Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Az online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője, tekintettel a korszerű technológiákra: Recenzió Richard Susskind új könyvéről
No full text.
A bizonyítékok új generációja a kriminalisztika történelmi mérföldköveinek fényében
No full textThe five milestones in the historical path of modern criminalistics, as detailed by the authors, are fundamentally tied to the old continent, Europe. However, the quintet of evidence – clue, blood, neutron activation, DNA and electronic data – already reveals that, in recent decades, there has been a shift in focus both territorially and substantively to law enforcement and courtrooms. It is not an exaggeration to say that we are witnessing a paradigm shift; traditional, “craftsmanship”-based evidence has been replaced by what are known as second-generation evidence. Thorough understanding, exploration and evaluation of these are essential for modern, effective 21st century criminal professionals working in criminal investigation, detection and ultimately in criminal proceedings.A modern kori kriminalisztika történeti útjának – szerzők által részletesen elemzett – öt mérföldköve alapvetően az öreg kontinenshez, Európához kötődik. A nyom-vér-neutronaktiváció-DNS-elektronikus adatok kvintettjéből azonban már kiviláglik, hogy az utóbbi évtizedekben területi és tartalmi hangsúly-áthelyeződés van a bűnüldözésben és a bírósági tárgyalótermekben. Nem túlzó állítás, hogy paradigmaváltás tanúi vagyunk; a hagyományos-tradícionális-„kézműiparos” bizonyítékok helyébe ún. második generációs bizonyítékok léptek. Ezek alapos megismerése, felkutatása és értékelése a bűnügyi felderítésben, nyomozásban, végső soron a büntető eljárásbeli bizonyításban elengedhetetlenül szükséges a modernül gondolkodó, hatékonyan dolgozó, XXI. századi bűnügyi szakemberek számára
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ítélkezési gyakorlata Magyarországon
Get PDFLife imprisonment without the possibility of parole is the most severe sanction in Hungarian criminal law, introduced after the abolition of the death penalty. This study is the first comprehensive empirical research that systematically analyses all available TÉSZ judgments. Its aim is not only to map sentencing practices statistically but also to explore the personal, social, and psychological characteristics that define the profile of those sentenced to TÉSZ. The analysis covers 89 first-instance decisions, along with available appellate and Supreme Court rulings, and includes data on mortality, appeals, and clemency petitions. The study also examines the geographical and temporal distribution of the judgments, the types of crimes committed, and the recurring patterns in the offenders’ backgrounds, motivations, and judicial assessments.A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a magyar büntetőjog legsúlyosabb szankciója, amely a halálbüntetés eltörlését követően került be a jogrendszerbe. A jelen tanulmány az első olyan átfogó empirikus kutatás, amely az összes hozzáférhető TÉSZ-es ítélet szisztematikus elemzésére vállalkozik. A vizsgálat célja nemcsak a bírósági gyakorlat statisztikai feltérképezése, hanem annak feltárása is, hogy milyen személyes, szociális és pszichés jellemzők mentén körvonalazódik a TÉSZ-re ítéltek profilja. A kutatás 89 ügy elsőfokú ítéleteit, valamint a rendelkezésre álló másodfokú és kúriai döntéseket dolgozza fel, kiegészítve a halálozási, fellebbezési és kegyelmi adatokkal. A tanulmány kitér az ítéletek földrajzi és időbeli eloszlására, a bűncselekmények típusára, valamint azokra a mintázatokra, amelyek az elítéltek életútjában, motivációiban és bírósági megítélésében ismétlődnek
Tradíció és modernizáció szorításában: A jog forradalma Erdélyben (1791–1867)
Get PDFDie Studie geht der Frage nach, ob aus rechtlicher Sicht von einer eigenständigen Reformperiode in Siebenbürgen gesprochen werden kann, d. h. von einer Periode, in der Gesetze zur Modernisierung der Provinz vorbereitet wurden, und wenn ja, welche waren die wichtigsten Merkmale dieser Zeit. Wie lange hat es gedauert, welche Art von Gesetzgebung wurde geschaffen, inwieweit wurden andere Lösungen als Vorbilder betrachtet und wer die Urheber dieser Vorschläge waren? Gab es aus rechtlicher Sicht Parallelen zwischen der siebenbürgischen und der ungarischen Reformperiode und was die Botschaft der siebenbürgischen Reformperiode für nachfolgende Generationen ist?The study addresses whether from a legal point of view, we can speak of a separate Transylvanian reform era, i.e. a period when legislation was drafted in connection with the modernisation of the region, and if so, what the most important features of this period were. How long did it last, what kind of legislation was produced, to what extent did they consider other legislations as models, and, in general, who the initiators of these proposals were. It queries whether there were any parallels between the Transylvanian and Hungarian reform periods in legal terms, and what the message of the Transylvanian reform period for later generations was.A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy jogi szempontból beszélhetünk-e önálló erdélyi reformkorról, vagyis egy olyan időszakról, amikor a tartomány modernizációjával kapcsolatos jogszabályokat elkészítették, és ha igen, melyek voltak ennek az időszaknak a legfontosabb jellemzői. Mettől meddig tartott, milyen jellegű jogszabályok születtek, ezek mennyiben tekintettek más megoldásokra modellként, és egyáltalán, kik voltak e javaslatok kezdeményezői. Voltak-e párhuzamosságok az erdélyi és magyarországi reformkor között jogi szempontból, és miben ragadható meg az erdélyi reformkor utókor számára megfogalmazott üzenete
A tájékozott beleegyezés magyar szabályozása a 20. században az orvos–beteg kapcsolat egyetemes fejlődési történetének tükrében
No full textDie traditionelle Arzt-Patient-Beziehung und das damit verbundene Überdenken der Rolle des Patienten führten zur Entwicklung der Doktrin der Einwilligung nach Aufklärung und schließlich zu ihrer Etablierung in vielen Gerichtsbarkeiten. Das Bedürfnis, den Patienten zum Subjekt – und nicht zum Objekt – der Entscheidungen über seine eigene Behandlung zu machen, tauchte im Denken der westlichen Welt erst nach dem Zweiten Weltkrieg auf. Dementsprechend hat jedes Land, auch Ungarn, seine eigene Art und Geschichte, die seitdem in diesem Zusammenhang aufgekommenen ethischen, rechtlichen und regulatorischen Fragen anzugehen. Ein entscheidendes Element ist, dass der in der hippokratischen Tradition verwurzelte paternalistische Ansatz zunehmend durch einen anderen ersetzt wird, der die Arzt-Patient-Beziehung als einen Prozess betrachtet, der einen Entscheidungsmechanismus voraussetzt, der auf gegenseitigem Respekt und Zusammenarbeit zwischen den Parteien basiert. Neben der Bewertung des internationalen Kontexts wird die Entwicklung der Gesetzgebung zur Einwilligung nach Aufklärung im Gesundheitswesen anhand der drei maßgeblichen sektoralen Gesetze in der ungarischen Geschichte deutlich.The traditional doctor-patient relationship and the rethinking of the patient’s role in this context led to the evolvement of the doctrine of informed consent and, eventually, its establishment in many jurisdictions. The need for the patient to become the subject – instead of the object – of the decisions about their own treatment only appeared in the thinking of the Western world after the Second World War. Accordingly, every country, including Hungary, has its own way and history of addressing the ethical, legal, and regulatory questions that have arisen in this regard since then. One determining element is that the paternalistic approach, rooted in the Hippocratic tradition, is increasingly replaced by another that views the doctor-patient relationship as a process that assumes a new decision-making mechanism based on mutual respect and cooperation between the parties. Along with the assessment of the international context, the development of the legislation regarding informed consent in healthcare is clearly shown by the three defining sectoral laws in Hungarian history.A hagyományos orvos–beteg kapcsolat és a beteg szerepének újragondolása ebben a kontextusban a tájékozott beleegyezés doktrínájának kialakulásához és végül számos joghatóságban történő bevezetéséhez vezetett. Annak igénye, hogy a beteg a saját kezeléséről szóló döntések alanya – és ne tárgya – legyen, csak a második világháború után jelent meg a nyugati világ gondolkodásában. Ennek megfelelően minden országnak, így Magyarországnak is megvan a maga megoldási módja és története az azóta felmerült etikai, jogi és szabályozási kérdések kezelésére. Az egyik meghatározó elem, hogy a hippokratészi hagyományban gyökerező paternalista szemléletet egyre inkább felváltja egy másik. Ez az orvos–beteg kapcsolatot olyan folyamatnak tekinti, amely a felek kölcsönös tiszteletén és együttműködésén alapuló új döntéshozatali mechanizmust feltételez. A nemzetközi kontextus értékelése mellett az egészségügyben a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatos jogalkotás alakulását jól mutatja a magyar történelem három meghatározó ágazati törvénye
Az 1723-ban felállított Helytartótanács hivatali székhelyei
Get PDFIn der Studie wird die Geschichte des 1723 gegründeten Statthaltereirats, der 1724 seine Tätigkeit aufnahm, unter dem Gesichtspunkt einer der Bedingungen für seine Tätigkeit, nämlich der Frage der Unterbringung, beleuchtet. Der Statthaltereirat begann seine Arbeit in einem Gebäude in Bratislava, in der Burg und später auf dem Hauptplatz, mit der im Gesetz von 1723 zum Ausdruck gebrachten Absicht, ihn so bald wie möglich in das Zentrum des Landes zu verlegen. Dies wurde von Joseph II. vor allem aus einem Zentralisierungsmotiv durchgeführt. Ab 1784 erhielt der Statthaltereirat – zusammen mit mehreren anderen Dikasterien und der Kurie – einen neuen Sitz in Buda, was aber auch eine vorübergehende Unterbringung in den ehemaligen Schulgebäuden der Jesuiten bedeutete. Nach dem Tod Josephs II. im Jahr 1794 wurde der Sitz in den ehemaligen Kirchengebäudekomplex in der Úri-Straße in Buda verlegt, der 1824 ausgebaut wurde. Es war der Sitz der Verwaltung bis 1867, als der Statthalterrat abgeschafft wurde.This study reviews the history of the Council of Governors, which was established in 1723 and began its work in 1724, from the point of view of one of the conditions of its operation, namely the question of its location. The Council of Governors began its work in Bratislava, in a building in the Castle and later in the Main Square, with the intention, as expressed in the law of 1723, to move it to the centre of the country as soon as possible. This was achieved mainly out of a centralisation motive by Joseph II. From 1784, together with several other dicasteries and the Curia, the Council of Governors was given a new seat in Buda, but this was also a temporary accommodation in the former Jesuit educational buildings. After the death of Joseph II, in 1794, the office was moved to the former church building complex on Úri Street in Buda, which was enlarged in 1824. It was the seat of the government until 1867, when the Council of Governors was abolished.A tanulmány az 1723-ban felállított, majd működését 1724-ben megkezdő Helytartótanács történetét abból az aspektusból tekinti át, amely a működés egyik feltételét, az elhelyezés kérdését érinti. A Helytartótanács Pozsonyban a Várban, majd a Főtéren található épületben kezdte meg a munkáját azzal az 1723. évi törvényben is megfogalmazott szándékkal, hogy amint lehetséges, az ország központjába helyezik át. Ezt II. József valósította meg leginkább centralizációs indíttatásból. 1784-től – több más dikasztériummal és a Kúriával együtt – Budán kapott új székhelyet a Helytartótanács, de ez is átmeneti elhelyezést jelentett a volt jezsuita oktatási épületekben. II. József halála után, 1794-ben átköltöztették a hivatalt a budavári Úri utcai, egykori egyházi rendeltetésű épületkomplexumba, amit 1824-ben bővítettek. 1867-ig, a Helytartótanács megszüntetéséig, itt működött a kormányzati szerv
A szegényügyi igazgatástól a fenntartható szociális igazgatásig: A magyar közigazgatás-tudósok nézetei a Polizeiwissenschaft időszakától a Magyary-iskola koráig
No full textDer historische Hintergrund der sogenannte Sozialverwaltung (oder sozial-kulturellen Verwaltung) ist die sogenannte Armenverwaltung. Diese Tatsache kennzeichnet sowohl die westliche öffentliche Verwaltung als auch die ungarische öffentliche Verwaltung. Dem aktuellen Forschungsstand zufolge wird die Armenverwaltung in Ungarn seit 1880 wissenschaftlich besonders behandelt. Beispiele der Polizeiwissenschaft aus dem 18. Jahrhundert sind jedoch ebenfalls bedeutsam. Der Begriff „Armenverwaltung” existierte nach etwa 1945 nicht mehr. Die Studie präsentiert vor allem den Teil der Arbeiten von József (Josef) Reviczky (1750–1815), Ignác (Ignaz) Zsoldos (1803–1885), Emil Récsi (1822–1864), Győző (Victor) Concha (1846–1933), und Zoltán Magyary (1888–1945) der sich mit der Sozialverwaltung beschäftigt. Ziel der Studie ist es, die Meilensteine auf dem Weg von der Armenverwaltung zur nachhaltigen Sozialverwaltung hervorzuheben. Der Beitrag berücksichtigt auch relevante ausländische Beispiele. Es muss darauf hingewiesen werden, dass in Zukunft auch in der Sozialverwaltung die Rolle der Nachhaltigkeit und ausländischer Einflüsse zunehmen wird.The historical background of so-called “human administration” (or “social-cultural administration”) is the so-called “poor law administration”. This fact characterises Western public administration as well as Hungarian public administration. According to the current state of research, poor law administration has been specifically addressed scientifically in Hungary since 1880. However, examples of Polizeiwissenschaft from the 18th century are also significant. The term “poor law administration” ceased to exist after about 1945. The study primarily presents the part of the work of József (Joseph) Reviczky (1750–1815), Ignác (Ignace) Zsoldos (1803–1885), Emil Récsi (1822–1864), Győző (Victor) Concha (1846–1933), and Zoltán Magyary (1888–1945) dealing with social administration. The aim of the study is highlighting the milestones on the path from ’poor law administration’ to sustainable social administration. The paper also considers relevant foreign examples. It is necessary to indicate that in the future the role of sustainability and foreign influences will also increase in social administration, too.A humánigazgatás (vagy szociális-kulturális igazgatás) történeti hátterét az úgynevezett szegényügyi igazgatás jelenti. Ez a tény a nyugati közigazgatásokat ugyanúgy jellemzi, mint magyar közigazgatást. A kutatások jelen állása szerint Magyarországon tudományosan 1880-tól kezdve foglalkoztak kifejezetten a szegényügyi igazgatással. Azonban a Polizeiwissenschaft 18. századi példái is jelentékenyek. Nagyjából 1945 utántól a szegényügyi igazgatás elnevezés megszűnt. A tanulmány elsősorban Reviczky József (1750–1815), Zsoldos Ignác (1803–1885), Récsi Emil (1822–1864), Concha Győző (1846–1933), valamint Magyary Zoltán (1888–1945) munkásságának szociális igazgatással foglalkozó részét mutatja be. A tanulmány célja szegényügyi igazgatástól a fenntartható szociális igazgatásig tartó út mérföldköveinek felvillantása. Az írás figyelembe veszi a releváns külföldi példákat is. Szükséges jelezni, hogy a jövőben a fenntarthatóság, valamint a külföldi hatások szerepe erősödni fog a szociális igazgatásban is
