Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
A kodifikációs minták történetéhez
Get PDFDie Kodifizierung war ein spätes Phänomen in der Geschichte des ungarischen Strafrechts. Die Notwendigkeit, das Rechtssystem und die Gerichtsorganisation zu reformieren, bestand bereits im 17. Jahrhundert, aber die Bestrebungen des habsburgischen Absolutismus und die verfassungsrechtlichen Forderungen der ungarischen Orden standen im Widerspruch zueinander. Auch der aufgeklärte Absolutismus war nicht für eine eigenständige ungarische Gesetzgebung. Auch das Verhältnis zwischen dem Gesetzesrecht und dem Gewohnheitsrecht, das es korrigierte und untergräbt, war widersprüchlich. Der erste unabhängige ungarische Gesetzesentwurf wurde schließlich 1795 fertiggestellt. Der nächste Gesetzesentwurf musste bis 1843 warten. Das erste Strafgesetzbuch wurde schließlich 1878 vom Landtag verabschiedet. Alle drei Werke wurden von den neuesten europäischen wissenschaftlichen Erkenntnissen beeinflusst. In allen drei Fällen dienten die bestehenden Strafgesetze des Kontinents als Vorbild. Aber die Autoren aller drei Entwürfe haben dies mit einer sorgfältigen Anpassung und mit großem Respekt für die ungarischen Traditionen getan.Codification was a late phenomenon in the history of Hungarian criminal law. The need to reform the legal system and the organisation of the courts already existed in the 17th century, but the aspirations of Habsburg absolutism and the constitutional demands of the Hungarian orders were at odds with each other. Even enlightened absolutism was not in favour of independent Hungarian legislation. The relationship between statutory law and customary law, which it corrected and undermined, was also contradictory. The first independent Hungarian bill was finally finalised in 1795. The next draft law had to wait until 1843. The first penal code was finally passed by parliament in 1878. All three works were influenced by the latest European scientific findings. In all three cases, the existing criminal laws of the continent served as a model. But the authors of all three drafts did so with careful adaptation and with great respect for Hungarian traditions.
A magyar büntető-jogtörténetben kései jelenség volt a kodifikáció. A jogrendezésre, az igazságügyi szervezet megújítására már a 17. században volt igény, de a Habsburg abszolutizmus elképzelései és a magyar rendek alkotmányos követelései ellentétesek voltak. A felvilágosult abszolutizmus sem kedvezett az önálló magyar jogalkotásnak. Hasonlóképpen konfliktusos volt a törvényi jog és az ezt korrigáló és lerontó szokásjog viszonya is. Végül az első önálló magyar kódextervezet 1795-re készült el. A következő törvénykönyvjavaslatra 1843-ig kellett várni. Végül az első büntető törvénykönyvet 1878-ban fogadta el az Országgyűlés. Mindhárom munkát meghatározták a legújabb európai tudományos eredmények. Mindhárom mintaként használta a kontinens hatályos büntető törvényeit. De mindhárom tervezet megalkotói gondos adaptációval, a magyar hagyományok messzemenő figyelembevételével tették ezt
„Mert ahol a kettő nem egy, hanem kettő, ott a kettőt együtt sem lehet egy néven, hanem csak mind a kettőnek a nevén nevezni”: Mintául szolgált-e a svéd–norvég unió az osztrák–magyar dualista államkapcsolatra nézve?
Get PDFWährend des Bestehens der ehemaligen Österreichisch-Ungarischen Monarchie hat die Frage des Rechtsverhältnisses zwischen Österreich und Ungarn und die Natur der Staatenverbindung die heimischen und österreichischen Staatsrechtstheoretiker bzw. Politiker geteilt. Die Monarchie wurde von der damaligen Rechtswissenschaft und Politik hauptsächlich als eine Realunion charakterisiert, was sogar die Möglichkeit von Parallelen zur schwedisch-norwegischen Union auch aufgeworfen hat. In diesem Beitrag habe ich mich vor, die Analogien und Unterschiede zwischen den beiden Staatenverbindungen und die möglichen Musterverschiebungen bei der Regelung der staatlichen Institutionen kurz zu untersuchen, wobei ein besonderer Fokus sich auf die Organisation des auswärtigen Dienstes und die Benennung der Staatenverbindung richtet.During the existence of the former Austro-Hungarian Monarchy, the question of the legal relationship between Austria and Hungary and the nature of the state union divided the domestic and Austrian constitutional legal theorists and politicians. The Monarchy was for the most characterised by legal scholars and politicians of the time as a real union, which even raised the possibility of parallels with the Swedish-Norwegian Union. This study aims to briefly examine the analogies and differences between the two state unions, and the possible pattern shifts in the regulation of constitutional legal institutions, with a particular focus on the organisation of the common foreign service and the official designation of the state union.Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállása idején az Ausztria és Magyarország közötti jogi viszony és az államkapcsolat természetének kérdése megosztotta a hazai és osztrák közjogászokat és politikusokat. A Monarchiát a korabeli jogtudomány és politikum többnyire reálunióként jellemezte, így az ilyen módon a Svéd–Norvég Unióval való párhuzam lehetőségét is feletette. Jelen tanulmányban röviden a két államunió közötti analógiákat és különbségeket, illetve az államjogi intézmények szabályozása terén felmerült lehetséges mintaátvételt vizsgálom, különös tekintettel a külügyi szervezetre és az államunió megnevezésére
Földmérők Világnapja 2025: „A helymeghatározástól a nyomonkövetésig”
No full textSummary of the Global Surveyors\u27 Day 2025: "From positioning to geodetic monitoring"Összefoglaló a Földmérők Világnapja 2025: "A helymeghatározástól a geodézia nyomonkövetésig" rendezvényről
Raátz Judit – Forgács Róbert: Tippek és trükkök. Középiskolai felvételi előkészítő munkafüzet 8. osztályokosnak (Kiss Magdaléna): Hatékony felkészülés a központi felvételire
No full text
Terminusokkal kapcsolatos gyakorlatok és tapasztalatok a magyartanárképzésben
Get PDFThis study presents the exercises and types of tasks used to support the understanding andacquisition of key concepts and terminology in semantics and stylistics courses taught by theauthor at the Department of Hungarian Linguistics, Károli Gáspár University of the ReformedChurch in Hungary in the autumn of 2024. It also provides examples of instances where questionsor problems arose during task completion, either during cooperative or individual work. The studyfocuses on the one hand, on the types of classroom activities and on problem-solving exercisesrelated to clarifying terminology (such as processing academic literature, searching for keyconcepts in academic papers, and preparing and delivering group presentations). On the otherhand, it discusses the types of questions and difficulties students encountered while preparingtheir written assignments—specifically, the challenges Hungarian major students faced whencollecting and analysing terminology from academic sources and textbooks and recognizingpatterns of meaning extension in these terms.A tanulmány bemutatja, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar NyelvtudományiTanszékén a szerző által 2024 őszén oktatott jelentéstani és stilisztikai tantárgyak esetében milyengyakorlatok és feladattípusok kapcsolódtak a kulcsfogalmak és -terminusok megismeréséhezés elsajátításához. Olyan esetekre is hoz példákat, amikor kérdések, problémák merültek fela feladatmegoldáskor a közös, kooperatív vagy az egyéni munka során. A tanulmány egyfelőlaz órákon elvégzett munkaformákra, a terminusok tisztázásához kapcsolódó feladatmegoldásokrafókuszál (például szakirodalom-feldolgozás, kulcsfogalmak keresése tanulmányokban,prezentáció készítése és előadása közösen, csoportmunkában), másfelől részletezi a beadandóházi dolgozatok elkészítése során felmerülő kérdések és nehézségek típusait, bemutatva, hogya szakszövegekben (szakirodalomban, tankönyvekben) fellelhető terminusok gyűjtése, elemzéseés a bennük megjelenő jelentéskiterjesztési módok felismerése milyen kihívások elé állította amagyar szakos hallgatókat
