Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
A CLIL és a szaktárgyi műveltség összekapcsolása: a CLIL Network for Languages in Education: Towards bi- and multilingual disciplinary literacies (CLIL NetLE) COST Akció bemutatása
Get PDFA tartalom és nyelv integrálása (Content and Language Integrated Learning, CLIL) egyre népszerűbbé válik Európában. A CLIL ernyőfogalomnak is tekinthető (Mehisto et al., 2008), e fogalom alá tartozik például a hazánkban ismert két tanítási nyelvű oktatás és a nemzetiségi nyelveken történő oktatás is. A CLIL és a szaktárgyi műveltség metszéspontjait vizsgálja a CA 21114 számú COST Akció, a CLIL NetLE. Műhelytanulmányunk célja a CLIL hazai és európai hátterének felvázolása és a COST Akció céljainak és eredményeinek megismertetése a hazai nyelvoktatókkal
Projektalapú nyelvtanulás német szaknyelvi csoportokban a BGE három karának együttműködésében – egy pilotprojekt tanulságai
No full textJelen kutatásunk fókuszában a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) három karának (Külkereskedelmi Kar, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Pénzügyi és Számviteli Kar) német szaknyelvi csoportjaiban zajló projektalapú nyelvoktatás áll. E vizsgálatban 72 hallgató vett részt, melybe az eddigi kutatásunkhoz képest új elemként külföldi hallgatókat (n=13), továbbá egy külső szakértőt is sikerült bevonnunk. Ezek az újítások tökéletesen illeszkednek egyetemünk azon stratégiájához, hogy nemzetközi és gyakorlatorientáltabb oktatást valósítsunk meg. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a projektalapú nyelvoktatás során hogyan változik a hallgatók problémamegoldó képessége és motivációja a szemeszter során, valamint mutatkozik-e különbség az oktatók és a külső szakértő értékelései között. A három hipotézisünk közül az első tehát a hallgatók problémamegoldó képességére (H1), a második a hallgatói motivációra (H2), míg a harmadik a hallgatói teljesítmények tanári és szakértői értékelésére (H3) vonatkozott. A problémamegoldó képességre vonatkozó hipotézis teljesült (p=.000), azonban a motiváció szignifikáns változásához feltehetően hosszabb fejlesztésre van szükség. A harmadik hipotézisnél kiderült, hogy a külső szakértő a tanárokhoz képest ugyanazon szempontokat használva szigorúbban értékeli a hallgatók munkáit. Eredményeink alapján a következő szemeszterben újabb projektek kidolgozását, további szakértők bevonását és egy nagyobb mintás, két szemeszterre kiterjedő mérést tervezünk
A folyamatdiagnosztika szerepe és támogatása a korai fejlesztésben - egy jó gyakorlat bemutatása a BAYLEY-III eredményei alapján
No full textA dynamic, process-diagnostic approach is essential for monitoring early childhood development. In the good practice presented, we conducted Bayley–III tests on 90 children aged 12–42 months, which revealed that the most common deviations occurred in the areas of expressive language and fine motor skills. Control measurements showed significant improvement, especially in complex development. The structured application of Bayley-III facilitated the exploration of individual developmental paths, the personalization of development plans, and effective cooperation with parents.Keywords: early development, process diagnostics, Bayley-III, developmental inequality, parental cooperationA korai gyermekkori fejlődés nyomon követéséhez elengedhetetlen a dinamikus, folyamatdiagnosztikai szemlélet. A bemutatott jó gyakorlatban 90 fő 12-42 hónapos gyermek Bayley–III vizsgálatát végeztük el, amely alapján leggyakoribb eltérések az expresszív nyelvi és finommotoros területeken jelentkeztek. A kontrollmérések szignifikáns javulást mutattak, különösen komplex fejlesztés esetén. A Bayley–III strukturált alkalmazása elősegítette az egyéni fejlődési utak feltárását, a fejlesztési tervek személyre szabását és a szülőkkel való hatékony együttműködést.
Kulcsszavak: korai fejlesztés, folyamatdiagnosztika, Bayley–III, fejlődési egyenlőtlenség, szülői együttműködé
Gyógypedagógus-képzés egy amerikai egyetemen
No full textThe study compares the special education teacher training programmes of a Hungarian and an American university in terms of structure and content. It presents the system of disability categories, training requirements and methodological emphases, highlighting the role of competence-based assessment and soft skills. The proposed competency matrix and portfolio system could result in more transparent training, stronger self-reflection and international professional compatibility.Keywords: special education teacher training, international comparison, specialisationsA tanulmány a magyar és egy amerikai egyetem gyógypedagógus-képzésének összehasonlítását mutatja be szerkezeti és tartalmi szempontból. Bemutatja a fogyatékossági kategóriák rendszerét, a képzési követelményeket és a módszertani hangsúlyokat, kiemelve a kompetenciaalapú értékelés és a soft skillek (puha képességek) szerepét. A javasolt kompetenciamátrix és portfóliórendszer átláthatóbb képzést, erősebb önreflexiót és nemzetközi szakmai kompatibilitást eredményezhet.
Kulcsszavak: gyógypedagógus-képzés, nemzetközi összehasonlítás, szakirányo
Becoming a Cosmopolite: Identity Construction and The Cosmopolitan Imagination in Isabella Hammad’s The Parisian
Get PDFAccording to Gerard Delanty, the cosmopolitan imagination is “both an experience and an interpretation of the world”; it is “a way of viewing the world in terms of its immanent possibilities for self-transformation” (The Cosmopolitan Imagination 6, 3). As part of a host of new approaches to and understandings of the changing notion of cosmopolitanism, literary representations of the cosmopolitan imagination may shed new light on the ways in which transnational migrants (re-)construct their identity in cosmopolitan spaces as “neo-cosmopolites” and “local citizens of the world.” Through the close reading of Isabella Hammad’s debut novel, The Parisian; or, Al-Barisi: A Novel (2019), my analysis primarily focuses on the intersection of affective cosmopolitanism as an embodied form of “cosmopolitan self‐awakening” (Woods 136) and Bhabha’s (2000) vernacular cosmopolitanism as a translation between cultures and the renegotiation of traditions in the diaspora subject’s cosmopolitan imagination. Investigating the protagonist’s bodily, embodied, and lived experiences in Constantinople, Montpellier, Paris, Cairo, and Nablus, I shall contend that the experience and interpretation of these cosmopolitan spaces, as well as their atmospheric affordances, greatly influence and are influenced by the protagonist’s sensible and lived feelings, affective relationships and sense of self, manifested in an identity performance that leads to the reconstruction of his identity as “the Parisian,” a cosmopolite incarnate
International Conference on the Oeuvre of Louise Glück
Get PDFForeword to the thematic cluster about Louise Glück
Ainu Representation in the World of Japanese Comics: Shumari and Golden Kamuy Take on the Ruling Narratives of Hokkaidō History
Get PDFExamining Japanese history through manga may initially seem unconventional, given the considerable distrust towards the medium in Western scholarship, where it is often viewed as a tool for distorting history. To avoid misinterpretation in the analysis of Japanese comics, it is essential to approach them with what Tessa Morris-Suzuki terms historical truthfulness, recognising them as gateways to a complex web of inherited ideas rather than direct representations of the historical periods that they depict. This approach is supported by Luc Pauwels’ integrated conceptual framework for visual sociology, which cautions against conflating the depiction with the depicted in the analysis of pre-made visuals. This study employs this methodological framework to analyse and compare two manga series that explore Ainu history and culture: Tezuka Osamu’s Shumari and Noda Satoru’s Golden Kamuy. Both narratives are set in Meiji-era Hokkaidō, a time when Wajin newcomers sought to erase the Indigenous Ainu from the northern island’s history. Consequently, Hokkaidō is often still perceived as a natural frontier developed by settlers for the benefit of the Japanese nation, while the Ainu continue to be stereotyped as a dying race. By critically engaging with these prevailing narratives, Tezuka and Noda elevate their work to what Pierre Nora calls places of memory. Nissim Otmazgin describes the way in which interacting with such seemingly unassuming places of memory creates, propagates, and reproduces a variety of memories about history among its readership as banal memory. Tezuka’s Shumari challenges the narrative of Hokkaidō as empty land by portraying it as the colonised land of the Ainu, yet he struggles to escape the dying race stereotype in the depiction of his Ainu characters. Conversely, Noda’s Golden Kamuy rejects this stereotype by vividly—and at times anachronistically—showcasing the beauty of Ainu culture. However, by sidelining historical injustices in his narrative, Noda offers readers a shallow understanding of Ainu history.Examining Japanese history through manga may initially seem unconventional, given the considerable distrust towards the medium in Western scholarship, where it is often viewed as a tool for distorting history. To avoid misinterpretation in the analysis of Japanese comics, it is essential to approach them with what Tessa Morris-Suzuki terms historical truthfulness, recognising them as gateways to a complex web of inherited ideas rather than direct representations of the historical periods that they depict. This approach is supported by Luc Pauwels’ integrated conceptual framework for visual sociology, which cautions against conflating the depiction with the depicted in the analysis of pre-made visuals. This study employs this methodological framework to analyse and compare two manga series that explore Ainu history and culture: Tezuka Osamu’s Shumari and Noda Satoru’s Golden Kamuy. Both narratives are set in Meiji-era Hokkaidō, a time when Wajin newcomers sought to erase the Indigenous Ainu from the northern island’s history. Consequently, Hokkaidō is often still perceived as a natural frontier developed by settlers for the benefit of the Japanese nation, while the Ainu continue to be stereotyped as a dying race. By critically engaging with these prevailing narratives, Tezuka and Noda elevate their work to what Pierre Nora calls places of memory. Nissim Otmazgin describes the way in which interacting with such seemingly unassuming places of memory creates, propagates, and reproduces a variety of memories about history among its readership as banal memory. Tezuka’s Shumari challenges the narrative of Hokkaidō as empty land by portraying it as the colonised land of the Ainu, yet he struggles to escape the dying race stereotype in the depiction of his Ainu characters. Conversely, Noda’s Golden Kamuy rejects this stereotype by vividly—and at times anachronistically—showcasing the beauty of Ainu culture. However, by sidelining historical injustices in his narrative, Noda offers readers a shallow understanding of Ainu history
Magyarország országnevének kínai fordításai – kronológiai áttekintés az ókortól napjainkig
Get PDFAs Hungary is one of the key member states in the China–Central and Eastern European Countries Cooperation Mechanism (17+1), studying the dissemination and public reception of its culture in China is of great importance. Yuan Shi 元史 contains what can be regarded as the earliest written records of Hungary in Chinese. The first systematic Chinese translations of Hungary’s name date back to the late Ming Dynasty, appearing on Chinese maps and in geographical works. This study traces the evolution of the Chinese translation of the name of Hungary from the late Ming period to the present day and examines the factors behind its changes, including transliteration, linguistic influences, and official translations. Through an analysis of historical documents and the contributions of key figures, such as Matteo Ricci and Lin Zexu 林則徐, as well as the role of official institutions, the study highlights the development and standardisation of the Chinese translation of the name of Hungary. Matteo Ricci referred to Hungary as Weng’aliya 翁阿利亚 on his map. Lin Zexu’s Si zhou zhi 四洲志, Wei Yuan’s 魏源 Haiguo tuzhi 海國圖志, and Xu Jishe’s 徐継畬 Yinghuan zhilüe 瀛寰志略 referred to it as Hanyali 寒牙里, Xiongyali 匈牙利, and Wenggeili(ya) 翁给里（亚）, respectively. In most of Kang Youwei’s, Liang Qichao’s, Lu Xun’s, Zhou Zuoren’s, and Mao Dun’s works, the authors referred to it as Xiongjiali 匈加利 or Xiongyali 匈牙利. This research emphasises the importance of consulting authoritative resources for accurate translations and provides insights into the historical and cultural processes behind the adaptation of place names. It lays a foundation for further research and collaboration between Chinese and Hungarian scholars in the fields of translation and linguistic applications. The evolution from inconsistent translations to the now officially recognised and standardised term Xiongyali 匈牙 利 reflects China’s broader process of understanding and conceptualising the world, including Hungary. The study of the Chinese translation of the name of Hungary provides a valuable perspective on the dynamics of cultural exchange and the processes through which global knowledge is localised and disseminated in China.Mint a Kína–Közép- és Kelet-Európai Országok Együttműködési Mechanizmusának („17+1”) egyik kulcsfontosságú tagállama, Magyarország kultúrájának kínai terjesztése és annak nyilvános fogadtatása kiemelt jelentőséggel bír. A Yuan Shi 元史 tartalmazza az első írásos kínai feljegyzéseket Magyarországról. Magyarország nevének első rendszeres kínai fordításai a késő Ming-dinasztia idejére vezethetők vissza, és először kínai térképeken és földrajzi munkákban jelentek meg. Ez a tanulmány nyomon követi Magyarország neve kínai fordításának fejlődését a késő Ming-kortól napjainkig, és megvizsgálja a változások mögött álló tényezőket, beleértve a hangátírást, nyelvi hatásokat, és hivatalos fordításokat.
A történelmi dokumentumok és olyan kulcsfigurák, mint Matteo Ricci és Lin Zexu hozzájárulásának elemzésén keresztül, valamint a hivatalos intézmények szerepével kiegészítve, a tanulmány rávilágít Magyarország neve kínai fordításának fejlődésére és szabványosítására. Matteo Ricci Magyarországot Weng’aliya 翁阿利亚 néven említette térképén. Lin Zexu Si zhou zhi 四洲志 című munkájában, Wei Yuan Haiguo tuzhi 海國圖志 című művében, és Xu Jishe Yinghuan zhilüe 瀛寰志略 című írásában Hanyali 寒牙里, Xiongyali 匈牙利 és Wenggeili(ya) 翁给里（亚）néven hivatkoztak Magyarországra. Kang Youwei, Liang Qichao, Lu Xun, Zhou Zuoren és Mao Dun számos művében Magyarország neve Xiongjiali 匈加利 és Xiongyali 匈牙利 formában szerepelt.
Ez a kutatás hangsúlyozza a hiteles források vizsgálatának fontosságát a pontos fordítás érdekében, és betekintést nyújt a földrajzi nevek adaptációja mögött meghúzódó történelmi és kulturális folyamatokba. Alapot teremt a kínai és magyar tudósok közötti további kutatásokhoz és együttműködésekhez a fordítási és nyelvészeti alkalmazások területén. Az egységesítetlen fordításoktól a ma hivatalosan elismert és szabványosított Xiongyali névig vezető evolúció Kína szélesebb körű világértelmezési és -megértési folyamatát tükrözi, beleértve Magyarországot is. Magyarország neve kínai fordításának tanulmányozása értékes perspektívát nyújt a kulturális csere dinamikájáról, valamint a globális tudás helyi adaptációjának és terjesztésének folyamatáról Kínában
Miből épül fel az iskolapszichológiai szaktudás? Országos óvoda- és iskolapszichológus felmérés eredményei a képzettség, képződés vonatkozásában
Get PDFBackground and aims: The past of school psychology in Hungary is well documented, but little is known about its present, which may hinder the profession’s ability to adapt to future challenges. Our questionnaire-based, cross-sectional exploratory research aims to provide an empirically grounded overview based on a sample of institutional psychologists (PSPs). Our study presents a segment of a broader research project, focusing on the nature of PSPs’ tasks and their qualification and training needs.Methods: A total of 305 institutional psychologists completed our self-developed questionnaire. Content analysis (CA) was conducted for three questions, while for the remaining questions we applied descriptive statistical analyses and a mix-method approach. The main and sub-themes identified through thematic analysis (TA) were also processed using descriptive statistics and compared with other independent variables.Results: The majority of PSPs are early-career psychologists, with women making up the vast majority. Their working style is primarily characterized by intervention rather than prevention. Their training preferences are diverse, however, they cover only a small portion of the training required for the activities proposed in the PSP Protocol.Discussion: Due to a lack of committed career motivation, PSPs tend to prefer training courses for counseling and clinical careers. Given client expectations in the field, the also prefer an intervention-based approach. University training does not provide PSPs with strong methodological foundations. Additionally, the dominance of the clinical approach in Hungary is widely and often uncritically adopted among PSPs.Háttér és célkitűzések: A magyarországi iskolapszichológia múltja részletesen dokumentált, ugyanakkor keveset tudunk jelenéről, ami akadálya lehet a szakma jövőbeli kihívásaihoz való alkalmazkodásnak. Kérdőíves, keresztmetszeti feltáró kutatásunk célja egy empirikus alapokon álló körkép megrajzolása intézményi pszichológusok mintáján. Jelen tanulmányunk ennek a széleskörű kutatásnak egy szeletét mutatja be: az óvoda- és iskolapszichológus (ÓIP) feladatok jellegét és az ehhez rendelhető képzettséget, képzettségi igényt. Módszer: Saját fejlesztésű kérdőívünket 305 intézményi pszichológus töltötte ki. Három kérdésnél tartalomelemzést végeztünk. A többi kérdésnél a leíró statisztikai elemzéseken túl kevert módszerrel (mixed method) elemeztük a válaszokat. Jelen írásunk elsősorban az eredmények képzettségre, képzettségi formákra, tartalmakra vonatkozó részét mutatja be. A tartalomelemzés során kialakult fő- és alkategóriák egy részét leíró statisztikai módszerekkel is feldolgoztuk, és más független változókkal is összevetettük.Eredmények: Az intézményi pszichológusok nagy része pályakezdő, túlnyomó többségük nő. Munkájukra legjellemzőbb az intervenciós feladatok végzése a prevencióval szemben. Képzési preferenciáik és az általuk hasznosnak ítélt képzések szerteágazóan sokfélék, ugyanakkor csak kis részben fedik le az ÓIP protokollban javasolt tevékenységekhez szükséges képzéseket.Következtetések: Többféle lehetséges okot és ezek komplex hatását feltételezzük eredményeink hátterében. Főbb következtetéseink szerint a képzési preferenciák hátterében állhat: (1) nem elkötelezett pályamotiváció miatt a tanácsadói és klinikai pályaúton is használható képzéseket választják; (2) a terepen tapasztalt klienselvárások miatt inkább az intervenciós munkamódot preferálják az ÓIP-k, és ehhez választanak képzést; (3) a klinikai szemlélet hazánkban igen erős, ennek kritika nélküli átvétele tapasztalható az ÓIP-k között is