Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Fókuszban a fiskális fenntarthatóság
As regards the concept of fiscal sustainability, our study finds that in this area a variety of issues can be examined with very different tools. The issues may concern the achievement of fiscal constraints over an infinite horizon, the realisation of a specific target, or the fiscal policy response to indebtedness observed in the past. In some cases additional aspects of sustainability are considered too, such as the effects of ageing, although the consequences of rising inequality are mostly overlooked. The model may also include an estimate of the investment needed to mitigate the effects of climate change, but the impact of the impact of climate change is outside the model framework. To answer these questions, it may also be necessary to include uncertainty, in which case the discounting of future debt, tax revenue and expenditure with an intertemporal budget constraint in a stochastic environment depends on the probability distribution of these factors under different states. Our sustainability analysis, on the one hand, presents the best practice, complemented with the directions we have identified for further improvement. On the other hand, we have made the necessary corrections to avoid oversimplification in calculating debt dynamics.Tanulmányunk a fiskális fenntarthatóság fogalma kapcsán megállapítja, hogy ebben a témakörben nagyon különböző eszközökkel számos eltérő kérdés vizsgálható. Kérdés lehet a költségvetési korlát végtelen időtávon történő teljesülése, egy célérték elérése vagy a fiskális politika múltban megfigyelt reakciója az eladósodásra. Esetenként a fenntarthatóság egyes további szempontjait is figyelembe veszik, például az öregedés hatásait, de nem számolnak az egyenlőtlenség növekedésének következményeivel. Szerepelhet a modellben a klímaváltozás hatásainak kivédéséhez szükséges beruházások becsült értéke is, de a klímaváltozás bekövetkezésének visszahatása kívül esik a modellkereten. A kérdések megválaszolása során szükséges lehet a bizonytalanság megjelenítése is, ekkor sztochasztikus környezetben az intertemporális költségvetési korlátnál a jövőbeli adósság, adóbevétel és kiadás diszkontálása attól függ, hogy ezeknek a tényezőknek a különböző állapotok esetén milyen a valószínűség-megoszlása. Fenntarthatósági elemzésünk egyrészt a legjobb gyakorlatot mutatja be, kiegészítve a továbbfejlesztés általunk azonosított irányaival. Másrészt az adósságdinamikai számítás túlzott leegyszerűsítéseinek elkerülésére elvégeztük a szükséges korrekciókat
„A fenntarthatóság, azaz a jövőért viselt felelősség alapvetően értékrendi kérdés.”
Interview with Dr. György Kocziszky, Member of the Monetary Council of the Central Bank of Hungary (Magyar Nemzeti Bank) Interjú dr. Kocziszky Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjáva
Fenntarthatóság vagy túlélhetőség?
 
Pénzügyi területen dolgozó értékesítők személyiségvizsgálata
The main objective of my research was to explore whether there are differences between the personality of salespeople working in the finance and insurance sectors and that of ‘average' Hungarian citizens. In answering this question, I relied on the 21 respective dimensions of the Short California Psychological Inventory. Accordingly, I examined a sample of 1,000 salespeople employed at banks, insurance companies, building societies, financial consultancy firms, factoring and leasing companies, savings associations and companies listed on the stock exchange. As a result of the application of a one-sample t-test in breakdown by gender, it could be concluded that, apart from the results obtained for Capacity for Status, Ego Strength, Good Impression and Communality for women included in the sample, and Capacity for Status and Psychological-Mindedness for men included in the sample, which do not show a statistically justifiable divergence from standard values, the rest of the values do show a significant divergence. Consequently, in the majority of the 21 personality dimensions, divergences can be noted between the test sample and the standard values. These findings should definitely be taken into account during human resource management, and particularly during employee selection, in the financial sector.Kutatásom célja annak vizsgálata volt, hogy bemutassam, vajon van-e eltérés a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban dolgozó üzletkötők személyisége és az "€žátlag" magyar állampolgár személyisége között? A kérdés megválaszolásához a rövidített Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív 21 dimenzióját használtam segítségül. Az 1000 fős minta tagjai a bankokban, biztosítókban, lakás-takarékpénztárakban, pénzügyi tanácsadóknál, valamint faktorcégeknél, lízingcégeknél, takarékszövetkezeteknél és tőzsdei vállalatoknál tevékenykedő értékesítők köréből kerültek ki. Az egymintás t-próba nemenkénti bontásban történő alkalmazásának eredményeként megállapítható, hogy míg a mintát alkotó nőknél a Státus elérésére való képesség, az Énerő, a Jó benyomás keltése, valamint a Közösségiség esetében elért eredmények, addig a férfiaknál a Státus elérésére való képesség, valamint a Pszichológiai érzék esetében elért eredmények statisztikailag igazolható mértékben nem térnek el a standard értékektől, az összes többinél azonban igen. Tehát a 21 személyiségdimenzió többségében van eltérés a vizsgált minta és a standard értékek között, ezeknek az eltéréseknek a meglétét érdemes megvizsgálni a pénzintézetek emberi erőforrásokkal való gazdálkodása, legfőképpen azok kiválasztása terén
Negyedéves jelentések meglepetéshatása S&P 500 indexelemekre
In this article, we examine with event study methodology how quarterly corporate reports affect share prices. We examine two tightly connected questions: (1) are the effects of earnings surprises in the published earnings per share (EPS) immediately incorporated into the share prices, and (2) can differences in pricing reactions between the sectors of the general stock market and the tech companies, which are more uncertainly valued be shown? According to the results in case of positive and negative EPS surprises (deviation by more than ±2% from analyst consensus) price reactions are almost complete and happen in the same direction as the deviation promptly, which however are not followed by significant abnormal returns starting from the second day after the announcement. In the group of positive news, the price reaction stemming from EPS surprises proved to be significantly higher in case of tech companies, however there is no significant difference between the two groups in case of negative surprises.Jelen cikkben a vállalatok által közzétett negyedéves jelentések részvényárfolyamra kifejtett hatását vizsgáljuk az eseményelemzés módszertanának felhasználásával. Két egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdést vizsgálunk meg: (1) a közzétett egy részvényre jutó eredményben megmutatkozó meglepetés azonnal beépül-e az árfolyamokba, és (2) megfigyelhető-e eltérés az általános részvénypiaci és a bizonytalanabb értékeltségű technológiai vállalatok szektorai között az árreakció tekintetében? Az eredmények alapján pozitív vagy negatív EPS-meglepetések (az elemzői konszenzustól ±2 százaléknál jobban eltérő EPS-jelentések) esetén azzal azonos előjelű gyors és szinte teljes árfolyam-reakció történik, amit viszont a bejelentés utáni második naptól vizsgálva már nem követ szignifikáns abnormális hozam. A pozitív hírek csoportjában alátámasztást nyert, hogy az EPS-meglepetésekre szignifikánsan nagyobb a technológiai részvények árfolyam-reakciója, viszont a negatív meglepetések esetében nincs szignifikáns különbség a két csoport között
Globális tulajdon - globális hatalom
How can the classic scientific categories be construed under the new circumstances, in global contexts? How do the global system of property and the global division of assets develop? Is there a chance for the more fair, by now global distribution and redistribution of public goods? Will the global ownership power become even more concentrated or is it divisible? Does the global property have social responsibility as well, and how may that be enforced? Are the human rights related to property and social security universal or are they territorial? Can the national state balances of social solidarity knocked over in the hope for global solidarity? The study searches the answers for these questions and tries to help in searching for the ever compelling common answers.Hogyan értelmezhetők a klasszikus tudományos kategóriák az új körülmények között, globális összefüggésekben? Hogyan alakul a globális tulajdoni rend és a globális vagyonmegoszlás? Van esély a társadalmi javak igazságosabb, immár globális elosztására és újraelosztására? Tovább koncentrálódik vagy megosztható a globális tulajdonosi hatalom? Van-e a globális tulajdonnak is társadalmi felelőssége, és az mi módon érvényesíthető? A tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való emberi jogok univerzálisak vagy területhez kötöttek? A társadalmi szolidaritás nemzetállami egyensúlyai felboríthatók-e a globális szolidaritás reményében? A tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, illetve segíteni próbál az egyre sürgetőbb közös válaszok keresésében
A felzárkózás hatása az egyenlőtlenségekre az Európai Unióban 2004 óta
On the basis of a complex methodology,the study shows that territorial disparities in the European Union have been decreasing since 2004, and, at the same time, examines the claim that the intense development and convergence of countries go hand in hand with regional divergences within these countries (at NUTS2 level). The results show that convergence occurred mainly during the recovery phases between crises causing significant downturns, and the development and catching-up tendencies of convergence countries have also contributed to that. While inequalities have been reduced in the EU, there seem to be increasing gaps between countries and regions, with the top performing better and better, while other countries and regions are becoming poorer compared to the average. When examining regional disparities within countries, divergence was mainly found in convergence countries and above- average performers achieving outstanding development.A tanulmány egyfelől komplex módszertan alapján bemutatja, hogy az Európai Unióban a területi egyenlőtlenségek egyre csökkennek 2004 óta, másfelől vizsgálja azt az állítást, hogy az országok nagyfokú fejlődése, a felzárkózás országon belüli(NUTS2 szintű) regionális divergenciával jár együtt. Az eredmények azt mutatják, hogy a konvergencia elsősorban a jelentős visszaesést okozó válságok közötti fellendülési szakaszok idején jelentkezett, melyhez a konvergencia országok fejlődési és felzárkózási tendenciája is hozzájárult. Bár az Európai Unióban csökkentek az egyenlőtlenségek, ugyanakkor egyfajta széttartás jellemző az országokra és a régiókra, az élboly egyre jobban teljesít, míg a többi ország és régió egyre elszegényedik az átlaghoz mérten. Az országon belüli regionális egyenlőtlenségek vizsgálata során divergencia elsősorban a konvergenciaországokban és a kimagasló fejlődést teljesítő átlag feletti országokban jelentkezett
Adatvagyon fejlesztéssel támogatott pénzintézeti integráció – Magyar Bankholding esettanulmány
Magyar Bankholding was created as a result of the integration of three large banks, where digitisation and data centricity, including also the creation of efficient data asset management, were emphasised from the very beginning. Our study investigates, as a case study, whether a survey and preparation work based on the maturity assessment method can shorten the implementation time of a data asset, estimated at 1 to 1.5 years, to 7 months in a complex bank integration process. The results were backtested one year after the work was completed, so all the effects could be evaluated. It can be concluded that the application of the methodology described in the study has had a positive impact not only on time requirements, but also on business, digitalisation and technological objectives.A Magyar Bankholding három nagy bank integrációjára jött létre, ahol már a kezdeteknél kiemelt hangsúlyt kapott a digitalizáció és az adatközpontúság, beleértve a hatékony adatvagyon gazdálkodás megteremtését is. Tanulmányunk esettanulmány jelleggel azt vizsgálja, hogy egy az érettségvizsgálat módszerén alapuló felmérési, előkészítési munka képes-e lerövidíteni az adatvagyon 1–1,5 évre becsült implementáció időtartalmát 7 hónapra egy komplex bankintegrációs folyamat során. Az eredmények visszamérése a munka lezárása után egy évvel történt meg, így annak minden hatása kiértékelhetővé vált. Megállapítható, hogy a tanulmányban ismertetett módszer alkalmazása nem csak az időszükségletre, de az üzleti, a digitalizációs és a technológiai célokra is pozitív hatást gyakorolt
Nemnövekedés vagy társadalmi összeomlás?!
Review of the book by Zoltán Pogátsa: Sustainable Economy or Social CollapsRecenzió Pogátsa Zoltán: Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című könyvéről
 
Finanszírozási rés a magyar kockázati tőkepiacon
Our study investigates the size of the so-called financing gap in the Hungarian venture capital market, i.e. the amount that can potentially be lent out, which is currently not covered by the Hungarian financial intermediary system on a market basis. The relevant literature will be reviewed to assess the performance and characteristics of the Hungarian market. The Hungarian financial intermediation system, traditionally based on banking, underperforms in all segments of capital market financing, even by Central and Eastern European standards. In our research, we sought to find out whether the available sources of venture capital could meet market needs. Both the number and volume of transactions in the domestic venture capital and private equity markets are low by international standards, and the role of the state is below the average for CEE countries. The novelty of our analysis lies in the fact that there is no similar literature available in Hungary. Our estimation based on linear regression revealed a strong relationship between venture capital investment and current GDP. The difference between the estimated potential risk capital stock and the annual averages zrealized clearly shows the market gap. In addition to the public programmes already implemented, the annual amount of risk capital missing from the domestic market is in the order of EUR 12.5-31.6 million, i.e. roughly HUF 5.1-13.3 billion per year at the euro exchange rate at the time of analysis. If this resource were available, domestic startups would have greater growth opportunities. Our analysis suggests that not only a state presence but even an increase in it, seems justifiable (or at least worth exploring). The research was supported by the National Research, Development and Innovation Office (FK-142492).Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy a hazai kockázati tőkepiacon mekkora az úgynevezett finanszírozási rés (gap), tehát az a potenciálisan kihelyezhető összeg, amit jelenleg a magyar pénzügyi közvetítőrendszer piaci alapon nem fed le. A vonatkozó szakirodalom feldolgozása kapcsán felmérjük, milyen teljesítőképességgel és jellegzetességekkel rendelkezik a magyar piac. A tradicionálisan banki alapokra épülő magyar pénzügyi közvetítőrendszer, a tőkepiaci finanszírozás minden szegmensében alulteljesít még kelet-közép európai összehasonlításban is. Kutatásunk keretében arra kerestük a választ, hogy a rendelkezésre álló kockázati tőke források képesek-e a piaci igényeket kielégíteni. A hazai kockázati- és magántőkepiacon mind az ügyletek száma, mind azok volumene alacsony nemzetközi összehasonlításban, és az állam szerepe elmarad a KKE országok átlagától. Elemzésünk újdonságértéke abban áll, hogy eddig még nem állt rendelkezésre hasonló a hazai szakirodalomban. Lineáris regresszióra alapuló becslésünk erős kapcsolatot mutatott ki a kockázati tőkebefektetések és a folyóáras GDP között. A becsült potenciális kockázati tőkebefektetés-állomány, és a megvalósult éves átlagok különbségéből egyértelműen kimutatható a piaci rés (gap). A már megvalósult állami programokon felül, éves szinten nagyságrendileg 12,5–31,6 millió euró, tehát az elemzés időpontjában fennálló euróárfolyamon számolva nagyjából éves 5,1–13,3 Mrd forint összegben hiányzik kockázatitőke forrás a hazai piacról. Ezen forrás rendelkezésre állása esetén, nagyobb lehetőségei lennének a hazai startupoknak fejlődni. Elemzésünk alapján nemcsak az állami jelenlét, de még annak növelése is indokolhatónak (legalábbis mindenképpen vizsgálandónak) tűnik. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta (FK-142492)