Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Egy magyar empirikus modell a nemzetközi vállalati fordulatkezelési kutatások áttekintése és rendszerezése tükrében
The topic of corporate distress and turnaround has occupied organisational change researchers for five decades. Company turnarounds and reorganisations are already part of day-to-day management. Numerous turnarounds in the organisational transformation of the corporate world are triggering the further expansion of empirical research. For this purpose, it is worth understanding the international background of corporate turnaround management research and the development of its tendencies in the context of this study’s results. The author will discuss the basic characteristics of the turnaround management research trends, as well as a Hungarian corporate empirical turnaround management model as an examination framework for the compilation of a national economic portfolio. This framework takes a holistic approach to the topic, considering a wide range of measures with the content, processes and context of the turnaround and the interdependencies between different disciplines. Finally, the article makes recommendations for further research.A vállalati kimerülés és fordulat témája már öt évtizede foglalkoztatja a szervezeti változáselmélet kutatóit. A vállalati fordulatok és az átszervezések már a napi irányítás részét képezik. A cégvilág szervezeti átalakulásának számtalan fordulata követeli az empirikus kutatás további bővülését. E célból érdemes ismerni a vállalati fordulatkezelési kutatások nemzetközi hátterét, tendenciájának alakulását az eredmények ismeretében. Milyen irányzatokat lehet megkülönböztetni és melyek az alapvető jellemzőik? Melyek a turnaround menedzsment kutatási területével kapcsolatos jelenlegi és várható technika jellemzői? Milyen vállalati fordulatkezelési modellt, mint vizsgálati keretrendszert lehet felállítani? Ezt hogyan lehet alkalmazni egy magyar nemzetgazdasági portfólió összeállításához? Ez a keretrendszer holisztikusan közelíti meg a témát. Az intézkedések széles skáláját veszi figyelembe a fordulat tartalmával, folyamataival és összefüggéseivel, a különféle tudomány- és szakterületek közötti kölcsönös függőségekkel. Felhívja a figyelmet a turnaround eredmények pontos mérésének kihívásaira. Végül a munka ajánlásokat tesz további kutatásokra
A munkahelyi mozgásprogramok szervezeti és egyéni oldala: Előnyök, értékteremtő tényezők, motivációk
The benefits of physical activity, at both the individual and societal levels, are well known and have been widely researched. However, less research has addressed the corporate level, in particular in regard to how organisations can most effectively encourage their employees to be physically active and participate in workplace physical activity programmes. In this article, we describe the benefits of these programmes in Hungary through qualitative interviews (n = 13). The benefits and motivations related to workplace physical activity are presented through a quantitative survey (n = 728) based on selfdetermination theory. The results showed that the main managerial motivations for starting physical activity programmes were to increase engagement and reduce turnover and absenteeism. Employees are mostly motivated by introjected and identified regulators, suggesting that workplace sport is not fully intrinsically motivated and loosely linked to managerial goals. Further studies on motivation are essential to help companies understand how best to communicate and promote their workplace physical activity programmes.A fizikai aktivitás előnyei mind egyéni, mind társadalmi szinten jól ismertek és széles körben kutatottak. Kevesebb kutatás foglalkozik azonban a vállalati szinttel, különösen arra vonatkozóan, hogy a szervezetek hogyan tudják a leghatékonyabban ösztönözni alkalmazottaikat a fizikai aktivitásra és a munkahelyi mozgásprogramokban való részvételre. Jelen cikk a magyarországi mozgásprogramok előnyeit interjúkra épülő kvalitatív (n=13), míg a munkahelyi sportolással kapcsolatos előnyöket, motivációkat kérdőíves kvantitatív kutatással (n=728) mutatja be, utóbbit az önmeghatározás elméletének felhasználásával. A kutatás eredményei nyomán megállapítható, hogy míg a mozgásprogramok elindításának fő vezetői motivációi az elkötelezettség növelése, a fluktuáció és a hiányzások csökkentése voltak, addig a munkavállalókat leginkább az introjektált és az identifikált szabályozók motiválják, vagyis a munkahelyi sport nem teljesen belső indíttatású, és lazán kapcsolódik a vezetői célokhoz. A motivációval kapcsolatos további kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalatok segítséget kapjanak abban, hogyan kommunikálhatják, népszerűsíthetik a leghatékonyabban a munkahelyi mozgásprogramjaikat a munkavállalóik számára
Érdemes-e stratégiai célokat kitűzni? A stratégiaalkotás és megvalósítás korlátai és lehetősége
To identify whether it is worth setting strategic goals, the authors conducted a literature review primarily focusing on the problems of prescriptive strategy formation, but also on the non-prescriptive possibilities. They conclude that strategy formation and implementation are not outdated concepts since: 1) implementing the pre-defined strategy can be interpreted as rational organisational behaviour, 2) the failure rate of strategy implementation does not disprove the validity of prescriptive thinking, 3) there is a moderate positive relationship between strategy (planning and implementation) and organisational performance, and, finally, 4) the strategy implementation variable was not treated as per its proper significance. When considering the present and future of strategy formation, the literature review concludes by highlighting several contemporary approaches such as foresight, or principles known from physical science (chaos, entropy), as well as the strategy-related applications of data-driven solutions and “big data”, and the appearance of “shaping” organisations.A hosszú távú stratégiai célok kijelölése, illetve az ezek elérését megcélzó stratégia megvalósítása napjainkban érvényes koncepcióknak tekinthetők? A szerzők válaszuk megfogalmazásához szakirodalomi áttekintést végeztek, amely alapvetően a stratégiaalkotás előíró modelljeinek problémáira, illetve részben a nem előíró lehetőségeire fókuszál. Megállapítják, hogy a legújabb kutatási eredmények alapján a stratégiaalkotás és megvalósítás nem idejétmúlt koncepciók: Hiszen 1) az előre kitűzött stratégia megvalósítása észszerű szervezeti cselekvésként értelmezhető. 2) A kitűzött stratégiák bukási arányának vizsgálata nem cáfolja az előíró gondolkodásmód érvényességét. 3) A stratégia (tervezés és megvalósítás), valamint a szervezeti teljesítmény között mérsékelt pozitív kapcsolat figyelhető meg. Mindeközben arra is fényt derült, hogy 4) a stratégia megvalósítása változót a kutatók ezideáig nem kezelték jelentőségéhez mérten megfelelően. Végül a stratégiaalkotás jelenével és jövőbeli lehetőségeivel foglalkozva, röviden kiemelnek néhány kortárs megközelítést, mint a foresight, vagy a fizika tudományából ismert elvek (káosz, entrópia), továbbá az adatvezéreltség és a „big data” elemzések stratégiai alkalmazását, vagy az ún. „formáló” (shaping) vállalatok megjelenését
Az egyes generációk borfogyasztási szokásainak vizsgálata Magyarországon
The aim of the study is to gain insight into the differences in wine consumption between generations. The novelty of the research is that it is the first questionnaire survey in Hungary to comprehensively examine the generations and include Generation Z. The research is based on a sample of 1416 wine consumers. The results suggest that the younger the generation, the more likely its members will be seen as simple wine drinkers, which is reflected in the lower rates of drinking wine at home, drinking wine straight, and drinking wine at least weekly. The preference for sweet wines is increasing among younger generations, while all generations prefer domestic wines. Preferences of Generation Z members are still evolving; indeed, external aspects and recommendations are more important to them.A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a generációk borfogyasztásában megmutatkozó különbségekre. A cikk újszerűségét az adja, hogy az első olyan felmérés Magyarországon, amely a generációkat átfogóan vizsgálja ebből a szempontból, és a Z generációt is magába foglalja. A kutatás 1416 borfogyasztóból álló mintán alapszik. Az eredmények arra utalnak, hogy minél fiatalabb generációba tartozik valaki, annál inkább egyszerű borfogyasztóként tekint magára, ami megmutatkozik abban is, hogy kevésbé fogyaszt otthon és tisztán bort, valamint a legalább heti borfogyasztás is egyre alacsonyabb arányú. Az édes borok preferenciája azonban az átlagosnál magasabb a körükben, míg a hazai borokat minden generáció kedveli. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Z generáció tagjainak preferenciái kialakulóban vannak, a külső szempontok és ajánlások hangsúlyosabban jelennek meg nálunk
Consumer reaction to dynamic pricing : The moderating effect of price position
This research examines the relationship between dynamic pricing, fair pricing perception, and willingness to buy, and tests the moderating effect of price position. Dynamic pricing strategies and price position were applied as stimuli in a quasi-experimental setting, and 387 undergraduate students were surveyed about their airline ticket buying behaviour. Results show that dynamic pricing has a significant effect on perceived fair pricing and, through this, on the willingness to buy. In addition, the price position moderates the association between a dynamic pricing strategy with a decreasing trend and fair pricing perception. In the case of a relative higher market price, this effect is stronger. This study contributes to the existing literature in this field, as it provides a comprehensive categorization of various forms of dynamic pricing, establishes the conceptual framework of this research field, empirically approves the effects of these subcategories, and identifies the moderating role of price position.A kutatás a dinamikus árazás, a méltányos árazás észlelése és a vásárlási hajlandóság közötti összefüggéseket vizsgálja, valamint teszteli az árpozíció moderáló hatását. A dinamikus árazási stratégiák és az árpozíció stimulusként jelentek meg a kvázi kísérletben, ahol 387 egyetemi hallgatót kérdeztek meg repülőjegy-vásárlási magatartásukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a dinamikus árazás jelentős hatással van a méltányos árazás észlelésére és ezen keresztül a vásárlási hajlandóságra. Ezen túlmenően az árpozíció moderálja a csökkenő árváltoztatási trendet alkalmazó dinamikus árazási stratégia és a méltányos árazás közötti összefüggést. A relatív magasabb piaci ár esetén ez a hatás erősebb. A tanulmány hozzájárul a témában meglévő szakirodalomhoz, mivel azonosítja a dinamikus árazás különböző formáinak alkategóriáit, meghatározza e kutatási terület fogalmi kereteit, empirikusan alátámasztja ezen alkategóriák hatásait, valamint azonosítja az árpozíció moderáló szerepét
A designmódszerek mint innovációs katalizátorok alkalmazása a szállodákban
The business environment is never stagnant, only the change is constant in it. Constant change occasionally results in uncertain market conditions, which force hotel companies to reconsider their business models, operational processes, products and services in order to adapt to the changing conditions. In response to changing consumer needs hotel companies adapt new practices, in most cases introducing technological or non-technological innovations. However, in the case of long-term operation it is not sufficient to meet guest expectations only: also local and global challenges are essential elements to be addressed in the accommodation market in line with the changing conditions. The aim of this paper is to illustrate the potential of Design Thinking and Service Design as innovation catalysts in the hotel industry.Az üzleti környezet sohasem stagnál, csakis a benne lévő változás állandó. A szálláshelypiacon zajló folyamatos változás olykor bizonytalan piaci helyzetet teremt, és arra kényszeríti a szállodavállalatokat, hogy a változó feltételekhez alkalmazkodva gondolják újra üzleti modelljeiket, működési folyamataikat, a kínált termékeik és szolgáltatásaik körét. A szállodavállalatok a legtöbb esetben új gyakorlatok alkalmazásával, technológiai vagy nem technológiai innováció bevezetésével reagálnak a megváltozott fogyasztói igényekre. A hosszútávon sikeres üzemeltetéshez azonban nem elegendő kizárólag a vendégelvárásoknak eleget tenni, a szálláshelypiac lokális és globális kihívásaira is választ kell adni a megváltozott feltételrendszereknek megfelelően. Jelen tanulmány célja a Design Thinking és a Service Design mint innovációs katalizátorok alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a szállodaipar példáján keresztül
At the Gateway to a New Integration Paradigm
Péter Halmai‘Deepintegration’.The economics of the Economic and Monetary UnionPublished by: Akadémiai Kiadó, 202
Tetraéder-hatás: A jegybanki alapkamat, a készpénzállomány, a lakossági betétek, a hitelkihelyezés és a seigniorage közötti összefüggések Magyarországon
The global financial crisis highlighted the key question as to how and with what efficiency the central bank and the business banking activities are connected under the conditions of the two-level bank system, which fairly solid and stable at present. The changes occurred in the ownership of financial institutions created novel relationships, with not only domestic but also foreign banks. The competition for clients has become natural, their relationship with the central bank strengthened and changed. These connections can be demonstrated through the special relations between interest, cash, deposits, the budget and the central bank. In the next years, the financial government will have to develop a toolkit that is able to ensure the appropriate compatibility of deposit creation, savings, lending and interest policy in the long run.A globális pénzügyi válság rávilágított arra a kiemelten fontos kérdésre, hogy miként és milyen hatékonysággal kapcsolódnak össze a jegybanki és az üzleti banki tevékenységek a kétszintű bankrendszer - jelenleg már szilárdnak és stabilnak mondható - feltételei között. A pénzintézetek tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változások újszerű kapcsolatokat hoztak létre, nemcsak a hazai, hanem a külföldi bankokkal is. A verseny az ügyfelekért természetessé vált; erősödött, valamint módosult a jegybankkal való kapcsolatuk. Ezek az összefüggések a kamat, a készpénz, a betétek és a költségvetés, valamint a jegybank közötti sajátos kapcsolatokon keresztül is bemutathatók. A pénzügyi kormányzatnak a következő években ki kell alakítania azt az eszköztárat, amely hosszú távra biztosítja a betétképzés, a megtakarítások, a hitelezés és a kamatpolitika megfelelő összhangját
A hazai kisvállalkozások megerősítése a neoglobalizáció kihívásaival szemben
In our article we have analysed the problem, how can the small enterprises (SME-s) survive in the shadow of the transnational companies (TNCs). Besides analysing the historical process of globalization, and its latest form, the 'neo-globalization', we were mainly focusing on wage levels. Local small enterprises generally are not able to increase their prices and their wages, but on the other hand, transnational companies – in case of necessities, for e.g. labour shortage -, can easily pay higher wages for their workers, as transnational companies are realizing extra profits due to their specific business model. TNCs have their products produced in poorer, low wage periphery countries, and then these products are sold in the rich centrum countries at higher prices, creating huge and easy extra profits. In this globalized model, TNCs are interested to maintain income differences between periphery and centrum regions. That is why we are convinced that governments should help small and medium companies, which are producing for the local markets. Naturally, later those SME-s may be able to move to international markets as well. Our final conclusion is that social security payments and special SME credits, which are tied to company sizes are not distorting the market, but rather are rebalancing an already distorted market structure.Azt a kérdést tettük fel, hogy a félperiféria országaiban a helyi kkv-k miként tudnak létezni a nemzetközi vállalatok, a tnv-k árnyékában. A 20. század végén kialakult sajátos neoglobalizáció történelmi mozgatórugóinak feltárása mellett a bérszint kérdéseit jártuk körbe. A hazai piacra termelő kkv-k az alacsony vásárlóerejű belső piac miatt nem képesek emelni áraikat, és ezért nem képesek arra sem, hogy sokkal magasabb bért fizessenek dolgozóiknak. Ezzel szemben a gazdag centrumországokba (is) exportáló nemzetközi vállalkozások szükség esetén (például munkaerőhiány során) akár jelentősen meg tudják emelni a dolgozóik bérét a perifériatérségekben. A sajátos neoglobalista üzleti modelljük révén keletkező extraprofitjuk ugyanis lehetővé teszi a béreik emelését (a perifériaországokban olcsón termeltetik meg a termékeket, amelyeket drágán adnak el a gazdag centrumországokban). Mivel ebben a modellben a multik alapvetően abban érdekeltek, hogy a jövedelmi különbségek fennmaradjanak a centrum- és a perifériaországok között, ezért kívánatos a hazai piacra termelő (és persze később akár nemzetköziesedő) kis- és középvállalatok állami felkarolása. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy a vállalati mérethez igazított társadalombiztosítási elvonások és speciális kkv-hitelek nem jelentenének piactorzítást