PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
N-személyes oligopol játék környezetszennyező játékosokkal II.
No full textA special oligopoly game is examined which consists of polluting firms. In addition to the produced amounts the individual abatement rates are also decision variables of the firms. In addition to earlier studies the cost of the abatement technology is also included in the payoff functions. Under realistic conditions the existence of a unique equilibrium is proved and a single variable monotonic equation is derived for its computation. Assuming gradient adjustments it is also shown that the equilibrium is asymptotically stable.Környezetszennyező játékosokból álló oligopol játékot vizsgálunk, amikor a szennyezés egy részét a játékosok saját maguk ártalmatlanítják. A termékmennyiségeken kívül a közömbösítési ráta is a játékosok stratégiai változója, amelyhez szükséges technológia biztosításának a költsége is szerepel a játékosok profitfüggvényében. Alkalmas feltételek mellett az egyértelmű egyensúlypont létezését bizonyítjuk be, valamint meghatározására egy monoton egyváltozós egyenletet oldunk meg. Gradiens dinamikát feltételezve az egyensúlypont aszimptotikusan stabilis. A dolgozat a Szidarovszky et al. (2024) tanulmány folytatása
Szabad-e a művelődés?
No full textMy study is dealing with the government as classical actor of culture. In Hungary the state has always played an important role in the domestic history of public culture. It would be too difficult to list all the stakeholders so I mention only, the "most important" ones: the local communities, civil society, media, lifestyle, ethnic minorities, religious communities, as well as market participants. Nowadays: virtual communities. One of the most important dilemmas during the regime change was whether public education should be institution-centered or citizen-centered. The economic and social conditions for citizen-based cultural organization are not yet in place. A legacy of recent history and a characteristic of our contemporary society is that cultural actors and audiences continue to be subject to state redistribution, which favors government centralization and the repression of professional autonomy. In the past 15 years, instead of enforcing policies, the cultural sector has also been characterized by indoctrination and the intention to build courses. The government has therefore undergone significant change in attitude from the period of the regime change to the present day. However, the provision of cultural tasks takes place in a multi-actor and multi-dimensional space, so state will-building is less effective than, for example, in the public education system.Tanulmányomban, a kulturális politika hazai alakulásának klasszikus szereplőjével, az állammal foglalkozom. Igaz, az állam – központi és helyi kormányzat – csak egyik, de nem lényegtelen szereplője a kulturális politikának. Felsorolni is nehéz lenne az érdekelteket, így itt csak a „legfontosabbakat” említem meg: a lokális közösségek, a civil társadalom, a média, az életmód, az etnikai kisebbségek, az egyházi közösségek, valamint a piaci szereplők. Napjainkban a virtuális közösségek is. A rendszerváltás idején az egyik legfontosabb dilemma az volt, vajon a közművelődés intézményközpontú vagy civilközpontú legyen? A civilalapú kultúraszervezés gazdasági és társadalmi feltételei ma sem adottak. A közel múlt történelmének öröksége és jelenkori társadalmunk sajátossága, hogy a kulturális szereplők és a közönség továbbra is állami újraelosztásban érdekelt. Az elmúlt 15 évben a szakpolitikák érvényesítése helyett a kulturális ágazatban is jellemző az indoktrináció és a kurzusépítés szándéka. A kormányzat tehát jelentős szemléletváltáson esett át a rendszerváltozás időszakától napjainkig. Viszont a kulturális feladatellátás egy sokszereplős és sokdimenziós térben bonyolódik, így az állami akaratképzés kevéssé eredményes, mint például a köznevelési rendszerben
A nemzetiszocialista népcsoportjog mint kihívás a magyar kisebbségpolitika számára
Full text linkAfter the First World War, the international system of minority protection offered a welcome opportunity for Hungarian governments to demand the rights of numerically significant Hungarian minority groups from neighbouring states beyond the new borders, while at the same time applying a different standard to the domestic nationalities, which were less significant in number but still considered to be assimilated, including the Germans in the first place. Hungarian ethnopolitics was therefore faced with an extraordinary challenge from the collective approach to the so-called Volksgruppenrecht that was becoming increasingly established in Germany, which denied equality between minority and majority members and thus the ability to integrate, since this was considered impossible in view of the marked ethnic differences. The Volksgruppenrecht aroused keen interest and reaction from Hungarian minority rights theorists, who saw it as a threat to Hungarian ethnopolitics and sought to emphasise its inapplicability and invalidity in Hungary. This discourse was significantly linked to the Institute for Minority Research at the University of Pécs and to its director, Ferenc Faluhelyi, who had extensive German connections. This network of contacts not only provided an opportunity to make the Hungarian perspective known in Germany, but also to follow and react to all the developments of the discourse in Germany. This polemic reached its climax with the so-called Vienna Agreement on Ethnic Groups in 1940
The Cult of Shahīds in Islamic Legal Theory as Opposed to Jewish and Christian Martyrdom
Full text linkIslamic legal history presents us an astounding notion for shahīds (those who die for the cause for Islam), something that is in clear distinction between the Jewish or Christian concept of a martyr. Whereas Judeo-Christian tradition highlights individuals who bore witness to their faith and moral convictions even unto death, Islamic jurisprudence (fiqh) conceptualizes martyrdom primarily within the framework of the laws of warfare, military jihād to be precise. As a more politicized and more militarized concept, shahāda (“bearing witness”) in Islam became not only the focus of the international community, but also that of Muslim internal legal and theological debates. The reason for this is that by the second half of the 20th century, the notion of military self-sacrifice became interwoven with suicide attacks. Since suicide is a sin in Islam, adjustments in fiqh had to be made in the modern context to justify such actions (that are usually labelled as terrorism outside the Muslim world). This required Sunnī Islam to incorporate certain elements of Shīʿī traditions, as the ethos of martyrdom (even with the involvement of suicide) was developed and glorified in several sects of the Shīʿa. The bridge between the two main branches of Islam became the Israeli-Palestinian conflict, which served fundamentalists and jihādists their legal and theological reasoning for those new forms of attacks that not only shook the Western world, but caused severe division among Muslims as well
The role of ESG-related derivatives in the green transition of capital markets
Full text linkThis study aims to examine the potential contribution of ESG-related derivatives to the green transition of capital markets. We conducted a systematic literature review using the Scopus database, complemented by keyword and co-occurrence analysis with VOSviewer, to map the theoretical structures of sustainable and green finance and to identify key areas where ESG-related derivatives can play a pivotal role. Our findings suggest that these instruments can support the green transition by promoting green and financial innovation, mitigating risks associated with natural resources and renewable energy transition, and facilitating green investments and emissions trading. As policymakers revisit the role of derivatives in sustainability reporting for financial market participants, the importance of ESG-related derivative markets is expected to grow significantly in the near future
Fényképalbummal a közönség kegyeiért: Schrecker Ignác és a Magyar Akadémiai Album megszületése
Full text linkThe present paper, through the work of Ignác Schrecker, a photographer from Pest, aims to present the history of the Hungarian Academic Album, and thus to draw attention to the conditions of professional photography in the 1860s. Two sizes of the album, containing portraits of Hungarian academics, have been published and copies are held in several Hungarian public collections. The main question of this paper is what tools Ignác Schrecker used to reach the audience and to what extent this practice influenced the production of the Academy\u27s photo album. The paper uses the genre classification of photo albums to classify the Academic Album, which consists exclusively of portrait photographs in carte de visite format, into official and special photo albums. In order to understand why Ignác Schrecker undertook to create such an album, it is first necessary to outline his earlier work and secondly to point out that the leadership of the Hungarian Academy of Sciences was also deeply interested in the production of such an album. The second half of the paper, in addition to analysing the portraits, also deals with questions such as how portraits were perceived during the period, and how artists and photographers viewed photography. According to the results of the research, Ignác Schrecker\u27s conscious business management brought the photographer considerable fame, but the well-functioning business management did not guarantee the public the aesthetic stability of the photographs he produced.Jelen tanulmány egy pesti fényképész, Schrecker Ignác munkásságának ismertetésén keresztül arra vállalkozik, hogy bemutassa a Magyar Akadémiai Album keletkezéstörténetét, ezzel pedig felhívja a figyelmet a hivatásos fényképészet 1860-as évekbeli viszonyaira. A magyar tudósok portréit tartalmazó díszalbumból kétféle méret is forgalmazásba került, ezekből több hazai közgyűjtemény őriz példányokat. A tanulmány fő kérdése, hogy Schrecker Ignác milyen eszközökhöz folyamadott a közönség megszólításának érdekében, és hogy ez a gyakorlata mennyiben nyomta rá a bélyegét az elkészült Akadémiai fényképalbum kivitelezésére. Az írás a fényképalbumok műfaji besorolásának segítségével a hivatalos és a speciális albumok közé sorolja be az Akadémiai fényképalbumot, amely kizárólag vizitkártya formátumú portréfelvételekből áll. Ahhoz, hogy megértsük, miért vállalkozott Schrecker Ignác egy ilyen album megalkotására, először is szükséges felvázolni korábbi munkásságát, másrészről fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egy ilyen fényképalbum elkészültében a tudós társaság vezetősége is messzemenőkig érdekelt volt. A tanulmány második fele a Schrecker által készített portréképek elemzése mellett olyan kérdéseket is tárgyal, hogy miképp viszonyultak a korszakban a portréképekhez, hogyan tekintettek a művészek és a fényképészek a fotográfiára. A kutatás eredményei szerint Schrecker Ignác tudatos üzleti megfontolásai jelentős hírnevet hoztak a fényképésznek, ám a jól működő üzletvitel még egyáltalán nem garantálta a közönség számára az elkészült fényképek esztétikai kiegyensúlyozottságát
„Mert biz én jó osztrák soh’sem voltam”: Marczali Henrik és a Habsburg Birodalom
Full text linkThe study examines how the Habsburg Empire can be situated in Henrik Marczali’s view of history. I begin by examining the implications of Marczali’s concept of nation and his views on the dynamics of world history for the empire in his work on the question of nationhood. I will then analyse his review of the Austrian author, who advocated a total imperial approach, and finally I will examine his position on the question of the Compromise and the historical representation of Austro-Hungarian relations in his summary historical works. The final conclusion of the paper is that in Marczali’s world-historical view of the Empire, it represented a kind of anomaly, and although the historian’s explicit statements were in favour of maintaining the system of conciliation, the lessons of his historical portrayal of the Austro-Hungarian relationship implied the harmfulness of this relationship.A tanulmány azt vizsgálja, hogy Marczali Henrik történelemképében miként helyezhető el a Habsburg Birodalom. Elsőként a nemzet kérdéséről írt rendhagyó munkájában vizsgálom, hogy Marczali nemzetfogalma és a világtörténelem dinamikájáról vallott nézetei milyen implikációkkal bírnak a birodalomra nézve. Ezt követően egy, az összbirodalmi szemléletet képviselő osztrák szerzővel szemben írt recenzióját mutatom be, végül a kiegyezés kérdésében kifejtett álláspontját és az osztrák–magyar viszony történeti ábrázolását vizsgálom összefoglaló történeti munkáiban. A tanulmány végső megállapítása szerint Marczali világtörténelmi nézetrendszerében a Birodalom egyfajta anomáliát képviselt, és bár a történész explicit kijelentései a kiegyezési rendszer fenntartása mellett szóltak, az osztrák–magyar viszony történeti ábrázolásának tanulsága e kapcsolat káros voltát implikálta
Szórakozik az elit: az autós túraversenyek kezdetei Magyarországon (1909–1912)
Full text linkTouring car races of the early 20th century were a mode of spending free time that only a few could enjoy. This was not a problem for the membership of the Hungarian Automobile Club which was led by aristocrats. The Club announced its first domestic touring car race in 1912 with the aim of comparing the reliability of cars and popularizing driving by small cars with a maximum of twenty horsepower. However, during the races the “motorization elite” which basically appropriated or took back the landscape by the act of travelling around the country, was clearly separated from people greeting them along the roads. From the car owners’ point of view, people were more of an obstacle, or perhaps a spectacle than a potential car enthusiast. Even if spectators had discover an attractive form of entertainment in motor racing, it was because during the races they could admire the elites and their lifestyle up close, like looking at a travelling exhibition. Therefore the carloving elite, built of the historical-political, economic, and engineering elite, also had become an attraction itself.
Cover photo: Fortepan / Tarján EmmiA 20. század elején a túraautó-versenyek a szabadidő eltöltésének olyan formáját jelentették, amelyet csak kevesen élvezhettek. Ez azonban nem okozott problémát a Magyar Autóklub arisztokrata vezetésű tagsága számára. A klub 1912-ben hirdette meg első hazai túraautó-versenyét azzal a céllal, hogy összehasonlítsa az autók megbízhatóságát, valamint népszerűsítse a legfeljebb húsz lóerős kisautók használatát.
A versenyek során azonban a „motorizációs elit” – amely az országjáró utazások révén gyakorlatilag kisajátította, illetve visszafoglalta a tájat – egyértelműen elkülönült az utakon őket üdvözlő emberektől. Az autótulajdonosok szemében ezek az emberek inkább akadályt vagy látványosságot jelentettek, semmint potenciális autórajongókat.
Ha a nézők mégis vonzó szórakozási formát fedeztek fel az autóversenyzésben, az leginkább annak volt köszönhető, hogy testközelből csodálhatták meg az elitet és annak életmódját – mintha egy vándorkiállítás részesei lettek volna. Így az autókedvelő elit, amely a történelmi-politikai, gazdasági és mérnöki felső rétegekből állt, maga is látványossággá vált.
Borítókép: Fortepan / Tarján Emm
Egyetemi dermato-venerológiai mulázsgyűjtemények Magyarországon
Full text linkIn addition to textbooks, university lecturers made use of various demonstrationcollections when training to teach skin and venereal diseases at university level. Alongsidetwo-dimensional illustrations and section collections, three-dimensional wax moulageswere employed for demonstration purposes. Unlike general anatomical moulages,dermato-venereological moulages were made from real patients, capturing the currentstate of the disease and its visible symptoms. The creation of these moulages requiredanatomical knowledge, good technical skills and some artistic ability. In Hungary,dermato-venereological moulage collections were established at university clinics inKolozsvár, Szeged, Budapest, Pécs and Debrecen. However, of these collections, onlythose in Pécs and Debrecen still have preserved wax models, and even then, they are nolonger used for teaching purposes.Although moulage collections no longer play a role in modern medical education,they continue to have outstanding historical and scientific value. Moulages are tangibleevidence of the course and clinical picture of diseases that are now rare or have almostcompletely disappeared. They can thus be interpreted as imprints of medical and scientifichistory, as they have preserved the medical knowledge and classification system of a givenera, and therefore open up a different kind of interpretation for research.A bőr- és nemibetegségek egyetemi oktatása során a tankönyvek mellett a képzés során különböző demonstrációs gyűjteményeket is igénybe vettek az egyetemi oktatók. A kétdimenziós ábrázolások, metszetgyűjtemények mellett a háromdimenziós viaszmulázsok segítették a szemléltetést. A dermato-venerológiai mulázsok az általános anatómiai mulázsokkal ellentétben valódi betegekről készültek, a betegség aktuális állapotát és látható tüneteit örökítették meg. A mulázsok készítéséhez anatómiai ismeretekre, megfelelő technikai tudásra és némi művészi hajlamra is szükség volt. Magyarországon Kolozsváron, Szegeden, Budapesten, Pécsen és Debrecenben az egyetemi klinikákon hoztak létre dermato-venerológiai mulázsgyűjteményeket. Az egyetemi gyűjtemények közül csak Pécse és Debrecen maradtak meg a viaszmodellek, de már itt sem használják ezeket az oktatás során