Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Fókuszban a vállalkozói jellemvonások: Tudományos publikációk elemzése a bibliometria módszerével
The present study focused on the bibliometric analysis of entrepreneurial traits in international academic journals. The bibliographic analysis has been carried out with the aim of identifying publication links related to the topic area. The authors of the study sought to identify whether the most cited authors’ studies share entrepreneurial personality traits and which countries have the largest publication network in terms of academic publications on entrepreneurial traits. The analyses were carried out in terms of institutions, countries and the number of citations of authors of the publications. The results showed that US higher education institutions lead the research on this topic, meaning that the US has the largest publication linkage network in terms of countries. Only eight authors have published studies as the basis for the citation system in this topic, which has been the subject of intense international research for several decades.Jelen tanulmány a nemzetközi tudományos folyóiratok publikációiban megjelenített vállalkozói jellemvonások (entrepreneurial traits) szókapcsolat bibliometriai elemzésére fókuszál. A szakirodalmi elemzés azzal a céllal készült, hogy feltárja az adott tématerülethez kapcsolódó publikációs kapcsolatokat. A tanulmány szerzői egyrészt arra a kérdésre keresték a választ, hogy a legtöbbet citált szerzők tanulmányában megjelennek-e közös jellemvonások a vállalkozói személyiségjegyekre vonatkozóan, másrészt mely országok rendelkeznek a legmérvadóbb publikációs kapcsolati hálóval a vállalkozói jellemvonások témakörében született tudományos publikációk tekintetében. Az elemzések az intézmények, az országok, valamint a publikációk szerzői citációs számának vonatkozásában készültek. A kapott eredmények rámutattak, hogy a tématerülettel foglalkozó kutatásokat az USA felsőoktatási intézményei vezetik. Az országok közötti citációs viszonyok alapján a legnagyobb publikációs kapcsolati hálóval szintén az Egyesült Államok rendelkezik, valamint csupán nyolc szerző tanulmányára épül a több évtizede nemzetközi színtéren rendkívül intenzíven kutatott tématerület hivatkozási rendszerének alapja
A digitalizáció hatása a feldolgozóipari vállalatok üzleti teljesítményére Magyarországon
The manufacturing industry in Hungary is responsible for 24.3% of the GDP. Overall, Hungarian companies’ labour productivity reaches only 70% of the EU average. This study shows that digitalisation may contribute to higher labour productivity. In this study a new index to measure digital business process integration (DBII) is introduced based on Porter’s Value Chain model. It is also shown that higher DBII can be associated with higher labour productivity. A positive association between organizations’ IT capabilities and labour productivity is also presented. Although a weaker but still significant association between DBII and profit per employee exists, the companies with the highest DBII do not have the highest average profit per employee.A GDP 24,3%-át Magyarországon az ipari termelés adja, azonban a termelékenység tekintetében az ország az EU-s átlag 70%-ával nem áll előkelő helyen. Ez a tanulmány empirikus adatok elemzésen keresztül megmutatja, hogy a folyamatok digitalizációja hozzásegítheti a vállalatokat magasabb munkatermelékenység eléréséhez. Erre egy új digitalizációt mérő mutatószám bevezetésével, az üzleti folyamatok digitális integráltságának mérésével (Digital Business Process Integration Index, DBII) kerül sor. Ezt a mérőszámot Porter értékláncelmélete és egy kérdőíves kutatás eredményei alapján alakították ki a szerzők. Az eredmények alapján elmondható, hogy az üzleti folyamatok digitalizáltsága és a vállalat munkatermelékenysége között közepesen erős asszociatív kapcsolat áll fenn. További pozitív összefüggés mutatható ki a szervezet IT-képességei és a munkatermelékenység között. Pozitív asszociációs kapcsolat áll fenn a DBII és az üzleti eredmény között is, azonban nem a legmagasabb DBII-vel rendelkező vállalatok átlagos üzleti eredménye a legmagasabb
The value of leadership in small enterprises from their employees’ perspective
Leadership is a well-studied subject, yet the rich intricacy of relationships between leaders, followers, and their situations continually intrigues researchers. This research aims to fill a need in the literature by using a qualitative approach to identifying the ideal attributes for small independent restaurant owners to develop into successful leaders by soliciting input from the restaurant’s employees. To better understand the importance of leadership in small enterprises, this research used a qualitative methodology to inquire into present leaders’ thoughts and experiences. Qualitative data was collected via interviews with a small Indian restaurant and its two branches with twelve employees. The interviews were conducted in two separate focus groups. The goal of this case study is to get an understanding of the participants’ experiences through their own words. The findings of this paper revealed several relevant qualities of small business leadership, especially restaurants, such as respect, compassion, effective communication, experience, and good organization.A vezetés elmélete és gyakorlata alaposan tanulmányozott téma, de a vezetők és követőik közötti kapcsolatok és helyzetek komplexitása továbbra is foglalkoztatja a kutatókat. Jelen kutatás a szakirodalomban meglévő hiányt kívánja kielégíteni azáltal, hogy kvalitatív megközelítéssel azonosítja a független kis éttermek tulajdonosai számára a sikeres vezetővé váláshoz szükséges ideális tulajdonságokat, az étterem alkalmazottainak véleményét kikérve. A kisvállalkozásokat vezetők gondolatainak és tapasztalatainak vizsgálatára, a vezetés fontosságának feltárására a kutatás kvalitatív módszertant alkalmaz. Az adatok egy tizenkét alkalmazottat foglalkoztató kis indiai étteremből és annak két fiókjából kerültek feldolgozásra interjúk segítségével. Az interjúk két külön fókuszcsoportban készültek. Az esettanulmány célja az volt, hogy a résztvevők saját szavaikon keresztül értelmezzék és tudatosítsák tapasztalataikat. A tanulmány megállapításai a kisvállalkozások, különösen az éttermek vezetésének számos fontos tulajdonságát tárta fel, mint például a tisztelet, az együttérzés, a hatékony kommunikáció, a tapasztalat és a jólszervezettség
A Magyar Multi Program második körös nevezőinek és nyerteseinek vizsgálata pénzügyi, regionális és szervezeti kultúra szempontból
Scattered around the world are thousands of highly successful and high-potential businesses, about which so little is known. However, they have significantly increased and strengthened their competitiveness and entered the global market over the past decades. The government’s economic policies focus on these so-called ‘gazelle’ companies around the world. In many regions, economic policy programmes and initiatives are being set up specifically to support such enterprises. The aim of this research is to describe the Future Hungarian Multinationals programme, which has matured over 3 years into a well-established programme. The article analyses the winners of the ‘Future Hungarian Multinationals’ programme in terms of financial, regional, and organisational culture. The results highlight the main characteristics of the selected firms, the links that can be measured at the regional level and the culture of the pre-qualified firms’ corporate dimensions. The conclusions revealed provide a useful basis for further analyses of the programme.Világszerte szétszórtan több ezer rendkívül sikeres és nagy potenciállal bíró vállalkozás rejtőzik, akikről keveset lehet tudni, azonban az elmúlt évtizedek során jelentősen növelték és erősítették versenyképességüket és globális piacra törtek. Nem véletlen, hogy a világon mindenütt a kormányzati gazdaságpolitika fókuszában állnak ezek az ún. „gazella” cégek, és sok helyen kifejezetten az ilyen vállalkozások helyzetbe hozására, támogatására hoznak létre gazdaságpolitikai programokat, kezdeményezéseket. Jelen kutatás célja ismertetni a három év alatt kiforrt programmá vált, Magyar Multi Programot, melynek eredményeit és tanulságait több, a programtól független kutatás és utókövetés segítségével mutatják be a szerzők. A cikk a Magyar Multi Program nyerteseit elemzi pénzügyi, regionális és szervezeti kultúra szempontból. Az eredmények rávilágítanak többek között a kiválasztott cégek főbb jellemzőire, a regionális szinten mérhető kapcsolatokra és az előminősítési igazolást kapott cégek vállalati dimenzió kultúrájára. A feltárt következtetések kiváló alapot jelentenek a program további körös elemzéséhez
A gasztronómiai fogyasztók szegmentálása az online aktivitás és az influencerkövetés szemszögéből
The purpose of this study is to explore the segmentation of Instagram users interested in gastronomy based on their online activity and influencer following behaviour. Given the increasingly intensive use of social media and the active presence of influencers in the field of gastronomy, it is fundamental for catering service providers to learn about these consumer attitudes when mapping the target audience. To explore the research question, a survey with 421 valid responses was executed and analyzed with factor and cluster analyses. During the factor analysis, the influencer following attitude, the consumption attitude at the restaurant, the activity attitude, and the gastronomy attitude on Instagram emerged. During cluster analysis four segments were distinguished in the person of foodies, influencer addicts, online gastro consumers, and the uninterested. The results of the research also contain valuable information for tourism and marketing specialists, and catering industry service providers.Jelen tanulmány célja a gasztronómia iránt érdeklődő Instagram-felhasználók szegmentálhatóságának feltárása a fogyasztók online aktivitása és az influencerkövetési magatartásuk alapján. Mivel a közösségi média egyre intenzívebb alkalmazása és az influencerek aktív jelenléte a gasztronómia területén jelentősen befolyásolja a fogyasztói attitűdöket, ezek megismerése az elérni kívánt célközönség feltérképezésekor elengedhetetlen a vendéglátóipari szolgáltatók részéről. A kutatási téma feltárása kérdőíves felméréssel valósult meg, 421 fős elemszámmal, faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával. A faktorelemzés során négy faktor emelkedett ki: az influencerkövetési attitűd, a vendéglátóhelyen történő fogyasztási attitűd, az aktivitási attitűd és a gasztronómia iránti attitűd megjelenése az Instagramon. A klaszterelemzéssel négy szegmens volt megkülönböztethető: a foodie-k, az influencerfüggők, az online gasztrofogyasztók és az érdektelenek. A kutatás eredményei a turisztikai és marketing szakemberek, valamint a vendéglátóipari szolgáltatók számára is értékes információkat tartalmaznak
A hungarikumok szerepe az országimázs formálásában
Hungaricums are values that are unique to Hungarians, through which people living in other countries of the world can associate Hungary and Hungarians. Those elements of the tourist offer that make it worth visiting Hungary, which are emphasized by professional organizations in their communication, are echoed in the collection of Hungaricums. During the research, literature studies regarding the role of Hungaricums in shaping the country’s image were carried out. However, the professional organizations responsible for shaping the country’s image were contacted, and semi-structured interviews with their representatives were conducted. The representatives of the 10 organizations interviewed mainly named agricultural and gastronomic items as the most identifiable Hungarian products by foreigners. It was also established that the majority of Hungaricums do not yet represent a major tourist attraction in today’s tourism, but at the same time the Hungaricums must be taken into account when creating the image of Hungary, and in fact, it must become an increasingly used tool for brand building.A hungarikumok olyan, csak a magyarságra jellemző értékek, amelyek révén a világ más országaiban élők Magyarországra, a magyarokra asszociálhatnak. Azon turisztikai kínálati elemek nagy része, amelyek miatt érdemes Magyarországra látogatni, és amelyekre a szakmai szervezetek hangsúlyt helyeznek a kommunikációjukban, a hungarikumok gyűjteményében is visszaköszönnek. A kutatás során szakirodalmi vizsgálat készült a hungarikumoknak az országimázs-formálásban betöltött szerepéről. Továbbá megkerestem azokat a szakmai szervezeteket, amelyek az országimázs formálásáért felelősek, s ezek képviselőivel félig strukturált interjúkat készítettem. A 10 válaszadó szervezet képviselői főként agráripari és gasztronómiai termékeket neveztek meg a külföldiek számára a magyarsággal leginkább azonosítható hungarikumként. Az is megállapítást nyert, hogy napjaink turizmusában a hungarikumok többsége még nem jelent kiemelt turisztikai vonzerőt, ugyanakkor számolni kell velük a Magyarország-kép megalkotásánál, sőt, egyre hangsúlyosabb eszközeivé kell válniuk a brandépítésnek
Hit és tudás legújabb szövetsége teremtett világunk megmentéséért
József Benedek – Gábor Nevelős (eds.) Comprehensive ecology. Dialogue between faith and science in the spirit of the encyclical Laudato si’ Jesuit Printing House, Budapest, 2022Benedek József – Nevelős Gábor (szerk.) Átfogó ökológia. Párbeszéd hit és tudomány között a Laudato si’ enciklika jegyében Jezsuita Kiadó, Budapest, 202
Új közgazdaságtan a fenntarthatóságért
Gergely Baksay – György Matolcsy – Barnabás Virág (Ed.) New Sustainable Economics Global Discussion PaperMagyar Nemzeti Bank, 2022Baksay Gergely – Matolcsy György – Virág Barnabás (szerk.) Új fenntartható közgazdaságtan Globális vitairatMagyar Nemzeti Bank, 202
Damoklész kardja továbbra is az euró felett lebeg
Benczes IstvánVálság és válságrendezés a Gazdásági és Monetáris UnióbanAkadémiai kiadó, 202
Hogyan változott az euróövezet a kezdetek óta?
The common European currency, the euro has existed since 1999; however, its introduction followed after decades of monetary integration and legal, economic and financial preparation. The first ten years of the monetary union were successful. The second decade was dominated by managing the crisis that was first global in character but then became limited to the crisis of the currency zone. In the initial phase, ad hoc type crisis management measures were taken; later, more systematic protection measures and institutional developments followed. Nevertheless, it is the resistance of the currency zone to future crises that has been established rather than its sustainability—the latter is yet to be ensured.A közös európai fizetőeszköz, az euró 1999 óta létezik, azonban több évtizednyi monetáris integráció és jogi-gazdaságipénzügyi előkészületek előzték meg bevezetését. A monetáris unió első tíz éve sikeres volt, a második évtized nagyrészt globálisként indult, majd a valutaövezetre szűkült válság megoldásával telt. A kezdeti szakaszban ad hoc jellegű válságkezelés zajlott, majd elindultak a szisztematikusabb védőintézkedések, intézményi fejlesztések. Mindazonáltal inkább az euróövezet válságállóságát, semmint fenntarthatóságát sikerült mind ez idáig megteremteni - utóbbi még várat magára