PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
DEA-alapú rangsorolás az Európai Uniós tagállamok energetikai struktúráinak értékelésére
No full textThe study ranks the energy structures of the 27 countries of the European Union based on their 2022 energy production and consumption data and GDP indicators. The ranking is based on the DEA (Data Envelopment Analysis) methodology, specifically Tiered Data Envelopment Analysis (TDEA), using three different models of the common weights method and the tiered Pareto efficiency approach. Although the results show significant differences in the weight vectors for each model, there are many similarities between the country rankings: the same countries can mostly be identified in the top and bottom positions. The results provide a basis for making the functioning of the national economy more efficient, achieving EU environmental and climate goals, and ensuring a more balanced contribution to the overall performance of each member state.A tanulmány az Európai Unió 27 országának 2022. évi energiatermelési és felhasználási adatainak, valamint a GDP mutatójának felhasználásával rangsort állít fel az egyes országok energiastruktúrájára vonatkozóan. A rangsorolás a DEA (Data Envelopment Analysis) módszertan alapján, ezen belül a Tiered Data Envelopment Analysis (lépcsőzetes burkológörbe-elemzés, TDEA) alkalmazásával, a közös súlyok módszerének három különböző modelljével és a lépcsőzetes Pareto-hatékonysági megközelítéssel történik. Az eredmények alapján, bár a súlyvektorok jelentős eltérést mutatnak az egyes modellek esetében, az országrangsorok között számos hasonlóság mutatkozik: az élmezőnyben és az utolsó pozíciókban többnyire ugyanazok az országok azonosíthatóak. Az eredmények támpontot jelentenek az adott nemzetgazdaság működésének hatékonyabbá tételét, továbbá az EU-s környezeti- és klímacélok elérését, az egyes tagországok közös teljesítményhez történő kiegyensúlyozottabb hozzájárulását illetően
The Collision between Freedom of Expression and Human Dignity in the Jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court : The Protection of Public Speech from Public Figures to Public Affairs
Full text linkFreedom of expression – among the classical freedom rights – became an integral part of European legal culture in the 16th century, in parallel with the emergence of Protestant denominations. The definition of the limits to freedom of expression within the framework of the rule of law has been a topical issue of jurisprudence and legal theory ever since. The aim of this paper is to briefly review the process by which the Constitutional Court has gradually shifted in recent years from the enforcement of subjective criteria to the assessment of substantive ones in the context of the examination of freedom of expression in the public sphere – especially in criminal cases, in relation to the constitutional assessment of defamation and libel – is no longer the question of who the opinion (or the press release) is about (e.g. public figures), but rather on the type of matter (i.e. public or non-public) in which it appears. Of course, the being of public figures is still a possible aspect of the assessment, but it can now be carried out primarily (and subordinately) in order to determine whether the facts under constitutional assessment are indeed public matters (and thus whether the „speech” made in this context is covered by the special protection of freedom of expression in political and social matters) or not
A szabad akarat és az eleve elrendelés a korai muszlim racionális filozófiában
Full text linkDawud al-Muqammas, the elder colleague of the much better known Sadia Gaon, the first prominent figure in medieval Jewish philosophy, wrote his major work Isrún-Maqalat (Twenty Chapters) at the end of the 9th century, which was preserved in a manuscript discovered in the National Library of St Petersburg at the end of the 19th century, although not in its entirety. The work was written in Arabic, as was the custom of the time, and forms an integral part of the intellectual-historical fluid known as the (mutazilite) kalam. The world over languages and religions, which was the golden age of Muslim and Jewish philosophy – approximately the 10th-12th centuries – could perhaps be called rational theology in scholastic terms. A particular feature of the genre is that its representatives, from the Pyrenees to modern-day Afghanistan, pondered the same problems: the uniqueness of God, his transcendence, his purely pneumatic character, in short, the borderline questions of revelation and Hellenic philosophy. The main work of Al-Muqammas, especially its 11th chapter, interprets a very complex issue, the relations between predestination and free will in a Jewish, Muslim and Syriac Christian context, attempting to overcome the contradictions that these three religions, and especially Islam, brought to the surface again and again at the turn of the 9th and 10th centuries
A hatalommegosztás bibliai gyökerei
Full text linkThe study points out that although not explicitly named or fully formulated as a concept, the embryonic form of the separation of powers already appears in the Bible. It is reflected in the state-building provisions of the Mosaic Laws, in the way Deuteronomy divides the authority over the people in biblical Israel into four branches, namely: the judges, the king, the priesthood and the prophets. Although the provisions for each of these sectors are presented without a theoretical explanation, it is clear from the prophetic and historical books of the Old Testament that they had a role in keeping power in check. In contrast to the despotic political systems of the time, this served to prevent the concentration of power in a single hand. Furthermore, the biblical anthropology of the New Testament, which emphasizes the depravity of human nature due to original sin and the consequences of the resulting distortions of character, led Christian thinkers and political theorists such as James Madison, who played a leading role in the drafting of the Constitution of the United States of America and its first ten amendments (Bill of Rights 1791), to articulate the need to limit power by power. In conveying all this, the Bible itself has also played a significant role in shaping the separation of powers into a constitutional principle
Szabadidő az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében a 19–20. század fordulóján
Full text linkThe primary aim of this study is to examine the concept of leisure time within the Austro- Hungarian Army during the period of universal conscription. On the one hand, it seeks to provide a schematic picture of the legal regulations governing leisure time and holidays within the military. On the other hand, it draws upon contemporary sources to explore the opportunities available to soldiers and the ways in which they spent their free time. In doing so, the study also attempts to reinterpret the notion of leisure within a military context.
The approach adopted is necessarily dual in nature, as the experiences of leisure and social time differed markedly between officers and enlisted men – not only due to legal distinctions, but also as a result of the differing sociological characteristics of the two groups. The officer corps’ experience of social time closely resembled that of the middle class, while common soldiers encountered a temporal structure entirely alien to civilian life. The army operated as a total institution: within the closed environment of the barracks, enlisted men lived under constant supervision, adhering to strict routines and rigid schedules that emphasized continuity and the permanence of labor. In such a context, leisure time assumed a particularly vital role in coping with the demands of military life. It is no coincidence that the introduction of free Sundays, numerous public holidays, and even formal leave occurred at a time when such practices were not yet widespread in civilian society. Nevertheless, for many soldiers, the hardships of military life proved unbearable, often leading to desertion or, in the most tragic instances, suicide.
Cover photo: Fortepan / Szerdahelyi MárkA tanulmány elsődleges célja a szabadidő fogalmának vizsgálata az Osztrák–Magyar Hadseregben az általános sorkatonai szolgálat időszakában. Egyrészt a hadseregen belül a szabadidőt és a szabadságokat szabályozó jogszabályok sematikus képét kívánja bemutatni, másrészt kortárs forrásokra támaszkodva tárja fel, milyen lehetőségek álltak a katonák rendelkezésére, illetve hogyan töltötték el szabadidejüket. A tanulmány ezzel a szabadidő fogalmának katonai kontextusban való újraértelmezésére is törekszik.
A választott megközelítés szükségszerűen kettős természetű, mivel a szabadidő és a társasági idő megtapasztalása jelentősen eltért a tisztek és a közlegények között – nemcsak jogi különbségek, hanem a két csoport eltérő szociológiai jellemzői miatt is. A tisztikar társasági életének tapasztalatai szoros párhuzamot mutattak a középosztályéval, míg a közkatonák egy, a civil élettől teljesen idegen időfogalommal szembesültek. A hadsereg totális intézményként működött: a laktanya zárt világában a közlegények állandó felügyelet alatt álltak, szigorú rutinhoz és merev időbeosztáshoz alkalmazkodva, amelyek a folytonosságot és a munkavégzés állandóságát hangsúlyozták. Ebben a környezetben a szabadidő különösen fontos szerepet töltött be a katonai élet terheinek enyhítésében. Nem véletlen, hogy a szabad vasárnapok, a különböző munkaszüneti napok, sőt a hivatalos szabadság bevezetése is olyan időszakban történt, amikor ezek a gyakorlatok a polgári társadalomban még kevéssé voltak elterjedtek. Mindazonáltal sok katona számára a katonai élet megterhelései elviselhetetlennek bizonyultak, ami gyakran dezertáláshoz, a legsúlyosabb esetekben pedig öngyilkossághoz vezetett.
Borítókép: Fortepan / Szerdahelyi Már
Erzsébet királyné mint a magyarok oltalmazója a populáris olvasmányokban és a folklórban
Full text linkThe essay examines the reasons of the popularity of Queen Elisabeth (1837−1898, Empress of Austria, Queen of Hungary) in Hungarian folklore. The Hungarian folk narratives of Queen Elisabeth (historical legends and anecdotes) rich and varied. The author traces the role played in the origin and shaping of these narratives by propaganda popularising the royal family and populars readings intended for the general public. After 1867 the authors of popular readings strove to reconcile loyalty to the king and national self-esteem. Stories popularising the ruling family appeared in the following publication types: textbooks and teaching aids, guides to the organisation of school celebrations, commemorative albums, decorative albums published on special occasions for individual members of the ruling family (marriage, marriage anniversary, death, etc.), almanacs, collections of anecdotes, press publications. The influence of these reading materials can be observed in the Hungarian-language Habsburg folklore. However the commonest and most varied types of narratives about the royal family found in oral tradition cannot be traced back directly to the influence of the written and visual sources of propaganda, the popular readings. The author aims to show that the oral traditions of Queen Elisabeth were shaped by historical reality, the narrators’ direct experience, imagination, their readings, their propagandistic aims, and not least of all by the laws of folklore, its motifs, narrative and hero types.A tanulmány Erzsébet királyné (1837−1898) gazdag magyar nyelvű epikus folklórját, a róla szóló történeti mondákat és anekdotákat vizsgálja. Kutatja, hogy a nagyközönségnek készült, a királyi családot népszerűsítő populáris olvasmányoknak volt-e hatása a róla szóló folklórtörténetekre, és ha igen, miképpen. Az 1867-es kiegyezést követően a populáris olvasmányok szerzői egyértelműen igyekeztek összeegyeztetni a királyhűséget, az uralkodóház iránti lojalitást 1848/49 emlékezetével. A 19. századi magyar populáris olvasmányok közül az emlékalbumokban (az 1867-es koronázásra, a koronázás évfordulóira, az uralkodócsalád különböző tagjainak név- és születésnapjára, házassági emléknapjaira készült díszes, népszerűsítő kiadványokban), az ifjúságnak szánt olvasmányokban, tankönyvekben és az iskolai ünnepségek megrendezéséhez készült segédanyagokban, útmutatókban, a kalendáriumokban, az anekdotagyűjteményekben és a sajtóban találunk olyan történeteket, amelyek feltehetően befolyásolták a Habsburg-folklór alakulását. Erzsébet királyné szóbeli epikus hagyományának az a rétege, amelyben a királyné II. Szent Erzsébetként, a szegények és árvák oltalmazójaként, rózsa-motívummal jelenik meg, többnyire e népszerűsítő kiadványok, a populáris olvasmányok folklorizációjával született. A szájhagyományban fellelhető, a királyi családról szóló elbeszélések leggyakoribb és variánsokban leginkább gazdag típusai azonban teljes egészében nem vezethetők vissza a propaganda írott és vizuális forrásainak, a populáris olvasmányoknak a hatására. A szerző azt kívánja bizonyítani, hogy az Erzsébet királynéről szóló történeteket a történeti valóság, a történetmesélők közvetlen élményei, tapasztalata, képzelete, olvasmányaik, azok propagandisztikus céljai, és nem utolsó sorban a folklór törvényszerűségei, motívumai, történet- és hőstípusai együttesen alakították
ADHD-val élő fiatal felnőttek tüneteikkel és jellemzőikkel kapcsolatos tapasztalatai
Full text linkWhat is ADHD, and what role do patience and impatience play in it? Attention Deficit Hyperactivity Disorder (ADHD) is a form of neurodiversity. In recent decades, there has been a significant increase in ADHD diagnoses, due to advancements in diagnostic criteria and greater societal awareness.
It is essential to recognize that individuals living with ADHD face unique challenges and opportunities that affect every aspect of their lives, making appropriate support critically important. Inclusive environments and personalized approaches can help alleviate challenges stemming from unsupportive settings while enabling neurodivergent individuals to develop their strengths and skills. This not only benefits society as a whole but also enhances the mental well-being of the individuals involved.
The aim of this research is to explore the daily obstacles faced by individuals with ADHD and how societal feedback on behaviors shaped by ADHD symptoms impacts them. Additionally, the research highlights positive aspects to provide a comprehensive understanding of the situation of those living with ADHD.Mi az ADHD, és milyen szerepet játszik benne a türelem és a türelmetlenség? A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) a neurodiverzitás egyik formája. Az utóbbi évtizedekben jelentős növekedést figyelhetünk meg az ADHD diagnózisainak számában, ami részben a diagnosztikai kritériumok fejlődésének, részben a társadalmi tudatosság növekedésének köszönhető.
Fontos, hogy az ADHD-val élők élete sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel teli, amelyek minden életterületüket érintik, így a megfelelő támogatás kiemelt jelentőségű. Az inkluzív környezet és a személyre szabott megközelítések segíthetnek enyhíteni a nem megfelelő környezetből fakadó kihívásokat, miközben lehetővé teszik a neurodivergens egyének erősségeinek és készségeinek kibontakozását. Ezáltal nemcsak a társadalom egészére, hanem az érintett egyének mentális egészségére is kedvező hatást gyakorolhatunk.
Jelen kutatás célja feltárni az ADHD-val érintett egyének mindennapi akadályait, valamint azt, hogy miként hat rájuk a társadalmi visszajelzés az ADHD tüneteik által meghatározott viselkedéseik kapcsán. Ezenkívül a pozitív aspektusok is előtérbe kerülnek, hogy átfogó képet nyújtsunk az ADHD-val élők helyzetéről
Mesterségem címere: kórházi szociális munkás
Full text linkThe hospital social worker operates within the framework of the healthcare system. Their client is the patient, and the setting for the helping process is one of the patient care units. As a practicing professional, my aim with this article is to present this field of practice, share my experiences, offer reflections, and contribute to raising awareness of our profession.A kórházii szociális munkás az egészségügyi ellátórendszer keretei között végzi tevékenységét. Kliense a beteg ember, a segítő folyamat színtere pedig valamelyik betegellátó egység. Gyakorló szakemberként írásom célja e szakterület bemutatása, tapasztalataim megosztása, reflexióim megfogalmazása, szakmánk népszerűsítése
Lehet-e a társadalom igazságos?
Full text linkFreedom is not the natural state of the individual but is a social achievement. Our social behaviour is primarily motivated by the desire to be understood and agreed with by others. Individual choices can never be made independently of others: Individuals either select or dismiss each other. We can liberate only each other.
If it is freedom that connects us instead of dividing us, then people in a political community should be able to discuss the goodness of their goals meaningfully. Equality of freedom, if it has any meaning, implies that all people can take part in the discussion, and that all people share the responsibility for their choices.
The concept of Good, the most important of our goods, is common and indivisible. If we did not know what to identify as right or wrong, disadvantage or advantage, then on what basis could we demand to be treated rightfully?
Only when participation is forced does removing disparities seem fair. In free association, we need our collaborators to acknowledge and articulate that our contrasting viewpoints are fundamental and incommensurable. However, to be able to diverge, one needs the help of others. Everyone „needs” more than their „allocation.”
Mutual devotion is the only way to be fair.A szabadság nem az egyén természetes állapota, hanem társadalmi vívmány. Társas viselkedésünk legfőbb indítéka a mások megértésének és egyetértésének biztosítása. Egyéni választásaink sosem függetlenek a mások választásaitól: egymást választjuk vagy utasítjuk el. Csak egymást tehetjük szabaddá.
Ha a szabadság nem elválaszt másoktól, hanem összeköt velük, akkor a politikai közösség tagjainak értelmes vitát kell tudni folytatniuk céljaik jóságáról. A szabadságok egyenlősége, ha jelent valamit, azt jelenti, hogy ebben a vitában mindenki részt vehet, és a döntésért viselt felelősségben mindenki osztozik.
Legfőbb javunk, a Jó közös és oszthatatlan. Ha nem tudnánk, mit tartsunk jónak és rossznak, hátránynak és előnynek, milyen alapon kívánhatnánk, hogy igazságosan bánjanak velünk?
A különbségek felszámolását (az egyenlőséget) csak kényszerű viszonyok között tartjuk igazságosnak. Önként vállalt kapcsolatainktól éppen ellenkezőleg, annak az elismerését és bátorítását várjuk, ami bennünk másra visszavezethetetlen és másokkal összemérhetetlen. Azonban ahhoz, hogy különbözhessünk tőlük, a segítségükre szorulunk. Mert mindenkinek több „kell”, mint amennyi „jár” neki.
Csak a kölcsönös odaadás igazságos
