Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Érzelmi intelligenciával a poszttraumás növekedés felé serdülőkorban
Get PDFBackground and aims: The aim of our study was to investigate the potential for posttraumatic growth in adolescents in relation to callous-unemotional traits, emotional intelligence, resilience, and self-esteem. We hypothesized that callous-unemotional traits would be negatively correlated with (a) posttraumatic growth, (b) resilience, and (c) emotional intelligence. Furthermore, we proposed that emotional intelligence influences posttraumatic growth (a) directly, (b) through self-esteem, and (c) through the mediation of resilience.Methods: Data were collected from 186 high school adolescents (average age 16,8 years) using the Posttraumatic Growth Inventory, the Connor-Davidson Resilience Scale, the Inventory of Callous‑Unemotional Traits, the 10-item version of the Rosenberg Self-Esteem Scale, the Wong and Law Emotional Intelligence Scale, and the Adverse Childhood Experiences, administered online. The mediating and correlational roles of these variables were examined.Results: Our hypotheses were confirmed. Callous-unemotional traits were found to be moderately strong, significant negative predictors of posttraumatic growth and emotional intelligence, and they showed a weak but significant negative correlation with resilience. Regardless of our hypotheses, we found that callous-unemotional traits mediated the the realtionship between emotional intelligence and posttraumatic growth in 29,60% of cases. In turn, the effect of emotional intelligence is mediated by resilience in 63,11%, and by self-esteem in 20,21%. The mediating role of the latter was significant only for girls.Discussion: Individuals with more callous-unemotional traits tend to have lower emotional intelligence and resilience, and are more likely to have difficulty achieving posttraumatic growth. On the other hand, our research concludes that the development of emotional intelligence, resilience, and self-esteem can mitigate the negative impact of callous-unemotional traits on posttraumatic growth, which can be facilitated by school psychologists within a school setting by taking these factors into account.Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célkitűzése volt a poszttraumás növekedés lehetőségének vizsgálata serdülők körében a rideg/érzéketlen vonások, az érzelmi intelligencia, a reziliencia és az önértékelés tükrében. Hipotéziseink szerint a rideg/érzéketlen vonások negatívan korrelálnak (1) a poszttraumás növekedéssel, (2) a rezilienciával, (3) az érzelmi intelligenciával. Valamint az érzelmi intelligencia (1) közvetlenül, (2) az önértékelés és (3) a reziliencia közvetítésével hat a poszttraumás növekedésre.Módszer: 186 középiskolás serdülő (átlagéletkoruk 16,8 év) eredményeit mutatjuk be a Poszttraumás Növekedés Skála, Connor-Davidson Reziliencia Skála, Ridegség és Érzéketlenség Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála 10 itemes változata, a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála és az Ártalmas Gyermekkori Élmények kérdőív online használatával. Ezen változók mediáló és korrelációs szerepét vizsgáltuk.Eredmények: Feltételezéseink beigazolódtak. A rideg/érzéketlen vonások negatív irányú, közepesen erős, szignifikáns bejóslói a poszttraumás növekedésnek, valamint az érzelmi intelligenciának, a rezilienciával pedig gyenge erejű, szignifikáns, negatív együttjárást kaptunk. Hipotéziseinktől függetlenül azt találtuk, hogy a rideg/érzéketlen vonások 29,60%-ban az érzelmi intelligencia közvetítésével hatnak a poszttraumás növekedésre. Az érzelmi intelligencia hatását pedig a reziliencia 63,11%-ban, az önértékelés 20,21%-ban közvetíti. Ez utóbbi konstruktum mediáló kapcsolata csak a lányok esetében volt szignifikáns.Következtetések: Akire jellemzőbbek a rideg/érzéketlen vonások, azok alacsonyabb érzelmi intelligenciával és rezilienciával rendelkeznek, valamint nehezebben érhetnek el poszttraumás növekedést. Másrészt azonban kutatásunkból arra a következtetésre jutottunk, hogy az érzelmi intelligencia, a reziliencia és az önértékelés fejlesztése enyhítheti a rideg/érzéketlen vonások poszttraumás növekedésre gyakorolt negatív hatását, amit iskolai környezetben az iskolapszichológus ezek figyelembevételével facilitálhat
Tilalmak és tanulságok az örökbefogadás megváltozott hazai gyakorlatában
Get PDFIn the Forum section, we publish articles that, in part related to the “clemency case”, examine the challenges of exercising the power of clemency. They also explore the difficulties faced by basic and specialized child protection services – touching on issues such as how child abuse is assessed and handled in court practice – as well as how the interpretation of pedophilia have changed and the recent amendments in adoption-related legislation in recent years have impacted single-parent couples (incl. LGBTQI+ persons) and the situation of hundreds of infants „left behind” in hospital wards.Fórum a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól
Rovatunkban olyan írásokat közlünk, amelyek részben a kegyelmi ügyhöz kapcsolódóan vizsgálják a kegyelmi jogkör gyakorlásának kihívásait, illetve azt járják körül, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a gyermekvédelem alap- és szakellátásainak (benne olyan kérdésekkel, mint a gyermekbántalmazás megítélése és bírósági gyakorlata), valamint azt, hogy a pedofília értelmezése vagy az örökbefogadás elmúlt években megváltozott jogszabályi környezete hogy hatott az azonos nemű párokra és a kórházi osztályokon „hagyott” több száz csecsemő sorsára
Keretezés, helyszín és műfaj: A symposion mint a dicsőítő ének kontextusa a töredékes Pindaros- és Bacchylidés-skolionokban
Get PDFThis article explores several fragmentary epinician and sympotic poems by Pindar and Bacchylides, focusing on how they frame themselves within the imagined space of the symposion. Rather than reflecting a historical performance context, these texts construct a fictional setting marked by rich deictic play (“here,” “now”) and intertextual gestures that position the ode within a broader poetic tradition. The study draws a distinction between actual historical performance and the performance scenario created within the text itself, arguing that this internal framing enables re-performance and genre-conscious reflection. The symposion functions not as a literal performance venue but as a cultural topos that shapes the ode’s rhetorical and performative strategies. Through layered deixis, metapoetic commentary, and mimetic imagery, the poems blur the boundaries between epinician and encomiastic genres and foreground the mechanisms by which poetic texts generate social memory, legitimacy, and praise.A tanulmány Pindaros és Bacchylidés néhány töredékes epinikionját és skolionját vizsgálja abból a szempontból, miként helyezik el magukat a symposion képzeletbeli terében. A szövegek nemcsak a konkrét történeti eseményeket és helyszíneket idézik meg, hanem olyan textuális keretezéssel élnek, amely az „itt és most” deiktikus dimenzióit hangsúlyozza, és egyúttal a költői hagyományhoz való viszonyukat is jelzi. A tanulmány különbséget tesz a történeti előadás és a szövegben létrehozott előadási kontextus között, és amellett érvel, hogy utóbbi fikciós volta épp az epinikion újrafelhasználhatóságának és műfaji önreflexiójának záloga. A szerző rámutat, hogy a symposion mint kulturális toposz és nem mint tényleges előadási helyszín jelenik meg, és elsősorban a műfaji és performatív kontextus megteremtését szolgálja. A sokszínű deiktikus eljárások, a metapoétikus szólamok és a mimetikus képiség révén ezek a versek elmosódottá teszik az epinikion és az enkomion határát, és előtérbe állítják azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a költői szöveg társadalmi emlékezetet, legitimációt és dicséretet hoz létre
Tis egrapse? Szerzőfeliratok Kronosoktól Polygnótosokig
Get PDFThis piece explores the cultural and linguistic features of artist signatures on Greek vases and wall paintings.Az írás a görög vázaedényeken és falfestményeken megjelenő szerzőfeliratok kultúrtörténeti és nyelvi sajátosságait vizsgálja
La Banda della Magliana nel Romanzo Criminale di De Cataldo
No full textThis study analyzes how Giancarlo De Cataldo\u27s Romanzo Criminale (2002) adapts the real-life events of the Banda della Magliana into a fictionalized narrative. Focusing on the transformation of figures existing in real life and events, the study explores De Cataldo\u27s approach in blending noir fiction with Italy\u27s criminal history, highlighting the gang\u27s rise and fall as a significant aspect of Roman and national political life. Through this lens, the novel reinterprets the criminal story, turning it into a social and political phenomenon.This study analyzes how Giancarlo De Cataldo\u27s Romanzo Criminale (2002) adapts the real-life events of the Banda della Magliana into a fictionalized narrative. Focusing on the transformation of figures existing in real life and events, the study explores De Cataldo\u27s approach in blending noir fiction with Italy\u27s criminal history, highlighting the gang\u27s rise and fall as a significant aspect of Roman and national political life. Through this lens, the novel reinterprets the criminal story, turning it into a social and political phenomenon
A kegyetlenség anatómiája : Barcsi Tamás: Embertelenség az együttérzés korában – Filozófiai vázlat a kegyetlenségről című monográfiájáról
No full textIn 2023, Tamás Barcsi, Head of the Department of Philosophy of Law and Social Theory at the Faculty of Philosophy of Law and Social Theory of the University of Pécs, member of the Research Group on Values and Science of the Hungarian Academy of Sciences, published his new monograph entitled Inhumanity in the Age of Compassion - A Philosophical Overview on Cruelty, jointly published by the HUN - REN Humanities Research Centre and Attraktor Publishing House. On 21 November 2024, the author was awarded the 2024 Prize of Merit for this work at the 2024 award ceremony of the Hungarian Philosophical Society on the occasion of the UNESCO World Philosophy Day at the Kossuth Club. The review presents this work, which is a valuable contribution to the field of humanities, and recommends it to colleagues.2023-ban jelent meg Barcsi Tamásnak, a PTE ÁJK Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszéke tanszékvezetőjének, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjának, új monográfiája Embertelenség az együttérzés korában – Filozófiai vázlat a kegyetlenségről címmel, a HUN – REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Attraktor Kiadó közös gondozásában. A Szerző 2024. november 21-én a Magyar Filozófiai Társaságnak az UNESCO Filozófia Világnapja alkalmából a Kossuth Klubban tartott 2024. évi díjátadó ünnepségén ezért a munkájáért Nívódíjban részesült. A recenzió ezt a hiánypótló művet mutatja be, és ajánlja a Kollégák figyelmébe
A jogrendszer és intézményeinek tagozódása és szerkezetének rendje az összefüggések vetületében
No full textIn diesem rechtstheoretischen Artikel beschäftigt sich der Verfasser zuerst mit dem Verhältnisdes Naturrechts und des Positivrechts. In diesem Aspekt ist es erklährt, wie wurderechtsgeschichtlich von der Uhrzeit das Privatrecht durch den religiösischen Glauben, und dieMoral, ebenso das Naturrecht, und durch das Naturrecht, und auf Grund des Naturrechts undder Gesellschaftspraxis entwickelt. In dieser Erklährung ist es auch gezeigt, daß es einUnterschied zwischen dem Materialrecht und Prozessualrecht in dieser Hauptgliederung desPositivsrechts gibt. Es ist in beiden dargestellt, das Recht spaltet sich auf Öffentliches Rechtund Privatrecht. Weiter ist es dargestellt, wie gliedert sich das Öffentliches Recht weiter aufStaatsrecht, Verwaltungsrecht, und das Privatsrecht auf Bürgerrecht, Handelsrecht, Arbeis-,und Sozialrecht, genauso wie das Öffentliches Recht wie wirkt einen Einfluß auf dasPrivatrecht, und umgekehrt das Privatrecht auf das Öffentliches Recht. Dadurch ist es binnenden Hauptrechtszweigen vorgeführt, wie die einige Rechtsinstituten aufeinander binnen undaußen in ihrem Rechtszweig wirken können.A szerző a tanulmányát a természetjog és a pozitívjog közötti kapcsolat feltárásával kezdi.Ennek során bemutatja, hogyan fejlődött ki a vallási hiedelmeken keresztül az erkölcs és atermészetjog, valamint általuk és a társadalmi gyakorlaton keresztül a pozitív jog. Ezt követőenarról szól, hogy a pozitív jog egymáshoz hasonlóan két fő nagy területre, anyagi és alaki jograosztódik, továbbá mindkettő közjogra és magánjogra, pontosabban közjogi és magánjogimateriális és eljárásjogi köz- és magánjogra. A közjog további tagozódásaként jelenik meg azalkotmányjog és a közigazgatási jog, míg a magánjog további tagozódásaként a személyiségi,a dologi, az öröklési és a kötelmi jog. Mindegyik területre hathatnak közjogi elemek, sőt akötelmi jog területén ez a kölcsönhatás annyira erős, hogy vegyes szakjogként megjelenik akereskedelmi, illetve a gazdasági jog, míg a magánjogi elemek is erősen hatnak a közigazgatásijogra és így a rendészeti közigazgatási jog mellett kialakult a szolgáltató közigazgatási jog
Az EU jövője a fogalmak hálójában
No full textThe future of the European Union depends on many factors. At present, many Member States’ constitutional courts are challenging the primacy of EU law, speaking out against ‘stealth powers’ and coming into conflict with EU bodies. We all want to see unity strengthened and integration continued, based on common interests and values, while respecting diversity. However, this requires the separation of a number of concepts that are inescapable from a constitutional point of view: constitutional identity, basic state functions, sovereignty and national identity. What is the meaning of Article 4(2) TEU? How do Hungary’s specific values differ from those of the EU? In my research, my aim was to discover what are the basic state functions, whether they constitute an effective reference point before the TEU, and what would be the right way to strengthen integration – in the Hungarian thread of the European tapestry.Az Európai Unió jövője rengeteg tényezőtől függ. Jelenleg számos tagállam alkotmánybírósága vitatja az uniós jog elsőbbségét, emel szót a „lopakodó hatáskörök” ellen, és kerül konfliktusba az EU szerveivel. Mind azt szeretnénk, ha közös érdekek mentén, közös értékekre alapítva erősödne az egység, s folytatódna az integráció, a sokféleséget szem előtt tartva. Ehhez azonban számos alkotmányjogi szempontból megkerülhetetlen fogalmat kell egymástól elválasztanunk: az alkotmányos önazonosság, alapvető állami funkciók, szuverenitás és nemzeti identitás jelenségeit. Mi az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének értelme? Mennyiben térnek el Magyarország sajátos értékei az EU által vallottaktól? Kutatásom során célom volt, hogy felfedjem, mik azok az alapvető állami funkciók, hatékony hivatkozási alapot jelentenek-e az EUB előtt, és hogy mi lenne az integráció erősítésének helyes útja – az európai szőttes magyar fonalait tekintve