Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Felhívás különszám, illetve tematikus szám megjelentetésére a Vezetéstudomány folyóiratban (LV. Évfolyam, 2024)
Get PDFA hazai zenei fesztiválokkal kapcsolatos attitűdvizsgálat a Z generáció tagjainak körében
Get PDFFestivals are becoming ever more popular, particularly music festivals, which have seen significant changes during the last two decades. Based on the visitors, it can be stated that these events are primarily attended by the younger generation. Consequently, the purpose of this study is to analyse the attitudes of Generation Z towards music festivals. Focus group interviews were conducted as part of a qualitative study to learn more about the target group’s perspectives. The participants were divided into three groups based on the frequency of their attendance. The findings of primary research suggest that for young people, the performers, the company, and the experience are the key motivators for attending a festival, whereas high prices, crowds and a lack of company limit their willingness to attend the events. The study concludes with practical suggestions that festival organisers might use to reach out to potential audiences in the future.A fesztiválok népszerűsége töretlen, különös tekintettel a zenei fesztiválokra, amelyek nagymértékű változáson mentek keresztül az utóbbi két évtizedben. A résztvevői kör ismeretében megállapítható, hogy főként a fiatal korosztály látogatja ezeket a rendezvényeket, ezért a tanulmány célja a Z generáció attitűdvizsgálata a zenei fesztiválokkal kapcsolatban. Kvalitatív kutatás keretében fókuszcsoportos interjúk kerültek lefolytatásra a célcsoport gondolatainak megismeréséhez. A fesztivállátogatás gyakorisága szerint három csoportban vizsgáltuk a résztvevőket. A primer kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok számára a fellépők, a társaság és az élmény jelentik az elsődleges motivációt a fesztiválon való részvételre, míg a magas árak, a tömeg és a társaság hiánya korlátozza a részvételi szándékot. A tanulmány végén olyan gyakorlati javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek a jövőben segítségül szolgálhatnak a fesztiválszervezők számára a potenciális célközönség eléréséhez
A fenntartható gazdaság finanszírozása Magyarországon, lehetőségek és kihívások: dekarbonizáció, zöld átállás, fenntartható pénzügyek, központi bank
Get PDFToday’s prolonged crisis situations, such as the Covid-19 pandemic, the Russian-Ukrainian conflict, and the energy and climate crisis call for climate neutrality in Hungary, although they make transition difficult in the short term. A number of studies suggest that Hungary will be able to reach the target by 2050 at the latest, and that the benefits, on the whole, will outweigh the macroeconomic sacrifices. Nevertheless, green transition, including the Hungarian economy, requires a huge amount of investment and financing, which makes it necessary to involve the private sector, and which central banks can assist effectively. Fortunately, a variety of solutions to finance green and sustainable investments have emerged recently, although we are still at the beginning of the process. The Central Bank of Hungary (Magyar Nemzeti Bank, MNB) has taken a number of measures – and is planning to take further ones – to promote green finance in Hungary, which, in addition to the development of a sustainable financial system will contribute to Hungary’s transition to an environmentally sustainable economy. Napjaink elnyúló krízisei – a Covid-járvány, az orosz–ukrán konfliktus, az energia- és klímaválság – mind olyan hatások, amelyek Magyarország klímasemlegessé válását sürgetik, de rövid távon nehezítik azt. Több kutatás is megállapítja, hogy hazánk az előirányzott dátumra, legkésőbb 2050-re, képes elérni a kívánt célt, és ez összességében nem makrogazdasági áldozatokkal, hanem inkább előnnyel jár. Ugyanakkor minden zöld átálláshoz, így a magyar gazdaságéhoz is óriási mértékű beruházási és finanszírozási igény is társul, amelynek biztosításához nélkülözhetetlen a magánszféra bevonása, amit a jegybankok érdemben tudnak segíteni. Szerencsére az utóbbi időben megjelentek a zöld, illetve fenntartható beruházásokat finanszírozó pénzügyi megoldások, bár egyelőre még a folyamat elején járunk. A hazai zöld finanszírozás fejlődése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos intézkedést hozott és tervez kialakítani, amivel a fenntartható pénzügyi rendszer kialakításán túl hozzájárul a környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való átálláshoz
Az euróövezet gazdasági növekedése a 2010 és 2019 közötti időszakban a szekuláris stagnálás elméletének tükrében
Get PDFAchieving economic growth remains an important issue for economic policy today. Growth in developed economies has slowed considerably in recent decades. In our study, we examine economic growth in the euro area between 2010 and 2019 in the light of secular stagnation theory. The concept of secular stagnation was developed by Hansen after the Great Depression of 1929-33. According to this theory, the cauSes of secular stagnation are low population growth and weak technological development. The concept was brought back into the economic discourse after 2010 by Summers. Following the 2008 crisis, euro area economies should have adjusted to a higher growth rate. Instead, growth remained below 2% for all but one year, below potential output for most of the decade. Investment rates have barely risen despite euro interest rates falling to near zero. The euro areas population barely grew despite a net migration surplus, putting a brake on employment growth. The available data suggest that neither employment growth nor productivity growth have boosted economic growth. The low level of economic growth and the evolution of the underlying factors are consistent with the theoretical assumptions described by Hansen and his followers.A gazdasági növekedés elérése napjainkban is a gazdaságpolitika fontos problematikája. A fejlett világ gazdaságainak növekedése az utóbbi évtizedekben számottevően lassult. Tanulmányunkban az eurózóna gazdasági növekedését vizsgáljuk a 2010 és 2019 közötti időszakban a szekuláris stagnálás elméletének tükrében. A szekuláris stagnálás fogalmát Hansen dolgozta ki az 1929–33-as világválságot követően. Az elmélet szerint a szekuláris stagnálás okai az alacsony népességnövekedés és a gyenge technológiai fejlődés. A fogalmat 2010 után Summers emelte vissza a közgazdasági diskurzusba. A 2008-as válságot követően az eurózóna gazdaságainak rá kellett volna állni egy magasabb növekedési rátára. Ehelyett a növekedés egy évet kivéve 2% alatt maradt, az évtized túlnyomó részében nem érte el a potenciális kibocsátás szintjét. A beruházási ráta alig emelkedett a nulla közelbe zuhanó eurókamatlábak ellenére. Az euróövezet lakossága a nettó migrációs többlet ellenére alig növekedett, gátat szabva a foglalkoztatotti szám növekedésének. A rendelkezésre álló adatokból megállapítottuk, hogy sem a foglalkoztatotti létszám bővülése, sem a termelékenység növekedése nem adhatott lendületet a gazdasági növekedésnek. A gazdasági növekedés alacsony szintje, a mögöttes tényezők alakulása egybevág a Hansen és követői által leírt elméleti feltételezésekkel
A biztosítási fogyasztóvédelmi szemlélet evolúciója Magyarországon
Get PDFThe evolution of financial markets and the innovations that technology provides often bring about new threats and problems. Consumers often feel that they agreed to unfavourable terms and that only the service provider benefits from the contract they signed. This increases the importance of financial consumer protection, including insurance. Hungary was among the countries that were not satisfied with following international trends and adopting international solutions, it was one of the trailblazers as it independently introduced consumer protection solutions in insurance and finance. We are confident that the solutions introduced in Hungary are interesting for other countries, as well. Regulators usually did not choose textbook solutions, and they often did not take efforts to put them in a general theoretical context. In retrospect, however, we see a certain evolution of the principles and theory of consumer protection solutions in the insurance industry in Hungary. This study aims to explore this evolution through actual, specific solutions. Even though this is constructed retrospectively, we believe that to be able to move forward, this theoretical reflection is essential, and so is our effort to provide a sort of theoretical foundation for consumer protection in the insurance sector in Hungary, and the solutions that have been used to date are useful in this. We rely on these as we try to explore the best potential way forward.A pénzügyi piacok fejlődése, a technika által lehetővé tett innovációk gyakran járnak újfajta veszélyekkel, problémákkal. A fogyasztók sokszor érzik úgy, hogy előnytelen szerződést kötöttek és az inkább csak a szolgáltatónak érte meg. Emiatt egyre fontosabbá válik a pénzügyi, s benne a biztosítási fogyasztóvédelem. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek nem elégedtek meg a nemzetközi trendek, megoldások követésével, hanem önállóan, sokszor más országokat megelőzve vezettek be biztosítási és pénzügyi fogyasztóvédelmi megoldásokat. Meggyőződésünk ezért, hogy azok tanulmányozása más országoknak is érdekes lehet. Az egyes megoldásokat általában nem a tankönyvekből merítették a szabályozók, és nem is mindig törekedtek arra, hogy általános elméleti kontextusba helyezzék azokat. Utólagosan ugyanakkor azt látjuk, hogy a magyar biztosítási fogyasztóvédelmi megoldásoknak felfedhető egyfajta elvi, elméleti evolúciója. Ebben a cikkben ezt az evolúciót próbáljuk meg felfejteni a konkrét megoldások apropóján. Bár amit írunk, az utólagos konstrukció, mégis, a továbblépéshez nélkülözhetetlennek tartjuk ezt az elméleti reflexiót, illetve azt, hogy megpróbáljunk a magyar biztosítási fogyasztóvédelemnek egyfajta elméleti alapot adni, amelyhez az eddigi gyakorlati megoldások jó muníciót adnak. Ennek alapján próbáljuk felderíteni, hogy merre lehetne az eddigi jó alapokon továbblépni
Nyereségmenedzsment és pénzügyi nehézségek kialakulásának valószínűsége a bankoknál: Bizonyítékok a pakisztáni kereskedelmi bankoktól
Get PDFThis research studies the relationship between financial distress (FD) and usage of discretion by employing earning management practices in twenty commercial banks of Pakistan, listed at Pakistan Stock Exchange (PSX). The study utilizes the data spread over from the year 2010 to 2015. Altman Z-Score has been employed to assess financial distress. Further, the value of Z-score has been used for the classification of banks into distressed and non-distressed banks. Moreover, earning management has also been categorized into non-discretionary (NDA) and discretionary accruals (DA). The logistic approach has been used to study the relationship among variables. The findings reveal that banks use non-discretionary and discretionary accruals to manage their financial distress. This research study provides useful insights for investors, auditors and regulators as it identifies usage of specific provisions by management despite strict regulations.A tanulmány a pénzügyi nehézségek (financial distress, FD) és a diszkrecionális elhatárolások alkalmazása közti kapcsolatot hivatott vizsgálni, húsz, a Pakisztáni Értéktőzsdén (Pakistan Stock Exchange, PSX) jegyzett pakisztáni kereskedelmi bank nyereségmenedzsment-gyakorlata alapján. A tanulmány a 2010-2015-ös évek adatait használja fel. A pénzügyi nehézségek felmérésére Altman-féle Z-mutató került alkalmazásra. A Z-mutató értékét a bankok veszélyeztetett és nem veszélyeztetett csoportokba való kategorizálására is alkalmazzák. Emellett a nyereségmenedzsment nem diszkrecionális (non-discretionary accruals, NDA) és diszkrecionális elhatárolások (discretionary accruals, DA) szerint került kategorizálásra. A változók közti kapcsolat tanulmányozására logisztikai megközelítés került alkalmazásra. A megállapítások mutatják, hogy a bankok nem diszkrecionális és diszkrecionális elhatárolások útján kezelik pénzügyi nehézségeiket. Jelen kutatási tanulmány hasznos betekintést kínál a befektetők, könyvvizsgálók és szabályozó hatóságok számára, mivel azonosítja a vezetés által a szigorú szabályozások ellenére alkalmazott intézkedéseket
A company compass 2.0: Ipar 4.0 érettségi modell és alkalmazásának tapasztalatai
Get PDFThe literature on Industry 4.0 maturity models is extensive. While the theoretical background, focus, and dimensional structure of the models vary, they are either overly technology-focused or lacking in customisation. The present study presents an Industry 4.0 maturity model (Company Compass 2.0 [CCMS 2.0]) that addresses the above deficiencies. The maturity of the eight dimensions of CCMS 2.0 is measured using a questionnaire with predefined weights. Intervention points were set for each dimension. The CCMS 2.0 maturity model is innovative because it offers a holistic assessment of Industry 4.0 maturity and intervention points that can be used for future development and growth. The authors describe their experience of applying CCMS 2.0 and recommend a process of implementation for all organisations (including SMEs).Számos Ipar 4.0-hoz kapcsolódó kutatás zajlik napjainkban. A terület szakirodalma jelentős, több Ipar 4.0 érettségi modell ismert a vállalatok ipari digitalizációs felkészültségének azonosítására. E modellek elméleti háttere, fókusza és dimenzió szerkezete azonban eltérő, kritikájuk többek között a túlságosan technológiai szempontú megközelítés és a testreszabhatóság hiánya. Ez a cikk egy olyan Ipar 4.0 érettségi modellt (Company Compass 2.0 (CCMS 2.0)) tárgyal, amely a fenti kihívásokra válaszol. A definiált nyolc dimenzióhoz tartozó érettségi szintek feltérképezése előre megadott súlyozott kérdések segítségével történik. A dimenziókhoz beavatkozási pontokat azonosítottak a szerzők. A beavatkozási pontokhoz tartozó kérdésekre adott válaszokból képezik az egyes dimenziók Ipar 4.0 érettségi értékét. A CCMS 2.0 érettségi modell újszerűségét a fenti keretrendszer adja; azon túl, hogy holisztikusan vizsgálják a vállalatok Ipar 4.0 érettségét, a további fejlődéshez szükséges beavatkozási pontok azonosítása is megtörténik. A cikkben bemutatják a modell alkalmazása során gyűjtött tapasztalataikat és a javasolt bevezetési folyamatot is egy nagy vállalat és egy KKV példáján
Aki kimarad, az tényleg lemarad? Hallgatók mindennapi és munkahelyi FOMO-jelenségének és közösségimédia-függőségének összefüggés-vizsgálata három magyar egyetemen
Get PDFFOMO (Fear of Missing Out) refers to users’ fear of not being able to see online content and people’s interactions, react to them in a timely manner and not participating in live activities. FOMO can lead to anxiety, sleep disorders, lack of concentration and chronic dependence on social media. A „counter-trend” also seems to have emerged: Joy of Missing Out (JOMO) is a feeling that develops during vacations, trips to nature, eating and strong focus. This research examines the dynamics of the FOMO-JOMO phenomenon and how it develops, user attitudes, and its consequences. The results of the literature correlation study are illustrated by a correlation visualisation applying the Web of Science database. Multivariate analysis techniques were used to investigate the four hypotheses. Two FOMO factors were identified: the comparison to others (online) and the missing out experience (offline). Regarding workplace FOMO, two factors emerged: relationship exclusion and information exclusion.A FOMO (Fear of Missing Out) jelensége arra a félelemre utal, amikor egy felhasználó tart attól, hogy az online tartalmakat és mások interakcióit nem láthatja, nem időben reagálhat rájuk, vagy vesz részt élőben az adott aktivitáson. A FOMO érzése szorongáshoz, alvászavarokhoz, a koncentráció hiányához és a közösségi médiától való krónikus függéshez vezethet. Megjelent azonban az “ellentrend”, a Joy of Missing Out: az egészséges “diszkonnektivitás”, az online platformokról történő szándékolt, jó érzésű lecsatlakozás. A szerzők kutatása az általános és munkahelyi FOMO-jelenség dinamikáit vizsgálja a közösségimédia-addikció függvényében. A szakirodalmi elemzés eredményeit a Web of Science adatbázisát alkalmazva összefüggés-vizualizáció illusztrálja. A négy kutatási hipotézis vizsgálatához többváltozós elemzést alkalmaztak. A FOMO-jelenség elemzésénél két faktort azonosítottak: a másokhoz való viszonyítást (online) és a kimaradásélményt (offline). A munkahelyi FOMO esetén is két faktort emeltek ki: a kapcsolati kirekesztést és az információs kirekesztést
A digitalizáció társadalmi hatásainak vizsgálata hazai szakértők véleményének tükrében
Get PDFThe subject of the research is the examination of the effects of digitalisation on society from the perspective of Hungarian experts. The data examined are derived from a qualitative and quantitative survey conducted in 2021. The former means focus group interviews and the latter covers an online questionnaire survey using descriptive statistics and relationship analyses. The aim of the research is to map the social impact of digitalisation and to investigate whether the perception of the impact of digitalisation on society depends on the individual (age, education) or organisational (sector of the organisation represented) characteristics of the experts involved in the research. The results of the analyses can provide guidance to decision makers of digital policy in identifying key areas for intervention.A kutatás tárgyát a digitalizáció társadalomra gyakorolt hatásainak vizsgálata képezi magyar szakértők szempontjából. A vizsgált adatok 2021-ben végzett kvalitatív és kvantitatív felmérés eredményeiből származnak, előbbi fókuszcsoportos interjúk formájában zajlott, utóbbi pedig egy online kérdőíves felmérés keretében, amelynek elemzése leíró statisztikával és kapcsolatvizsgálati módszerekkel történt. A kutatás célja a digitalizáció társadalmi hatásainak feltérképezése, annak vizsgálata, hogy a digitalizáció társadalomra gyakorolt hatásainak megítélése függ-e a kutatásba bevont szakértő egyéni (életkor, végzettség) vagy szervezeti (képviselt szervezet szektora) jellemzőjétől. Az elemzések eredményei útmutatást nyújthatnak a digitális szakpolitikában döntéshozóknak a beavatkozás fő területeinek meghatározásában
A szervezeti siker összetevőinek megragadása a szervezeti hírnéven keresztül
Get PDFIn a practical sense, success is a positive echo, i.e. a good reputation. However, from the point of view of organizations and their management, there are more subtle connections between the two concepts in scientific terms. This paper aims to explore these relationships by exploring and clarifying the concepts of organizational reputation and success and by creating a model that shows the relationships. In particular, the authors aim to highlight the factors and interrelationships between human resources and leadership in order to inform further practical research. To define organizational success, they conducted a scoping review, using 209 sources selected from international databases. The authors illustrate the conceptual components identified and their interrelationships in a model that considers not only success and reputation factors but also a management model (McKinsey, 7S) that reviews the hard and soft factors of organizations.Köznapi értelemben a siker kedvező visszhang, azaz jó hírnév. A szervezetek és vezetésük szempontjából, tudományos értelemben azonban finomabb összefüggések vannak a két fogalom között. Jelen tanulmány célja ezeknek az összefüggéseknek a feltárása, a szervezeti hírnév és a siker fogalmainak körüljárásán, tisztázásán és az összefüggéseket megmutató modell megalkotásán keresztül. A szerzők célja különösen a humán erőforrással és a vezetéssel kapcsolatos tényezők és összefüggések kiemelése, további, gyakorlati kutatások megalapozása érdekében. A szervezeti siker meghatározásához, scoping review keretében, 209 nemzetközi adatbázisban elérhető forrást tekintettek át. A megismert fogalmi összetevőket és azok összefüggéseit egy olyan modellben szemléltetik, amely a siker és a hírnév tényezők mellett a szervezetek hard és soft tényezőit áttekintő menedzsmentmodellt (McKinsey, 7S) is figyelembe vesz