Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Central and Eastern European Literary Theory and the West. Edited by Michał Mrugalski, Schamma Schahadat, and Irina Wutsdorff
Get PDFA fordítástudományi kutatási témák változása az 1990-es évektől napjainkig
Get PDFTranslation studies has officially existed since 1972, but since the 1990s the amount of research and the number of research areas and topics have increased dramatically. On the theoretical side, the most important influences have come from cognitive linguistics, communication theory, psycholinguistics, neurolinguistics and sociology, while on the practical side the development of corpus linguistics and the technological advances that have changed the nature of the practice of translation have played the most important role and led to the emergence of new fields of research. This article describes the new theoretical developments, the changes that have taken place in methods and research tools and some of the new research areas and topics. It discusses the risks involved in some of the new research trends and the ways in which those risks can be avoided. It calls forfurther research in particular areas.A fordítástudomány hivatalosan 1972-től létezik, de az 1990-es évektől kezdve ugrásszerűen megnőtt a kutatások mennyisége, a kutatási területek és témák száma. Elméleti oldalról a legfontosabb hatások a kognitív nyelvészet, a kommunikációelmélet, a pszicholingvisztika, a neurolingvisztika és a szociológia felől érkeztek, míg gyakorlati oldalról a korpusznyelvészet fejlődése és a gyakorlati (szak)fordítás jellegét megváltoztató technológiai fejlődés játszotta a legfontosabb szerepet, és vezetett új kutatási területek megjelenéséhez. Ez a cikk bemutatja az új elméleti jellegű fejleményeket, a módszerekben és a technikai eszközökben történt változásokat, az új kutatási területeket és témákat. Kitér a különböző kutatási irányok kockázataira, a kockázatok elkerülésének lehetőségeire és a további kutatások lehetőségekre
Brassai Sámuel-díj 2025: Károly Krisztina: Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, Eszék, 2025. április 14.
Get PDF2025-ben a MANYE választmánya titkos szavazással Károly Krisztinának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárának ítélte a Brassai-díjat. Köszönöm a felkérést, nagy megtiszteltetés számomra, hogy méltathatom a díjazottat, akivel több évtizedes ismeretségünk a szaknyelvkutatás érintkezési pontjai révén alakult ki a MANYE és más szakmai fórumok tevékenységei során. Károly Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett angol és spanyol nyelv és irodalom szakos diplomát 1993-ban, azóta dolgozik az ELTE Angol–Amerikai Intézetében, először az Angol Alkalmazott Nyelvészeti, majd az Angol Nyelvpedagógia Tanszéken, utóbbinak 2014-től a vezetője. Szakterülete a szövegnyelvészet és a fordítástudomány.Szakmai életútját jellemzi a sokrétűség, az oktatás és kutatás összhangja, emellett fáradhatatlanul, nagy munkabírással fejti ki tudományszervező tevékenységét
Oktatásmódszertani innovációk a jövőbiztos fordító- és tolmácsképzésért: Beszámoló a magyar tudomány ünnepe alkalmából rendezett fordítástudományi konferenciáról. ELTE BTK, Budapest, 2025. november 18.
Get PDFAz ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát rendezett 2025. november 18-án, melynek során az előadók a jövőbiztos fordító- és tolmácsképzés kérdését vitatták meg. Az első szekcióban főként a tolmácsképzés, a második szekcióban pedig a fordítás és a fordítóipar került a fókuszba. A konferenciát Robin Edina, az ELTE BTK Nyelvi Közvetítés Intézetének igazgatója nyitotta meg. Beszédében kitért arra, hogy a fordító- és tolmácsképzéseknek az átalakuló piac kihívásaira megoldásokat kell találniuk, ezért is van feltétlenül szükség a konferencián megismerhető módszertani fejlesztésekre
Munkáshalál – Bronzkori réztermelők sírjai Kelet-Szerbiában
No full textThis paper discusses metal-producing Bronze Age societies in East Serbia with a particular focus on the associated urn cemeteries of local copper producers. As recent investigations have revealed, copper production sites and the associated urn cemeteries are significantly older (EBA-MBA) than previously assumed. The study delves into the complexity of resource exploitation, technological processes, and socio-economic implications associated with copper mining and smelting. Initially seen as a source of wealth and prestige, current archaeological evidence suggests that direct enrichment and significant prosperity from copper production was limited and at least debatable. Despite their extensive engagement in copper production, communities in the territory of today’s eastern Serbia show minimal signs of social hierarchy or wealth accumulation, as their archaeological record reflects communal burial practices and egalitarian societal structures. In contrast, neighbouring regions exhibit opulent metal objects that highlight disparities in socio-economic dynamics. A tanulmány kelet-szerbiai fémelőállító társadalmakat vizsgál, különös tekintettel a helyi rézelőállításban aktív egyének urnasírjaira. Amint azt a legújabb kutatások megmutatták, rézelőállító helyszínek és az azokhoz köthető urnatemetők jóval régebbiek (korai és középső bronzkor) a korábban feltételezettnél. A tanulmány a rézbányászat és -olvasztás kapcsán elemzi a nyersanyagkitermelés komplexitását, technológiai folyamatokat és szocioökonómiai vonatkozásaikat. Bár korábban a vagyon és a presztízs forrásaként azonosították, az új régészeti bizonyítékok fényében a réztermelés közvetlen hatása a vagyonosodásra és prosperitásra korlátozott és legalábbis vitatható. Réztermelésbe való kiterjedt bekapcsolódásuk ellenére a mai Kelet-Szerbia területén élő közösségekben minimális jelei látszanak a társadalmi hierarchiáknak vagy a vagyonfelhalmozásnak, mivel régészeti hagyatékuk közösségi temetkezési szokásokat és egalitariánus társadalmi struktúrákat tükröz. Ezzel ellentétben a szomszédos területeken gazdagon találunk fémtárgyakat, amelyek a szocioökonómiai folyamatokban az egyenlőtlenségek szerepére hívják fel a figyelmet.
A Hunyadihalom-kultúra lelőhelye Gelej-Huszty-Arkay-dűlő lelőhelyen
No full textThe paper presents the study of the finds and features uncovered at the Middle Copper Age (MCA) site of Gelej-Huszty-Arkay-dűlő in 1994. The site yielded characteristic material of the Hunyadihalom culture, and the structure of this low-intensity, hamlet-like settlement consisting of only a few pits matches what was recorded on most sites of the culture. The study includes the typological and functional analysis of 4,128 pottery fragments, the techno-typological evaluation of 74 knapped stones, and the assessment of 898 pieces of daub. The results made it possible to reconstruct several aspects of past household activities, and to outline a detailed picture of the everyday life of this small MCA community.A tanulmány az 1994-ben, Gelej-Huszty-Arkay-dűlő lelőhelyen feltárt középső rézkori telep anyagának fel-dolgozását mutatja be. A lelőhelyen a Hunyadihalom-kultúra jellegzetes leletanyaga került elő, és maga a telepstruktúra is a kultúrában általánosnak számító képet mutatja: a geleji egy kevéssé intenzív, néhány gödörből álló, tanyaszerű telep. A leletek feldolgozása során összesen 4128 darab kerámiatöredék került elemzésre, tipológiai és funckionális szempontból, 74 darab pattintott kő techno-tipológiai szempontból, valamint 898 darab paticstöredék vizsgálata is megtörtént. Mindennek köszönhetően lehetségessé vált a telepen zajló mindennapi tevékenységek felvázolásán keresztül, hogy részletesebb képet kapjunk ennek a kis, középső rézkori közösségnek az életéről
New Challenges for the Ombudsman Institution in the Czech Republic
Get PDFThe paper introduces some new challenges that await the Czech Ombudsman concerning protecting individual rights. They have recently been transformed into a human rights institution, and a new ombudsman institution, the Children’s Ombudsman, has been established, with whom the Ombudsman will have to cooperate.In the first part of the paper, I describe what competences have been entrusted to the Ombudsman in the past and how they have changed the view of the institution, with an emphasis on those that are relevant for the protection of individual rights. In the second part, the paper analyses what it means for the ombudsman institution to shift its focus from protection against maladministration to the protection of human rights, and what impact the establishment of the Children’s Ombudsman may have on its activities