Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A job crafting profilok összefüggése a szervezeti elkötelezettséggel
Get PDFJob design is a critical area of Human Resource Management. Job crafting is the process whereby individuals shape their jobs according to their own needs, which enhances their positive work experience. This study extends the job crafting research by examining whether different job crafting practices can be distinguished into profiles, and, if so, whether these profiles differ in terms of organisational commitment. Study participants were drawn from the Hungarian population using a representative survey of 500 respondents. Consequently, four significantly different individual job crafting profiles were identified; these show different relationships with the affective, continuance, and normative components of organisational commitment. The paper also presents the relevant theoretical and practical implications.A munkakör kialakítása az emberierőforrás-menedzsment kritikus területei közé tartozik. A job crafting (magyarul munkakör- átalakítás, munkakörátszabás) során az egyén átformálja a munkakörét, fokozva a pozitív munkatapasztalatát. Ez a tanulmány a job crafting kutatásokat bővíti azzal, hogy megvizsgálja, hogy vajon a különböző job crafting gyakorlatok közül elkülöníthetők-e egyének csoportjára jellemző profilok, és ha igen, akkor ezek a profilok különböznek-e a szervezeti elkötelezettség szempontjából. A vizsgálat résztvevői a magyar lakosság köréből kerültek ki egy 500 fős reprezentatív felmérés eredményeképpen. A kutatás eredményeként a szerzők azonosíthattak négy egymástól szignifikánsan eltérő egyéni job crafting profilt, amelyek eltérő kapcsolatot mutatnak a szervezeti elkötelezettség érzelmi, folytonossági és normatív komponenseivel. A cikk a vonatkozó elméleti és gyakorlati implikációkat is bemutatja
A munka jelentésének és értelemteliségének változása a jelentésadás folyamatán keresztül : Szisztematikus irodalmi áttekintés
Get PDFThe fourth industrial revolution, the COVID-19 pandemic, and the economic crisis are generating major changes in the way people work, subsequently affecting its meaning and meaningfulness. In this literature review, the authors examine how research conducted between 2000 and 2022 explored the impact of disruptive events on the meaning and meaningfulness of individuals’ work. Using a systematic literature review method, 18 empirical studies were analysed. The main characteristics of meaningfulness were identified, most of which were associated with positive concepts: positive value, impact, or feeling. Research has mainly examined the impact of negative events. The results suggest that both negative and positive feedback have an impact on the experience of meaningfulness at work, triggering a sensemaking process. The work environment and the manager play a crucial role in ensuring that negative or ambivalent feedback also leads to an increase in meaningfulness at work.A munka jelentése és az értelemteli munka egyre nagyobb figyelmet kap a szakemberek körében. A negyedik ipari forradalom, a COVID-19 járvány, a gazdasági válság nagymértékű változást generál a munkavállalók munkájában, ami kihat a munkájuk jelentésére és értelemteliségére. A szakirodalmi áttekintésben a szerzők megvizsgálják, hogy 2000-2022 között hogyan kutatták azt, hogy a megszokottól eltérő környezet milyen hatással van az egyének munkájának jelentésére és értelemteliségére. Szisztematikus irodalomkutatás módszerével 18 empirikus tanulmányt elemeztek. Azonosították az értelemteliség fő jellemzőit, legtöbben pozitív fogalmakkal társítják: pozitív értékhez, hatáshoz vagy érzéshez kapcsolják. A kutatások elsősorban negatív események hatását vizsgálták. Az eredmények alapján mind a negatív, mind a pozitív vis�- szajelzések hatnak a munka értelemteliségének megélésére, jelentésadási folyamatot indítanak el. A munkakörnyezetnek és a vezetőnek meghatározó a szerepe van abban, hogy a negatív vagy ambivalens visszajelzések is a munka értelemteliségének növekedéséhez vezessenek. A tanulmányokban megjelenik az egyén aktív szerepvállalása, ahogyan pozitív irányba alakítja, konstruálja a munkája értelemteliségét
Evaluating dominant “healthy workplace models” from the perspective of positive psychology principles
Get PDFThrough systematic research of the existing literature, this paper identifies the most dominant theoretical frameworks in the healthy workplace research field and evaluates them from the perspective of the PERMA model (positive emotion, engagement, relationships, meaning, and accomplishments) of positive psychology. Building on the conclusions of an in depth analysis a synthesized model, the Comprehensive Model of Healthy Work and Happiness is developed, aiming to connect the strengths of the existing influential healthy work models and the perspectives of positive psychology. This model provides a novel theoretical framework to guide both empirical researchers and business practitioners working toward healthy workplaces.A tanulmány szisztematikus szakirodalmi kutatás révén azonosítja az egészséges munkahelyekre irányuló kutatások legdominánsabb elméleti kereteit, melyek értékelésére a pozitív pszichológia PERMA-modellje (pozitív értelmek, elkötelezettség, kapcsolatok, értelemteliség, teljesítés) szerint kerül sor. A mélyreható elemzés következtetéseire építve egy új szintetizált modellre tesznek javaslatot a szerzők. Az Egészséges Munka és Boldogság Átfogó Modelljét azzal a céllal dolgozták ki, hogy összekapcsolja a meghatározó egészségmodellek erősségeit és a pozitív pszichológia perspektíváit. Ez a modell új elméleti keretet kínál az egészséges munkahelyekért dolgozó empirikus kutatók és vállalati szakemberek számára
TEMATIKUS SZÁM FELHÍVÁS (LV. ÉVFOLYAM, 2024): Kihívások és megoldások a projektmenedzsmentben
No full textA közösségi közlekedés hatása a turisztikai élményre
Get PDFThe aim of this research is to reveal how the use of public transport influenced the experience of foreign tourists visiting Budapest. In addition to the usual modes of transport (e.g. bus, tram), the research pays special attention to more special means of transport (e.g. cogwheel railway, funicular, chairlift), and also examines recently introduced developments. It assesses how satisfied the tourists were with the service, whether they had any negative experiences and how their perception of the city was influenced by these experiences. When analyzing the theoretical background, it examines the role of public transport and the tourist experience. It also provides a brief international overview of special means of transport abroad. The results make it possible to formulate proposals and priorities for the future development of public transport from a touristic perspective.A kutatás célkitűzése annak feltárása, hogy a Budapestre látogató külföldi turisták turisztikai élményét hogyan befolyásolja a budapesti közösségi közlekedés használata. A megszokott közlekedési módok (például autóbusz, villamos) mellett a kutatás külön figyelmet fordít a különlegesebb közlekedési eszközökre (például fogaskerekű, sikló, libegő), valamint vizsgálja a közelmúltban bevezetett fejlesztéseket is. Felméri, mennyire voltak elégedettek a turisták a szolgáltatással, érte-e őket bármilyen negatív élmény, hogyan befolyásolták a városról alkotott képüket a közösségi közlekedés során szerzett tapasztalatok. Az elméleti háttér elemzésekor a kutatás vizsgálja a közösségi közlekedés és a turisztikai élmény szerepét, illetve rövid nemzetközi kitekintést tesz a külföldi különleges közlekedési eszközök terén. Az eredmények ismeretében lehetőség nyílik javaslatok és prioritások megfogalmazására a közösségi közlekedés jövőbeni, turisztikai szempontú fejlesztéséhez
A modern szállodaipar létrejötte Pécsett a XIX–XX. század fordulóján
Get PDFAfter the Austrian–Hungarian reconciliation of 1867 a significant economic development emerged in Hungary. During the nearly 50 years of closer ties the Hungarian economy flourished: industrialisation began, trading grew and many sectors, including catering, developed rapidly. An important part of the transformation of Pécs, the largest city of South Transdanubia, was that the system of traditional taverns or inns was replaced by the modern hotel industry at the beginning of the 20th century. The owners of the hotels were local entrepreneurs and traders, who ran their businesses on a rental basis. The study examines what were the key elements of the hotel industry of the period, who were the owners, and what quality the hotels represented. The analysis shows that, because of the modern businesses, Pécs had excellent quality hotel capacity of national significance by the beginning of the 20th century. These hotels are dominant features of the city’s landscape until today.Az 1867. évi kiegyezést követően Magyarországon jelentős gazdasági fejlődés indult meg. A mintegy 50 éves időszak alatt a magyar gazdaság virágkorát élte: megindult az iparosodás, növekedett a kereskedelmi forgalom és gyorsan fejlődött számos ágazat, mint például a vendéglátás. Pécsett, a Dél-Dunántúl legnagyobb városában, az átalakulás fontos része volt, hogy a hagyományos vendégfogadók rendszerét a XX. század elejére felváltotta a modern szállodaipar. Az újonnan felépített szállodák tulajdonosai pécsi iparosok, nagykereskedők voltak, akik bérbe adva működtették vállalkozásukat. A tanulmány azt vizsgálja, hogy melyek voltak a korszak szállodaiparának legfontosabb elemei, kik voltak a tulajdonosok, s a létrejött szállodák milyen minőséget képviseltek. Az elemzés kimutatja, hogy a modern vállalkozások eredményeképpen Pécsett a XX. század elejére egy országos mércével is jelentősnek mondható, minőségi szállodakapacitás jött létre, amelynek épületei még ma is a városkép meghatározó egységei
Quo vadis, piacgazdaság? Fenntarthatósági és értékrendi kihívások, lehetséges válaszok
Get PDFOver the past half century, mainstream economics, the theoretical basis for the functioning of market economies, has contemplated value-neutral models paradoxically disconnected from reality. The forced abstraction of these models, as well as the fact that economic policies have been dominated by deregulation and liberalization resulted in a situation where markets have not been able to handle crises properly, and they themselves have become the causes of them. In this study, the author claims that there is a solution: a sustainable market economy, based on the reintegration of value orientation into market processes. In other words, a paradigm shift is needed with sustainability in its focus. But sustainability is just a buzzword, as long as we fail to realize the fact that we have limited room for manoeuvre in society and economy, and we cannot do everything we would otherwise have the opportunity to do. Knowing this, we can state it with certainty that only those nations will be successful in the 21st century that find the path to a sustainable market economy and are able to follow it. The model outlined by the author suggests directions for implementing this idea.Az elmúlt fél évszázad során a piacgazdaságok működésének elméleti alapjául szolgáló mainstream közgazdaságtan paradox módon a valóságtól elszakadva, értéksemleges modellekben gondolkodott. Ezek erőltetett absztrakciója, továbbá a gazdaságpolitikában uralkodóvá vált dereguláció és a liberalizáció következtében a piacok nem tudták megfelelően kezelni a válságokat, illetve maguk is előidézőivé váltak azoknak. A szerző jelen tanulmányában azt állítja, hogy van megoldási lehetőség: ez a fenntartható piacgazdaság, amelynek alapfeltétele az értékközpontúság reintegrálása a piaci folyamatokba. Azaz olyan paradigmaváltásra van szükség, amelynek középpontjában a fenntarthatóság áll. De a fenntarthatóság mindaddig csak szóvirág, amíg nem tudatosul, hogy a társadalmi, gazdasági mozgásterünk korlátos, vagyis nem mindent tehetünk meg, amire egyébként volna lehetőségünk. Ennek ismeretében bizton állítható, hogy a 21. században csak azok a nemzetek lesznek sikeresek, amelyek megtalálják a fenntartható piacgazdasághoz vezető utat, és képesek is azon járni. A szerző által felvázolt modell ennek a gondolatnak a megvalósítási irányaira tesz javaslatot
Fenntartható foglalkoztatás
Get PDFThe globalisation and demographic processes, and the rapid rate of automation defining the new industrial revolution are fundamentally transforming the world of work, and the conditions and circumstances of employment. At the same time, digital transformation is not only changing the workplaces, but it is offering numerous opportunities, creating further scientific knowledge, and previously unknown industries and occupations. Finding answers to these challenges also requires the understanding of labour market trends, and preparing the existing and future workforce for how to adapt to change. Adaptation to the labour market enhances the role of lifelong learning and the accumulation of knowledge capital. It seems therefore appropriate to concentrate the available social and financial resources on education, training and the acquisition of digital skills.A globalizációs és demográfiai folyamatok, illetőleg az újabb ipari forradalmat meghatározó, rohamléptekben zajló automatizáció alapvetően alakítják át a munka világát, a munkavégzés feltételeit és körülményeit. Ugyanakkor a digitális átállás nemcsak átalakítja a munkahelyeket, hanem számos lehetőséget is kínál, és új tudományos ismereteket, korábban nem ismert iparágakat és foglalkozásokat hoz létre. A kihívásokra adandó válaszok megtalálása nem nélkülözheti a munkaerőpiaci változások trendjeinek megértését, továbbá mind a jövő munkavállalóinak, mind a meglévő munkaerőnek arra való felkészítését, hogy miként lehet alkalmazkodni a változáshoz. A munkaerőpiaci alkalmazkodás felértékeli az egész életen át tartó tanulás és ezáltal a tudástőke felhalmozásának szerepét. Célszerűnek tűnik tehát a rendelkezésre álló társadalmi és anyagi erőforrásokat az oktatásra, a képzésre és a digitális készségek megszerzésére koncentrálni
Helyi kötődésű alternatív fizetőeszközök: Új lehetőségek a lokális pénzügyi szolgáltatások bővítésében
Get PDFThe paper examines local complementary currencies, a type of economic money substitute, as one of the local responses to financial globalisation. The most recent wave of local currencies implies that their operation is independent of the processes of financial globalisation, i.e. financialisation, and this is substantiated by the examples found both in developed and developing countries. This doesn’t mean that local currencies have similar features in different social and political environments; alternative financial services meant to decrease financial exclusion, which include local currencies, have different mechanisms of operation in regions with different levels of wealth. At the end of the paper, we provide a brief overview of the situation in Hungary, examining the factors that influence the complementary use of local currencies.Tanulmányunk a közgazdasági pénzhelyettesítők egyik fajtáját, a helyi kötődésű kiegészítő fizetőeszközöket vizsgálja, mint a pénzügyi globalizációra adott lokális válaszok egyikét. A helyi pénzek terjedésének legújabb kori hulláma arra enged következtetni, hogy ezek működése független a pénzügyi globalizáció - más néven financializáció - folyamataitól, amit egyaránt alátámasztanak a fejlett- és fejlődő világból vett példák. Ez nem azt jelenti, hogy a helyi pénzek hasonló jellegzetességekkel bírnának eltérő társadalmi és politikai közegben; a pénzügyi kirekesztést csökkenteni hivatott alternatív pénzügyi szolgáltatások - amelyek közé tartoznak a helyi pénzek is - más-más mechanizmusok mentén tudnak csak működni az eltérő gazdagságú régiókban. A tanulmány végén röviden kitérünk a téma hazai gyakorlatára, megnézve, hogy mely tényezők befolyásolhatják a helyi fizetőeszközök kiegészítő használatát