Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Knowledge Portal
Not a member yet
24126 research outputs found
Sort by
A kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának szabályai a 2013. évi XXXVI. törvény alapján és az érdemi vizsgálat nélkül elutasított kérelmek okainak számbavétele és elemzése
No full text
Az erőszakos bűncselekményekhez vezető antiszociális viselkedés kriminálpszichológiai megközelítése
No full textAz elmúlt időszakban óriási médianyilvánosságot is kapó, közmegbotránkozást keltő győri és tatabányai gyermekgyilkosságok kapcsán úgy véltük, hogy érdemes lehet azzal foglalkozni, hogy az ilyen és más hasonló erőszakos cselekmények hátterében mi állhat. A szélsőséges esetben emberöléshez is el-vezető antiszociális és deviáns viselkedés bűnügyi lélektanát, az ehhez kapcsolódó pszichológiai és kriminálpszichológiai elméleteket vettük górcső alá. Végső következtetésünk szerint a kriminális személyiségzavar vagy veszélyeztetettség közös sajátosságai a személyiség általános éretlensége (a személyiségfejlődés elakadása, a személyiség sérülése következtében) és a nagy intenzitású agresszív telítettség, valamint annak társadalmilag elfogadhatatlan levezetése. Mindezekhez társul a morális defektus, azaz a viselkedést szabályozó erkölcsi normák hiánya vagy súlyos torzulása
Félidőben: Emmanuel Macron mérlege az uniós politikákban
No full textA tanulmány Emmanuel Macron francia elnök 2017–2020 közötti Európa-politikáját tekinti át. Az írás az elnökjelölt kampányban megfogalmazott ígéreteihez és nézeteihez, valamint két 2017-es, már hivatalban elmondott tisztázó, operacionalizáló beszédhez viszonyítja az elért eredményeket. Három nagy szakpolitikai csomópontot határoz meg az elemzés: intézményi, biztonsági-védelmi és gazdaságpolitikai. A tematikus elemzés áttekinti, hogy az ígéretekből mi valósult meg, mi az, ami folya-matban van, és mi az, ami áll vagy nem is került még igazán napirendre. A tanulmány második felében kitérünk arra, hogy milyen belső-külső politikai erőforrásai vannak és lehetnek a francia elnöknek a további eredmények elérésének esélye szem-pontjából – a Covid-19-járvány hatását csak nagyon korlátozottan figyelembe véve a konklúzió megfogalmazásánál.
The study reviews the 2017–2020 European policy of French President Emmanuel Macron. It compares the presidential results to the promises and opinions expressed by the presidential candidate during the campaign, as well as to two clarifying, operationalising speeches he gave in office in 2017. The analysis identifies three major policy nodes: institutional, security and defence, as well as economic policy. The thematic analysis reviews what is already carried out, what is ‘under construction’ and what is stalled or not yet on the European agenda. In the second half of the study, we take a look at the internal and external political resources the French President has or may have in terms of his chances of achieving more. We formulate the conclusion with a very limited consideration of the impact of the COVID-19 epidemic of 2020
A volt m. kir. 22. honvéd gyalogezred és a volt m. kir. 52. honvéd gyalogezred egykori katonái hozzátartozóikkal a 2. Bajtársi találkozójukon, Komárom - 1992. május 21.
No full textA kép hátoldalán szöveg: A volt magyar királyi 22. honvéd gyalogezred és a volt m. kir. 52. honvéd gyalogezred egykori katonái hozzátartozóikkal a 2. Bajtársi találkozójukat tartották Komáromban, 1992. május 21-én. [kézzel írva], versoA kép hátoldalán szöveg: Lipták Aurél ny. alezredes, volt m. kir. százados, a harcokban a 22. honvéd gyalogezred 1-ső segédtisztje, a Don-i nyári harcokban a 22/III. zlj. pk-a megkoszorúzza a Bajtársak nevében a Hősi Halottaik emlékére emelt kopjafát. [kézzel írva], vers
A 44. számú főút és a 4431. jelű összekötő út csomópontjának közlekedésbiztonsági kihívásai
No full textA természetjog oktatása Magyarországon – A bölcseleti gyökerektől a jogtudományi megközelítésig
No full textA felvilágosodás eszmeiségével áthatott, általános érvényű, örök igazságokon nyugvó jogrendszert teremtő természetjogi tanok nagy hatást gyakoroltak a felvilágosult abszolutizmus uralkodóira, II. Frigyesre, Mária Teréziára, II. Józsefre és tanácsadóikra. A 18. században a természetjog azon racionalista változata inspirálta az intellektuális elit közgondolkodását, amelyben a felvilágosodás, a polgárosodás, a humanitás és a méltányosság vezérszavak kerültek előtérbe. Ez a korszak már régen túl volt azon, hogy Vasques, Althusius és Grotius nyomán szintézist teremtsen a klasszikus hagyományok és a modern gondolkodás között, de túllépte azt a periódust is, amelyben Descartes, Spinoza, Hobbes, Locke szellemében a „természettudományos eredményeket more geometrico alkalmazták a társadalom jelenségeinek magyarázatára”. Az angol és a francia felvilágosodás eszméi, és különösen a francia államelmélet tanai nem közvetlenül, „és nem is a maguk eredetiségében”, hanem elsősorban Samuel Pufendorf, majd Christian Thomasius és Christian Wolff munkáin keresztül fejtették ki hatásukat. A későbbiek során az ő munkájukon alapulva dolgozták ki utódaik a felvilágosodás téziseit, és igazították azt az abszolút monarchia államberendezkedéséhez. Az új természetjogi tanok szerint a nép – eredetileg szabad emberként – társadalmi szerződés keretében ruházta át jogait, és vetette alá magát az uralkodó által képviselt főhatalomnak, és lett egyszerre polgár, valamint alattvaló, azaz jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező országlakos. A társadalmi szerződésben az uralkodóra is hárulnak kötelességek, amelyek vezérfonala az, hogy boldogítsa alattvalóit, mozdítsa elő a közjót. Ennek a megvalósításához szükség van arra, hogy a közélet teljes spektrumát átfogó eszközökkel rendelkezzen, abszolút módon kormányozzon. Az e narratívát megalapozó természetjog – amelynek további átdolgozói Ausztriában Joseph von Sonnenfels, Paul Joseph von Riegger és Karl Anton Martini, Mária Terézia tanácsadói voltak – és annak oktatása rendkívül fontos volt a felvilágosult uralkodók számára. A természetjog oktatásától azt várták, hogy az alattvalók „megértsék és magukévá tegyék a kormányzás elvi alapjait”, az állami adminisztráció számára pedig olyan szakemberek, állami tisztviselők nevelődjenek ki, akik lojalitásukkal hatékonyan végre tudják hajtani a központi akaratot, „de remélték azt is, hogy a köztudatban népszerűvé válnak azok az elvek, amelyeken a kormánypolitika nyugodott”. Éppen ezért a felvilágosult abszolutizmus kormányzati elve szerint az oktatásnak mint kiemelt közügynek állami hatáskörbe vétele elengedhetetlen volt. Magyarországi viszonylatban ezt a célt szolgálta az 1777-ben kiadott első Ratio Educationis, amely azáltal, hogy célul tűzte ki a Magyar Királyság teljes oktatási rendszerének szabályozását és keretbe foglalását, hazánkban is megteremtette a közoktatást. Ezzel az abszolút kormányzat fokozatosan – először csak az állami felügyelet kiterjesztésével, majd a fenntartói jogkörök átvételével – elvonta főleg a katolikus, de a protestáns egyházaknak is az oktatási hatáskörét, kiiktatva az egyház több évszázados kulcsszerepét, amelyet a középkor óta a műveltség és kultúra terén mérvadó módon betöltött
„A büntetőhatalomban rejlő lehetőségek nem korlátlanok…” – gondolatok a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés tényállásáról
No full textHazánkban a 2013. július 1-jén hatályba lépett új Btk. rögzített először olyan
tényállást, amely az érdekházasság, és azzal együtt egyéb, valótlan családi
kapcsolatok létrehozását is büntetni rendeli. A kriminalizáció szükségességét
a jogalkotó azzal indokolta, hogy az utóbbi időben gyakran merült fel, hogy
magyar állampolgár harmadik országbeli személlyel történő házasságköté-
sére, illetve ilyen személyek között a családi kapcsolat létesítésére kizárólag
a Magyarországon tartózkodás joga és az ehhez kapcsolódó egyéb jogosultságok megszerzése érdekében került sor. A migráció ilyen formája illegálisnak
tekinthető, így az ilyen visszaélésekkel szembeni eredményes fellépés érdekében büntetőjogi védelem vált szükségessé. A tényállás elemeit, valamint
a felhalmozott tapasztalatokat elemezve azonban alappal merül fel a kérdés:
a jelenség tekintetében valóban helyes döntés a büntetőjogi eszköz igénybevétele?
As from 1 July 2013, the Hungarian Criminal Code contains a new paragraph on abuse by
establishing family relations: “Person above the age 18, who, for financial gain, establishes
a family relationship or takes a full force paternity statement only for the issuance of residence
documents, if no more serious crime is realized, such offense can be punished with two years of
imprisonment.” However, analysing the elements of the legal act and the accumulated experience,
the following question arises: Is it really a good decision to criminalise this phenomenon