigetre tetszése szerint betörhet. De még magas vízállásnál is, kivált a mostani háborús időkben igen gyakran megtörtént, hogy a törökök a folyón minden akadály nélkül átkeltek. Ebből következik és bizonyos, hogy a Muraköz, a szomszédos vidékek és határok az ellenség betörései, rablásai, fosztogatásai és hódoltatásai ellen koránt sem biztos és jövőben sem lesz, hacsak ‒ mint egy zárt erőd ‒ jószámú magyar hadinéppel állandóan és kitartóan nem védelmeztetik és mindazon helyek és erődök, melyeket még részben boldogult édes atyám, a folyó partján itt-ott emeltünk, meg nem szállatnak és védelemre be nem rendeztetnek.” Zrínyi VI. Miklósnak (?‒1625), a katona-költő nagybátyjának 1603-ban írott sorai a későbbi évtizedekben is helytállónak bizonyultak. Kanizsa oszmán megszállása idején (1600‒1690) ugyanis immáron a Muraköz is közvetlenül ki volt téve ellenséges támadásoknak, amelyeknek a Mura mint határfolyó – mint arról az idézet is meggyőzően tanúskodik ‒ önmagában nem tudta útját állni. A tájegység határvédelmének megszervezéséhez ugyanakkor optimális feltételeket teremtett, hogy a század derekára a Zrínyiek csáktornyai uradalma kis túlzással lefedte a Muraköz területét. A tájegység végváraiban állomásozó félezres királyi katonaság felett mint „Légrád és a Muraköz kapitánya” Zrínyi Miklós (1620‒1664), utóbb öccse, Péter (1621‒1671) rendelkezett, amely így külön várkörzetet alkotott a Kanizsa ellen vetett végvidéken belül. Ezt a központi forrásokból finanszírozott haderőt hatékonyan egészítette ki a birtokosok magánhadereje
A sportrendezvények biztonságával kapcsolatos rendészeti tevékenység szabályozása, gyakorlati feladatai, a sportrendészet jövője
No full text
Machine Learning for Modeling Stress Evolution
No full textWe present a detailed review and evaluation of machine learning (ML) methods for modeling and predicting stress evolution in various materials and systems. Stress evolution is considered a fundamental phenomenon in materials science, structural engineering and biomechanics. It is frequently modeled with deterministic methods, which struggle to handle high-dimensional, complex and non-linear data. A promising substitute is Machine Learning (ML), which offers instruments to enhance predictive accuracy and more effectively capture complex patterns. We used the Scopus database to find relevant literature and the PRISMA framework for systematic screening for creating an extensive database for this review. Based on how well supervised, unsupervised and deep learning approaches apply to stress modeling, under various loading and environmental circumstances, we present a new taxonomy of machine learning approaches. Furthermore, we critically evaluate these approaches' advantages and disadvantages, and further highlight the significance of feature engineering, data quality and model interpretability. The review ends by outlining potential future directions, especially with regard to deep and hybrid models that combine ML with traditional techniques to improve prediction of stress evolution in a variety of applications.We present a detailed review and evaluation of machine learning (ML) methods for modeling and predicting stress evolution in various materials and systems. Stress evolution is considered a fundamental phenomenon in materials science, structural engineering and biomechanics. It is frequently modeled with deterministic methods, which struggle to handle high-dimensional, complex and non-linear data. A promising substitute is Machine Learning (ML), which offers instruments to enhance predictive accuracy and more effectively capture complex patterns. We used the Scopus database to find relevant literature and the PRISMA framework for systematic screening for creating an extensive database for this review. Based on how well supervised, unsupervised and deep learning approaches apply to stress modeling, under various loading and environmental circumstances, we present a new taxonomy of machine learning approaches. Furthermore, we critically evaluate these approaches' advantages and disadvantages, and further highlight the significance of feature engineering, data quality and model interpretability. The review ends by outlining potential future directions, especially with regard to deep and hybrid models that combine ML with traditional techniques to improve prediction of stress evolution in a variety of applications
The role of closed-circuit television in institutional artwork protection as a subsystem of smart city
No full textWhen planning the Institutional Artwork Protection of a temporary or permanent exhibition, it is not enough to adopt a template property protection plan or security protocol. In order to develop complex protection plans it is essential to consider professional specialities, since it is necessary to prepare for entirely different risk factors, hazards, and environmental conditions depending on the special characteristics of the protected work of art. In line with the smart city concept, research is also being carried out to examine the needs of smart public service infrastructure, the innovative implementation of which contributes to sustainable development and also provides security functions. In addition to describing the essential functions of Closed-circuit television, the authors also highlight the possibilities of further particular parts of Closed-circuit television systems installed in Smart City environments in the field of the structure of Institutional Artwork protection
Tiszai vízszennyezések hatása a vízbiztonságra
No full textVilágviszonylatban Magyarország vizekben bővelkedő térségben helyezkedik el, azonban az elmúlt évszázad társadalmi, politikai változásai vizeink biztonsága szempontjából az országot nehéz helyzetbe hozták. A vízgyűjtők határai mentén elhelyezkedő országhatár megváltozott, az egykori Magyarország feldarabolásával és az országhatár áthelyezésével folyóink forrásvidékének zöme határainkon kívülre került. Az ország felszíni vízkészletének mintegy 95%-ama már külföldről ered. Az első világháborút követően a nagy folyóink és vízgyűjtőik az ország sorsára jutottak. Sajátos helyzet, hogy amíg a Tisza vízgyűjtő területe döntő részben Magyarország határain túl van, a folyó teljes hosszának – 962 km – jelentős része hazánk területén található. Ezért „a felszíni vizek vonatkozásában elmondható, hogy azok tranzitjellege meghatározó, így azok külföldi szennyezésének hatása hazánkban is érvényesülhet, ami kockázatot rejt”.1 A 20. században az érintett országok eltérő gazdasági, társadalmi fejlődésen mentek keresztül. A fejlődés eredménye a Tiszán is nyomon követhető volt. Az árvizek esetén az uszadékkal mind gyakrabban jelentek meg hulladékok: hűtők, kannák, üvegpalackok jelezték a termelés és fogyasztás eredményét. Főként az elmúlt néhány évtizedben a hulladék aránya ugrásszerűen nőtt az uszadékban, aminek következményei a teljes folyószakaszon és a hullámterén megfigyelhető
A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósítása fejlesztésének lehetséges alternatívái
No full textA témában fellelhető publikációk és tankönyvek a gazdaságmozgósítás és biztonsági célú felkészítés kapcsán jellemzően a békeidőszaki és különleges jogrendi időszaki tevékenységeket vizsgálják. A két időszakban a felkészülési feladatok ugyan eltérnek egymástól, de egymásra épülnek, azaz egyik sincs a másik nélkül. Békeidőszakban a nemzetgazdaság feladata, hogy olyan mértékű erőforrásokat biztosítson a haderő, valamint a várható krízis, háborús vagy egyéb válsághelyzetek kezelésében résztvevő szereplők (államigazgatás, gazdaság, társadalom) részére, hogy a fenti képlet szerinti „erő” mértéke, színvonala, minél magasabb szintű legyen. Különleges jogrend időszakában a nemzetgazdaság technológiai színvonala, teherbíróképessége a meghatározó, hiszen az általa előállított teljesítményt tudjuk a krízis, háborús helyzet kezelésére fordítani a békeidőszakban megteremtett erőforrásokkal, képességekkel együtt. Van azonban még két fontos tényező, amiről nem szabad megfeledkeznünk, az egyik a Nemzeti Biztonsági Stratégiában (továbbiakban NBS) is szereplő kitettség, függőség, azaz más ország állam erőforrásainak képességeinek használata, úgymint a hadiipari vagy egyéb termékek szolgáltatások beszállítójaként, vagy akár az energiahordozók tekintetében az importfüggőség. A másik tényező a visszapótlási képesség, azaz a „helyzet” kezelése érdekében felhasznált erőforrások pótlását mennyire és meddig milyen idő távon képes a nemzetgazdaság pótolni, termeléssel vagy szolgáltatással. Napjainkban történtek alapján látjuk és tapasztaljuk, hogy fenyegetések és válságok korában élünk, így szükségszerű elfogadnunk, hogy a mindennapjaink részeként kell tekintenünk számos olyan eszközre, módszerre, amely korábban csak rendkívüli helyzetekben volt elképzelhető. Az Alaptörvény az egyéni és össztársadalmi biztonságtudat érdekében rögzíti, hogy „A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.”, így a korábbi időszakra jellemző megközelítés, hogy „majd a fegyveres testületek megoldják, az Ő dolguk” végérvényesen meghaladottá vált. A védelmi rendszereket a teljes kormányzat, a teljes társadalom és a nemzetközi együttműködés eszközeinek bevonásával szükséges kiépíteni és működtetni, melyek hatékonyságának, össztársadalmi ismertségének és elfogadottságának következménye lehet a végrehajtás minősége és a címben is szereplő fejleszthetőség. A védelemgazdasági felkészítés a korábbiakhoz képest jobban alapoz a nemzetgazdaság kibocsátóképességére. A régi elképzelést, miszerint a gazdaságmozgósítási helyzetben szükséges termékeket hatalmas állami raktárakban tartották készenlétben, felváltja egy másik szemléletű tervezés, amelyben az igények kielégítésénél az állam jobban hagyatkozik a nemzetgazdasági szereplőknél, gazdasági társaságoknál meglévő termelői és szolgáltatási kapacitásokra. A fentiekből látszik, hogy olyan feladatra kell folyamatosan készen állni, amiről nem tudjuk mikor következik be, milyen intenzitással, meddig tart és pontosan menyi idő van felkészülni, illetve szükség esetén milyen erőforrásokat (tartalékokat) kell mozgósítani, képezni és meddig tartson majd az “önellátás”