Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
PMBOK® Guide: Új szerkezetben a projektmenedzsment tudásanyaga
A PMBOK® Guide megkerülhetetlen referenciamű a projektmenedzsment területén, olyan teljességre törekvő, rendszert adó kézikönyv, amely nem hiányozhat egyetlen projektvezető könyvespolcáról sem. Számos projektmenedzsment tárgyú minősítő vizsga alapvető szakirodalmi forrása szerte a világon. Fejlődéstörténete több mint harminc évre tekint vissza. Az előző kiadásokhoz hasonlóan a hetedik kiadás is a projektmenedzserek világszervezete, a Project Management Institute (PMI) gondozásában jelent meg
Excellence and Renewal: Digital Transformation Patterns in the Hungarian Business Services Sector
In the past few years, there has been an explosion of scholarly interest in the field of digital transformation of companies. The extant literature mostly focuses on the manufacturing industry and fails to explain the causes and consequences of digital transformation in the business services sector. This paper examines what digitalization’s primary purposes are and how management and organizational practices stimulate the digital transformation of business service centers. Four research case studies were developed and presented based on eighteen interviews with company experts and managers. The authors concluded that excellence in existing capabilities and organizational renewal are both key drivers of digital transformation projects in business service centers. They argue that rigorous top-down strategy formulation and implementation is not the only way and the building of organizational capabilities such as effective idea generation, small-scale developments, upscaling, and bricolage can also lead to successful digital innovations in the business services sector.Az elmúlt években jelentős tudományos érdeklődés irányult a vállalatok digitális átalakulására. A témában elérhető szakirodalom ugyanakkor elsősorban az iparvállalatok gyakorlatával foglalkozik, és kevéssé tér ki az üzleti szolgáltató szektor digitális átalakulásának okaira és következményeire. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy melyek az üzleti szolgáltatóközpontok digitalizációjának elsődleges okai, illetve melyek azok a szervezeti és menedzsment gyakorlatok, amelyek e folyamatot támogatják. A szerzők négy üzleti esettanulmányt mutatnak be, 18 vállalati vezetővel és szakértővel készült interjú alapján. Arra a megállapításra jutnak, hogy az üzleti szolgáltatóközpontok digitális átalakulási projektjeinek két legfontosabb célja a meglévő szervezeti képességek fejlesztése és a szervezeti megújulás. Úgy találják, hogy az üzleti szolgáltatóközpontok digitális átalakulása nem feltétlenül szigorú, top-down stratégiai tervezés alapján valósul meg. Kulcsfontosságúak a hatékony ötletgenerálást, a kisléptékű kísérletezést, a jógyakorlatok gyors elterjesztését, illetve a stratégiai barkácsolást támogató szervezeti képességek
A Magyarországra érkező külföldiek turizmusbiztonsággal kapcsolatos percepciói
The aim of the present study is to explore the dimensions of the perception of safety and security of foreign tourists visiting Hungary, to identify the main factors influencing their destination choice and their attitudes towards safety and security, with special emphasis on the risks they face during their travels. Given that tourism is a priority in Hungarian economic and social life, the publication of the results of this study could help to develop the sector at local, regional and national level. Thequestionnaire survey of 1000 people was conducted in the second half of 2019, before the outbreak of the coronavirus pandemic, and so the results are not suitable for assessing the impact of the pandemic on tourism safety. However, it provides useful support for both the tourism industry and law enforcement professionals to explore more deeply the „most sensitive” areas and risk factors. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a Magyarországra látogató külföldi turisták biztonságérzetének dimenzióit, illetve azonosítsa a desztináció-választásukban és a biztonsággal összefüggő attitűdjükben szerepet játszó főbb tényezőket, különös tekintettel az utazás során felmerülő kockázatokra. Tekintettel arra, hogy a turizmus Magyarország gazdasági és társadalmi életében prioritást élvez, a külföldi turisták biztonságával kapcsolatos vizsgálat eredményeinek publikálása elősegíti az ágazat települési, térségi és országos szintű fejlesztését. Az 1000 főre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel 2019 második felében, a koronavírus-világjárvány megjelenését megelőzően készült, így a vizsgálat eredményei a pandémia turizmusbiztonságra gyakorolt hatásainak értékelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor mind a turisztikai ágazatban, mind a rendvédelem területén dolgozók számára hasznos segítséget nyújt a legérzékenyebb biztonsági területek és kockázati tényezők mélyebb feltárásához
Digitalizáció-vezérelt innovációk a turizmusban – fókuszban a fogyasztói magatartás
Over the last thirty years, significant changes have occurred in tourism, both in the macro environment and on the consumer and supply side as a result of digitalization. The latter and digitization-driven innovations have transformed the entire process of travel planning and consumer behavior before, during, and after the trip. In this study, based on a critical analysis of the literature, the authors focus on the consumer side with the aim to identify the effects of digitalization on consumer behavior at certain stages of the travel decision. In the current study, examining this topic, we found that the travel decision-making process, which was previously considered sequential, is now becoming blurred in time and space. Therefore, the outcome of the tourism decision-making process is less predictable. Social media play a significant role in the tourism decision-making process and and it also affect the absorption of the experience and the immersion in it.A digitalizáció hatására az elmúlt három évtizedben a turizmus makrokörnyezetében, valamint fogyasztói és kínálati oldalán is jelentős változások történtek. A digitalizáció és a digitalizáció-vezérelt innovációk napjainkra az utazástervezés teljes folyamatát és az utazás előtti, alatti, illetve az azt követő fogyasztói magatartást is átalakították. A szakirodalom szintetizálására épülő jelen tanulmányban elsősorban a fogyasztói oldalt vizsgáljuk. Elemzésünk célja a digitalizáció fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásainak azonosítása az utazási döntés egyes szakaszaiban. A tanulmányban az utazást megelőző, az utazás alatti és az utazást követő fogyasztói magatartást vizsgálva megállapítjuk, hogy a korábban szekvenciálisnak tekintett utazási döntési szakaszok mára időben és térben egyre inkább összemosódnak, ebből adódóan egyre kiszámíthatatlanabbá és kevésbé előrejelezhetővé válnak. A közösségimédia-használat nemcsak az utazási döntés folyamatára, hanem az élmény befo gadá-sára és a benne való elmerülésre is hatással van
A digitális jegybankpénz kibocsátásának indítékai, bevezetésének kihívásai
Summary: The idea of a central bank digital currency arose ten years ago for the first time, but by now it has become one of the most frequently discussed topics in the field of finances. Currently, some 100 central banks are researching and investigating the concept of a central bank digital currency (CBDC) and its implementation options.1 Over half of these central banks have reached the development stage, and some are already conducting on-site experiments. However, the intense interest and the efforts made have not yet led to an increasing number of implementations, since so far only the Bahamas (Sand Dollar), the Member Countries of the Eastern Caribbean Currency Union (DCash) and Nigeria (eNaira) have introduced a CBDC. The other countries are currently still in one of the preparatory stages. The article briefly reviews the history of money digitalisation, and describes the various motives for issuing a CBDC, as well as the variety of challenges faced in the process of introducing a CBDC. It also presents the preparations taken so far for the introduction of the digital Euro, as well as Sweden’s e-krona. Finally, it summarises the authors’ views on the strategy Hungary should follow regarding a CBDC.Összefoglaló: A digitális jegybankpénzre vonatkozó első elgondolás tíz éve született meg, napjainkra a pénzügyek terén a leggyakrabban tárgyalt kérdések egyikévé vált. Jelenleg mintegy száz központi bank kutatja és vizsgálja a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepcióját és megvalósításának a lehetőségeit. E központi bankoknak több mint fele eljutott a fejlesztés szakaszához, sőt egyesek már kísérleteket is végeznek. A megnövekedett érdeklődés és erőfeszítés azonban még nem vezetett a bevezetések növekvő számához, hiszen eddig csak a Bahama-szigetek (Sand Dollar), a kelet-karibi valutaunió tagállamai (DCash) és Nigéria (eNaira) vezetett be DJBP-t. A többi ország jelenleg még az egyik előkészületi szakaszban van. A jelen cikk áttekinti a pénz digitalizációjának történetét, ismerteti a DJBP kibocsátásának különböző indítékait, valamint a DJPB bevezetésének különböző kihívásait. Ezt követően bemutatja a digitális euró és a svéd digitális korona bevezetésének eddigi előkészítését. Végül összegzi, hogy hazánkban milyen stratégia követése javasolható a DJBP kapcsán
A digitális jegybanki pénz dilemmái és trilemmái
Dirk Niepelt (szerk)Central Bank Digital Currency: Considerations, Projects, OutlookLondon, CEPR Press, 202
Az egyéni pénzügyi döntéseket determináló szocializáció a pénzügyi műveltség aspektusából
Conscious financial decision-making and functioning is a set of learned elements that are not primarily taught in school. Much of financial behaviour is the result of a socialisation process, the primary arena for which is the family and the individual’s immediate environment. The aim of this paper is to examine the specific arenas of financial literacy and financial socialisation, as well as the impact of the latter on subsequent financial decision-making based on the results of a questionnaire survey. The study seeks to answer the question what foundations of trust financial socialisation creates in individuals, or who the primary actors are on whose advice individuals rely when making their own financial decisions. Using a cross-sectional analysis of the partial results of the questionnaire survey involving 3,515 individuals in 2022 presented in this paper, it is demonstrated that reliance on parents’ help is strong when it comes to making financial decisions. While this result varies from generation to generation due to life circumstances, the importance of parental background is clear for younger respondents. There is also evidence that corporate financial socialisation - and hence subsequent counselling - is more important than the school setting, which calls for a stronger emphasis on financial education in schools. It was also found that the survey respondents do not consider the internet as a credible source of advice at all, which reinforces their financial awareness.A tudatos pénzügyi döntéshozatal és működés olyan tanult elemek összessége, amelyek átadása nem elsősorban az iskolai oktatás feladata. A pénzügyi viselkedésformák nagy része a szocializációs folyamat eredménye, amelynek elsődleges színtere a család és az egyén szűkebb környezete. A jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a pénzügyi műveltség és a pénzügyi szocializáció egyes színtereit és ez utóbbiaknak a későbbi pénzügyi döntéshozatalra gyakorolt hatását egy kérdőíves kutatás eredményei alapján. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a pénzügyi szocializáció milyen bizalmi alapokat alakít ki az egyénekben, avagy kik azok az elsődleges szereplők, akiknek a tanácsára támaszkodnak és hagyatkoznak a egyének a saját pénzügyi döntéseik meghozatala során. A tanulmányban bemutatott, 2022-ben 3515 fő részvételével megvalósított kérdőíves kutatás részeredményeit kereszttábla-elemzéssel feldolgozva bizonyítást nyert, hogy a pénzügyi döntéshozatalban erőteljes a szülői segítségnyújtásra való hagyatkozás. Ez az eredmény ugyan generációnként – az élethelyzetbeli sajátosságok miatt – változik, de a fiatalabb válaszadók esetén egyértelmű a szülői háttér fontossága. Az is bizonyítást nyert, hogy a vállalati pénzügyi szocializáció – így a későbbi tanácsadás – fontosabb, mint az iskolai színtér, ami a pénzügyi oktatás iskolai erősítésére hívja fel a figyelmet. Arra is fény derült, hogy a kutatásban részt vevő válaszadók a tanácsadás szempontjából egyáltalán nem tekintik hiteles forrásnak az internetes forrásokat, ami a pénzügyi tudatosságukat erősíti
Tanárok pénzügyi kultúrája
The aim of the research is to explore the financial knowledge, attitudes, confidence, behaviour and motivations of teachers (N=752) teaching different subjects. The survey is particularly important because their knowledge, attitudes, and behaviours affect the financial awareness of the students they teach. The results indicate a higher level of financial literacy than assumed, revealing that teachers have a higher level of financial literacy than students in higher education. 86% of those surveyed have savings in addition to bank deposits, such as government bonds and other, more complex forms of savings, indicating a high level of financial awareness and inclusion. Teachers highly value their own financial literacy, and similar to those studying in higher education, are risk averse. Their vast majority consider the development of financial literacy in schools important. Financial literacy trainings have a measurably positive effect on the level of knowledge of the participants. Based on the results of the research, it is worthwhile to shape the curricula and the requirements based on the financial awareness and motivation of the teachers.A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülők. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyikultúra-képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert
A kalandpark fiatal felnőtt látogatóinak tipizálása
A steady increase in demand for theme parks was observed until 2019. This, was halted only by the coronavirus pandemic, when the consequent restrictions appeared in the field of tourism and leisure. In our study (N = 828), we focused on the classification of young adults visiting adventure parks, and we processed the data using the principal component method of factor analysis, which explores the main characteristics of their leisure habits. As a product of our research, the groups defined as “active in nature” and “experience seekers” proved to be the most targeted by adventure parks. For these the content elements of marketing communication should mostly consist of messages about nature, outdoor activities and sports opportunities, supplemented by new, more extreme features in which we can achieve the desired effect by strengthening the nature of the challenge.A tematikus parkok iránti folyamatos keresletbővülés volt megfigyelhető egészen 2019-ig, mely csak a koronavírus-járvány miatt torpant meg, amikor is a járványügyi korlátozások a turizmus és a szabadidő-eltöltés területén is jelentkeztek. Vizsgálatunkban (N=828) a kalandparkot látogató fiatal felnőttek tipizálását helyeztük a fókuszba, amit a szabadidő-eltöltési szokásaik főbb jellemzőit feltáró faktorelemzés főkomponens módszerével dolgoztunk fel. A kutatás eredményeként a természetben aktívak és az élménykeresők csoportja bizonyult a kalandparkok által leginkább megcélozható szegmensnek, akik esetében a marketingkommunikációs üzenetek tartalmi elemeiben leginkább a természetre, az outdoor tevékenységekre, valamint a sportos kínálati elemekre vonatkozó üzeneteket kell megjeleníteni, kiegészítve az új típusú, extrém elemekkel, melyben a kihívás jellegét erősítve érhetjük el a kívánt hatást