PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
Joske Graat: The European Arrest Warrant and EU Citizenship. EU Citizenship in Relation to Foreseeability Problems in the Surrender Procedure
Get PDF  
Selected Standards of Preparatory Proceedings in European Legal Systems
Get PDFThe subject of this article is an attempt to establish coherent standards for preparatory proceedings within European legal systems. Substantive, procedural, and executive criminal law in continental European countries share a common foundation in Roman law. Nevertheless, sovereign states are free—within the limits set by international law—to shape their legal provisions, particularly in this area. Despite numerous differences, the author argues that certain common elements can be identified which link the models of preparatory proceedings across European states. The author highlights shared standards in preparatory proceedings through the lens of accepted human rights protection frameworks, such as those established by the Council of Europe and the European Union, which exert significant influence on criminal law. Moreover, the article underscores a fundamental issue for the European model of preparatory proceedings: the involvement of judicial authorities in such proceedings, which ensures the protection of human rights and fundamental freedoms. In conclusion, the author points to the challenges and ongoing transformations occurring in the broadly understood domain of European criminal procedural law
A közösségi finanszírozás mint külső hozzájáruló
No full textTHE AIM OF THE PAPER
The role of crowdfunding is becoming increasingly important, creating new strategic opportunities for economic operators as well as increasing resources. This article aims to understand how CF can help businesses enter new markets and innovate in products and services.
METHODOLOGY
For the systematic literature review, the author applies Davidsson\u27s (2020) External Enabler Framework (EEF). The framework focuses on the identification of external economic enablers, which allows for the analysis of the complex effects of crowdfunding on entrepreneurship.
MOST IMPORTANT RESULTS
The benefits of CF appear in several dimensions, and these advantages are realized through various mechanisms. Based on spatial, temporal, socio-demographic, and sectoral dimensions, CF affects through mechanisms such as compression, reduction, expansion, legitimization, substitution, and uncertainty reduction. These mechanisms enable businesses to flexibly adapt to market conditions and maximize their resources.
The study examines CF from a holistic perspective, considering its many aspects, not just the financial side. The research identifies the unique value-creating mechanisms of CF, which go beyond traditional forms of financing. It also highlights the fact that in CF, financing as a goal is often of secondary importance, and other non-financial advantages also contribute to the success of businesses.
RECOMMENDATIONS
CF plays a key role in promoting the innovation capabilities and competitiveness of economic actors, but it is also vitally important for entrepreneurs to actively exploit these opportunities. The study also draws the attention of idea owners to the additional benefits they can gain beyond financial resources, which can help them achieve success in their ventures.A KUTATÁS CÉLJA
A közösségi finanszírozás szerepe egyre fontosabbá válik, ami a forrásbővítés mellett újabb stratégiai lehetőségeket teremt a gazdasági szereplők számára. A cikk célja annak megértése, hogyan segítheti a közösségi finanszírozás a vállalkozásokat az új piacok meghódításában, a termékek és szolgáltatások innovációjában.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A szisztematikus irodalomelemzés során a szerző Davidsson (2020) Külső Hozzájáruló Keretrendszerét alkalmazza. A keretrendszer a külső gazdasági tényezők azonosítására összpontosít, ami lehetővé teszi a közösségi finanszírozás vállalkozásokra gyakorolt komplex hatásainak elemzését.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A közösségi finanszírozás előnyei számos dimenzióban jelennek meg, és ezek különféle mechanizmusokon keresztül érvényesülnek. A térbeliségi, időbeliségi, szocio-demográfiai és ágazati dimenziók alapján a közösségi finanszírozás olyan mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását mint a tömörítés, a redukció, a terjeszkedés, a törvényesítés, a helyettesítés és a bizonytalanságcsökkentés. Ezek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a piaci körülményekhez és maximalizálják erőforrásaikat. A tanulmány a közösségi finanszírozást egy holisztikus perspektívából vizsgálja, figyelembe véve annak számos aspektusát, nem csak a pénzügyi oldalát. A kutatás azonosítja a közösségi finanszírozás egyedi értékteremtő mechanizmusait, amelyek túlmutatnak a hagyományos finanszírozási formákon. Emellett rávilágít arra, hogy a közösségi finanszírozás esetében a finanszírozás mint cél, gyakran csak másodlagos jelentőségű, és más, nem pénzügyi előnyök is hozzájárulnak a vállalkozások sikeréhez.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A közösségi finanszírozás kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági szereplők innovációs képességeinek és versenyképességének előmozdításában, ugyanakkor a vállalkozók számára kiemelkedően fontos, hogy aktívan kiaknázzák ezeket a lehetőségeket. A tanulmány emellett felhívja az ötletgazdák figyelmét arra, milyen addicionális előnyökre tehetnek szert a pénzügyi forrásokon túl, amelyek elősegíthetik a vállalkozásaik sikerességét
A munkavállalói élmény értelmezése a nemzetközi szakirodalomban
Get PDFThe aim of the study
The aim of this study is to provide a systematic literature review to substantiate the relevance and validity of employee experience (EX), to define EX, to systematize the fields of research related to EX, and to identify the main dimensions of EX.
Methodology
The specific collection of studies was based on the Web of Science database. The search keyword "employee experience" was defined in English, and the search criteria were specified to include the keyword "employee experience" at least once in the title or abstract of the article. The criteria were found in 134 articles, of which 72 relevant studies were processed after reading the abstracts and articles.
Most important results
Employee experience is mostly focused on economics and psychology fields, and most studies related to this topic have been published in 2020 or later. According to the most prominent authors of the EX definition, the employee experience is a concept with many aspects and difficult to approach, a complex phenomenon based on the interactions between employees and the workplace.
Based on the keywords in relevant articles, three clusters can be identified - i.e. EX has been most discussed together with three domains - leadership, well-being, and satisfaction. The authors identified different components of the employee experience, the most frequent of which can be categorized into four groups: work environment, leadership, type of work, and quality of interactions.
Recommendations
Experience-based companies focus specific attention on the workplace experiences of the members of the organization, which may positively impact the successful career path and well-being of employees at the individual level, and on organisational efficiency and effectiveness at the organisational level. There is still relatively less literature available in Hungarian that deals specifically with the employee experience (EX), this study has used the WoS database to explore the definition and dimensions of the employee experience through a systematic literature review. The study aims to provide the results of the systematic literature review to support the relevance of the topic, to define employee experience, the areas of study related to EX, and the main dimensions of EX.A TANULMÁNY CÉLJAA cikk célja szisztematikus irodalomelemzés módszerével alátámasztani a munkavállalói élmény (EX) mint új(szerű) HR-trend kutatásának és szervezeti gyakorlatba történő implementálásának időszerűségét és jelentőségét, definiálni a munkavállalói élményt, rendszerezni az azzal összefüggésben vizsgált területeket, és meghatározni az EX főbb dimenzióit.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTANA tanulmányok specifikus irányú gyűjtése a Web of Science adatbázisban valósult meg. Keresőszóként az angol nyelvű „employee experience” (munkavállalói élmény) lett megadva, keresési kritériumként beállításra került, hogy a cikk címében vagy az absztraktjában minimum egy alkalommal jelenjen meg az employee experience kifejezés. A megadott feltételeknek 134 cikk felelt meg, amelyből 72 releváns tanulmány került feldolgozásra.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEKA munkavállalói élménnyel leginkább az üzleti tudományok és a munkapszichológia foglalkozik, s a legtöbb, témához szorosan kapcsolódó tanulmány 2020-ban vagy azt követően jelent meg. Az EX definíciójának legjelentősebb képviselői szerint a munkavállalói élmény számos aspektusból nehezen megközelíthető fogalom, egy olyan komplex jelenség, amely a munkavállalók és a munkahely közötti interakciókon alapul. A releváns cikkekben megjelenő kulcsszavak alapján három klaszter különíthető el – azaz három területtelösszefüggésben tárgyalták leginkább az EX-et –, ezek a vezetés, a jóllét és az elégedettség. A szerzők a munkavállalói élmény leggyakrabban előforduló komponenseit négy dimenzióba sorolták: munkakörnyezet, vezetés, munkavégzés jellege és interakciók minősége.
GYAKORLATI JAVASLATOKA munkavállalói élmény fejlesztése érdekében a szervezeteknek érdemes integrált, többdimenziós megközelítést alkalmazniuk, amely egyszerre fókuszál a munkakörnyezet javítására, a támogató és inspiráló vezetés kialakítására, valamint a munkavégzés minőségére és az interperszonális kapcsolatok erősítésére. Az élményalapú vállalatok ugyanis különös figyelmet fordítanak a szervezet tagjainak a munkahellyel kapcsolatos tapasztalataira, amely pozitív hatással lehet egyéni szinten az eredményes karrierút építésére ésdolgozói jóllétre, szervezeti szinten pedig a dolgozók megtartására, valamint a vállalati hatékonyságra és eredményességre
Az ideális munkahely megtalálásának akadályai. : Csehország és Lengyelország összehasonlító elemzése
Get PDFAbstract
This study examines the obstacles men and women face in finding their ideal workplace across Czechia and Poland. Using labor market research and survey data, we investigate gender differences in the barriers to job searches, focusing on issues such as qualifications, references, commuting, and mobility. Our findings reveal that while there are no significant gender differences in some areas, distinct patterns emerge in others, shaped by social and economic factors specific to each country. For instance, men tend to prioritize salary, while women often emphasize work-life balance. The research highlights the need for tailored employment strategies that address these gender-specific challenges. While the study is limited by the non-representative sample, it provides valuable insights into the factors influencing job searches in Central and Eastern Europe, paving the way for future research on demographic-specific needs in the labor market.
Keywords: Gender differences, Ideal workplace, Czechia, Poland, Labor market barriers, Work-life balance
A TANULMÁNY CÉLJAA tanulmány célja, hogy feltárja a férfiak és nők által tapasztalt kihívásokat az ideális munkahely meg találása során Csehországban és Lengyelországban. A kutatás különös figyelmet fordít a nemek közötti különbségekre az álláskeresés folyamatában, beleértve a képesítések, referenciák, ingázás és mobilitás szerepét. Az eredmények segíthetnek megérteni, hogy az eltérő társadalmi és gazdasági környezetek hogyan befolyásolják a munkaerőpiaci lehetőségeket és preferenciákat.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kutatás egy kérdőíves kutatáson alapul, amely a V4 országok munkaerőpiaci felmérése tudományos projekt részeként készült. Az adatokat Csehországban és Lengyelországban gyűjtöttük, és statisztikai elemzésekkel vizsgáltuk a nemek közötti különbségeket az álláskeresési akadályok terén. Az alkalmazott módszerek közé tartozott a khi-négyzet teszt, amely segített az eltérések szignifikanciájának meghatározásában.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az eredmények szerint egyes tényezők – például a képesítések vagy a mobilitás – tekintetében nem mutat hatók ki jelentős nemi különbségek, míg más területeken egyértelmű eltérések figyelhetők meg. A férfiak nagyobb hangsúlyt fektetnek a magasabb fizetésre, míg a nők számára a munka és a magánélet egyensúlya kiemelten fontos. A kutatás rámutat arra is, hogy az eltérő társadalmi és gazdasági környezetek befolyásolják ezeket a különbségeket, és bizonyos munkaerőpiaci akadályok eltérően érintik a két nem képviselőit.
GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei alapján javasolt, hogy a munkaadók olyan foglalkoztatási stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek figyelembe veszik a nemekhez kapcsolódó eltérő preferenciákat és kihívásokat. A munkavállalói igényekhez jobban igazított munkahelyi politikák hozzájárulhatnak az álláskeresés hatékonyságának növeléséhez, valamint a munkahelyi elégedettség és termelékenység javításához
Fenntarthatóság és a kínai elektromos autómárkák percepciója Magyarországon - Gépi tanulási módszerek alkalmazása
Get PDFTHE AIM OF THE PAPER
Transportation, and road transportation in particular, is a major contributor to harmful (vagy pollutant) emissions, so mobility is a widely researched and topical issue. At present, it seems that the lowest emissions can be achieved through the electrification of mobility. Chinese car manufacturers have made significant progress in the development of electric powertrains, and their products are becoming increasingly popular in Europe, including in Hungary. The aim of this study is to assess the extent to which Hungarian consumers are familiar with the Chinese car brands available in Hungary, their level of affinity for these brands and to develop models that, based on the questions posed, can effectively estimate consumers\u27 willingness to purchase such vehicles.
METHODOLOGY
The study aims to explore the opinions and attitudes of Hungarian consumers towards Chinese electric car brands through an online questionnaire with an arbitrary sampling method of 310 respondents and machine learning methods. The study uses programmed methods, SPSS, Mathlab software for analysis.
MOST IMPORTANT RESULTS
A large proportion of the sample is interested in driving, but only 22% shows a strong interest in electric cars. Respondents\u27 answers suggest that they are interested in Chinese car brands. Of the 5 brands surveyed (BYD, MG, Dongfeng, Lync&Co, GWM, Skywell), BYD and MG are the ones that respondents are more familiar with, and thus the brand attitudes and willingness to buy are also stronger towards these brands. While we measured a medium value for MG in terms of willingness to buy, we also see slightly positive values for the BYD brand. The authors of this study developed several machine learning algorithms that can predict with high accuracy, both consumer affinity for the specific Chinese brands being examined and their willingness to purchase.
RECOMMENDATIONS
The study examines the awareness of Chinese electric car companies and their willingness to buy these products, and although it seems that such a change in consumer behaviour - at least in Hungary - is still to come, we recommend that Hungarian automotive players take environmental considerations into account when designing their portfolios and business policies, whether they want to defend themselves against new players from the Far East or support them. This approach could broaden the range of electric car brands available in our country, which could lead to a change in the growth of electric cars.A TANULMÁNY CÉLJA
A közlekedés és azon belül is a közúti közlekedés jelentős mértékben hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz, ezért a mobilitás széles körben kutatott, aktuális téma. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legkisebb károsanyag-kibocsátás a mobilitás elektrifikációjával érhető el. A kínai autógyártók jelentős lépéselőnybe kerültek az elektromos hajtásláncok fejlesztése terén, termékeik Európában – és azon belül Magyarországon is – kezdenek népszerűvé válni. A tanulmány célja, hogy bemutassa, a magyar fogyasztó mennyire ismeri az itthon is elérhető és megvásárolható kínai márkajelzéssel ellátott autótípusokat, mennyire szimpatizál velük, illetve, hogy olyan modelleket alkosson, melyek segítségével a feltett kérdések alapján hatékonyan becsülhetők, hogy a fogyasztók milyen mértékben lennének hajlandóak ilyen autókat vásárolni.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány egy 310 főt – önkényes mintavételi módszer alkalmazásával – elérő, online kérdőív adatait elemzi, illetve gépi tanulási módszerek alkalmazásával igyekszik feltárni a magyarországi fogyasztók kínai elektromos autókat gyártó márkákról alkotott véleményét, illetve előre jelezni vásárlási hajlandóságát. A tanulmány programozott módszereket, SPSS, Mathlab szoftvereket alkalmaz az elemzéshez.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A minta nagy része érdeklődik az autózás iránt, de az elektromos autózás irányába történő erőteljes érdeklődés csupán 22%-nál tapasztalható. A megkérdezettek érdeklődést mutatnak a kínai autót gyártó márkák felé, a 6 vizsgált márka (BYD, MG, Dongfeng, Lync&Co, GWM, Skywell) közül a felmérés készítésekor a BYD és az MG azok, amelyeket a megkérdezettek inkább ismernek, ezáltal a márkáról alkotott attitűd és vásárlási hajlandóság is ezen márkák irányába az erősebb. Míg az MG esetében közepes értéket mértünk a vásárlási hajlandóságra vonatkozóan, a BYD márkánál enyhén pozitív értékeket is látunk. A tanulmány szerzői számos gépi tanuló algoritmust alkottak, melyek nagy pontossággal prediktálják akár az egyes márkák iránti szimpátiát, akár pedig a vásárlási hajlandóságot.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A tanulmány az elektromos autót gyártó kínai vállalatok ismertségét és ezen termékek iránti vásárlási hajlandóságot vizsgálja, és habár úgy tűnik, hogy az ilyen irányú fogyasztói magatartásváltozás – hazánkban legalábbis – még várat magára, javasoljuk a magyar autóipari szereplőknek, hogy vegyék figyelembe a környezetvédelmi szempontokat portfóliójuk kialakításakor és üzletpolitikájuk tervezésekor, akár védekezni szeretnének a távol-keleti új piaci szereplőkkel szemben, akár támogatni őket. Ez a szemléletmód szélesítheti a hazánkban elérhető elektromos autómárkák palettáját, ami változást hozhat az elektromos autók számának növekedésében
Termelési-készletezési folyamatok optimális irányítása egy visszutas logisztikai modellben
Get PDFThe study examines a single-product circular logistics system. The logistics system has two warehouses for new and returning used products. Products in the system can be divided into three categories: new products, reworked products and waste products. In the logistics system, the demand is known, and it is assumed that not all of the reflowing used products are returned, but the rate of reflow is constant and follows the demand with a known time delay.Manufacturing, rework and disposal costs are convex, as well as production costs known in microeconomics. The inventory costs of the two warehouses are linear. The planning time horizon is also given, e.g. one year. Total costs must be minimized in the optimization problem. After specifying the optimality conditions, some properties of the optimal trajectory are presented, and then the optimal solution is illustrated with a numerical example. The research investigates the behaviour of decision variables in optimal solutions, such as the need for production, recycling or waste disposal, and the conditions for the existence of an optimal solution. The model not only explores the possibilities of cost minimisation, but also predicts that public interventions, such as taxing environmentally damaging processes (production, landfilling) or encouraging environmentally friendly processes (recycling), can shift the economic optimum towards a more sustainable direction. The aim of the research is to explore the properties of a model of the waste cycle for these cases. The paper illustrates the functioning of the model through numerical examples and highlights its practical relevance, for example in the REpont recycling scheme.Az egy termékre vonatkozó visszutas logisztikai modellek két készletraktárral és három tevékenységgel rendelkeznek: termelés, újrahasznosítás és hulladékártalmatlanítás. Az ilyen termelési-készletezési rendszerek célja a költségek minimalizálása. A visszutas logisztikai rendszerek másodlagos célja, hogy a visszaküldött és újrafelhasználható használt termékekből minél többet hasznosítsanak újra: alakítsanak át új termékké. A költségek készlet- és termelési költségekből állnak. A készletköltségek lineárisak, míg a termelési költségek általában konvexek.A kutatásban vizsgált modell egy korábban bemutatott modell [8] általánosítása. Az új modellben a visszatérő termékek a kereslet egy egynél kisebb szorzóval és állandó késleltetéssel rendelkező részét képezik. A modell a termelésen és az újrahasznosításon kívül a hulladékártalmatlanítási tevékenységeket is bevezeti. A kutatás vizsgálja az optimális megoldásokban előforduló döntési változók viselkedését, például a termelés, az újrahasznosítás, illetve a hulladékártalmatlanítás szükségességének, valamint az optimális megoldás létezésének feltételeit.
A modell nemcsak a költségminimalizálás lehetőségeit vizsgálja, hanem azt is előrevetíti, hogy állami beavatkozásokkal -- például a környezetkárosító folyamatok (termelés, lerakás) megadóztatásával vagy a környezetbarát folyamatok (újrahasznosítás) ösztönzésével -- eltolható a gazdasági optimum egy fenntarthatóbb irányba. A kutatás célja a hulladékkörforgást szemléltető modell tulajdonságainak feltárása az említett esetekre vonatkozóan. A tanulmány numerikus példákon keresztül illusztrálja a modell működését, és rávilágít annak gyakorlati jelentőségére, például a REpont visszaváltási rendszerben
"AI a piacon": Mesterséges Intelligencia rendszerek adoptációja magyar álláshirdetések tömeges feldolgozása tükrében
No full textThe widespread application of Artificial Intelligence (AI) systems in business is reshaping the job market, yet the extent to which this technological potential has translated into practical adoption remains an open question. Our study examines the presence of AI-related job opportunities in Hungary by analyzing over 1.3 million online job advertisements collected between 2019 and 2024. Our goal is to provide a data-driven assessment of the AI labor market in Hungary, analyze its temporal dynamics, sectoral adoption, and identify emerging corporate strategies.
AI systems have undergone multiple waves of development, from the early symbolic expert systems of the 1950s to the dominance of Machine Learning (ML) in the early 2000s. A major breakthrough occurred in 2012 with Deep Learning proving its superiority in various applications. The next paradigm shift came after 2020 with the emergence of Large Language Models (LLMs), which demonstrated broad problem-solving capabilities and led to an unprecedented surge in AI-driven automation. The global excitement surrounding OpenAI\u27s ChatGPT in 2022 significantly increased interest in AI applications across industries.A mesterséges intelligencia (AI) rendszerek gazdasági térnyerése átalakítja a munkaerőpiacot, de Magyarországon az adaptáció mértéke kevéssé ismert. Kutatásunkban több mint 1.3 millió, 2019--2024 között megjelent online álláshirdetést elemeztünk természetesnyelv-feldolgozási (NLP) módszerekkel. Kétféle osztályozást alkalmaztunk: kulcsszavas (RegEx) keresést és egy nagy nyelvi modellre (LLM) épülő, DSPy-optimalizált szemantikus eljárást.
Eredményeink szerint az AI-val érdemben összefüggő álláshirdetések aránya mindössze 1.34\%, túlnyomórészt Budapesthez kötődnek, és elsősorban az IT, tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások és autóipar területein jelennek meg. Azonosítottunk három jellegzetes vállalati stratégiát: (1) egyszeri, rövid időszakra koncentrált AI-felvételi hullámot, (2) folyamatos, stabil AI-munkaerő-építést, és (3) olyan ,,branding" stratégiát, amely minden hirdetésben említi az AI-t, függetlenül annak tényleges relevanciájától. A generatív AI technológiák munkaerőpiaci jelenléte jelenleg marginális
Jogsegélyszerződések a háború és a terjeszkedés fényében : A német-magyar kölcsönös jogsegélytárgyalások menete, indítékai és főszereplői 1939 és 1942 között
Get PDFCross-border legal assistance is an important indicator of close interstate relations. Remarkably, in the first years of the Second World War, a noticeable intensification of legal assistance between National Socialist Germany and the Kingdom of Hungary occurred. The reason for this was the common border that came into being with the ‘Anschluss’ of Austria. But the expansion of the legal assistance system was also due to the National Socialist expansion and hegemonic ambitions in Eastern Europe. Between 1939 and 1942, more than ten bilateral legal assistance treaties were negotiated. On the German side, notorious Nazi lawyers such as the later State Summaries 613 Secretary in the Federal Chancellor’s Office Hans Globke and the war criminal Max Merten were involved
A jogász szakmát érintő zsidóellenes intézkedések az első Szlovák Köztársaságban (1939–1945)
Get PDFThe paper deals with the Anti-Jewish policy of the first Slovak Republic during the second world war. The prewar Slovakia was the part of democratic Czechoslovakia, which guaranteed good (equal) legal position for Jews. Slovakia in October 1938 achieved autonomy and in March 1939 declared independency. The Anti-Jewish policy started after these events. The rate of this policy was very dramatic and fast. Firstly Slovakia realised non-racial discriminative policy based mostly on the principle of numerus clausus and intensive discrimination, but after 1940 this tendency changed and Slovak governmental policy followed the Nazi-German model. The first Anti-Jewish measures affected the legal profession and journalist more intensively then other intellectual professions, because Slovak lawyers „attacked” the legal positions in public administration and advocacy. Later this disproportion was not typical and the general discriminative policy affected every segments of Jewish community in equal form