PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
Könyvtárak a műveltség fejlesztéséért: már megvalósult kezdeményezések és további lehetőségek
No full textThe study analyzes the role of libraries in cultural and social development in an international context, with a particular focus on library practices in Finland, the United States, and Australia. The aim of the research is to explore how libraries contribute to the enhancement of literacy, the shaping of reading habits, and the strengthening of equality of opportunity. The hypothesis is that well-functioning library systems not only improve information literacy but also play a significant role in shaping communities and supporting innovation. The foundation of the research is based on the analysis of statistical data published by IFLA and international best practices. The study examines the functioning of library systems through the examples of three countries: in Finland, libraries are notable for their high visitation rates and emphasis on encouraging reading, while in the United States, libraries\u27 role as community spaces and their innovative programs highlight their significance. In Australia, initiatives that support sustainable development goals are emphasized. The results reveal that these countries offer exemplary models for library development from both theoretical and practical perspectives. The research concludes that libraries remain indispensable in the digital age as they provide access to information, promote social equality, and serve as catalysts for community development. The study also provides recommendations for the development of library services in Hungary, highlighting the possibilities of adapting international practices. The theoretical significance of the research lies in rethinking the role of libraries, while its practical value is in defining development directions and formulating innovation strategies.A tanulmány a könyvtárak kulturális és társadalmi fejlődésben betöltött szerepét elemzi nemzetközi kontextusban, különös tekintettel a finn, amerikai és ausztrál könyvtári gyakorlatokra. A kutatás célja, hogy feltárja, miként járulnak hozzá a könyvtárak a műveltség növeléséhez, az olvasási szokások formálásához, valamint az esélyegyenlőség erősítéséhez. A hipotézis szerint a jól működő könyvtári rendszerek nemcsak az információs műveltséget fejlesztik, hanem jelentős szerepet vállalnak a közösségek formálásában és az innováció támogatásában. A kutatás alapját az IFLA által közzétett statisztikai adatok és nemzetközi jógyakorlatok elemzése adja. A vizsgálat három ország példáján keresztül mutatja be a könyvtári rendszerek működését: Finnországban a könyvtárak magas látogatottsága és az olvasásra való ösztönzés kiemelkedő, míg az Amerikai Egyesült Államokban a könyvtárak közösségi térként betöltött szerepe és innovatív programjai bizonyítják jelentőségüket. Ausztrália esetében a fenntartható fejlődési célokat támogató kezdeményezések kerülnek előtérbe. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy ezek az országok modellértékű példákat kínálnak a könyvtárak fejlesztésére mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Szerencsére hazánkban is fontos a könyvtárak számára a fenntarthatóság. A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Zöldkönyvtári iránytű: 8 lépés környezetünk védelméért (Nagy és Varga, 2024) címmel olyan ajánlást adott ki, amelyek segítségére lehetnek a könyvtáraknak, hogyan csatlakozhatnak ők is a fenntartható működéshez. A kutatás megállapítja, hogy a könyvtárak a digitális korban is nélkülözhetetlenek, mivel hozzáférést biztosítanak az információkhoz, támogatják a társadalmi egyenlőséget, és katalizátorként működnek a közösségi fejlődés érdekében. A tanulmány külön ajánlásokat fogalmaz meg a magyar könyvtárügy fejlesztésére, kiemelve a nemzetközi gyakorlatok adaptálásának lehetőségeit. A kutatás elméleti jelentősége a könyvtárak szerepének újra gondolásában rejlik, míg gyakorlati haszna a fejlesztési irányok meghatározásában és az innovációs stratégiák kidolgozásában áll
Az elektronikus beszerzés és beszerzés-digitalizáció előnyeinek értékelése Magyarországon
Full text linkTHE AIM OF THE PAPER
The aim of the study is to summarise the changes in the use of IT and digitalisation in the field of procurement over the last decade. Taking into account the models offered by previous research, we examine changes in benefit expectations using a nine-year data series. Taking into account the growth of digitalisation in procurement, organisations can identify its potential depending on their level of development, resulting in their own procurement improvement strategy. The interpretation of the results will also highlight business considerations that may hinder the digitalisation of procurement.
METHODOLOGY
The analysis compares respondents\u27 views using five research frameworks that explore different levels and activities of e-procurement in different logics. The benefits identified through the research are coded according to the five frameworks
MOST IMPORTANT RESULTS
Increased efficiency, process improvement, innovation and organisational benefits are observed in the responses of domestic purchasers. In addition to the emphasis on compliance, control and reporting activities, efficiency and cost reduction issues are the most highlighted in comparison to the last almost ten years. During the period under review, the digitalisation of procurement has not changed the behaviour of market players, they attach different importance to technological issues, but it does not mean that all technological and data protection problems have been solved.
RECOMMENDATIONS
According to the practical proposal on digitalisation, the digitalisation of procurement is not only important for efficiency or cost reduction in the traditional sense, but also has a direct impact on improving compliance and innovation. The research provides new perspectives for advanced procurement planning in the design of digitalisation.A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja, hogy összefoglalja az informatika, a digitalizáció használatának az előnyeinek változását az elmúlt közel egy évtizedben a beszerzés területén. A korábbi kutatások által kínált modelleket figyelembe véve egy kilencéves adatsor segítségével vizsgáljuk az előnyelvárások változásait. Figyelemmel a beszerzés digitalizációjának növekedésére, a szervezetek fejlettségi szintüktől függően azonosíthatják az ebben rejlő lehetőségeket, melynek eredményeként saját beszerzésfejlesztő stratégiát dolgozhatnak ki. Az eredmények értelmezése rámutat arra is, hogy milyen üzleti szempontok akadályozzák a beszerzés digitalizálását.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az elemzés során a válaszadók véleményét négy kutatási keretrendszer alkalmazásával hasonlítjuk össze, amelyek az e-beszerzés különböző szintjeit és tevékenységeit vizsgálják különböző logikákban. A kutatás során meghatározott előnyök kódolása a négy szempontrendszer alapján történik.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A hatékonyság, folyamatfejlesztés, innováció és szervezeti jellegű előnyök erősödése figyelhető meg a hazai beszerzők válaszai alapján. A szabályosság, ellenőrzés, riporting tevékenységek hangsúlyozása mellett a hatékonysági és költségcsökkentési kérdések emelkednek ki leginkább az elmúlt közel tíz év viszonylatában. A vizsgált időszak alatt a beszerzés digitalizációja nem változtatta meg a piaci szereplők viselkedését, más fontosságot tulajdonítanak például a technológiai kérdéseknek, de ez nem jelenti azt, hogy minden technológiai, adatvédelmi probléma már megoldásra került volna.
GYAKORLATI/GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK
A digitalizációval kapcsolatos gyakorlati javaslat értelmében, a beszerzés digitalizációja nem csak a hagyományos értelemben vett hatékonysági, vagy költségcsökkentési szempontok miatt fontos, hanem közvetlen hatással van a szabálykövetés, az innovativitás fejlesztésére is. A kutatás új perspektívákat nyújt a fejlett beszerzéstervezéshez a digitalizáció tervezése során.
Köszönetnyilvánítás: A kutatás az NKFIH támogatásával készült (NKFI K 137794)
Jövőképes szervezetek I. rész: Változásmenedzsment
Full text linkTHE AIM OF THE PAPER
The first part of our conceptual paper provides an overview of the model of future potential organizations, which is considered a new concept in management terminology, distinct from sustainability. In this article, we analyze the management solutions that can be used to create a future potential operation. We examine the conditions for achieving vision at three levels of organizational functioning and explore the change management steps that can be taken to achieve vision.
METHODOLOGY
While this paper was being created, we were guided by the need to introduce the concept of the future potential organization model to the domestic academic community and practitioners alike. To this end, our paper presents a theoretical framework and draws on a literature analysis.
MOST IMPORTANT RESULTS
At the micro level of the operation of future potential organization, it is recognized that not all employees’ organizational commitment is equally important, i.e. turnover should be taken for granted in order to optimize resources and foster organizational innovation. At the meso level, managerial decision-making focuses on ethical leadership practices rather than on decisions that maximize profit. And at the macro level of vision, the organization is consciously influencing national culture in such a way that it can more effectively serve the interests and needs of its stakeholders through change, while at the same time helping to create its own vision.
RECOMMENDATIONS
Organizations that can fully function as described in the study and have perfect future potential are still rare today. We believe, however, that if organizations embrace the goals of vision and seek to change their routines to achieve them, the domestic business sector will not only take significant steps towards its own survival but will also contribute to the future potential of society.A TANULMÁNY CÉLJA
Összefoglaló tanulmányunk első része átfogó képet nyújt a jövőképes szervezetek koncepciójáról, amelyet a menedzsment terminológiában új, a fenntarthatóságtól elkülönült fogalomnak tekintünk. Cikkünkben elemezzük azokat a menedzsment megoldásokat, amelyek segítségével a jövőképes működés megteremthető. A szervezeti működés három szintjén vizsgáljuk a jövőképes működés elérésének feltételeit, valamint feltárjuk azokat a változásmenedzsment lépéseket, amelyekkel a jövőképesség elérhető.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A tanulmány megírása során az vezérelt bennünket, hogy a jövőképes szervezet modelljét, mint koncepciót ismertessük meg a hazai tudományos közösséggel és gyakorló szakemberekkel egyaránt. Ennek érdekében cikkünk elméleti keretrendszert mutat be, és szakirodalomelemzésre támaszkodik.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A szervezeti jövőképesség mikroszintjén felismerésre kerül, hogy nem minden munkatárs szervezeti elkötelezettsége egyaránt fontos, azaz az erőforrások optimalizálása és a szervezeti innováció elősegítése szempontjából a fluktuációt természetesnek kell tekinteni. Mezoszinten a vezetői döntéshozatalban az etikus vezetői gyakorlat áll a fókuszban a profitmaximalizálást segítő döntések helyett. A jövőképesség makroszintjén pedig a szervezet tudatosan úgy gyakorol hatást a nemzeti kultúrára, hogy a változással hatékonyabban szolgálhassa az érintettjeinek érdekeit és szükségleteit, egyúttal általa elősegítse saját jövőképességének megteremtését is.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A tanulmányban leírtak szerinti működést maradéktalanul felmutatni képes, tökéletesen jövőképes szervezetekkel napjainkban még nemigen találkozhatunk. Úgy véljük azonban, hogy ha a szervezetek a jövőképesség céljait magáévá teszik, és igyekeznek az elérése érdekében addigi rutinjaikon változtatni, akkor a hazai üzleti szféra nemcsak a saját túléléséért tesz jelentős lépéseket, de működésükkel olyan a társadalom jövőképességéhez is hozzájárulnak
Ipari szimbiózis folyamatok megvalósítását segítő üzleti modellek jellegzetességei
No full textTHE AIM OF THE PAPER The rapidly changing 21st century presents humanity with new challenges. While the negative consequences of globalisation are increasingly being felt, economic crises, pandemics and war conflicts continue to shape our daily lives. An economic shift towards sustainable development is becoming increasingly necessary. According to experts, the circular economy and its sub-areas should replace linear methods, thus becoming part of the solution. Industrial symbiosis is a study of circular processes between companies and could become a key area in the future. This has implications for the business model of companies, for the way they create value. This paper explores this interaction.
METHODOLOGYThe authors conducted a systematic literature review utilising the Web of Science database. In the next step, PRISMA method was used. The 57 pieces included in the final set of scientific articles were then examined in two steps. First, the most important keywords and areas were visualised using the VOSViewer program, followed by a description of good practices.
MOST IMPORTANT RESULTS The systematic literature review highlighted the relevancy of the subject. The international scientific literature has already described a number of good practices from several countries around the world. Companies that implement industrial symbiosis, transform their processes and create value with mutual trust and close cooperation. They can choose from a range of implementation options, including cross-sectoral and intra-sectoral cooperation. The potential of the concept roots in this flexibility.
RECOMMENDATIONS The first step in creating industrial symbiosis solutions is the will to change. Once this is in place, companies can analyse their processes in detail to identify key areas where there is a real opportunity for collaboration. Access to information is key in this phase. The main objective of this study is to expand the literature available in Hungarian, which can contribute to a wider dissemination of information and to a paradigm shift, which is an important first step towards sustainable development.A TANULMÁNY CÉLJAA gyorsan változó 21. század új kihívásokkal állítja szembe az emberiséget. Miközben a globalizáció folyamatának negatív következményei egyre komolyabban érezhetőek, gazdasági válságok, járványhelyzet és háborús konfliktusok tovább alakítják mindennapi életünket. A fenntartható fejlődés irányába történő gazdasági váltás egyre inkább szükségessé válik. Szakértők szerint ehhez nagyban hozzájárulhat a lineáris megoldásokat felváltó körforgásos gazdaság és alterületei. Az ipari szimbiózis vállalatok között megvalósuló körforgásos folyamatokat vizsgál, ezáltal a jövőben kulcsterületté válhat. Ez a vállalatok üzleti modelljére, azaz az értékteremtés módjára is hatással van. Jelen tanulmány ezt a kölcsönhatást vizsgálja.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A szerzők szisztematikus irodalomkutatást végeztek a Web of Science adatbázisában. A kulcsszavas keresés eredményeként kapott tudományos műveket PRISMA módszer segítségével szűkítették. A végső halmazba bekerült 57 művet ezután két lépésben vizsgálták. Először VOSViewer program segítségével a legfontosabb kulcsszavak, területek kerültek vizualizációra, majd a halmazban található tanulmányokból feldolgozott jó gyakorlatok kerülnek bemutatásra.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A szisztematikus irodalomkutatás rávilágított a téma aktualitására. A nemzetközi szakirodalomban számos jó gyakorlat kerül részletes bemutatásra, a világ több országából. Az ipari szimbiózist megvalósító vállalatok szorosan együttműködve, egymásban bízva tervezik meg, alakítják át folyamataikat, teremtenek értéket. Ehhez számos megvalósítási lehetőség közül választhatnak, megvalósítható szektoron belüli és szektorok közötti együttműködés is. A koncepció potenciálja ebből a rugalmasságából ered.
GYAKORLATI JAVASLATOK Az ipari szimbiózis megoldások létrehozásának első lépése a változtatásra irányuló szándék. Amennyiben ez megvan, a vállalatok folyamataikat részletesen elemezve meghatározhatják azokat a kulcsterületeket, ahol lehetőség nyílhat az együttműködésre. Ehhez azonban információra van szükségük. Jelen tanulmány legfontosabb célkitűzése a magyarul elérhető szakirodalom bővítése, mely által hozzájárulhat a szemlélet formáláshoz, ami a fontos, első lépés a fenntartható fejlődés irányába
What IT experts want - A study on how different rewards affect employee engagement
Full text linkTHE AIM OF THE PAPER
This study aims to explore the factors that influence employee engagement, with a particular focus on the impact of different types of incentives. The primary goal is to identify which rewards (intrinsic or extrinsic) have a more significant effect on engagement in the Hungarian IT sector.
METHODOLOGY
A mixed-methods approach was employed, beginning with a comprehensive literature review to examine existing research on factors influencing engagement. The literature revealed contradictions regarding the relative importance of intrinsic versus extrinsic rewards. Based on these insights, the research questions were formulated for the primary research. The study involved a quantitative survey of 226 IT professionals. Descriptive statistics and multiple regression analyses were used to explore the survey results.
MOST IMPORTANT RESULTS
The study found that extrinsic incentives, especially salary, were the most important factors influencing employee engagement among IT professionals in Hungary\u27s capital. This finding contrasts with some literature that emphasizes intrinsic rewards. However, certain intrinsic incentives also proved to be important, with some consciously valued by employees and others playing an unconscious yet significant role. A statistically significant relationship between rewards and engagement components was confirmed.
RECOMMENDATIONS
To enhance employee engagement, organizations should prioritize a tailored approach to incentives. While providing a competitive salary and bonuses with a diverse fringe benefit package is critical, other factors such as a secure and stable workplace, work-life balance, positive relationships with colleagues, and opportunities for home office should also be offered. These rewards should be customized based on the backgrounds and personalities of the employees to maximize engagement and satisfaction.THE AIM OF THE PAPER
This study aims to explore the factors that influence employee engagement, with a particular focus on the impact of different types of incentives. The primary goal is to identify which rewards (intrinsic or extrinsic) have a more significant effect on engagement in the Hungarian IT sector.
METHODOLOGY
A mixed-methods approach was employed, beginning with a comprehensive literature review to examine existing research on factors influencing engagement. The literature revealed contradictions regarding the relative importance of intrinsic versus extrinsic rewards. Based on these insights, the research questions were formulated for the primary research. The study involved a quantitative survey of 226 IT professionals. Descriptive statistics and multiple regression analyses were used to explore the survey results.
MOST IMPORTANT RESULTS
The study found that extrinsic incentives, especially salary, were the most important factors influencing employee engagement among IT professionals in Hungary\u27s capital. This finding contrasts with some literature that emphasizes intrinsic rewards. However, certain intrinsic incentives also proved to be important, with some consciously valued by employees and others playing an unconscious yet significant role. A statistically significant relationship between rewards and engagement components was confirmed.
RECOMMENDATIONS
To enhance employee engagement, organizations should prioritize a tailored approach to incentives. While providing a competitive salary and bonuses with a diverse fringe benefit package is critical, other factors such as a secure and stable workplace, work-life balance, positive relationships with colleagues, and opportunities for home office should also be offered. These rewards should be customized based on the backgrounds and personalities of the employees to maximize engagement and satisfaction
A Framework for Integrating AI-Powered Systems to Mitigate Bias Risk in HRM Functions
Full text linkIntegrating AI-powered systems in human resource management (HRM) functions offers advantages in enhancing decision-making, automating processes, and improving efficiency. However, these promises are associated with progressively hidden patterns and automated decision processes that may bake in existing biases. Despite the recent surge of research in this emerging topic, there remains a substantial gap between Artificial Intelligence\u27s (AI) potential and practices in HRM, particularly in addressing diversity, equity, and inclusion (DEI) concerns within AI-driven HRM systems. This paper aims to contribute to filling this gap by reviewing and analysing existing literature in this domain and addressing two fundamental questions: what types of bias sources may be generated by AI-powered tools that could affect the DEI efforts, and second, what approaches and practices can reduce bias in AI-powered systems in HRM functions. The literature synthesis resulted in a conceptual framework outlining approaches to mitigate bias in AI-powered HRM systems across four key dimensions. Finally, the paper emphasises the need to overcome discrimination challenges posed by HRM innovations and optimise AI tools to enhance DEI efforts within the HRM function.THE AIM OF THE PAPERThis paper investigates the dual role of artificial intelligence (AI) in human resource management (HRM), assessing its capacity to both perpetuate and mitigate biases, particularly within the framework of diversity, equity, and inclusion (DEI). The goal is to identify the sources of AI-induced biases in HRM and establish a strategic framework to effectively reduce these biases.
METHODOLOGYThis paper conducts a thorough literature assessment on the application of AI in HRM and its implications on DEI efforts. The review draws on a wide range of academic sources, including major databases like Web of Science and Google Scholar, to isolate the mechanisms through which AI tools introduce biases in HR functions such as recruitment, performance assessment, and compensation.
MOST IMPORTANT RESULTSThe investigation highlights that AI-induced biases in HRM are mainly attributable to three sources: human influence in the design and operation of AI tools, biases inherent in the datasets employed for training AI, and the algorithms’ intrinsic biases. These elements collectively contribute to reinforcing discriminatory practices within organizations, thereby impeding DEI initiatives.
RECOMMENDATIONSTo combat these biases, the paper proposes a robust framework encompassing four key strategies: enhancing AI and DEI literacy among HR professionals, adopting inclusive design practices for AI tools, ensuring accountability in dataset management, and promoting transparency in AI implementations. These measures aim to equip organizations with the tools to integrate AI into HRM in a manner that fosters an inclusive, fair, and equitable workplace environment
Az egyetemi márkabüszkeség tényezőinek feltárása – út az egyetemi márkabüszkeség skála megalkotása felé
Full text linkTHE AIMS OF THE PAPER
The prominent role of universities in community building is becoming more important in modern societies, as a significant majority of young generations belong to some kind of university community after graduating from high school. The post-pandemic period has brought immense transformation to these communities, so the importance of the university brand and the relationship with this brand have been reevaluated. The aim of the present research is to explore brand pride and its expression in university communities, and to compare these factors with previously uncovered factors of scales expressing brand pride in the literature. Subsequently, the article attempts to adapt a brand pride scale specifically for universities, so that this tool can later be used to measure brand pride among university students.
METHODOLOGY
The present research utilized qualitative focus group discussions to assess brand pride present in university communities and their means of expression among full-time graduate students at the University of Szeged, Faculty of Economics and Business Administration, who currently have active student status in the International Economy and Business (INEB) study program. Following an arbitrary sample selection, a total of 29 students participated in 8 mini focus group discussions in the spring of 2024. In addition to providing insight into the concepts studied and their appearance in higher education, this qualitative exploratory research also serves as the basis for later quantitative research.
MOST IMPORTANT RESULTS
The results show that university brand pride can include bragging, positive and joyful expressions about the university, buying university merchandise, and sharing information about the university on social media. These factors correspond to most elements of previous brand pride scales, but university brand pride measurement requires a modification of the existing scale.
RECOMMENDATIONS
After comparing the qualitative results with previous brand pride scales, the study proposes the initial steps of creating a university brand pride scale. Based on the qualitative research results, by adapting the scale of Nandy et al. (2024), a university brand pride scale was obtained, which can serve as a unique measurement tool for students’ university brand pride at any university.
Acknowledgments: Supported by the ÚNKP-23-4 -SZTE-176 New National Excellence Program of the Ministry for Culture and Innovation from the source of the National Research, Development and Innovation Fund.A TANULMÁNY CÉLJA
Az egyetemek közösségalkotásban való kiemelt szerepe felértékelődik a modern társadalmakban, hiszen a fiatal generációk jelentős többsége tartozik valamilyen egyetemi közösséghez a középiskola elvégzését követően. A pandémiát követő időszak jelentős átalakulást hozott ezekben a közösségekben, így az egyetemi márka fontossága és a márkával kapcsolatos viszony átértékelődött. A jelen kutatás célja, hogy feltárja az egyetemi közösségekben jelen lévő márkabüszkeséget és azok kifejező eszközeit, valamint, hogy ezen tényezőket összevesse a korábban szakirodalomban márkabüszkeség mérésére alkalmazott skálák tényezőivel. Ezt követően a cikk kísérletet tesz egy kimondottan egyetemekre adaptált márkabüszkeség skála megalkotására, hogy ez a mérőeszköz később alkalmazható legyen az egyetemisták márkabüszkeségének mérésére.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A jelen kutatás kvalitatív fókuszcsoportos megkérdezésekkel mérte fel az egyetemi közösségekben jelen lévő márkabüszkeséget és azok kifejező eszközeit a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának jelenlegi aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, International Economy and Business (INEB) nappali mesterképzésben résztvevő hallgatói körében. Az önkényes mintaválasztást követően 2024 tavaszán a 8 fókuszcsoportos megkérdezésben összesen 29 hallgató vett részt. A kvalitatív feltáró kutatás a mellett, hogy betekintést enged a vizsgált fogalmakba és megjelenésükbe a felsőoktatásban, akár későbbi kvantitatív kutatások alapjául is szolgálhat.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi márkabüszkeséget többek között a dicsekvés, az egyetemről történő pozitív és örömteli megnyilvánulások, a logózott ajándéktárgyak vásárlása, valamint a közösségi médiában történő egyetemmel kapcsolatos információk megosztása jelenthetik. Ezek a tényezők megfeleltethetők korábbi márkabüszkeség skálák legtöbb elemének, ugyanakkor az egyetemi márkabüszkeség mérésére a meglévő skála átalakítása szükséges.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kvalitatív eredmények korábbi márkabüszkeség skálával való összevetését követően a tanulmány javaslatot tesz az egyetemi márkabüszkeség skála megalkotásának első lépéseire is. A kvalitatív kutatás eredményei alapján Nandy et al. (2024) skáláját adaptálva megkaptunk egy egyetemi márkabüszkeséget mérő skálát, mely egyedülálló mérőeszközként szolgálhat bármely egyetem hallgatói márkabüszkeségének mérésére.
Köszönetnyilvánítás: A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-4 -SZTE-176 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült
A vezetés szerepe válsághelyzetben a szabványos irányítási rendszerekben
No full textTHE AIM OF THE PAPER The operation of the ISO standard management system in accordance with the standard requirements can boast of continuous development, including in terms of commitment to quality. Standard management systems, including the ISO 9001 standard containing the requirements for quality management systems, are an important part of the everyday life of competitive organizations. The Covid-19 crisis had a significant impact on the operation of quality management systems. Examining the systems from the perspective of the significance of quality management principles and standard requirements, the results contribute to a more effective response of organizations to such and similar crisis situations in the future. A comprehensive examination of all quality management standard requirements will not be analyzed due to the scope limitations of this study. Among the quality management standard requirements, the requirements of the standard chapter on leadership engagement are analyzed from the perspective of which standard requirements have changed in importance during the Covid-19 crisis, which ones organizations had to deal with in particular under the changed circumstances. I also examine whether the quality management principles that form the basis of quality management systems, which quality management principles have become more important for organizations during the Covid-19 crisis?
METHODOLOGYThe study presents the results of a Hungarian sample questionnaire survey, in which it examines the corporate reactions to the Covid 19 pandemic in nearly a thousand responding organizations, from the perspective of how the role of leadership has changed during the Covid-19 crisis, taking into account the change in the significance of the relevant quality management principles and the standard requirements for leadership engagement.
MOST IMPORTANT RESULTS The results of the research show that, among the requirements of the Leadership Engagement standard chapter, the customer focus, leadership engagement, compliance with the organizational roles, responsibilities and powers requirement, and consultation and employee participation standard requirements were considered by organizations to be the most significant in the Covid-19 crisis.
RECOMMENDATIONS The results of the research can be applied by the organizations using the standard in everyday practice, responding to similar crisis situations in the future with appropriate standard measures, and by the certification organizations during the certification process, focusing on compliance with standard requirements in a crisis situation and their verification.A TANULMÁNY CÉLJAAz ISO szabványos irányítási rendszer szabványkövetelményeknek megfelelő működés töretlen fejlődést tudhat magáénak, többek között a minőség iránti elkötelezettség tekintetében. A szabványos irányítási rendszerek, ezek közül is a minőségirányítási rendszerek követelményeit tartalmazó ISO 9001 szabvány a versenyképes szervezetek mindennapi életének fontos részét képezi. A minőségirányítási rendszerek működésére a Covid-19-válság jelentős hatással volt. A minőségirányítási alapelvek és szabványkövetelmények jelentőségének szempontjából vizsgálva a rendszereket, az eredmények hozzájárulnak a jövőben a szervezetek ilyen és ehhez hasonló válsághelyzetekre való eredményesebb reagálásához. Valamennyi minőségirányítási szabványkövetelmény teljeskörű vizsgálata jelen tanulmány terjedelmi korlátai miatt nem kerül elemzésre. A minőségirányítási szabványkövetelmények közül a vezetői szerepvállalásra vonatkozó szabványfejezet követelményei kerülnek abból a szempontból elemzésre, hogy Covid-19 válsághelyzetben mely szabványkövetelmények jelentősége változott, melyek azok melyekkel kiemelten kellett a szervezeteknek foglalkozniuk a megváltozott körülmények között. Vizsgálom továbbá, hogy a minőségirányítási rendszerek alapjait képező minőségirányítás alapelvek közül Covid-19 válsághelyzetben mely minőségirányítási alapelvek jelentősége nőtt a szervezetek számára.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A tanulmány egy magyarországi mintavételes kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be, melyben közel ezer válaszadó szervezetnél a Covid 19 világjárványra adott vállalati reakciókat vizsgálja, abból a szem pontból, hogy a vezetés szerepe hogyan változott Covid-19 válsághelyzetben a vonatkozó minőségirányítási alapelvek és a Vezetői szerepvállalásra vonatkozó szabványkövetelmények jelentőség változását figyelembe véve.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vezetői szerepvállalás szabvány fejezethez tartozó követelmények közül a vevőközpontúságot, a vezetői szerepvállalást, a szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök követelménynek való megfelelést, valamint a konzultáció és munkavállalók részvétele szabványkövetelményeket tekintették a szervezetek a leginkább jelentősnek a Covid-19 válsághelyzetben.
GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményeit egyrészt a szabványt használó szervezetek tudják alkalmazni a mindennapi gyakorlatban, reagálva megfelelő szabványos intézkedésekkel a jövőbeni hasonló válsághelyzetre, másrészt a tanúsító szervezetek a tanúsítási folyamat során használhatják, fókuszálva válsághelyzetben szabványkövetelményeknek való megfelelésre és ezek ellenőrzésére
A Z generációhoz tartozó diplomások munkával és munkahellyel kapcsolatos elvárásainak klaszterelemzése
Full text linkThis paper analyses the job and workplace expectations of young graduates of Generation Z. Based on a questionnaire survey of Hungarian graduate students and young graduates with only a short period of service but already present in the labour market, five types of expectations of young graduates were identified and characterised, which is one of the main contributions of the study. The direct result of the research is that slightly less than 20% of our sample of university students (contrary to general expectations) show typical Generation Z attitudes. This raises a number of additional questions, both for a future-oriented education system and for HR strategies for young people. A more general finding of the research is that, based on the sample, it appears that job attractiveness, i.e., the importance of each dimension, is not uniform but significantly different across individual characteristics and detected career path types. It follows that the level of job satisfaction cannot be captured by a single scale of measurement but may need to be diversified according to different career paths. The identification of the groups was based on principal component and cluster analysis, and ANOVA was applied for comparison.A dolgozat a Z generációhoz tartozó fiatal diplomás pályakezdők munkával és munkahellyel kapcsolatos elvárásait elemzi. Magyar végzős egyetemisták, valamint csekély szolgálati idővel rendelkező, de már a munkapiacon jelen lévő pályakezdők körében végeztünk kérdőíves felmérést a témával kapcsolatban. Ennek alapján a pályakezdők elvárásainak öt típusát sikerült azonosítani és jellemezni, ez a tanulmány egyik fontos hozzáadott értéke. A kutatás közvetlen eredménye, hogy a vizsgált egyetemista mintánknak (az általános várakozásokkal szemben) valamivel kevesebb mint 20%-a mutat tipikus Z generációs attitűdöket. Ez számos további kérdést vet fel mind a jövőorientált oktatási rendszer, mind pedig a fiatalokkal kapcsolatos HR stratégiák oldaláról. A kutatás általánosabb eredménye, hogy a minta alapján úgy tűnik, hogy a munkahelyi vonzóképesség, azaz az egyes dimenziók fontossága nem egységes, hanem szignifikánsan eltér az egyéni jellemzők és a detektált karrierpálya-típusok alapján. Ebből az következik, hogy a munkahelyi elégedettség szintje sem ragadható meg egy egységes mérési skála szerint, hanem szükségessé válhat a munkahelyi elégedettségnek az eltérő karrierpályák szerinti diverzifikálása. A csoportok azonosítása főkomponens elemzés és klaszterelemzés alapján történt, az összehasonlításhoz az ANOVA eljárást alkalmaztuk
A hazai földgázfogyasztás alakulása 2006 és 2024 között
No full textThe evolution of domestic natural gas consumption over the period of approximately 20 years between 2006 and 2024 was quite variable in point of boom and recession periods, structural changes and crises (e.g. the economic and financial crisis of 2008/09, the COVID19 or the gas-price increase of 2022). However, due to the dominant use for heating, the effect of temperature makes the picture even more complicated. In addition to the classic decomposition of the seasonal adjustment, I also present the extreme temperature-corrected natural gas consumption and the decomposition of the changes into temperature-dependent and not temperature-dependent parts. The calculations were implemented in the open source programming language R.A hazai földgázfogyasztás 2006 és 2024 közötti, mintegy 20 év alatti alakulása rendkívül változatos volt konjunkturális és recessziós időszakok, strukturális változások, illetve válságok (pl. a 2008/09-es gazdasági és pénzügyi válság, a COVID19 vagy a 2022-es gázáremelkedés) tekintetében. A dominánsnak mondható fűtési célú felhasználás miatt a hőmérséklet hatása azonban jelentősen bonyolítja a képet. A tanulmányban a szezonális kiigazítás klasszikus dekompozíciója mellett az idősor extrém hőmérsékleti hatástól való szűrését, valamint a változások hőmérsékletfüggő és nem hőmérsékletfüggő részekre történő dekompozícióját is bemutatom. A számítások implementálása a nyílt forráskódú R programnyelvben történt