Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Digitalization and value co-creation in the context of social entrepreneurship
Get PDFThis paper aims to understand the connections between digitalization, value co-creation and social entrepreneurship. The article also aims to identify future research areas related to these connections. The authors conduct a systematic literature review of 61 journal articles and synthesize their findings. First, they reveal literature gaps: Regarding the first research gap of the connection, their research has identified themes connecting the three streams of literature (digitalization, value co-creation, and social entrepreneurship) that need improvement. Second gap was a lack of COVID-19 focus. Finally, they provide theoretical contributions and recommend directions for future research on digitalization, value co-creation and social entrepreneurship.A tanulmány célja annak a szakirodalomnak az áttekintése, amely a digitalizáció, a közös értékteremtés és a társadalmi vállalkozások metszetében helyezkedik el, rávilágítva a területek kapcsolódására. A szerzők szisztematikus irodalomáttekintést végeztek, melynek során 61 cikket tekintettek át összegezve, szintetizálva azok főbb eredményeit. Az áttekintés során azonosították a kutatási hézagokat, illetve a három szakirodalmi irányzat (digitalizáció, a közös értékteremtés és a társadalmi vállalkozások) közötti összefüggések további kutatást igénylő területeit, különös tekintettel a COVID-19 fókusz hiányára. Végezetül, elméleti következtetéseket fogalmaztak meg, illetve a digitalizáció, a közös értékteremtés és a társadalmi vállalkozások kutatásaival kapcsolatosan javaslatokat tesznek a jövőbeli kutatási irányokra
A tőzsdei bevezetések árfolyammozgásai a részvényeladási tilalom időszaka alatt
Get PDFThe main question of the study is whether there is a relationship between the success of stock market launches, i.e. initial public offerings (IPOs), in innovative industries and the stock price movements in the first six months after the IPO. The starting point is the examination of the efficient market theory and the analysis of the types of secondary market price stabilisation processes. Seventy IPOs with shares that had been launched and traded on NASDAQ for at least six months before August 2017 constitute the data examined. The period examined is only six months, as this was the so-called lock-up period. The study focused on the fact that not every IPO in the sample was successful, as indicated by returns and stock prices. The first hypothesis of the author is that the IPO price has a substantial influence on later returns. The second hypothesis stipulates that sector characteristics have an effect on the success of the IPO, and that there are significant differences between the sectors examined regarding return and stock price indicators. Descriptive statistics have clearly shown that for a significant part of the companies the stock market launch was not successful, as shares generated a negative return for investors and owners, and according to the stock prices, the assets of owners decreased by 60 percent from their initial investment. At the first hypothesis, a partial correlation was established, but the IPO price has no effect on later returns mostly. It has been confirmed, however, that performances move in the same direction, which means return levels are correlated, and if a company’s performance is good in the first thirty days, it is likely to be successful in the future as well in terms of returns. The second hypothesis has been partly confirmed, differences among sectors, stock prices and returns have only been found in a few cases. It is important to note, however, that the first six months on the stock exchange do not provide adequate predictions about the future of the company, as we have seen with the shares of Facebook.A tanulmány fő kérdésfelvetése, hogy az innovatív iparágakban a kezdeti nyilvános részvénykibocsátások, vagyis a tőzsdei bevezetések sikeressége és az onnan számított első hat hónapban tapasztalható árfolyammozgások között található-e összefüggés. Kiindulási pont a hatékony piacok elméletének vizsgálata, valamint a másodlagos stabilizációs eszközök típusainak elemzése. A vizsgált adatok körét a 2017 augusztusát megelőző, már legalább hat hónapja a NASDAQ-ra bevezetett és ott forgalmazott hetven elsődleges kibocsátás képezi. A vizsgálat időszaka azért mindössze hat hónap, mert ez a hat hónap volt az úgynevezett lock-up időszak időtartama. A kutatás középpontjában az állt, hogy a vizsgált minta esetében az IPO nem mindig volt sikeres - a hozamok és árfolyamok alakulásának tükrében. A szerző első hipotézise, hogy az IPO-ár meghatározó hatással bír a későbbi hozamszintek alakulására. Második hipotézisként azt fogalmazta meg, hogy az ágazati jellemzők befolyásolják az IPO sikerességét, a vizsgált ágazatok vonatkozásában szignifikáns különbség van a hozam- és árfolyammutatóknál ágazatonként. A leíró statisztikai vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy a vállalkozások jelentős részének nem volt sikeres a tőzsdére lépés, hiszen a befektetők és tulajdonosok számára a részvények negatív hozamot generáltak, valamint az árfolyam alapján a tulajdonosok vagyona 60 százalékban csökkent a kezdeti befektetés értékéhez képest. Az első hipotézisnél részben sikerült összefüggést feltárni, de döntő hányadában nem befolyásolja az IPO-ár a későbbi hozamot. Az azonban igazolást nyert, hogy a teljesítmények egy irányba mozognak, vagyis a hozamszintek korrelálnak egymással, és amelyik vállalkozás jó teljesítményt nyújt az első harminc napban, az valószínűleg a további időszakban is sikeresnek tekinthető a hozamok vonatkozásában. A második hipotézist részben sikerült alátámasztani, csak néhány esetben mutatható ki az ágazat és az árfolyam vagy a hozam közötti differencia. Fontos kiemelni azonban, hogy az első tőzsdén eltöltött félév nem tud megfelelő iránymutatást adni a társaság jövőjéről, mint ahogyan azt a Facebook-részvények példáján keresztül is látni lehet
Készpénz vagy kártya? A magyar lakosság fizetési szokásainak feltáró elemzése
Get PDFThe main purpose of this study is to explore the payment patterns and cash usage behaviour of the Hungarian public and examine the effects of age, income, education and other socio-demographic factors on these habits. In this regard, we focus especially on the public’s general attitude towards cash and their subjective payment preferences. Our research is primarily based on data acquired from a questionnaire-based survey of 1,500 people, and we compare the lessons learned from it with international examples. We find that the Hungarian population is clearly pro-cash, and this is especially true for those with lower income and lower educational attainment, the economically inactive and the youngest and eldest age groups. A significant proportion uses cash only out of necessity due to the deficiencies of the payment infrastructure, but they are outnumbered by those who would not want to give up banknotes and coins in the future, for a variety of, typically, subjective reasons. The reasons include, for example, the quickness of cash payment and better control over spending, but habits also play a significant role in payment choices.Tanulmányunk elsődleges célja a magyar lakosság fizetési és készpénzhasználati szokásainak bemutatása, valamint annak vizsgálata, hogy ezen szokásokat miként befolyásolja az életkor, a jövedelem, az iskolai végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők. Ehhez kapcsolódóan kiemelten foglalkozunk a háztartások készpénz iránti attitűdjével, illetve szubjektív fizetési preferenciáival is. Kutatásunk egy 1500 fős, reprezentatív lakossági mintán végzett kérdőíves lekérdezésen alapul, ahol lehetséges, ennek tanulságait nemzetközi példákkal is összevetjük. Eredményeink alapján a magyar lakosság egyértelműen készpénzpártinak tekinthető, kiemelten igaz ez az alacsonyabb jövedelműekre és végzettségűekre, a gazdaságilag inaktívakra, valamint a legfiatalabb és legidősebb korosztályokhoz tartozókra. Nem elhanyagolható azok aránya, akik csak kényszerűségből, a fizetési infrastruktúra hiányosságai miatt használnak készpénzt, még többen vannak azonban, akik különféle, jellemzően szubjektív okokból a jövőben sem lennének hajlandóak lemondani a bankjegyek és érmék használatáról. Az indokok között megjelenik például a készpénzes fizetés vélt gyorsasága vagy a jövedelem jobb beoszthatósága, de számottevő a megszokás szerepe is
Önvezető járművek hatása a turizmusra hazai szakértők szemével
Get PDFThe spread of highly automated vehicles could change the mobility options for tourism remarkably. The following research aims to systematize the expected impact of automation on tourism and to explore how experts in different areas of tourism see the technological developments ahead. The opinions of the tourism experts (n=21) were analysed using the Q-method. Based on the results, four groups were identified. An optimistic, technology-oriented group of experts considers that self-driving vehicle sightseeing could emerge as a niche service in the near future. A slow-developing, accessibility-focused group of experts stressed that the uptake of self-driving vehicles could improve accessibility to infrastructurally advanced destinations. A mobility-service-oriented group argues that the use of self-driving vehicles may become commonplace for mobility, but that their impact on other tourism services will be marginal. Because of the potential negative impacts, a skeptical group of experts believes that self-driving vehicles will not become widespread in tourism. The clustering of tourism experts’ attitudes could help to prepare future tourism development strategies.Az önvezető járművek közeljövőben várható elterjedése alapjaiban változtathatja meg a turizmussal kapcsolatos mobilitási lehetőségeket. A kutatás célja, hogy rendszerezze az automatizálás várható turisztikai hatásait, és feltárja, hogy a turizmus különböző területein dolgozó szakértők hogyan látják az előttünk álló technológiai fejlődést. A szakértők (n=21) véleményét a Q-módszertannal elemeztük, mely alapján négy véleménycsoportot különböztettünk meg. A szakértők egy optimista, technológiaorientált csoportja úgy látja, hogy az önvezető járművekkel történő városnézés már a közeljövőben megjelenhet niche szolgáltatásként. A szakértők lassú fejlődést jósló, akadálymentesítésre összpontosító csoportja hangsúlyozta, hogy az önvezető járművek terjedése javíthatja az infrastrukturálisan fejlett úti célok elérhetőségét. A mobilitás-szolgáltatás-orientált csoport szerint az önvezető járművek használata a mobilitás tekintetében megszokottá válhat, de a más turisztikai szolgáltatásokra gyakorolt hatása marginális lesz. A lehetséges negatív hatások miatt a szakértők szkeptikus csoportja úgy véli, hogy az önvezető járművek nem válnak széleskörben elterjedtté a turizmusban. A turisztikai szakértők attitűdjei alapján kialakított csoportok segíthetik a jövőbeni turizmusfejlesztési stratégiák előkészítését
Rendszerkockázati dimenziók a magyar banki és biztosítási szektorban
Get PDFThe consecutive financial crises have made the analysis of the systemic risks of financial institutions increasingly important worldwide. The researches so far have been primarily focusing on the banking sector, but insurance companies have also been given an increasing attention. Based on past literature, systematic risk can be measured in a variety of ways, and one of the options is the calculation of the indicators typical of return comovement. This study compares the dimensions calculated by the multidimensional scaling of returns in the banking and insurance sector. The results suggest that return dimensions in the Hungarian banking and insurance sector (related to systemic risk) are not completely independent, and, compared to the banking sector, the return comovement related systemic risk is lower in the insurance sector.Az egymást követő pénzügyi válságok világszerte egyre fontosabbá tették a pénzügyi intézmények rendszerkockázatának elemzését. Az eddigi kutatások főleg a bankszektorra koncentráltak, de többek között a biztosítók is növekvő figyelmet kapnak. A korábbi szakirodalom alapján a rendszerkockázat sokféleképpen mérhető, és az egyik lehetőség a hozamok együttmozgását jellemző indikátorok számolása. Jelen tanulmány a hozamok sokdimenziós skálázással számolt dimenzióit hasonlítja össze a banki és biztosítási szektorban. Az eredmények arra utalnak, hogy a magyar banki és biztosítási szektorban ezek a hozamalakulással összefüggő dimenziók (amelyek a rendszerkockázatot jellemzik) nem teljes mértékben függetlenek, és a hozamegyüttmozgással mérhető rendszerkockázat a biztosítási szektorban alacsonyabb, mint a bankszektorban
Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások
Get PDFRecently there have been debates about whether the Hungarian economy could end up in a so-called middle-income trap in the near future. Some argue this risk is on the rise. Others focus more on whether this threat is even real and how it could be avoided if indeed it is. What do we mean by middle-income trap? This isn’t clarified in either Hungarian or international literature. There are doubts about whether it is even possible to measure the success of an economy and of society with the income growth indicators researchers usually use to demonstrate the trap situation, or if we should instead take a closer look at the evolution of sustainable growth indicators. The topic is made particularly important by the fact that for budgetary balance, it is important that income sources are created in a consistent and reliable way, which, besides the yearly growth rate, also depends on balanced development. This article analyzes what the literature means by middle-income trap and argues that there is no way to reliably prove a potential halt of development based on the indicators used to measure it. Therefore, it introduces new indicators also measuring growth and examines the situation of multiple countries and their development paths based on international data, using these indicators. Finally, it concludes that the Hungarian economy’s growth rate could primarily be accelerated by modernizing the knowledge structure of the economy and by increasing the share of activities with a high added value and those that incorporate knowledge and innovation.Az utóbbi időben vitatémává vált, hogy a magyar gazdaság a közeljövőben belekerülhet-e az úgynevezett közepes jövedelmi csapdába. Egyesek amellett érvelnek, hogy ennek veszélye nő. Mások inkább azt elemzik, egyáltalán létezik-e ez a veszély, és ha igen, miként lehetne elkerülni. Mit is értünk közepes jövedelmi csapdán? Ez nincs tisztázva sem az itthoni, sem a nemzetközi szakirodalomban. Már önmagában az is kétséges, hogy egy gazdaság és társadalom sikerét lehet-e azokkal a jövedelemnövekedési mutatókkal mérni, amelyeket általában a kutatók a csapdahelyzet érzékelésére használnak, vagy inkább a fenntartható fejlődés mutatóinak alakulását kellene górcső alá venni. A témakörnek különös jelentőséget ad, hogy a költségvetés egyensúlya szempontjából fontos a bevételi források egyenletes és megbízható létrejötte, ami pedig, az éves növekedési ütem mellett, a kiegyensúlyozott fejlődéstől is függ. A cikk elemzi, mit is ért az irodalom közepes jövedelmi csapdán és amellett érvel, hogy az ennek mérésére használt mutatók alapján nem lehet meggyőző módon bizonyítani a fejlődés esetleges megtorpanását. Ezért újabb, a fejlődést is mérő mutatókat vezet be, és nemzetközi adatokra támaszkodva vizsgálja több ország helyzetét és fejlődési útját ezen mutatók segítségével. Befejezésként azt állapítja meg, hogy a magyar gazdaság fejlődési ütemét elsősorban a gazdaság tudásszerkezetének korszerűsítésével, a nagy hozzáadott értéket, tudást és innovációt tartalmazó tevékenységek arányának növelésével lehetne gyorsítani
A koronavírus hatása a magyar kis- és középvállalkozásokra
Get PDFApart from the Spanish flu after World War I, the biggest global natural disaster of the past 100 years has been the coronavirus epidemic, which has had a serious impact on the Hungarian economy and society. Mathias Corvinus Collegium and IFKA Public Benefit Nonprofit Ltd. have examined the impact of the COVID-19 crisis on Hungarian SMEs, with a focus on their crisis resilience and adaptation strategies. The results indicated that it was mainly the impact on demand that has determined which business did better or worse during the pandemic. The adaptation strategies of enterprises have primarily been based on flexibility, cost reduction and cautious entrepreneurial behaviour. Their reaction shows that the pandemic may strengthen entrepreneurs’ strategic thinking, as well as the crisis resilience and increased initiative of businesses.Az első világháborút követő spanyolnáthán kívül az elmúlt száz év legnagyobb világméretű természeti katasztrófája a koronavírus-járvány volt, amely a magyar társadalomra és gazdaságra is súlyos hatással volt. A Mathias Corvinus Collegium és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. közös kutatásában a koronavírus-járvány és a válság magyar kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgálta, azok válságálló- és reagáló képessége, valamint alkalmazkodási stratégiái vonatkozásában. A kutatás megállapította, hogy elsősorban a járvány keresletre gyakorolt hatásán múlt, melyik vállalkozás járt jobban vagy rosszabbul koronavírus miatt. A bizonytalanság és a járvány generálta helyzet önmagában is megnövelte a vállalkozók költségeit. Az alkalmazkodás leginkább a rugalmasságon, a költségcsökkentésen és az óvatosságon alapult. A vállalkozók reagálása azt mutatja, hogy a járvány hatására erősödhet a vállalkozások stratégiai gondolkozása, melynek fontos elemei a válságállóság és a kezdeményezési képesség megerősítése
A fogyatékosság és a vállalkozói identitás kapcsolata az interszekcionalitás lencséjén keresztül
Get PDFIntersectional entrepreneurship research is becoming increasingly widespread; however, people with disabilities are still an invisible minority in this area. In this qualitative research with entrepreneurs with disabilities, the authors investigated how their identity construction evolved at the intersection of entrepreneurship and disability. The results show that at least two distinct strategies play a role: the strategy of preserving contradictions and the strategy of resolving them. While mainstream entrepreneurial discourse affected the identity construction of entrepreneurs with disabilities through ableist trends, distancing from peers and the rejection and removal of disability as a negative identity marker play a role in the shaping of their positive identity.A többes identitások egymásra hatását vizsgáló ún. interszekcionális kutatások terjedésének ellenére a fogyatékossággal élő emberek még mindig láthatatlan kisebbség ezen a területen. A szerzők a fogyatékossággal élő vállalkozókkal készített kvalitatív kutatásukban azt vizsgálták, hogyan alakult identitáskonstrukciójuk a vállalkozás és a fogyatékosság metszéspontjában. Az eredmények azt mutatják, hogy legalább két, egymástól eltérő stratégia játszik szerepet: az ellentmondásokat konzerváló, illetve az ezeket feloldó identitásképző stratégia. Míg a fogyatékossággal élő vállalkozók identitását egy épségistának mondható környezetben egy jellemzően vállalkozói diskurzus alakította, pozitív identitásuk alakításában megjelenik a sorstársaktól való elhatárolódás, a fogyatékosság mint negatív identitásmarker elutasítása és eltávolítása