PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
Externalisation within the migration policy of the European Union
Full text linkThe externalisation of the migration policy within the European Union is a new approach of blocking migrants from the possibility of activating the safeguards of the European human rights. Despite having several case studies and mal-practices of the externalisation globally (e.g. the practice of the USA or Australia), the EU is uncovering its own approach – with its own flaws. This article offers to present the existing externalisation agreements between the EU and its partner countries, shows improper procedures and gives recommendations in order to be more humane towards persons arriving to Europe. The methodology of the paper is to analyse the text of the partnerships, then analyse their execution. Problematic practices and procedures are highlighted. In the recommendationspart, the author attempts to give solutions to these issues
Kompetencia alapú coping és a személyiség kapcsolatának vizsgálata
Full text linkTHE AIM OF THE PAPERThe aim of the present study is to examine the relationships between the Big Five personalitydimensions and selected elements of the Spencer–Spencer competency model in relation to copingstrategies applied in stressful situations. The research focuses on exploring how stable personalitytraits and developable competencies contribute to the formation of adaptive or maladaptive copingpatterns.
METHODOLOGYThe study was conducted using a quantitative research design on a heterogeneous sample of 112participants. Data collection included the assessment of the Big Five personality dimensions,relevant competency clusters of the Spencer–Spencer (1993) model, and coping strategies usedin stress-related situations. Data analysis was carried out using correlation analyses and statisticalmethods to examine the relationships among the variables.
MOST IMPORTANT RESULTSThe results revealed significant relationships between personality dimensions, competencies, andcoping strategies. Extraversion, conscientiousness, and openness showed positive associations withseveral competencies and adaptive coping strategies, whereas neuroticism demonstrated negativecorrelations across all examined domains. Cognitive restructuring was primarily related to positivepersonality traits, while tension-reduction coping was more characteristic of individuals with highlevels of neuroticism. These findings are consistent with recent international research results (Gashiet al., 2023; Liu & Boyatzis, 2021).
RECOMMENDATIONSThe practical implications of the study highlight the importance of systematic assessment ofpersonality and competency profiles in organizational development, leadership training, and mentalhealth prevention. Particular emphasis is placed on self-awareness, emotional intelligence, and stressmanagement training programs, which may contribute to strengthening resilience and promotingeffective, adaptive coping strategies.A TANULMÁNY CÉLJAA tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a Big Five személyiségdimenziók, valamint a Spencer–Spencer féle kompetenciamodell egyes elemei milyen kapcsolatban állnak a stresszhelyzetekben alkalmazott megküzdési stratégiákkal. A kutatás középpontjában annak feltárása áll, hogy a stabil személyiségjegyek és a fejleszthető kompetenciák miként járulnak hozzá az adaptív vagy maladaptív copingmintázatok kialakulásához.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTANA kutatás kvantitatív módszertannal, 112 fős, heterogén mintán valósult meg. Az adatfelvétel során a Big Five személyiségdimenziók, a Spencer–Spencer (1993) kompetenciamodell releváns klaszterei, valamint a stresszhelyzetekben alkalmazott megküzdési stratégiák kerültek mérésre. Az adatelemzés korrelációs és statisztikai összefüggésvizsgálatok segítségével történt.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEKA tanulmány gyakorlati implikációi hangsúlyozzák a személyiség- és kompetenciaprofilok tudatos felmérésének jelentőségét a szervezetfejlesztés, a vezetőképzés és a mentálhigiénés prevenció területén. Kiemelt szerepet kapnak az önismereti, érzelmi intelligencia- és stresszkezelő tréningek, amelyek hozzájárulhatnak a reziliencia erősítéséhez és a hatékony, adaptív megküzdési stratégiák fejlesztéséhez.
GYAKORLATI JAVASLATOKA tanulmány gyakorlati implikációi hangsúlyozzák a személyiség- és kompetenciaprofilok tudatos felmérésének jelentőségét a szervezetfejlesztés, a vezetőképzés és a mentálhigiénés prevenció területén. Kiemelt szerepet kapnak az önismereti, érzelmi intelligencia- és stresszkezelő tréningek, amelyek hozzájárulhatnak a reziliencia erősítéséhez és a hatékony, adaptív megküzdési stratégiák fejlesztéséhez
A pedagógiai forradalom mint demokratikus minimum
Full text linkToday, in the developed world, it is compulsory to attend public education until at least the age of 16, which imparts traditional literacy and general knowledge of the world conveyed by the sciences and arts (and in many places, religion). However, the democratization of education has never actually taken place. The knowledge of the world provided by schools has simply become uninteresting and therefore unreliable. Schools have thus grown into the most robust institutions for the oppression of the working classes. We can hardly trust in the effectiveness of top-down reform of education. However, “good pedagogy” can be partially achieved even when the structural conditions for it are not yet in place. Here you can read the revised version of the presentation given at the Hungarian Pedagogical Society’s conference “The Future of School – Utopias and Dystopias” (May 16–17, 2025).Ma a fejlett világban legalább 16 éves korig kötelező részt venni a közoktatásban, amely a hagyományos műveltséget, azaz a tudományok és művészetek (és sok helyen a vallás) által hordozott világismeretet közvetíti. A műveltség demokratizálása azonban valójában soha nem történt meg. Az iskola által nyújtott világismeret egyszerűen érdektelen és ezért hiteltelen is lett. Az iskola ezzel a dolgozó osztályok elnyomásának legrobusztusabb intézményévé nőtte ki magát. Az oktatás felülről lefelé történő átalakításának hatékonyságában aligha bízhatunk. Azonban a „jó pedagógia” részlegesen akkor is megvalósítható, amikor annak strukturális feltételei még nem adottak. Itt olvasható a Magyar Pedagógiai Társaság „Az iskola jövője – utópiák és disztópiák” (2025. május 16–17.) konferenciáján elhangzott előadás átdolgozott anyaga
Mi értelme a traumáknak? Nemes Jeles László: Árva, 2025
Full text linkReview of the film Orphan, directed by Nemes Jeles László.Kritika Nemes Jeles László által rendezett Árva című filmről
Ormos Mária: A katedrától a halálsorig. Ágoston Péter 1874–1925. Budapest, 2011, Napvilág Kiadó
No full text
A polgári illem újjáéledése a Kádár-korszakban: A ’60-as évek három illemkönyvének összehasonlítása a 20. század első harmadának illemirodalmával
No full textA Kádár-korszakban újjászületett illemirodalom műfaj ellentmondásos helyzetre hívja fel a figyelmünket. Az alapvetően polgári hagyomány abban a politikai rendszerben ütötte fel újra a fejét, amely a polgársággal szemben fogalmazta meg magát ésszinte egy időben azzal, amikor Kádár János kijelentette, hogy lerakták a szocializmus alapjait. Dolgozatomban a ’60-as évek három illemkönyvét, az 1962-ben kiadott Hogyan viselkedjünk?, az 1965-ben megjelent Vidám illemtan és az 1966-ban nyomtatásba került Tudni illik, hogy mi illik című kiadványokat vetettem össze a 20. sz. első harmadának illemirodalmával. Ehhez elsősorban Fábri Anna A művelt és udvarias ember című könyvét használtam. Az 1910-1935 között íródott, Fábri Anna által feldolgozott négy illemkönyv viselkedési tanácsait, szerzőit és témafelosztásait összevetettem az általam vizsgált 1960-as években íródott három illemtannal.Ezek a dokumentumok lehetőséget biztosítanak arra, hogy megismerjük a társadalom mennyire internalizálta az őt körülvevő rendszer ideológiai üzeneteit. Nem csak a két korszak illemkönyveinek összehasonlítását végzem el, hanem az így tett megállapítások értelmezését is a tágabb társadalmi kontextus vizsgálatával
The method of interpretation as discovery
Full text linkThe study explores the interpretative method as a means of discovery, focusing on Alfred North Whitehead\u27s philosophy of language and experience. Whitehead\u27s metaphysical framework suggests that all events in nature are expressions, where human language serves as a heightened phase of this expressive process. The research examines the role of propositions, consciousness, and the symbolic nature of language in shaping human thought. Additionally, it draws parallels with the phenomenology of Merleau-Ponty and highlights the transformative nature of interpretation. By framing philosophy as an experimental practice, the study argues that conceptual thinking is not merely about defining meaning but actively transforming experience
