PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
Charles Maurras demokráciakritikája Mes idées politiques című művében
No full textCharles Maurras szélsőjobboldali francia gondolkodó nézetrendszerének feltárása többek közt azért ütközik nehézségekbe,mert nem mint politikus, hanem mint teoretikus és szépíró írta meg átfogó, programadónak szánt műveit is. Tanulmányombanarra vállalkozom, hogy kompilált jellegű művének demokráciára vonatkozó fejezete alapján rekonstruáljam, mit is értett a szerző demokrácia alatt, hogyan és miért fogalmazta meg éles bírálatát az akkor fennálló politikai rendszerrel szemben. Ehhez egyrészről történeti és gondolkodástörténeti kontextusba helyezem a művet, majd az írást átszövő és rendszerező képi sémák mentén elemzem a szerző legfontosabb állításait. Amellett foglalok állást, hogy Maurras műveinek olvasása és megértése jóval gördülékenyebb, ha a szerző által használt metaforákra összpontosítunk, amelyekből a szövegnek egy teljesen új dimenziója és fókusza sejlik fel. A Mes idées politiques demokráciakritikája végső soron nem a hagyományos demokratikus princípiumokat, hanem a gazdasági liberalizmust kritizálja, a választópolgárokat tehetetlen tömegnek tekinti a zsidó magántőke által vezérelt átláthatatlan pénzrendszerben
Köszöntő Kovács Erzsébet 70. születésnapja alkalmából
No full textKovács Erzsébet 70 éves lett. Nekünk jutott az a megtiszteltetés, hogy köszönthetjük őt. Méltatlannak érezzük magunkat a feladatra, ugyanakkor örömmel és hálatelt szívvel tesszük ezt.
Kovács Erzsébet már évtizedek óta meghatározó része életünknek, de nem csak nekünk, hanem sok más oktatónak, kutatónak. Az egyetemi tanári pályázat része annak bizonyítása, hogy a jelölt iskolateremtő. Kovács Erzsébetre talán ez a megállapítás illik legjobban, hiszen több területen is iskolateremtő. Saját kutatásainak fókuszában a többváltozós adatelemzés volt és van. Ebben a témában nem csak publikál, hanem a terület oktatására is nagy hangsúlyt fektet, generációk nőttek fel az általa írt jegyzeteken. Korát megelőzte abban a tekintetben, hogy már a kezdetektől számítógépes környezetben oktatott, kiemelve az elméleti keret mellett az alkalmazás fontosságát is. Iskolateremtő abban az értelemben is, hogy sok kutatót nevelt ki, akik oktatják, kutatják ezt a területet.
Életművének másik fontos eleme az aktuáriusképzés és a Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterképzés létrehozása és fenntartása. Az aktuárius szakma magyarországi létrejötténél (újjáéledésénél) kezdetektől ott volt. De igazi kihívás volt az ELTE és a ,,Közgáz" értékes tradícióinak összehangolása, és a létrejövő mesterszak működtetése. Emberfeletti kitartásának, munkabírásának eredménye pedig jól látható: felkészült és keresett aktuáriusok, akik akár nemzetközi környezetben is megállják a helyüket.
Kovács Erzsébet aktív szerepet vállalt és vállal az egyetemi és tágabb szakmai közéletben is. A Budapesti Corvinus Egyetemen a Gazdaságinformatikai Doktori Iskola vezetője volt 2013--2015 között, az Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék vezetője 2013--2021 között, a Közgazdaságtudományi Kar dékánja 2015--2019 között, a Professzori Testület elnökségi tagja 2021--2024 között, illetve az első évben az elnöke. 2022-ben az MTA Elnökség tagjává választották, és nem utolsó sorban ő a Gazdaságmodellezési Társaság elnöke, mely társaság adja ki a Szigma folyóiratot.
Számunkra azonban mindig Erzsi marad, akihez bátran lehet fordulni a problémáinkkal, nehézségeinkkel, és aki ilyenkor mindig kedves, készséges és empatikus.
Erzsi, Isten éltessen 70. születésnapodon!
Ágoston Kolos, Banyár József, Vakhal Péter, Vaskövi Ágnes, Vékás Péte
A biztosítási piac modellezése tőkekövetelmény korlát mellett
No full textSince 2016 the operation of insurance companies in the European Union is regulated by the Solvency II directive. According to the EU directive the capital requirement should be calculated as a 99.5% of Value at Risk. In this study, we examine the impact of this capital requirement constraint on equilibrium premiums and profits. We discuss the case of the oligopoly insurance market using Bertrand\u27s model, assuming profit maximizing insurance companies, with the same level of capital facing Value at Risk constraints. The equilibrium premium can be higher than the net premium, and the companies may achieve positive expected profit. Under certain parameters, the monopoly market or on oligopoly with a few companies with higher capital can ensure lower premium.Az Európai Unióban a biztosítótársaságok működését a 2016 óta hatályos Szolvencia II direktíva szabályozza. A szabályrendszer olyan tőkekövetelményt ír elő a társaságok számára, mely egy 99,5%-os kockáztatott érték (Value at Risk, VaR) feladatként határozható meg. Ebben a tanulmányban a tőkekövetelmény korlát egyensúlyi árakra és profitokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Szimultán árdöntést hozó és várható profitjukat maximalizáló, egyforma tőkenagysággal rendelkező vállalatok mellett bevezetjük a tőkekövetelmény korlátot. Ekkor egyensúlyban a várható kárnagyságnál (nettó díj) magasabb árak is kialakulhatnak, és a biztosítók akár pozitív profitra is szert tehetnek. Bizonyos paraméterek mellett előfordulhat, hogy kevesebb nagyobb tőkéjű vállalat vagy akár a monopol piac is alacsonyabb egyensúlyi árakat tesz lehetővé
A hitelportfóliók maximális bedőlési valószínűségének meghatározása II. - Többtermékes hitelportfóliók vizsgálata
No full textIn our previous study of one type of credit product, when we used a single external, so-called macro explanatory variable, and concluded that by developing estimators that also reflect management capabilities, we are likely to get closer to determining the true probabilities of default. In this paper we assume that, after careful analysis, we have a correlation describing default rates by loan product as a function of macro conditions. However, a macro state may have different effects on default rates, and hence on the resulting losses, for different types of credit products. The task therefore arises to analyse the possible macro states in order to simultaneously identify the critical macro states affecting the whole portfolio. In particular, it is important to prepare for the worst outcome, as a bankruptcy can be avoided in this way. The complexity of the model formulation of the problem favours the use of simulation techniques, but at the cost of making it more difficult to understand the causes of extreme losses due to the known drawbacks of simulation approaches. This paper provides insights into the methodology for these three factors: the identification of the set of relevant macro factors at stake, the identification of the relationship between default rates and macro states, and the identification of the macro states that cause maximum loan portfolio losses.Előző, egytípusú hitelterméket vizsgáló tanulmányunkban, amikor egyetlen külső, úgynevezett makró magyarázó változót használtunk, arra jutottunk, hogy becslő, a management képességeit is tükröző függvények kidolgozásával vélhetően közelebb jutunk a valós bedőlési valószínűségek meghatározásához. E tanulmányban abból indulunk ki, hogy gondos elemzés után rendelkezésünkre áll hiteltermékenként a bedőlési arányokat a makróállapotok függvényeként leíró összefüggés. Viszont egy makróállapot másként és másként hathat különböző típusú hiteltermékek bedőlési arányaira, így a keletkező veszteségekre. Adódik ezért annak feladata, hogy elemezzük a lehetséges makróállapotokat annak céljából, hogy szimultán módon határozzuk meg a teljes portfólióra ható kritikus makróállapotokat. Különösen fontos a legrosszabb kimenetre történő felkészülés, hiszen a csőd állapot ily módon kikerülhető lehet. A problémát megfogalmazó modell bonyolultsága szimulációs eljárások alkalmazását helyezi előtérbe, ennek ára viszont, hogy az extrém veszteségek okainak megismerése nehezebbé válik a szimulációs megközelítések ismert hátrányai miatt. E tanulmány az említett három tényező: a szóba jöhető lényeges makrótényezők halmaza meghatározásának, a bedőlési arányok és makróállapotok közötti összefüggés megállapításának, a maximális hitelportfólió veszteséget okozó makróállapotok meghatározásának módszertanába ad betekintést
"A gyerekek művelődésével törődni kell"
No full textChildhood studies aim to explore the past of childhood, making the life and circumstances of the child the subject of scientific research. The examination of educational institutions plays an essential role in the process of learning about childhood (Szabolcs, 2011), which are also an integral part of the mediating system of children’s culture (Bús, 2013).
The aim of this study is to extend the knowledge about childhood in the so-called socialist period, more specifically, the reflection on the life and culture of children in elementary education in Hungary in the first half of the 1970s, based on the analysis of the issues of the pedagogical journal „A Tanító” from 1970 to 1975. The research seeks to answer the question of whether there were areas of culture and education that were prioritised by the school, which sphere was given priority and what were the pedagogical aims and characteristics of each. The topic is novel, there is little information available on the problem raised for the given era.
The study is based on primary („A Tanító” journal) and secondary sources, is methodologically qualitative, deductive, exploratory and explanatory, and uses the method of documentary analysis. It was found that, during the period under study, the school’s priority was children’s literacy and artistic education, which were implemented on several levels, through the mediation of children’s culture, and by incorporating new methods and new approaches. „Youth as readers” was not only a pedagogical aim but also a social one. The artistic formation of children’s tastes has taken many forms, and its role in building character and understanding the world around them has been recognised.
The study broadens the framework for interpreting the history of childhood in the socialist period, offers new lessons and familiarizes you with educational methods of the time, which can be further considered in the present.A gyermekkortörténeti kutatások a gyermekség múltjának feltárására törekednek, a gyermek életét és körülményeit emelik tudományos kutatás tárgyává. A gyermekkor megismerésének procedúrájában lényeges szerepet tölt be a nevelési-oktatási intézmények vizsgálata (Szabolcs, 2011), melyek a gyermekkultúra közvetítő rendszerének is szerves részei (Bús, 2013).
A tanulmány célja, hogy bővítse az ún. szocialista időszak gyermekkoráról szóló tudást, közelebbről a Magyarországon az 1970-es évtized első felében az alsófokú oktatásban részt vevő gyermekek életéről, kultúrájáról való gondolkodást, „A Tanító” című pedagógiai folyóirat 1970-1975 közötti lapszámainak vizsgálata alapján. A kutatás arra keres választ, hogy léteztek-e az iskola által kiemelten kezelt kulturális és nevelési területek, mely szféra élvezett prioritást és milyen pedagógiai célokkal, jellemzőkkel. A témafelvetés újszerű, kevés információ áll rendelkezésre a felvetett problémáról a megadott korszakra vonatkozóan.
A vizsgálat primer („A Tanító” folyóirat) és szekunder forrásokra épül, metodológiai szempontból kvalitatív szemléletű, deduktív megközelítésű, feltáró és magyarázó jellegű, a dokumentumelemzés módszerével él. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált periódusban az iskola által kiemelten kezelt területet jelentett a gyermekek olvasóvá nevelése és művészeti nevelése, megvalósításuk több síkon, a gyermekkultúra közvetítő rendszerén keresztül, új módszerek és felvetések bevonásával történt. Az „olvasó ifjúság” nem csupán pedagógiai, de társadalmi célkitűzésként manifesztálódott. Sokszínűen valósult meg a gyermekek művészi ízlésformálása, felismerték személyiséget építő hatását és a környező világ megértésében játszott szerepét.
A tanulmány szélesíti a szocialista időszak gyermekkortörténetének értelmezési kereteit, új tanulságokkal szolgál és megismertet korabeli oktatási módszerekkel, melyek továbbgondolhatóak a jelenben
Organized Institutions of Medieval Hungarian Healthcare: the Crusader Knights’ Orders
Get PDFIn the Middle Ages, the hospitaller Crusader knight orders were church communities established on the basis of a rule, similar to the monastic orders, whose members, in addition to the triple oath of poverty, chastity and obedience, also undertook to nurse the sick and needy. These confraternities were special “non-profit organizations” created within the Jewish-Christian cultural circle, which, among their various “public benefit” activities, primarily aimed to care for the sick and ensure the peace of God (Treuga Dei). The paper presents the rules of St. Benedict and St. Augustine as the bases of the “memorandums of association” of these organizations, as well as medieval Hungarian medicine and their place and role in it.In the Middle Ages, the hospitaller Crusader knight orders were church communities established on the basis of a rule, similar to the monastic orders, whose members, in addition to the triple oath of poverty, chastity and obedience, also undertook to nurse the sick and needy. These confraternities were special “non-profit organizations” created within the Jewish-Christian cultural circle, which, among their various “public benefit” activities, primarily aimed to care for the sick and ensure the peace of God (Treuga Dei). The paper presents the rules of St. Benedict and St. Augustine as the bases of the “memorandums of association” of these organizations, as well as medieval Hungarian medicine and their place and role in it.In the Middle Ages, the hospitaller Crusader knight orders were church communities established on the basis of a rule, similar to the monastic orders, whose members, in addition to the triple oath of poverty, chastity and obedience, also undertook to nurse the sick and needy. These confraternities were special “non-profit organizations” created within the Jewish-Christian cultural circle, which, among their various “public benefit” activities, primarily aimed to care for the sick and ensure the peace of God (Treuga Dei). The paper presents the rules of St. Benedict and St. Augustine as the bases of the “memorandums of association” of these organizations, as well as medieval Hungarian medicine and their place and role in it
A Hackathon szerepe a vállalkozói kompetenciák és innovációs készségek fejlesztésében
Get PDFA 21. századi munkaerőpiac dinamikus változásai - különösen a technológiai innovációk hatására - új készségeket igényelnek, melyek között mindenképp szerepelnek: kreativitás, innovációs képesség, probléma-megoldó és kritikus gondolkodásmód, valamint a vállalkozói attitűd. A hagyományos oktatás nehezen alkalmazkodik ehhez, így új módszerekre van szükség jelen készséges fejlesztésére. A Hackathon, mint egy intenzív, időben erősen korlátozott esemény, ahol multidiszciplináris csapatok valós problémákon dolgoznak, egyre népszerűbb oktatási eszköz, és különféle területeken és témakörök kapcsán alkalmazható. A Hackathonok fejlesztik a technikai és üzleti készségeket, a csapatmunkát, az időgazdálkodást és a kreativitást, ezzel támogatva a hallgatók felkészülését a munkaerőpiacra
Nemi sztereotípiák és karriertörekvések középiskolások körében
Get PDFThe purpose of this research was to examine gender-based discrimination and gender stereotypes that affect the career aspirations of secondary school students in Hungary. During the research, the experiences and attitudes of 1,073 students were measured along the following dimensions: 1) agreement with gender stereotypes, 2) awareness of gender-based negative discrimination in the field of labour market, 3) experiences of gender-based discrimination at school, 4) educational programs dealing with gender-based discrimination, 5) individual visions of a career in the future, and 6) a possible solution to gender-based discrimination. Young people who agree more with general gender stereotypes and occupational stereotypes tend to feel that their gender has a greater impact on their career choices and are more likely to worry about their future than those who agree less with the stereotypes. Students who experienced unfair treatment during grading or other situations because of their gender also reported that their gender tends to have a greater influence on the profession they choose, and they believe that their gender would have less influence on their professional future abroad. These students are more likely to worry about their future livelihoods than those who have not experienced such treatment. Finally, those who learned about gender-based discrimination in career choices at school and discussed the inequalities show a significantly higher awareness of the disadvantaged position of women in the labour market and less endorsement of general gender stereotypes than those who were not informed about them. In summary, gender-based differentiation of students is associated with more salient stereotypic attitudes and threats, while school programs about gender stereotypes and their eradication are associated with less stereotypes, higher awareness and reporting of discriminatory experiences, and the reduction of distinction and discrimination among peers.Az alábbi kutatás a pályaválasztást befolyásoló nemi alapú diszkrimináció és a nemi sztereotípiák megjelenését vizsgálta magyar középiskolások körében. A kutatás során 1073 diák tapasztalatait és attitűdjét mértük az alábbi dimenziók mentén: 1) nemi sztereotípiákkal való egyetértés mértéke, 2) munkaerőpiaci nemi alapú negatív diszkriminációval kapcsolatos tájékozottság, 3) nemi alapú diszkriminációval kapcsolatos iskolai tapasztalatok, 4) nemi alapú diszkrimináció felszámolásával foglalkozó oktatási programok, 5) egyéni szakmai jövőkép és 6) nemi alapú diszkrimináció felszámolásának lehetséges módjai. Az általános nemi sztereotípiákkal és a foglalkozással kapcsolatos sztereotípiákkal inkább egyetértő fiatalokra jellemzőbb, hogy úgy érzik, nemük hatással van pályaválasztásukra, illetve nagyobb valószínűséggel aggódnak a jövőjük miatt, mint azok, akik kevésbé értenek egyet az említett sztereotípiákkal. Azok a fiatalok, akik tanáraik részéről nemi alapú negatív diszkriminációt tapasztaltak, inkább érzik úgy, hogy nemük jelentősebb befolyással van szakmai választásukra, és inkább gondolják úgy, hogy ez külföldön kevésbé lenne így. Ezenfelül az említett fiatalok inkább aggódnak jövőbeni megélhetésük miatt, mint azok, akik nem tapasztaltak nemi alapú hátrányos megkülönböztetést. Végül azok, akik az iskolában hallottak már a nemi sztereotípiák pályaválasztásra gyakorolt hatásáról és rendelkeznek információkkal az egyenlőtlenségek kapcsán, szignifikánsan nagyobb tudással, tájékozottsággal rendelkeznek a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetésének témájában, és kevésbé fogadják el az általánosságban vett nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiákat, mint azok, akik nem rendelkeznek ilyen jellegű ismeretekkel, nem hallottak a problémáról iskolai tanóra keretében. Összefoglalva, a tanulók nemi alapú differenciálása a nemi sztereotípiák magasabb fokú igazolásával, illetve erőteljesebb fenyegetettséggel jár. Ezzel szemben, a nemi sztereotípiákkal és azok felszámolásával foglalkozó iskolai programok a sztereotípiák igazolásának alacsonyabb értékeivel jártak együtt, továbbá az iskolában átélt diszkriminációs tapasztalatok esetében nagyobb arányú jelentéstétellel, valamint iskolai környezetben a kortársak részéről alacsonyabb fokú megkülönböztetéssel
Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok
Get PDFTHE AIM OF THE PAPER
The emergence of an environmentally aware consumer class depends to a large extent on the level of social and economic development of the country and the regulatory environment in the region. The aim of this research is to clarify the state of environmental awareness on the path to mainstreaming. To this end, we will review the theoretical constructs (trickle-up, -down and -accross theories and upscaling) that support our understanding of the diffusion phenomena, as well as the impact of the regulatory environment and the literature on the diffusion of sustainable consumption. Through our comparative primary analysis, we also show how environmentally conscious attitudes and behaviour have evolved over time in the Hungarian context.
METHODOLOGY
In the first phase of our empirical research, we conducted empirical research in May 2023 using an online questionnaire survey, based on a student sample (N=110) and interpreted the evolution of environmentally conscious behaviour using the PEB (Pro-Environmental Behavior) scale, compared to previous results of Nagy (2018).
MOST IMPORTANT RESULTS
Our results show that recycling, selective waste collection and the consumption of environmentally friendly products are the most common in our sample. Comparing with the 2018 results, we found a difference in the orders of reducing the consumption of traditional goods, adjusting demand, and environmentally conscious complaint and protest. However, we measured a small shift at the level of each type of behaviour.
RECOMMANDATION
Our results show that the most typical environmental behaviours are now widespread and part of our everyday life. The need for deeper commitment and active engagement may be a barrier to the spread of the least common actions. Even so, our study highlights that green mainstreaming, or upscaling, is inevitable, even if consumers do not necessarily choose green alternatives. Our results are forward-looking because an understanding of sustainable consumer behaviour is central to paradigm shifts in the way society approaches environmental problems.
Acknowledgments: Project no. TKP2021-NKTA-19 has been implemented with the support provided by the National Research, Development and Innovation Fund of Hungary, financed under the TKP2021-NKTA funding scheme’.A KUTATÁS CÉLJA
A környezettudatos fogyasztói réteg kialakulása nagyban függ az ország társadalmi és gazdasági fejlettség szintjétől, illetve az adott régióban érvényes szabályozási környezettől. Kutatásunk célja annak megválaszolása, hol tart ma a környezettudatosság a tömegessé válás útján. Ehhez áttekintjük azokat az elméleti konstrukciókat (szivárgáselméletek és upscaling), amelyek támogatják a terjedési jelenségek megértését, továbbá a szabályozási környezet hatását és a fenntartható fogyasztás terjedésére rámutató szakirodalmi tapasztalatokat. Összehasonlító elemzésünkben bemutatjuk empirikus eredményeink révén, hogy idővel miként alakult a környezettudatos attitűd és magatartás.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kutatássorozatunk első szakaszában, empirikus kutatásunkban online kérdőíves megkérdezést végeztünk 2023 májusában, és a PEB (Pro-Environmental Behaviour) skála alkalmazásával értelmeztük a környezettudatos viselkedés alakulását, összehasonlítva Nagy (2018) korábbi eredményeivel, hallgatói minta segítségével (N=110).
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények alapján az újrahasznosítás, a szelektív gyűjtés és a környezethatékony termékek fogyasztása jellemző leginkább a mintánkra. A 2018-as eredményekkel történő összehasonlítás során eltérést tapasztaltunk a fogyasztáscsökkentés és lemondás, a keresletmódosítás, valamint a környezettudatos panasz és tiltakozás sorrendiségének tekintetében. Ugyanakkor az egyes magatartásminták szintjén alacsony elmozdulást mértünk.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A környezettudatos cselekvések között leginkább jellemzőek ma már széles körben elterjedtek, azok az életmódunk részévé váltak. A legkevésbé elterjedt cselekvések terjedésében a mélyebb elköteleződés és az aktív magatartás igénye jelenthet akadályt. Ezzel együtt is tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy a zöld mainstreaming, vagyis az upscaling elkerülhetetlen, akkor is, ha a fogyasztók nem mindenáron választják a zöld alternatívákat, vagy mondanak le igényeikről. Eredményeink azért tekinthetők előremutatónak, mert a fenntartható fogyasztói magatartás terjedésének megértése központi szerepet játszik a környezeti problémák társadalmi megközelítésében bekövetkező paradigmaváltásokban.
Köszönetnyilvánítás: A TKP2021-NKTA-19 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg
Nehéz megtalálni az igazit? Aktualitások a hazai szervezetek toborzási és employer branding tevékenységére vonatkozóan
Get PDFTHE AIMS OF THE PAPER
Effectively recruiting workers is a major challenge for companies. Research shows that young people are looking for jobs on different platforms and are selecting job advertisements according to different preferences than previous age groups. In these circumstances, it is important to understand what steps domestic companies are taking to recruit and attract potential employees.
METHODOLOGY
The study seeks to answer these questions through a primary survey of 127 HR professionals and company managers. The data were analysed using SPSS statistical software, non-parametric tests and cross-tabulation analysis (Chi-square) in addition to descriptive statistics methods.
MOST IMPORTANT RESULTS
Referrals (93%), social media (83.5%) and job portals (78%) were the most frequently cited sources of recruitment among the companies surveyed. Referrals, job portals and social media platforms are also considered the most effective recruitment sources
The results show that employer branding is not addressed by half of the companies and the SMEs with less than 250 employees, this figure is only 28.5%, the place and content of communication is below the desired trends.
RECOMMENDATIONS
According to international studies, social media is the most common method of recruiting employees, with company career sites taking a back seat. All the evidence suggests that social media should be built upon as a recruitment resource and in the context of EB. As young Gen Z value non-economic benefits information more highly, companies should emphasise career, professional development opportunities and support for work-life balance (including the possibility to work flexibly in terms of location and time).A TANULMÁNY CÉLJA
A vonatkozó kutatások tanulsága alapján a fiatalok más platformokon keresnek állást, az eddigi korcsoportoktól eltérő preferenciák mentén válogatnak az álláshirdetések között. Lényeges tehát annak megismerése és értékelése, hogy milyen lépéseket tesznek a hazai vállalatok a potenciális alkalmazottak toborzása és vonzása érdekében.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány 127 HR szakember és vezető beosztású dolgozó megkérdezésével készített primer felmérés alapján igyekszik feltárni a hazai szervezetek EB (employer branding – munkáltatói márka) és toborzási gyakorlatát. A megkérdezettek elérhetőségi alapon kerültek a mintába, az adatok SPSS statisztikai programmal kerültek kiértékelésre. A leíró statisztika módszerein túl nem-paraméteres próbák és kereszttábla-elemzés történt.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Toborzás forrásaként az ajánlást (93%), a közösségi médiát (83,5%) és az állásportálokat (78%) jelölték meg legtöbben a megkérdezett vállalatok közül. A legeredményesebb toborzási forrásnak is az ajánlást, az állásportálokat és a közösségi média platformot tartják.
Az eredmények továbbá azt mutatják, hogy munkáltatói márkaépítéssel a mintába került cégek fele sem foglalkozik, a 250 fő alatti KKV-knál ez az arány csak 28,5%, emellett a kommunikáció módja, helye és tartalma elmarad az aktuális trendektől.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Nemzetközi tanulmányok szerint a közösségi média a leggyakoribb munkaerő toborzási módszer, a céges karrieroldalak egyre inkább háttérbe szorulnak. Minden azt mutatja, hogy a közösségi médiára toborzási forrásként és az EB kapcsán is érdemes építeni. Mivel a fiatal Z generáció magasabbra értékeli a nem gazdasági előnyökkel kapcsolatos információkat, így tartalmilag a karriert, a szakmai fejlődési lehetőséget, valamint a munka-magánélet egyensúly támogatását (beleértve a rugalmas munkavégzés lehetőségét hely és idő tekintetében is) érdemes hangsúlyozniuk