Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Fenntarthatóság a magyar kis- és középvállalati szektorban
Get PDFSustainable development has become a critical issue today and the role of small and medium-sized enterprises will be increasingly appreciated in this regard in the near future. In this study, the authors deal with the complexity and presence of the economic, environmental, and social aspects of sustainability through a questionnaire. The questionnaire collects information related to four main areas based on the responses of the top managers of Hungarian small and medium-sized enterprises: concept and presence of sustainability pillars; management aspects; funding sources; relevance and presence of sustainable development goals. According to the authors’ results, Hungarian small and medium-sized enterprises feel pressure to launch efforts focusing on sustainability. Economic sustainability is of primary importance, but the other two pillars are increasingly coming to the fore. There is a positive relationship between economic success and sustainability, and vice versa, therefore, sustainability efforts have a positive effect on economic results in the long term.A fenntartható fejlődés megteremtése a jelenkor egyik meghatározó kérdésévé vált, a szerzők vélelmezik, hogy e tekintetben a kis- és középvállalatok szerepe felértékelődik a közeljövőben. Tanulmányukban a fenntarthatóság gazdasági, környezeti, társadalmi aspektusainak összetettségével és jelenlétével foglalkoztak a magyar kis- és közepes vállalati szektor kérdőíves vizsgálata mentén. A kialakított kérdőív négy fő területhez kötődően gyűjt információkat a magyar kis- és középvállalatok vezetőinek véleménye alapján: a fenntarthatóság fogalma és jelenléte, a fenntarthatóság menedzsmentszempontjai, kapcsolódó finanszírozási források és a fenntartható fejlődési célok relevanciája és jelenléte a szervezet működésében. Kutatási eredményeik alapján a magyar kis- és középvállalatok éreznek nyomást törekvések és programok elindítására a fenntarthatóság valamennyi pillérjének irányába. Elsődleges fontosságú a gazdasági fenntarthatóság, de a másik két pillér is egyre inkább előtérbe kerül. A gazdasági sikeresség és a fenntarthatóság között pozitív a kapcsolat, és ez fordítva is igaz, vagyis a fenntarthatósági törekvések hosszú távon a gazdasági eredményre is kedvező hatással vannak
A categorization of the consequences of entrepreneurial failure: Validated in Hungary
Get PDFUncertainty and risk are basic elements of entrepreneurial life, and consequently, most entrepreneurs will experience failure, which can impact their lives in various ways. Although several previous studies have tried to categorize the consequences of failure, none could cover their full range. Therefore, the main objective of this qualitative, narrative research was to build a useable categorization system for the consequences of entrepreneurial failure. As a result of this theoretical- and sixteen-interview-based research, the consequences of entrepreneurial failure can be categorized into six groups (and twenty-four sub-groups): financial, psychological, social, professional, legal and physiological consequences. Based on the results, failure is not a negative experience for all entrepreneurs; in fact, for many, negative and positive consequences balanced each other out, or they were not impacted by the failure. During the analysis, potential connections between categories of consequences and the identification of root consequences are also presented.A bizonytalanság és kockázat a vállalkozói lét alapelemei, így a legtöbb vállalkozó megtapasztalja a kudarcot is, ami számos módon hathat a vállalkozó életére. Annak ellenére, hogy több, korábbi kutatás kísérletet tett ezek rendszerezésére, egyik se tudta maradéktalanul lefedni a következmények teljes skáláját. Jelen kvalitatív, narratív interjús kutatás fő célja az volt, hogy egy használható kudarc következmény rendszerezést alkosson. A szakirodalmi és 16 vállalkozóval készült kutatás alapján a kudarc következményei 6 nagy kategóriába (és 24 alkategóriába) rendszerezhetők: pénzügyi, pszichológiai, társas, szakmai, jogi és fiziológiai következmények. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy nem minden vállalkozó számára negatív élmény a kudarc, sőt sokuk számára a negatív és pozitív következmények kiegyenlítik egymást, vagy nem igazán hat rájuk a kudarc. A szerző az elemzés során bemutatja az egyes következménykategóriák közötti lehetséges kölcsönhatásokat és az azonosított magkövetkezményeket is
Értékteremtő tényezők a vevői és a beszállítói kapcsolatokban a vállalati versenyképesség tükrében
Get PDFBusiness (customer and supplier) relationships can create or destroy value. Recognition of the value-creating potential of relationships and the ability to manage them, as well as the managers’ attitudes and approach in this regard, can become important success factors. In this study, the authors compare the approaches of managers in competitive and less competitive companies based on the results of the latest questionnaire survey conducted by the Competitiveness Research Centre of Corvinus University of Budapest. Their analysis indicates that competitive companies are more open with their business partners and pay more attention to supplier relations. In addition to the classic expectations (such as service quality, costs), they place a high value on longer-term values, reliability, expertise and learning opportunities in the relationship, and, overall, they tend to view business relationships as a more value-creating factor than less competitive companies.Az üzleti (vevői, illetve beszállítói) kapcsolatok értéket teremthetnek vagy értéket rombolhatnak. E kapcsolatok értékteremtő potenciáljának felismerése, a kapcsolatok kezelésének képessége, az ezzel kapcsolatos vállalatvezetői attitűd és szemléletmód fontos sikertényező lehet. A szerzők tanulmányukban versenyképes és kevésbé versenyképes vállalatok vezetőinek megközelítését hasonlítják össze a BCE Versenyképesség Kutató Központ legutóbbi kérdőíves felmérésének eredményei alapján. Az elemzések azt jelzik, hogy a versenyképesebb vállalatok nyitottabbak az üzleti partnereik felé, és különösen nagyobb figyelmet fordítanak a beszállítói kapcsolatokra. A klasszikus elvárások (kiszolgálási színvonal, költségek) mellett kiemelten fontosnak tartják a hosszabb távú értékeket, a megbízhatóságot, a kapcsolatokban megjelenő szakértelmet, tanulási lehetőséget, és összességében inkább tekintenek értékteremtő tényezőként az üzleti kapcsolatokra, mint a kevésbé versenyképes vállalatok
Understanding the early career self-initiated expatriation: A review and directions for future research
Get PDFWhile the literature on self-initiated expatriation (SIE) is well-established in management, no systematic investigation has yet been conducted to explore the specificities of early career expatriation. This review article aims to identify and analyse publications that uniquely focus on self-initiated expatriates, who decide to start their career abroad, either with little or no prior work experience. After identifying relevant publications in this specific research field, the authors discuss the personal career motivations and behaviours of early career self-initiated expatriates and the relevance of this phenomenon for the global workforce. The contributions of this article are twofold. First, they integrate the relevant research findings from recent decades on early career self-initiated expatriates. Second, they provide information about managing early career SIEs and propose a future research agenda to address the knowledge gap identified in this review and apply the findings to practice.Az expatrióta irodalmon belül a nem vállalati kiküldötteknek (önerejéből külföldön elhelyezkedő; self-initated expatriates; SIE) bejáratott irodalma van a menedzsmentben, azonban a pályakezdő expatrióták sajátosságaival eddig még senki sem foglalkozott. Jelen összefoglaló cikk célja, hogy azonosítsa és elemezze azokat a publikációkat, amelyek kifejezetten erre a csoportra fókuszálnak, azaz, akik úgy döntenek, hogy külföldön kezdik meg a pályafutásukat, beleértve a munkatapasztalat nélküli vagy csekély szakmai tapasztalattal rendelkezőket. Külön hangsúlyt helyezünk a karriermotivációjuk, viselkedésük, és globális karrierhez való hozzájárulásuk megértésére. A cikk két tekintetben járul hozzá a szakirodalomhoz, egyrészt összefoglalja a témában az elmúlt évtizedekben készített kutatások lényeges következtetéseit, másrészt információval szolgál a pályakezdő önerejéből külföldön elhelyezkedő munkavállalók menedzseléséről. Ezen felül jövőbeli kutatási irányokat is kínál, rámutatva az észlelt hiányosságokra és elősegítve a levont következtetések gyakorlati alkalmazását
Digitális nomádok – napjaink divatos kifejezése vagy a holnap utazói?
Get PDFThe Covid19 pandemic is seen as a driver of novel work arrangements including remote work styles which stimulated interest in experiencing a new digitally enabled nomadic lifestyle. Digital nomads challenge the dichotomous view of traditional work and leisure domains by promoting an ideal lifestyle. They work while travelling and travel while working, combining profit and fun. The question therefore arises whether this group can be considered as a significant tourist segment in the future or only as a trend-setting buzzword. This study aims at positioning digital nomadism in the field of tourism, thereby providing a comprehensive perspective for establishing the phenomenon as a research category in the Hungarian academic literature, and raising the practitioners’ interest by displaying the opportunities that digital nomads, as a post-pandemic tourist segment, mean for them.A Covid19-világjárvány felgyorsította az újszerű munkarendek, többek között a távmunka elterjedését, ami a digitális technológiák által támogatott nomád életmód egyik legfontosabb ösztönzőjévé vált. A digitális nomádok megkérdőjelezik a munka és a szabadidő hagyományos dichotóm nézetét, helyette az álomélet eszményét hirdetik. Utazás közben dolgoznak, és munka közben utaznak, így ötvözve a jövedelemszerzést a szórakozással. Jogosan merül fel tehát a kérdés, vajon tekinthető-e ez a csoport turisztikai szegmensnek, vagy csak napjaink egy felkapott kifejezéséről van szó. Az alábbi tanulmány célja, hogy a digitális nomadizmust elhelyezze a turizmus rendszerében, és ezzel átfogó perspektívát adjon a téma kutatási kategóriaként való megalapozásához a hazai szakirodalomban, illetve felhívja a gyakorlati szakemberek figyelmét a digitális nomádok, mint posztmodern turisztikai szegmensben rejlő lehetőségekre
A kör négyszögesítése, avagy az ESG-jelentések számszerű minősítése
Get PDFIssue 2022/2 of Public Finance Quarterly highlights that investors, regulators, business partners and consumers evaluating the viability and long-term performance of businesses do not only rely on traditional business indicators/metrics, but also on non-financial – environmental, social and governance – risks and opportunities. In their decision-making processes, sustainability (ESG) aspects are increasingly emphasised (Boros at al, 2022). Continuing this thread of thought in an accounting approach, this paper draws attention to an underlying issue with the comparability of ESG reports, which is the absence of measurability and the lack of metric measurement systems. While financial statements are quantified mappings of economic events affecting a company, socio-political expectations and their impacts, which are formulated in ESG reports, are difficult to quantify and display in a measurable form. This research focuses on the quantitative and qualitative measurement, reliability and comparability of ESG indicators, data, ratings, scoring systems and metrics. A content analysis of domestic and international sustainability reports has been carried out and has lead to the conclusion that the problem in assessing environmental, social and corporate governance performance is not to be found in the lack of data, but in the oversupply of tools and frameworks.A vállalkozások életképességét és hosszú távú teljesítményét a piaci szereplők a hagyományos üzleti mutatók mellett a nem pénzügyi – környezeti, társadalmi és irányítási – kockázatok és lehetőségek alapján is egyre gyakrabban értékelik, ás döntéshozatalukban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági (ESG) szempontok (Boros at al, 2022). tanulmányunkban szeretnénk felhívni a figyelmet az ESG-jelentések összehasonlíthatósága mögött meghúzódó azon valós problémára, ami a mérhetőségben és a metrikus mérőrendszerek hiányában rejlik. Amíg a számviteli beszámolók a vállalkozást érintő gazdasági események számszerűsített leképezései, addig az ESG-jelentésekben a társadalmi-politikai elvárások és azok hatásai kerülnek megfogalmazásra, melyeket nehéz számszerűsíteni, mérhető formában megjeleníteni. Itt bemutatott kutatásunk az ESG-indikátorok, -adatok, -besorolások, -pontrendszerek és -metrikák kvantitatív és kvalitatív mérésére, megbízhatóságára és összehasonlíthatóságára fókuszál. Hazai és nemzetközi fenntarthatósági jelentések tartalomelemzését elvégezve arra a megállapításra jutottunk, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítmény mérése során a probléma nem az adatok hiányában, hanem az eszközök és keretrendszerek túlkínálatában keresendő
A szabályalapú költségvetés és a pénzügyi stabilitás – az európai megoldás
Get PDFFrom the perspective of his twelve years of service at the Fiscal Council of Hungary (Fiscal Council, FC, Council), the author reviews the so-called rule-based budgeting practices that have been in use in some sixty countries around the world for decades, and their role in creating and maintaining financial stability. The article refers to the possibilities of contribution of institutions overviewing the enforcement of fiscal rules while strengthening resilience to economic crises. It presents the links between EU and Hungarian legislation, and the main ideas that emerged in the preparation of the professional-political decisions for the further development of the system in order to better enforce fiscal responsibility. It proves that the framework and the body that enforces it have become a useful and indispensable part of the fiscal policy and, as its annual implementation, of the Hungarian budgetary practice.A szerző a magyar Költségvetési Tanácsnál (KT, Tanács) töltött tizenkét éves szolgálata nézőpontjából tekinti át a világ mintegy hatvan államában több évtizede alkalmazott ún. szabályalapú költségvetési gyakorlat érvényesülését, szerepét a pénzügyi stabilitás megteremtésében és fenntartásában. A cikk utal a fiskális szabályok betartásán őrködő intézményeknek a hozzájárulási lehetőségeire a gazdasági krízisekkel szembeni ellenállóképesség erősítésében. Bemutatja az európai uniós és a magyar szabályozás kapcsolódásait, valamint azokat a főbb elgondolásokat, amelyek a költségvetési felelősség jobb érvényesítése érdekében a rendszer további fejlesztését szolgáló szakmai-politikai döntések előkészítése során születtek. Bizonyítja, hogy a honi pénzügypolitikának és – annak éves megvalósulásaként – a költségvetési gyakorlatnak hasznos, megkerülhetetlen részévé váltak a bevezetett keretszabályok és az azok betartásán őrködő szervezet
A COVID-járvány és a magyarországi vállalatok hitelkeresletének önkéntes korlátozása
Get PDFAn increasing attention has been paid since the millennium to companies who have loan demand but are afraid of refusal. The self-rationing of loan demand is also affected by the coronavirus pandemic according to the economic literature, however, there are only a few empirical studies regarding this topic. Based on the corporate surveys of the Hungarian Development Bank (MFB-INDIKÁTOR) we analyse that to what extent and to which direction did the latent loan demand of the Hungarian companies change as a consequence of the pandemic, which corporate segments reacted more sensitively to the crisis, and whether there is a measurable effect of the negative perception towards the banks to the lending decisions of the companies. On the basis of the results of cross-tabulation analyses the pandemic moderated the fear of loan application only temporarily; the behaviour of older firms, larger companies and the agricultural sector can be considered relatively stable regarding this issue; finally the role of the experiences and in many cases the negative preconceptions about the banks having a long history together play important roles in self-restraint.A közgazdasági diskurzusban egyre nagyobb figyelmet kapnak az ezredforduló óta azok a cégek, amelyek azért fojtják el hiteligényüket, mert elutasítástól tartanak. Az önkéntes hitelkereslet korlátozásra az elméleti irodalom alapján a COVID-járvány is hatást gyakorolt, ezzel kapcsolatban azonban még viszonylag kevés empirikus kutatás készült. Az MFB kérdőíves vállalati felmérései (MFB-INDIKÁTOR) alapján arra keresünk választ, hogy milyen irányú és mennyire tartós változást idézett elő a pandémia a hazai cégek látens hitelkeresletében, mely szegmensek reagáltak érzékenyebben a krízisre, valamint kimutatható-e a bankokkal szembeni, mélyen beivódott negatív percepciók szerepe a hitelre szoruló cégek döntéseiben. A kereszttábla elemzések eredményei alapján a járvány csak átmenetileg enyhítette a hitelfelvétellel szembeni túlzott óvatosságot; az idősebb vállalatok, a nagyobb cégek, az agrárvállalkozások viselkedése viszonylag stabilnak tekinthető e téren; továbbá markánsnak mondható a hitelkérelemtől való önkéntes elhatárolódásban a pénzintézetekkel kapcsolatos többéves, nem ritkán negatív tapasztalat és előítélet
A pénzügyi és társadalmi kirekesztődés egymásra visszaható kapcsolata a kiválasztott közép- és keleteurópai országokban
Get PDFThis study primarily examines how the risk factors that lead individuals to social exclusion, disadvantage, and deprivation contribute to financial exclusion and vice versa. This causal relationship for financial and social exclusion is formulated using the simultaneous equations model. Along with the causal relationship, this study identifies the leading personal and environmental determinants for both the probabilities of being unbanked and socially excluded. I use demographic, socioeconomic, and geographic information from the Life in Transition Survey III, conducted in 2016. The study found a reflexive causal relationship between financial and social exclusion in the selected Central-Eastern European countries. Namely, people at risk of social exclusion are more likely to be excluded from access to financial services. On the other hand, those at risk of financial exclusion are more likely to be socially excluded.A tanulmány elsődleges célja megvizsgálni, hogy a társadalmi kirekesztődést, deprivációt magyarázó kockázati tényezők hogyan hatnak a pénzügyi kirekesztődésre, illetve, hogy van-e visszafelé irányuló hatás is. Ezt az egymásra visszaható ok-okozati összefüggést szimultán egyenletekkel történő modellezéssel vizsgálja a szerző. Az ok-okozati kapcsolódások mellett azonosítja azokat a legfontosabb személyes és környezeti tényezőket, amelyek meghatározzák a társadalmi és pénzügyi kirekesztődés kockázatának valószínűségét. A modell demográfiai, társadalmi-gazdasági és területi adatokat használ fel, amelyek forrása a 2016-os Life in Transition Survey III. A tanulmány igazolja a visszaható ok-okozati kapcsolatot a pénzügyi és társadalmi kirekesztődés között a kiválasztott közép-kelet európai országokban. Vagyis a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek nagyobb valószínűséggel vannak kizárva a pénzügyi szolgáltatásokból is és fordítva
Hibrid a jövő minden területen? Avagy az egészségügyi vezetőket is orvosszakmai végzettségű controller fogja támogatni?
Get PDFControllers of healthcare organizations have become ‘joker actors’ in the decision-making of the organization due to service regular and ad hoc reports. Some senior executives even involve them in the decision-making process when there is a relationship of trust. However, we cannot identify controllers as business partners. Hybrid controllers from the medical field are scarce in Hungary. The medical profession and the ‘administration’ rarely fit together; moreover, those with the appropriate skills and abilities can enter a leadership position or use his/her knowledge in the private healthcare sector. The function and standardization of healthcare controllers was examined based on longitudinal data collected in individual (managerial, expert and maintainer) and focus group interviews, highlighting negative changes and possible developments. Patterns were identified with the most essential elements of the interviews, and in summary, the current international literature and domestic experience were also compared.Az egészségügyi szervezetek controllerei a rendszeres és ad-hoc fenntartói beszámolók készítése folytán a szervezet joker szereplőjévé váltak, némely felső vezető a bizalmi kapcsolat megléte esetén kiemelten számít munkájukra. Mégse lehet business partnernek nevezni a controllereket: nemcsak a megnevezés idegen a kórházakban, hanem maga a controller bevonódása a vezetésbe, belső tanácsadási funkciója és a közös felelősségvállalás intézménye is. Az orvosszakmai területről érkező, úgynevezett hibrid controllereket hazánkban alig találunk, egyrészt az orvosszakma és az „adminisztráció” ritkán fér meg egymás mellett, másrészt akinek „érzéke, készsége, képessége van hozzá, az hamar vezetői pozícióba kerül”, vagy akár a magánegészségügyi szférában kamatoztathatja tudását. A szerző jelen kutatásában a kórházi controlleri funkciót és tipizálást egyéni (vezetői, szakértői és fenntartói) és fókuszcsoportos mélyinterjúkon gyűjtött, longitudiális adatok alapján mutatja be, kiemelve az esetleges negatív változásokat, illetve fejlődéseket. Az interjúk fontosabb elemeivel azonosít mintázatokat, az összefoglalásban pedig a nemzetközi szakirodalmi és a hazai tapasztalatokat is összeveti