PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
Employee Satisfaction and Electronic Workflow in Healthcare Organizations
Get PDFTHE AIM OF THE PAPERThis study conducts a descriptive analysis to evaluate the perceived electronic workflow and satisfaction of staff members in a healthcare setting; furthermore, it analyzes whether the staff members are satisfied with the five facets of this electronic system.
METHODOLOGY Following the evaluation, a questionnaire was piloted with a small group of healthcare employees. The study subsequently studied the five aspects of “electronic workflow”–electronic “work”, “transfer”, “audit and control”, „delay or postponement”, and „save and store” – in more detail by first conducting a descrip tive analysis and then running a stepwise regression analysis.
MOST IMPORTANT RESULTS Descriptively, employees demonstrated a positive perception of the electronic workflow, with consistently high estimations across various aspects, which reflects the system’s effectiveness in facilitating work processes and meeting staff expectations. In the regression, electronic (work, “delay or postponement”, “audit and control”, and “save and store”) were substantial predictors of employee satisfaction, but electronic transfer was not.
RECOMMENDATIONS The study emphasized the significance of electronic systems in facilitating work, enhancing staff satisfaction, and improving receiving services. Notably, organizations must continuously optimize electronic processes by employing recent technologies to embrace developments.THE AIM OF THE PAPERThis study conducts a descriptive analysis to evaluate the perceived electronic workflow and satisfaction of staff members in a healthcare setting; furthermore, it analyzes whether the staff members are satisfied with the five facets of this electronic system.
METHODOLOGY Following the evaluation, a questionnaire was piloted with a small group of healthcare employees. The study subsequently studied the five aspects of “electronic workflow”–electronic “work”, “transfer”, “audit and control”, „delay or postponement”, and „save and store” – in more detail by first conducting a descrip tive analysis and then running a stepwise regression analysis.
MOST IMPORTANT RESULTS Descriptively, employees demonstrated a positive perception of the electronic workflow, with consistently high estimations across various aspects, which reflects the system’s effectiveness in facilitating work processes and meeting staff expectations. In the regression, electronic (work, “delay or postponement”, “audit and control”, and “save and store”) were substantial predictors of employee satisfaction, but electronic transfer was not.
RECOMMENDATIONS The study emphasized the significance of electronic systems in facilitating work, enhancing staff satisfaction, and improving receiving services. Notably, organizations must continuously optimize electronic processes by employing recent technologies to embrace developments
Drónos határmegfigyeléssel szembeni lakossági attitűdök vizsgálata
Get PDFTHE AIM OF THE PAPER
The aim of our paper is to summarize the personal characteristics and environmental influences that determine public attitudes towards drones in public services. By reviewing the international research and methodological literature on the subject, we have identified the environmental influences and individual factors that can be examined to understand the attitudes of the population towards drones. A pilot research was carried out among the population of Western Transdanubia on two of the main effects, the area of use and the perception of safety, with gender and generational differences.
METHODOLOGY
The methodology used was a secondary and primary quantitative online survey with 502 respondents. The data collection was between September and October 2023. The sample is representative of the population of the region by gender and by the generational groups studied, according to KSH data. Statistical methods were cross tabulation analysis, analysis of variance, principal component analysis and factor analysis.
MOST IMPORTANT RESULTS
In our study, we summarised the personal characteristics and environmental influences that determine public attitudes towards drones in public services. From our primary research, we have highlighted the factors outlined in the environmental impact model, namely area of use (impersonal environmental element) and perception of safety (personal characteristic). Along the lines of public opinion, we distinguished between crime prevention and rescue applications and found that rescue applications were less highly rated by respondents in terms of the usefulness of drone use. In terms of generations, middle generations and women were more supportive of drone use.
RECOMMENDATIONS
Differences between the expected utility of each use and the perception of drone use efficiency by the associated organisations suggest that public awareness raising is necessary and expected in the use of drones for public purposes.A tanulmány célja
Tanulmányunk célja összegezni azokat a személyes jellemzőket és környezeti hatásokat, amelyek meghatározzák a közszolgálati drónokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A témában fellelhető nemzetközi kutatási eredményeket, és a módszertani szakirodalmat áttekintve adtuk meg azon környezeti hatásokat és egyéni tényezőket, amelyek vizsgálata elvezethet a lakosság drónokkal szembeni attitűdjének megértéséhez. Két kiemelt hatás, a felhasználási terület és a biztonságérzet, tekintetében pilot jelleggel vizsgálatot végeztünk a Nyugat-dunántúli lakosság körében, érintve a nemek és generációk közötti különbségeket.
Alkalmazott módszertan
Az alkalmazott módszertan szekunder és primer, kvantitatív online kérdőíves megkérdezés, ahol a válaszadók száma 502 fő volt. Az adatfelvétel 2023. szeptember-október történt. A minta reprezentálja a régió lakosságát nem és a vizsgált generációs csoportok szerint a KSH adatoknak megfelelően. A statisztikai módszerek közül kereszttábla elemzéseket, variancianalízist, főkomponens elemzést és faktorelemzést használtunk.
Legfontosabb eredmények
Tanulmányunkban összegeztük azokat a személyes jellemzőket és környezeti hatásokat, amelyek meghatározzák a közszolgálati drónokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket. Primer kutatásunkból a környezeti hatásmodellben felvázolt tényezők közül a felhasználási területet (személytelen környezeti elem) és a biztonságérzetet (személyes jellemző) emeltük ki. A lakossági vélemények mentén különbséget tettünk bűnmegelőzési és mentési alkalmazási területek között és megállapítottuk, hogy a mentési alkalmazási módokat a válaszadók kevésbé értékelik nagyra a drónhasználat hasznosságának szempontjából. Generációk tekintetében a középgenerációk és a nők támogatóbbnak bizonyultak a drónalkalmazást illetően.
Gyakorlati javaslatok
Az egyes felhasználási területeket kapcsán jelentkező elvárt hasznosság és az ahhoz tartozó szervezetek által biztosított drónfelhasználási hatékonyság megítélése közötti különbségek arra utalnak, hogy lakossági szemléletformálás szükséges és elvárt a közcélú drónok alkalmazása során.
Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció a TKP2021-NVA-13 azonosítószámú projekt keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutód: Kulturális és Innovációs Minisztérium) Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg
Környezetbarát termékekkel kapcsolatos attitűd és vásárlási hajlandóság közötti rés (green gap) vizsgálata
Get PDFTHE AIM OF THE PAPER
Increasing environmental awareness has changed consumer needs and values. Despite the growing interest in environmentally friendly and sustainable products, companies often find it difficult to understand why consumers do not buy these products. This study explores consumer awareness, decision-making processes and values related to the properties of environmentally friendly cleaning and laundry products. The study aims to identify the hidden factors and risks that determine the purchase of these products by Hungarian consumers.
METHODOLOGY
The study uses a useful value-based model, the means-end chain analysis and a laddering interview technique to explore the understanding of the self-relevant consequences of consumers’ actions in relation to different products.
MOST IMPORTANT RESULTS
The results show that consumers perceive negative risks based on the properties of eco-cleaners and detergents, in particular in terms of functional, financial and time-related risks. In contrast, they perceive no physical and psychosocial risks. The combined analysis of risk perceptions allowed the identification of some characteristics and motivations that support the purchase of "green detergents" (e.g. natural ingredients, lack of health risks, environmental protection, improvement of self-image) and those that hinder it (e.g. limited access, less attractive packaging, longer/more complicated purchase process).
RECOMMENDATIONS
In the final chapter of this article, several concrete suggestions are listed, of which only a few are highlighted here. Campaigns should be launched to raise consumer awareness. Marketing strategies should be developed that clearly communicate the amount of natural resources that can be saved by purchasing. Free product samples could be offered to consumers to convince them of the effectiveness of the ‘green detergent’ they are considering. To increase trust, companies could provide insight into their day-to-day operations, demonstrating their green credentials.A TANULMÁNY CÉLJA
A növekvő környezettudatosság megváltoztatta a fogyasztói igényeket és értékeket. A környezetbarát és fenntartható termékek iránti egyre nagyobb érdeklődés ellenére a vállalatok gyakran nehezen értik meg, miért nem vásárolják ezeket a termékeket a fogyasztók. Ez a tanulmány a környezetbarát tisztító- és mosószerek tulajdonságaival kapcsolatos fogyasztói tudatosságot, döntéshozatali folyamatokat és értékeket vizsgálja. A tanulmány célja, hogy azonosítja azokat a rejtett tényezőket és kockázatokat, amelyek meghatározzák ezeknek a termékeknek a magyar fogyasztók általi vásárlását.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány a fogyasztók különböző termékekhez kapcsolódó önreleváns következménye megértésének feltárásához hasznos értékalapú modellt, az eszköz-cél lánc elemzést, valamint egy létrázó interjú technikát használ.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók negatív kockázatokat észlelnek az ökomosószerek és -tisztítószerek tulajdonságai alapján, különösen a funkcionális, pénzügyi és időbeli kockázatok tekintetében. Ezzel szemben pozitívum, hogy nem észlelnek fizikai és pszichoszociális kockázatokat. A kockázatok észlelésének kombinált elemzése lehetővé tette néhány olyan jellemző és motiváció azonosítását, amelyek támogatják a zöld tisztító- és mosószerek vásárlását (pl. természetes összetevők, egészségügyi kockázatok hiánya, környezetvédelem, énkép javítása), valamint azokét, amelyek gátolják azt (pl. korlátozott elérés, kevésbé vonzó csomagolás, hosszabb/bonyolultabb vásárlási folyamat).
GYAKORLATI JAVASLATOK
A cikk utolsó fejezetében számos konkrét javaslatot felsorolunk, amelyek közül itt most csupán néhányat emelünk ki. Figyelemfelkeltő kampányokat kellene indítani a fogyasztók tudatosságának növelésére. Marketingstratégiákat kell kidolgozni, amik egyértelműen kommunikálják a vásárlással megspórolható természetes erőforrások mennyiségét. Ingyenes termékmintákat lehetne felajánlani a fogyasztónak, hogy az általuk fontolgatott zöld tisztító- vagy mosószer hatásosságáról meggyőződhessenek. A bizalmi szint növelése érdekében a vállalatok betekintést nyújthatnának napi működésükbe, bemutatva környezetbarát működésüket
Az elsőéves egyetemi hallgatók szegmentálása az intézményválasztási szempontok alapján
Get PDFTHE AAIM OF THE PAPER
The goal of the study is to segment and characterize university students by their choice of institution, demographics, level of education, and field of study. In addition, the mapping of information sources for each student group and the development of different buyer personas will enable targeted communication campaigns.
METHODOLOGY
The research is based on an online survey of first-year students (n=2330) at a university in Western Hungary, which they had to complete at the time of enrollment. The empirical research was conducted in the summer of 2023.To analyze the students\u27 choice of institution, factor analysis was used, followed by hierarchical cluster analysis to separate the student groups. Subsequently, student buyer personas were developed using design thinking methodology among Master of Marketing students (n=12).
MOST IMPORTANT RESULTS
First-year students typically choose an institution based on education and reputation, location and services, opinions of others, and the city. Based on the cluster analysis, four segments of students were identified: disinterested (13.5%), opinion followers (42.5%), ambitious (10.8%), and city lovers (33.1%). The groups can be well profiled according to different demographic and educational characteristics, such as gender, generation, type of community and disciplines. Opinion followers use all communication channels intensively. Buyer personas have been created for each cluster, providing a good basis for recruitment campaigns and effective communication.
RECOMMENDATIONS
For those who are not interested, awareness-raising, informative content can be effective, while for those who are opinion followers, campaigns based on community feedback are recommended. For the ambitious, a focus on programs and career opportunities can be useful, while for those who love the city, a focus on the university city can be useful. Personalized communications can support effective student recruitment and institutional branding.A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja az egyetemi hallgatók intézményválasztás alapján történő szegmentálása és jellemzése demográfiai adatok, valamint képzési szint és szakterület szerint. Továbbá az egyes hallgatói csoportok információforrásainak feltérképezése és a különböző buyer personák kialakítása, ami lehetővé teszi a kommunikációs kampányok célzott tervezését.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás alapját egy nyugat-magyarországi egyetem elsőéves hallgatói körében végzett online felmérés adta (n=2330 fő), amit az intézményi beiratkozás alkalmával kellett kitölteniük. Az empirikus kutatás 2023 nyarán zajlott A hallgatók intézményválasztási szempontjainak elemzéséhez faktorelemzést végeztünk, majd hierarchikus klaszterelemzés segítségével sikerült elkülöníteni a hallgatói csoportokat. Ezt követően a marketing mesterszakos hallgatók (n=12 fő) körében design thinking módszertan segítségével kidolgoztuk a hallgatói buyer personákat.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az elsőéves egyetemisták jellemzően az oktatás és hírnév, a lakóhely és a szolgáltatások, a mások véleménye, valamint a város miatt választják a vizsgált intézményt. A klaszterelemzés alapján négy hallgatói szegmens került elkülönítésre: érdektelenek (13,5%), véleménykövetők (42,5%), ambiciózusak (10,8%) és városszeretők (33,1%). A csoportok különböző demográfiai és képzési jellemzők alapján is jól profilozhatók, például nem, generáció, településtípus, valamint tudományterületek alapján. A véleménykövetők minden kommunikációs csatornát intenzíven használnak. Az egyes klaszterekhez buyer personákat készítettünk, amelyek jó alapot adhatnak a felvételi kampányokhoz, és a hatékony kommunikációhoz.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az érdektelenek számára a figyelemfelkeltő, informatív tartalmak lehetnek hatékonyak, míg a véleménykövetők esetében a közösségi visszajelzésekre alapozott kampányok javasoltak. Az ambiciózusak számára a programok és karrierlehetőségek hangsúlyozása, míg a városszeretők esetében az egyetemi város bemutatása lehet célravezető. A személyre szabott kommunikáció támogathatja a hallgatói toborzás hatékonyságát és az intézményi márkaépítést
Összehasonlító elemzés a meghatározó gasztronómiai tartalomgyártók közösségi média teljesítményéről a karácsonyi kampányidőszakban kvantitatív módszerekkel
Get PDFTHE AIM OF THE PAPER
The aim of this research is to conduct a comparative analysis of the performance and content strategies of dominant food content creators. This study seeks to identify trends and practices that can enhance content creation and marketing efforts for gastronomy professionals on social media.
METHODOLOGY
The study presents a benchmark analysis of the content strategies utilized by Hungarian gastronomic content creators on Instagram during the Christmas campaign period. This research analyzes the web data of 10 dominant Hungarian gastronomic content creators\u27 social media pages, focusing on three main research questions. The sample includes gastronomic pages and food bloggers. The food bloggers studied are typically individual content creators, while gastronomic pages are usually operated by business entities. In addition to descriptive statistical indicators, performance metrics used to measure social media success such as engagement rate are included for effectively comparing the data.
MOST IMPORTANT RESULTS
Based on the findings of the research, short video formats and carousel content have demonstrated greater effectiveness for gastronomic pages and food bloggers compared to traditional photo-based posts. While there is a significant correlation between posting frequency and follower growth among bloggers, the research did not identify a singular best-performing strategy. An integrated approach proved particularly successful in building community, whereas giveaways resulted in a notable increase in new followers. However, it is essential to note that these new followers predominantly had limited interest in the page\u27s core content.
RECOMMENDATIONS
The findings suggest that gastronomic content creators should reassess their communication strategies that depend solely on photo-based content. Furthermore, it is advisable for creators to thoughtfully integrate personal branding into their social media approaches. It is also noteworthy that content published in early January generally falls short of expectations. As a result, during this time creators should prioritize producing more interactive content.
Acknowledgment: I would like to express my sincere gratitude to Dr. Mária Törőcsik and Dr. Ákos Nagy, whose professional support and guidance made this research and the presentation of the results possible.A TANULMÁNY CÉLJA
A kutatás fő célkitűzése a meghatározó gasztronómiai tartalomgyártók teljesítményének és tartalomstratégiáinak összehasonlítása. Így feltárhatók azok a trendek és gyakorlatok, amelyek hozzájárulhatnak a tartalomgyártás és a marketingtevékenységek optimalizálásához a gasztronómiai szereplők számára a közösségi médiában.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány benchmark elemzést kínál a gasztronómiai tartalomgyártók Instagram oldalainak tartalomstratégiáiról a karácsonyi kampányidőszakban. Az alábbi kutatásban 10 meghatározó gasztronómiai tartalomgyártó közösségi média oldalának adatai kerülnek elemzésre három fő kutatási kérdés mentén. A mintában gasztrobloggerek (egyszemélyes tartalomgyártók) és gasztronómiai oldalak (gazdasági társaságok állnak az oldalak mögött) szerepelnek. A közösségi média teljesítménymérés különbözik a hagyományos marketingétől, így az adatok sikeres összehasonlításához olyan közösségi média teljesítmény méréshez használt mutatók jelennek meg a leíró statisztikai mutatók mellett, mint például az elköteleződési arány.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kutatás eredményei alapján a gasztronómiai oldalak és gasztrobloggerek esetében a rövid videós formátumú és a carousel típusú tartalmak hatékonyabbnak bizonyulnak a hagyományos fényképes tartalmakhoz képest. Bár a posztolási gyakoriság és az új követők számának növekedése között szignifikáns kapcsolat mutatható ki a bloggerek esetében, a kutatás alapján nincsen egyetlen kiemelkedően teljesítő stratégia. Az integrált megközelítés különösen sikeresnek bizonyult a közösségépítésben, míg a nyereményjátékok jelentősen növelik az új követők számát, de döntően olyan felhasználókkal, akik az oldal valódi tartalmai iránt nem kifejezetten érdeklődnek.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatási eredmények alapján a gasztronómiai tartalomgyártóknak érdemes lehet felülvizsgálni a kizárólag fényképes tartalomra épülő kommunikációs stratégiákat. Valamint javasolt a tartalomgyártók számára a személyes márkaépítés körültekintő integrálása a közösségi média stratégiába. Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy a január elején közzétett tartalmak teljesítménye jellemzően elmarad a várakozásoktól, ezért ebben az időszakban az interaktívabb tartalomtípusok létrehozására kell fókuszálni.
Köszönetnyilvánítás: Ezúton szeretném kifejezni hálás köszönetemet Dr. Törőcsik Máriának és Dr. Nagy Ákosnak, akik szakmai támogatása és iránymutatása nélkül nem valósulhatott volna meg a kutatás és az eredmények prezentálása
Nyílt innováció és mesterséges intelligencia: az új innovációmenedzsment dimenziói
Get PDFTHE AIM OF THE PAPER The study aims to explore how artificial intelligence (AI) technologies support open innovation processes and to identify the most important trends and research directions. It highlights the significance of the relationship between AI and open innovation in transforming innovation management and establishing sustainable economic models. Furthermore, the study emphasizes how AI can create new opportunities for collaboration between companies and scientific communities.
METHODOLOGYThe research is based on a systematic literature review and keyword co-occurrence analysis conducted using relevant publications from the Scopus database. The VOSviewer software was used to identify the main thematic clusters of the relationship between AI and open innovation, including digitalization, enhancing innovation capabilities, strengthening collaborative culture, and boosting strategic competitiveness. The analysis considered the period from 2000 to 2023, providing a comprehensive overview of the latest trends.
MOST IMPORTANT RESULTS The analysis identified four key areas: AI-driven digitalization, enhancing innovation capabilities, strengthening collaborative culture, and boosting strategic competitiveness. The findings revealed that AI not only accelerates the pace of innovation but also creates new opportunities in collaboration and decision-making processes. For instance, the application of predictive analytics significantly improves strategic decision-making, while AI-based automation promotes more efficient resource utilization. The study highlighted that AI-based approaches offer significant advantages in achieving faster market entry and sustainable innovation.
RECOMMENDATIONS The study recommends the integration of AI into innovation management practices, particularly in data-driven decision-making and digital transformation. From a policy perspective, it is crucial to establish regulatory frameworks that ensure the transparent and ethical application of AI. These frameworks can facilitate sustainable innovation processes while supporting open collaboration between companies. Special attention should be given to the development of AI training programs to promote broader acceptance and application of the technology across various industries. A TANULMÁNY CÉLJAA tanulmány célja, hogy feltárja, hogyan támogatják a mesterséges intelligencia (MI) technológiák a nyílt innovációs folyamatokat, valamint azonosítsa a legfontosabb trendeket és kutatási irányokat. A kutatás hangsúlyozza az MI és a nyílt innováció közötti kapcsolat jelentőségét az innovációs menedzsment átalakulásában és a fenntartható gazdasági modellek kialakításában. A tanulmány továbbá rávilágít arra, hogy az MI alkalmazása hogyan képes új együttműködési lehetőségeket teremteni a vállalatok és a tudományos közösségek között.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kutatás alapjául szisztematikus irodalomkutatás és kulcsszó-hálózatelemzés szolgált, amelyet a Scopus adatbázis releváns publikációinak felhasználásával végeztek. A VOSviewer szoftver segítségével azonosították az MI és a nyílt innováció kapcsolatának főbb tematikus klasztereit, beleértve a digitalizációt, az innovációs képességek fejlesztését, az együttműködési kultúra erősítését és a stratégiai versenyképesség növelését. Az elemzés során figyelembe vették a 2000 és 2023 közötti időszakot, így átfogó képet nyújtva a legújabb trendekről.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az elemzés során négy kulcsterület került meghatározásra: az MI vezérelte digitalizáció, az innovációs képességek növelése, az együttműködési kultúra fejlesztése és a stratégiai versenyképesség erősítése. Az eredmények rámutattak arra, hogy az MI nemcsak az innováció sebességét növeli, hanem új lehetőségeket teremt az együttműködési és döntéshozatali folyamatokban is. Például a prediktív analitika alkalmazása jelentősen javítja a stratégiai döntéshozatalt, míg az MI-alapú automatizáció elősegíti az erőforrások hatékonyabb felhasználását. A kutatás kiemelte, hogy az MI-alapú megközelítések jelentős előnyökkel járnak a gyorsabb piacra lépés és a fenntartható innováció megvalósítása terén.
GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás javasolja az MI integrációját az innovációmenedzsment gyakorlatába, különösen az adatvezérelt döntéshozatal és a digitális transzformáció területén. Gazdaságpolitikai szempontból fontosnak tartja olyan szabályozási keretek kialakítását, amelyek biztosítják az MI átlátható és etikus alkalmazását. Ezek a keretek elősegíthetik a fenntartható innovációs folyamatokat, miközben támogatják a vállalatok közötti nyílt együttműködést. Kiemelt figyelmet érdemel az MI képzési programok fejlesztése, amelyek elősegíthetik a technológia szélesebb körű elfogadását és alkalmazását különböző iparágakban
Női karrierlehetőségek a 21. században – szisztematikus irodalomkutatás
Get PDFTHE AIM OF THE PAPER Women’s roles and opportunities have changed significantly in the 21st century. Social norms, labor market trends, and technological innovations all influence women’s professional development. The aim of the study is a systematic literature review that highlights the fact that the number of publications investigating women’s roles has been steadily increasing in recent decades, and more and more professional materials deal with, for example, work-ife balance and the labor market effects of having children. The research field is relatively new, and the explosion of publications in the past ten years can be attributed to the current wave of feminist movements, as well as the rise of the digital revolution and social media.
METHODOLOGYThe application of the PRISMA method during the systematic literature search reflects various aspects, such as the number of relevant publications, their distribution by research areas and countries. Further application of the PRISMA method and refinement of search criteria, even by narrowing the keywords, is expected to help the research tobe more accurate and broader in scope, enabling the scientific community to better understand and evaluate studies and publications concerning women’s roles.
MOST IMPORTANT RESULTS This type of research not only helps to process and understand the literature background, but also plays an important role in raising social awareness, mapping solution proposals, which supports the breakthrough of the so-called glass ceiling and provides assistance in women’s career development. Its main points include education, employment inequality, family roles and patterns.
RECOMMENDATIONS After applying the methodology, the direction is clear: the most important factor is the correct use of the employer’s toolkit, monitoring the digital transformation and ensuring the possibility of working from home. The aim is that future trends and results can contribute to the promotion of gender equality.A TANULMÁNY CÉLJAA 21. században a női szerepek és lehetőségek jelentősen átalakultak. A társadalmi normák, a munkaerőpiaci trendek és a technológiai innovációk mind befolyásolják a nők szakmai fejlődését. A tanulmány célja egy olyan szisztematikus irodalomkutatás, mely rávilágít, hogy az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt a női szerepeket kutató publikációk száma, és egyre több szakmai anyag foglalkozik például a munka és magánélet egyensúlyával, illetve a gyermekvállalás munkaerőpiaci hatásaival. A kutatási terület viszonylag új, és az elmúlt tíz évben tapasztalható publikációs robbanás a feminista mozgalmak jelenlegi hullámának, valamint a digitális forradalom és a közösségi média térnyerésének tudható be.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A PRISMA módszer alkalmazása a szisztematikus irodalomkutatás során különböző aspektusokat tükröz, mint például a releváns publikációk számát, azok eloszlását kutatási területek és országok szerint. A PRISMA módszer további alkalmazása és keresési feltételek pontosítása, akár a kulcsszavak szűkítésével várhatóan segíti a kutatás pontosabb és szélesebb körű elemzését, lehetővé téve a tudományos közösség számára, hogy jobban megismerje és értékelje a női szerepeket érintő tanulmányokat és publikációkat.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Ez a típusú kutatás nem csak a szakirodalmi hátteret segít feldolgozni és megérteni, hanem fontos szerepe van a társadalmi tudatosság növelésében, megoldási javaslatok feltérképezésében, amely támogatja az úgy nevezett üvegplafon áttörését és segítséget nyújt a női karrierépítésben. Fontosabb pontjai közt szerepel az oktatás, a foglalkoztatási egyenlőtlenség, a családi szerepkörök és minták.
GYAKORLATI JAVASLATOK A módszertan alkalmazása után kirajzolódik az irányvonal: a legfontosabb tényező a munkáltatói eszköztár helyes felhasználása, a digitális átalakulás nyomon követése és az otthonról történő munkavégzés lehetőségének biztosítása. Cél, hogy a jövőbeli trendek és eredmények hozzájárulhassanak a nemek közötti egyenlőség előmozdításához
Utópia a jelenben – a mesterséges intelligencia által vezérelt gépek mint de iure munkavállalók
Get PDF  
Az innovatív foglalkoztatási formák szervezeti teljesítményre gyakorolt hatása
Get PDF