Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A feltörekvő piaci szuverénfelár megemelkedése a Covid–19 utáni világgazdaságban
The Covid-19 crisis and its economic consequences for emerging countries have highlighted the role of robust, inclusive, and equitable elements of multiple contingency lines to keep these economies away from falling into a devastating cycle of rising sovereign spread. This study first summarizes the crisis-fighting performance of the IMF and eight major RFAs since the outbreak of Covid–19. Then our theoretical model focuses on the deterioration of market expectations (namely about future global economic growth, funding conditions in key currencies and public default) influence on the sovereign spread, by employing a structural panel Vector Autoregression. The results showed that sovereign spread depended not only on the global and local growth or the external funding environment but on the market sentiment as well. Also, the results pointed out the importance of financial supports by international actors like the IMF and partially the RFAs in managing the sovereign spread.A Covid–19 által okozott gazdasági leállások és zavarok nyomán ismét megjelent a leértékelődési nyomás és a szuverénfelár növekedése miatti fenyegetés a feltörekvő piacokon, ami szükségessé teheti a nemzetközi pénzügyi védőháló intézményeinek beavatkozását. Tanulmányunk első felében ezért számba vesszük az IMF és a nyolc regionális pénzügyi alap („Regional Financial Arrangement” – RFA) válságellenes intézkedéseit. Ezt követően megvizsgáljuk, hogyan befolyásolta a feltörekvő piaci szuverénfelár változását a piaci hangulat romlása: a globális gazdasági növekedéssel, a kulcsdevizában történő finanszírozás költségével, az államcsőddel kapcsolatos várakozások és a devizaárfolyam, valamint az output növekedésének változásai. Ehhez strukturális panel vektor autoregressziós modellt használtunk. Megállapíthattuk, hogy a szuverénfelár változása alapvetően a piaci várakozások változását követte le az országspecifikus növekedési és finanszírozási tényezők mellett. Mindez felhívja a figyelmet az IMF-, illetve az RFA-beavatkozások jelentőségére
A CDS-felárak ambivalens változása az eurózóna 11 országában
One of the macroeconomic consequences of the COVID-19 epidemic is that the global economy has seen a robust increase in the countries‘ gross external debt and the sovereign public debt that is part of it. Nor have the eurozone Member States escaped this effect. The increase in gross external debt and sovereign government debt also means that it has become theoretically more risky for investors to buy debt securities (typically bonds). Theoretically, however, it follows that as a result of the increase in risks in the country, CDS spreads had to rise as well. The study uses a correlation calculation to show that the development of the price of CDSs is more closely correlated with gross government debt than with gross external debt. Using hierarchical cluster analysis, the study groups the countries of the Eurozone. The basis for clustering is the close relationship between a country‘s gross government debt and its CDS spread over the period under review. A relevant conclusion of the study is that the increase in gross government debt was not followed by an increase in CDS spreads because the financial source of the increase in government debt was different from previous years.A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDSek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években
Tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás: A kampányok kimenetelét meghatározó tényezők a Crowdcube-platform vizsgálatán keresztül az Egyesült Királyságban
The study is aimed at exploring what influences the amount of money raised which can either lead to the success or failure of equity-based crowdfunding using Crowdcube. The study used Pearson correlations and multiple regression analysis. The regression model was considered a good fit as it was statistically significant. The findings of the paper revealed that the number of investors, target amount, and pre-money valuation strongly and positively influence the success of equity-based crowdfunding campaigns. Additionally, equity, display of share price information, and online social media presence are other factors that influence the success of equity-based crowdfunding campaigns. However, previous crowdfunding history was negatively associated with the success of campaigns. The uniqueness of the study will benefit investors and founders who aim at running or investing in successful equity-based crowdfunding campaigns in the UK and globally. The study recommends further research using other equity-based crowdfunding platforms in different countries and continents.A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az összegyűjtött források nagyságát, valamint a Crowdcubeplatformon keresztül történő tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás sikerét vagy sikertelenségét milyen tényezők befolyásolják. Vizsgálatunkhoz Pearson-féle korrelációt és többszörös regreszsziót használtunk. A statisztikai szignifikancia miatt a regressziós modell jó illeszkedésnek bizonyult. A tanulmány megállapította, hogy a tőkealapú közösségi finanszírozási kampányok kimenetelét a befektetők száma, a célösszeg, valamint a cég befektetés előtti értéke erősen és pozitívan befolyásolja. További befolyásoló tényezőként a tulajdonrész (tőke), a részvényár-információk megjelenítése és a közösségi média jelenléte említhető. A közösségi finanszírozással kapcsolatos előzmény (korábbi részvétel) ugyanakkor a kampányok sikeréhez negatívan kapcsolódott. A tanulmány egyedisége azon vállalkozók (alapítók) és befektetők számára fog segítséget jelenteni, akik sikeres tőkealapú közösségi finanszírozási kampányokat kívánnak folytatni, illetve támogatni az Egyesült Királyságban és a világ más részein. A tanulmány ugyanakkor ajánlást fogalmaz meg más országok és földrészek tőkealapú közösségi finanszírozási platformjainak további vizsgálatára is
Az eszközvásárlások, a pénzmennyiség és az infláció kapcsolata a 2007 és 2022 közötti időszakban a Federal Reserve példáján keresztül
The large asset purchase programs following the 2008 crisis led to a significant expansion of money aggregates, which led to an appreciation of the relationship between inflation and money supply. In this study, I analysed the changes in monetary aggregates caused by quantitative easing, the framework for the implementation of monetary policy with ample reserves and their impact on price levels using a vector autoregressive (VAR) model between 2007 and 2022 based on data for the United States. The study includes the pandemic after 2020, however, due to the limited length of time available and the uncertainty of the effects, the focus of the study is on pre-pandemic processes. Inflation fears caused by the significant expansion of the money supply during the period were not substantiated due to the increase of excess reserves, the changing monetary policy operational framework and negative output gap. According to the model monetary aggregate shocks are built into inflation expectations, changes in the money aggregates caused by asset purchases help the central bank to reach its medium-term inflation target.A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták, aminek mentén az infláció és a pénzmennyiség kapcsolatának vizsgálata (újra) felértékelődött. A tanulmányban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján vizsgálom 2007 és 2022 között a mennyiségi lazítás okozta pénzaggregátumváltozásokat, a jegybanki politika végrehajtásának keretrendszerét bőséges tartalékok mellett, illetve ezeknek az árszínvonalra gyakorolt hatását vektor-autoregresszív modell alkalmazásával. A tanulmány által feldolgozott időszak felöleli a 2020 utáni járványhelyzetet, azonban a rendelkezésre álló időszak korlátozott hossza és a hatások bizonytalansága miatt a tanulmány fókusza a járvány előtti folyamatokon van. Az időszakban a pénzmennyiség jelentős bővülése okozta inflációs félelmek nem igazolódtak a jegybanknál elhelyezett feles tartalékokban kicsapódó bankrendszeri likviditás, az átalakuló monetáris politikai operatív keretrendszer, valamint a negatív kibocsátási rés hatására. Azonban a modell szerint a pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis az eszközvásárlások okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését
Erőforrások és képességek a vállalati versenyképesség tükrében: Egy empirikus vizsgálat tanulságai
The central role of corporate resources and capabilities in strategic management has been clear since the 1990s, when the resource-based view (RBV) demonstrated that the heterogeneity of firms has a fundamental impact on their strategy. In this article, based on data from a questionnaire survey conducted by the Centre for Competitiveness Research at Corvinus University of Budapest in 2018-2019, the authors use principal component and cluster analysis to investigate the extent to which characteristic patterns in the strategic behaviour of firms can be identified and whether these have had an impact on their competitiveness. Their main conclusion is that there is „no silver bullet”, but some strategies have a higher chance of success. The internal dimensions of corporate operations have become increasingly important, so companies which focused on improving their resources and capabilities were more likely to be in the group of highly competitive firms.A vállalati erőforrások és képességek középponti szerepe a stratégiai menedzsmentben az 1990-es évtized óta egyértelmű, miután az erőforrás-alapú iskola (resource-based view, RBV) rámutatott, hogy a vállalatok heterogenitása alapvető hatással van azok stratégiájára. A szerzők cikkükben a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutatóközpontja által 2018-2019-ben elvégzett kérdőíves felmérés adatai alapján főkomponens- és klaszterelemzés segítségével azt vizsgálják, mennyire tárhatók fel jellemző mintázatok a vállalatok által követett stratégiai magatartásban és ezek hatással voltak-e versenyképességükre. Fő következtetésük, hogy „nincs királyi út”, de egyes stratégiák nagyobb arányban kecsegtettek jó eredménnyel. Előtérbe kerültek a vállalati működés belső dimenziói, így azok a vállalatok, amelyek erőforrásaik és képességeik fejlesztésére koncentráltak, nagyobb arányban kerültek a kiemelkedő versenyképességű vállalatok csoportjába
FinTech és blockklánc alapú megoldások alkalmazási lehetőségei a zöld pénzügyekben
In connection with climate protection efforts, green finance is receiving increasing attention, the primary goal of which is to finance sustainability-related objectives and projects. However, the spread of green finance is hampered by several factors. The increasingly intensive digital transformation and new technologies can greatly support the development of green finance. This article presents two fintech – green robo-advisors, green crowdfunding – and two blockchain-based solutions – peer-to-peer financing and investment, and peer-to-peer trading and exchange platforms user-to-user financ- ing and investment and user-to-user trading platforms – that can support the spread of green finance. Overall, the solutions examined facilitate access to finance, expand the investor base, including small investors and private equity, and offer new financing mechanisms to green project owners. Moreover, the solutions discussed could help to reduce barriers to the spread of green finance, especially financial ones.A klímavédelmi törekvésekhez kapcsolódóan napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak az ún. zöld pénzügyek, amelyek elsődleges célja a fenntarthatósággal összefüggő célkitűzések, projektek finanszírozása. A zöld pénzügyek elterjedését azonban számos tényező gátolhatja. Az egyre intenzívebb digitális transzformáció és az új technológiák nagymértékben támogathatják a zöld pénzügyek fejlődését. Jelen cikkben a szerző két fintech – zöld robottanácsadás, zöld közösségi finanszírozás – és két blokklánc alapú megoldást – felhasználók közötti finanszírozási és befektetési, valamint felhasználók közötti kereskedési platformok – mutat be, amelyek segíthetik a zöld finanszírozás minél szélesebb körben történő elterjedését. A vizsgált megoldásokról összességében elmondható, hogy megkönnyítik a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, bővíthetik a befektetői bázist – beleértve a kisbefektetőket és a magántőkét –, valamint új finanszírozási mechanizmusokat kínálhatnak a zöld projektek ötletgazdái számára. A cikk feltárja azt is, hogy az ismertetett megoldások a zöld pénzügyek elterjedését gátló tényezők közül főként a pénzügyi akadályok mérséklésében nyújthatnak segítséget
Drifting, Not Driving: Identity Structure Analysis to Explore Entrepreneurial Identity
This study is an exploration of entrepreneurial identity, employing a culturally sensitive mixed methods approach, Identity Structure Analysis (ISA). The sample includes 30 small/micro entrepreneurs in Southern-Transdanubia, Hungary. Hungary had introduced some “staccato” economic reforms in the previous social system, changing communist hostility towards entrepreneurs as “capitalists” into lasting ambivalence. The results reflect indistinct commitments to entrepreneurial values; constant adaptation to environmental factors instead of building own strategies; and limited future expectations. In the two sub-samples of male and female entrepreneurs there were no statistically significant differences. The dominant, masculine discourse of entrepreneurship, the underdevelopment of social enterprises in Hungary, the impact of the previous communist discourse understanding equality as sameness, and the pandemic-induced crisis may explain for these findings.A tanulmány a vállalkozói identitás vizsgálatát tűzi ki célul. A szerzők által alkalmazott módszer, az identitásstruktúra analízise (ISA) kulturális tényezőkre érzékeny, kevert módszertan. A dolgozat mintája a dél-dunántúli régióban élő 30 kisvállalkozó. Magyarország a rendszerváltás előtt már többször próbálkozott gazdasági reformok bevezetésével, amelyeknek nyomán a vállalkozókkal, mint „kapitalistákkal” szembeni ellenségesség tartós ambivalenciává alakult. Az eredmények a vállalkozók értékek mentén történő bizonytalan elköteleződését, saját stratégia építése helyett a környezeti tényezőkhöz történő folyamatos alkalmazkodásukat és korlátozott jövőképüket mutatják. A férfi és női vállalkozók között nem mutatkozott statisztikai szempontból szignifikáns eltérés. Ezeknek az eredményeknek a hátterében a vállalkozói lét domináns, férfias diskurzusa, a társadalmi vállalkozások hazai alulfejlettsége, a korábbi kommunista diktatúra egyenlőséget egyformaságként értelmező gyakorlata, és a pandémiás válsághelyzet együttesen állhat
Sportfunkciókkal kapcsolatos preferenciák a magyar atlétikában
Sport has undergone major changes in recent decades. It is a significant challenge for Hungarian professional sports to be successful from both a professional and economic point of view, which is also influenced by the preferences of those involved. Based on a stakeholder approach, the study analyses the stakeholder relationships involved in athletics, which is treated as a major sport. The study examines the preferential differences of the internal stakeholder groups of Hungarian professional athletics clubs through different sporting functions. The qualitative phase of the research explored the stakeholder structure of athletics in the form of mini-focus group interviews (H1) and facilitated the discovery of attitudes and possible preferences. The second phase of the research was based on a large sample survey involving the identified stakeholder groups. Factor analysis was used to verify the sports functions comprising the sport (H2) and their different levels of appearance in the stakeholder groups (H3).Az elmúlt évtizedekben a sport nagy változásokon ment keresztül. A magyar hivatásos sportnak jelentős kihívást jelent, hogy hogyan lehet mind sportszakmai, mind gazdasági szempontból sikeres, melyet az érintettek preferenciái is befolyásolnak. A tanulmány ezért érintetti megközelítés alapján elemzi a kiemelt sportágként kezelt atlétika egyes érintettjeinek sportággal való kapcsolatát. A kutatás fókusza a sport egyes funkcióira építve különböző dimenziókon keresztül vizsgálja a magyar hivatásos atlétika sportklubjainak belső érintetti preferenciaeltéréseit. A kutatás kvalitatív fázisa az atlétika érintett struktúráját tárta fel mini-fókuszcsoportos interjúk formájában (H1), valamint lehetővé tette az attitűdök és lehetséges preferenciák megismerését. A kutatás második szakasza a feltárt érintett csoportok bevonásával történő, nagy mintán végzett kérdőíves felmérésre épült, melynek keretében faktorelemzéssel ellenőrizte a szerző a sportágat alkotó sportfunkciókat (H2), valamint ezek eltérő szintű megjelenését az érintett csoportokban (H3)
Hazai kis- és középvállalkozások weboldalainak vizsgálata egy újszerű értékelési rendszer használatával
The aim of the paper is to review the characteristics of SME websites regarding both their content and design aspects. 252 firms were examined, of which 146 (58%) had websites. After the observation and analysis, we concluded that their online presence needs to improve, since the average evaluation score was only 64 out of 100 points. However, one positive finding was that the biggest cluster achieved an above average score. The evaluating system can be a useful method for examining websites, which can provide information not only on the whole site, but also on its content, user experience, design, or technological aspects. Thus, the paper recommends that it should be available for all enterprises.A tanulmány célja annak áttekintése volt, hogy mi jellemző a KKV-k weboldalaira mind tartalmi, mind formai szempontból. A kutatásban 252 cég vizsgálatára került sor, amelyből 146 (58%) rendelkezett honlappal. A megfigyelés és elemzés után megállapítható, hogy a cégek online jelenléte még fejlesztendő, hiszen egy százpontos vizsgálati rendszerben átlagosan csupán 64 pontot értek el. Pozitívum ugyanakkor, hogy a legnagyobb klaszterbe tartozó vállalkozások átlag feletti eredményt értek el. Az értékelési rendszer megfelelő módszer lehet tehát a honlapok elemzésére, amely az átlagpontszám mellett információval szolgál például a weboldal tartalmi, felhasználói élmény, design vagy technológiai vonatkozásaira is. Így javasolt a módszer kiterjesztése, minden vállalkozás számára elérhetővé tétele
Pánik próbája a mérés: Avagy önvezető technológiák elfogadásának valós idejű vizsgálata neurotudományi mérésekkel
There is a broad international research interest in the study of consumer acceptance of self-driving technology. Most researchers use questionnaires based on different versions of TAM and UTAUT models to investigate this topic. However, the vast majority of respondents fill out the questionnaires, without any first-hand experience of self-driving technology. Addressing this limitation, the authors offered their participants a short test drive as passengers in a self-driving vehicle. In addition to the questionnaires, in the course of these trials they collected real-time electroencephalography (EEG) and eye movement data from each participant. A linear regression model revealed high explanatory power (97%), when physiological measurements were combined with a follow-up UTAUT-2 questionnaire. The results suggest that when surveys are combined with in real-time in-situ measurements, explanatory variables for technology adoption relate to experience and emotion. Neuroscientific measures may play an important role in detecting the latter.Széles nemzetközi kutatói érdeklődés övezi az önvezető technológia fogyasztói elfogadásának vizsgálatát, melyet a kutatók jelentős része a közismert TAM és UTAUT modellek különböző generációira épített kérdőívekkel tár fel. A válaszadók jelentős többségének azonban általában nincs lehetősége kipróbálni semmilyen önvezető technológiát. E limitációra reagálva e pilot kutatás célja annak feltárása, hogy miképpen befolyásolja a technológia elfogadását az önvezető jármű kipróbálásának lehetősége, továbbá az annak során átélt biológiai folyamatok mérése mennyiben járulhat hozzá a technológiai elfogadás megértéséhez. A kutatás alanyai egy rövid próbaúton utasként kipróbáltak egy önvezető járművet, melynek során valós idejű elektroenkefalográfiás (EEG) és szemmozgáskövetéses méréseket végeztek rajtuk. A regressziós modell alapján magas magyarázó erőt (97%) értek el, ha a fiziológiai mérést és az UTAUT-2 modellt együttesen alkalmazták utólagos megkérdezéssel. Eredményeik arra utalnak, hogy érdemi különbségek lehetnek feltételezett (önbevallásos) reakciók és valós (biológiailag is mérhető) reakciók között önvezető járművek kipróbálása során. Az utóbbiak detektálásában fontos szerepe lehet a neurotudományos méréseknek