PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
ORGANIZING MULTI OPTIONAL OFFENSES
Full text linkThe majority of the offenses in the NBA and European bas-ketball are: ball screen offense, isolation, off ball screen ac-tions and post up plays. Other option can be read and react offense to make our player’s actions unpredictible for the defense. Instead of reacting with different offensive options to defensive tactical changes, multiple option offense will produce fast decision making regarding the defensive con-cept. Therefore the offense will keep up intensity and fast movements without the ball. A well structured read and react offense with combining more and more offensive actions will create more unpredictible offense against any kind of defense
Eszmék a felszabaduláshoz – Friedrich Schlegel: Transzcendentálfilozófia (1800–1801)
Full text linkHow to maintain intellectual work in an age when ideas lack? The question is all the more important, since having lost ideas, the Enlightenment’s great programme of emancipation is deemed to fail. This text attempts to redefine the Romantic notion of “idea” in relation to Bildung based on the work of Hegel, Humboldt, Schlegel and Spinoza. Yet its main focus remains the interpretation of Transcendentalphilosophie concluding with the necessity of reiterating a plurality of ideas in the production of culture.Hogyan tartható fenn az értelmiségi munka egy olyan korban, amelyben hiányoznak az eszmék? A kérdés annál is fontosabb, mivel az eszmék elvesztésével a felvilágosodás nagy emancipációs programja van kudarcra ítélve. Ez a szöveg Hegel, Humboldt, Schlegel és Spinoza munkái alapján kísérletet tesz az „eszme” romantikus fogalmának újradefiniálására a Bildung fogalmával összefüggésben. Fő fókuszában azonban a Transcendentalphilosophie (transzcendentálfilozófia) értelmezése áll, amely végül annak belátásához vezet, hogy a kulturális termelésben elengedhetetlen az eszmék sokféleségének újbóli hangsúlyozása
Árak, infláció és a megélhetési költségek regionális különbségei Magyarországon a 2020-as években
Full text linkAt the beginning of the 2020s, Hungary faced serious challenges: the combined impact of the epidemic, the energy crisis, and inflation, livelihood and consumption shocks, transformed economic and social conditions. The consequences of these shocks have not abated by the middle of the decade and the economy is not expected to return to the growth path of the 2010s in the changed circumstances. It is undeniable that these effects have affected different social groups in different ways. The present paper looks at the issue from the perspective of regional differences in prices and living costs and seeks to answer the question of how national trends have affected the cost of living at the regional level. It starts by presenting the evolution of Hungary\u27s position in an EU comparison, and then examines domestic price dynamics and cost of living differentials at the regional level. The results point to significant Capital versus rest of the country differences, and the unintended adverse income redistributive effect of inflationary trends is also evident.A 2020-as évek elején Magyarország komoly kihívásokkal nézett szembe: a járvány, az energiaválság, valamint az infláció, a megélhetési és fogyasztási sokkok együttes hatása alakította át a gazdasági és társadalmi viszonyokat. Ezek következményei az évtized közepére sem csengtek le, és a megváltozott körülmények között nem várható, hogy a gazdaság visszatérjen a 2010-es évek növekedési pályájára. Vitathatatlan, hogy e hatások a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon érintették. Jelen tanulmány az árak és a megélhetés regionális különbségeinek az oldaláról vizsgálja meg a kérdést, és arra keresi a választ, hogy az országos folyamatok miként hatottak a megélhetési költségekre regionális szinten. Elsőként bemutatja Magyarország pozíciójának alakulását európai uniós összevetésben, majd megvizsgálja a hazai árdinamikát és a megélhetési költségek területi bontású trendjeit. Az eredmények jelentős főváros-vidék különbségekre utalnak, és látható az inflációs folyamatok nem szándékolt, kedvezőtlen jövedelem-újraelosztó hatása is
Az örökségturizmus jó gyakorlatai és határon átnyúló összekapcsolása a Komárom-Komárno várospár esetében
Full text linkOur study summarizes the practical findings from the SPOT Horizon 2020 research project as they pertain to the twin cities of Komárom–Komárno, with a focus on opportunities for developing heritage tourism. Cross-border tourism destinations in the European Union face significant development prospects due to the permeability of borders and the availability of development funds. Heritage tourism, in particular, is well-suited to realize the integrative vision of the two sides of a border, fostering joint development and leveraging the colourful and rich cultural heritage of border regions for tourism purposes. This work illustrates the development achievements of the Slovak-Hungarian twin cities through several best practices while identifying the challenges hindering their development into a unified destination. We conclude that transforming these cities into a cohesive destination could elevate their current national or regional appeal to a European level, provided that the attractions on both sides are integrated into a unified offering. To this end, the study provides policy recommendations.Tanulmányunk a SPOT Horizon 2020 kutatási projekt eredményeiből a Komárom–Komárno várospárra vonatkozó gyakorlati megállapításokat foglalja össze, az örökségturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentrálva. A határon átnyúló turisztikai desztinációk az Európai Unióban jelentős fejlesztési lehetőségek előtt állnak, egyrészt az átjárható határoknak, másrészt az elérhető fejlesztési forrásoknak köszönhetően. Az örökségturizmus kiváltképp alkalmas arra, hogy megvalósítsa a határ két oldalának integrációs eszméjét, közös fejlesztését, s kihasználja a határtérségek színes és gazdag kulturális örökségének turisztikailag is vonzó adottságait. Jelen munka néhány jó gyakorlaton keresztül mutatja be a szlovák–magyar határon elhelyezkedő várospár eddigi fejlesztési eredményeit, s feltárja azokat a problémákat, amelyek az egységes desztinációvá fejlesztés útjában állnak. Megállapításunk szerint az egységes desztináció a jelenlegi nemzeti/regionális vonzerőt európai szintűvé avathatja, amennyiben sikerül a két oldal attrakcióit egy egységes kínálattá szervezni. Ennek elérése érdekében a tanulmány szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg
A permakultúra, mint természetalapú gazdálkodási forma magyarországi jellemzői és vizsgálati lehetőségei a regionális tudományban
Full text linkNowadays, conventional farming methods may be less and less suitable to reduce the negative impacts of climate change and produce safe, high quality and healthy food. In response to these needs, various forms of nature-based farming, including permaculture farming, have started to spread more intensively in recent years in Hungary, which deserves special attention because its approach and methods can be applied in urban and rural areas. In Hungary, the first application of permaculture principles dates back to the 1990s, but its popularity has only increased since 2010. In the past, this form of nature-based farming was mainly the subject of agroecological research, primarily focusing on the study and testing of different agricultural methods. However, many aspects of it have not yet been explored in regional science. This study aims to familiarise the reader with the most typical characteristics of permaculture farming, its history and specific features in Hungary, and to show the potential for research in the field of regional science.Napjainkban a konvencionális mezőgazdaság módszerei egyre kevésbé lehetnek alkalmasnak a klímaváltozás okozta negatív hatások csökkentésére, valamint a biztonságos, jó minőségű, és egészséges élelmiszer termelésére. Ezekre az igényekre reagálva az utóbbi években hazánkban is intenzívebben terjedni kezdtek a természetalapú gazdálkodás különböző formái, ideértve a permakultúrás gazdálkodást is, ami azért érdemel különös figyelmet, mert szemlélete, módszerei városi és vidéki terekben egyaránt alkalmazhatók. Magyarországon a permakultúra alapelveinek első alkalmazása a ‘90-es évekre nyúlik vissza, ugyanakkor nagyobb népszerűsége csupán 2010 óta figyelhető meg. A természetalapú gazdálkodás ezen formája a korábbiakban leginkább agroökológiai kutatások témájául szolgált, főként a különböző mezőgazdasági módszerek vizsgálatára, tesztelésére fókuszálva. Ugyanakkor számtalan olyan, eddig nem vizsgált aspektusa létezik, amelyet a regionális tudomány tárgykörében érdemes feltárni, és megérteni. A tanulmány célja egyrészt megismertetni az olvasóval a permakultúrás gazdálkodás legfontosabb jellemzőit, hazai történetét és sajátosságait, másrészt bemutatni, milyen vizsgálati lehetőségek rejlenek ebben a kutatási témában a regionális tudomány tárgykörén belül
Telephelyi tényezők Magyarországon, a gazdasági szerkezet és a településpolitika vállalati megítélése
Full text linkWithin the framework of our questionnaire survey entitled Corporate assessment of the competitiveness of Hungarian settlements, a thousand entrepreneurs and company managers answered our questions. In our questionnaire, we sought answers to, among other things, what factors are preferred by the actors of the Hungarian corporate sphere when choosing their business location, which can be linked to the cities as a characteristic feature of the favorable economic structure, as well as the effective local settlement policy.
It can be stated that Hungarian businesses have become more cost-sensitive in the ten years covered by our research, and the availability of a skilled and efficient workforce has become even more important than before. Coupled with these changes was the increased significance of the activity in settlement policy, which is a phenomenon that can be observed in companies of different sizes.A magyarországi települések versenyképességének vállalati megítélése című, rétegzett kérdőíves kutatásunk keretében ezer vállalkozó, vállalatvezető adott választ kérdéseinkre. Kérdőívünkben többek között arra kerestünk választ, hogy milyen tényezőket részesítenek előnyben a magyar vállalati szféra szereplői telephelyük megválasztásakor, mely városainkhoz kapcsolható karakterisztikus jegyként a kedvező gazdasági szerkezet, valamint a hatékony helyi településpolitika.
Kijelenthető, hogy a magyar vállalkozások költségérzékenyebbé váltak a kutatásaink által érintett bő tíz évben, a korábbiaknál is fontosabbá vált számukra a felkészült és hatékony munkaerő megléte. Ezekhez a változásokhoz párosult a helyi önkormányzatok településpolitikai aktivitásának megnövekedett jelentősége, ami a mikroszinttől a nagyvállalati szintig egyaránt megfigyelhető jelenség
A magyar középvárosok városhálózati/térszerkezeti pozíciójának alakulása az ingázó adatok fényében (2001-2022)
Full text linkOur study examines the transformation of the urban network and spatial structure positions of Hungarian medium-sized towns using data from the 2001, 2011, and 2022 national censuses. Through data analysis, we investigated the towns’ shares in population, commuting flows, and employment, as well as the changes in these indicators over time. We identified the in-commuting zones formed around urban areas. Referring to the internal development of urban regions, we analyzed to what extent these regions are moving towards decentralization and whether advanced polycentric urban areas are emerging in Hungary. It is clearly visible that Budapest and its agglomeration dominate the country, and this dominance is rapidly increasing. A developed, multi-polar agglomeration has only emerged around Budapest, whereas our medium-level urban regions—although they have undergone development—have not increased their relative weight. In our opinion, they have not taken a direction that would allow for the formation of one or more developed secondary poles within the country.Tanulmányunk a magyar középvárosok városhálózati, térszerkezeti pozícióinak átalakulását vizsgálja a 2001, 2011 és 2022. évi népszámlálási adatok felhasználásával. Az adatok elemzésének segítségével megvizsgáltuk a városok részesedését a lakosságból, az ingázókból, a munkahelyekből, ezeknek az adatoknak a változását. Kimutattuk a várostérségek körül kialakuló beingázási zónákat. A várostérségek belső fejlettségére utalva megvizsgáltuk, hogy az egyes térségek mennyire indultak el a decentralizáció irányába, kialakulnak-e fejlett policentrikus várostérségek Magyarországon. Jól látható, hogy Budapest és agglomerációja dominálja az országot, s ez a dominancia gyorsan erősödik. Fejlett, többpólusú agglomeráció csak ott alakult ki, míg a középfokú várostérségeink bár fejlődtek, de relatív súlyuk nem növekedett, s véleményünk szerint nem indultak el abba az irányba, hogy kialakulhasson egy vagy több fejlett, másodlagos pólus az országban
Legacy of the Bracero Program: Shaping US-Mexico Relations and Labor Immigration Policies
Full text linkThe Bracero Program, which ended over six decades ago, remains a defining era in the US- Mexico history. Not only did this bilateral labor agreement bring cooperation and conflict between the two states, but it influenced the modern labor legislation changes in the United States. This paper examines the legacy of the Bracero Program, its influence on the 21stcentury U.S. immigration policies, and its contribution to the discourse on labor rights. One of its key outcomes was the emergence of the H-2A visa program, which continues to be a focal point in immigration debates—particularly under the second Trump administration, which seeks to impose stricter immigration controls while simultaneously proposing limited exceptions for foreign-born agricultural workers. This paper seeks to reveal the differences in the practical applications of U.S. immigration and labor policies across two distinct eras. The paper also seeks to explore how the legacy of the Bracero Program influenced current U.S. immigration and labor policies, particularly when compared to the second Trump administration\u27s strategies for addressing agricultural labor shortages
Szociográfi ai látásmód és modern magyar próza: Műfajtörténeti vázlat
Full text linkSociographical writing and modern Hungarian prose
A genre-historical sketch
In Hungary, „literary sociography” has evolved since the 1930s to denote a specific literary genre that captures the essence of society and community. This genre often blends sociological insights with literary expression, creating works that reflect particular groups’ social conditions, cultural contexts, and collective experiences. The interplay between sociography and literature has led to rich discussions within literary circles, examining how sociographic literature interacts with broader literary movements and the historical circumstances that shape it.
The period from the 1930s to the late 1970s marks a significant era in the development of sociographic literature in Hungary. During these decades, writers and sociologists alike grappled with the complexities of social change, particularly in the context of political upheaval, economic transformation, and cultural shifts. Sándor Tar’s contributions in the late 1970s represent a pivotal moment in this tradition. His work not only builds upon the legacy of earlier sociographers but also responds to the changing dynamics of Hungarian society at that time. This paper presents a sketchy history of sociographic literature from the 1930s to the beginning of Sándor Tar’s literary career in the late 1970s