Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Brigatisti sulla Carta: Il Racconto delle Br Oltre la Non Fiction
No full textThis article explores the intersections between autobiographical and fictional writing in works connected to the so-called "Brigatist literature." Beginning with Compagna luna by Barbara Balzerani and Armi e bagagli by Enrico Fenzi, which can be read as autobiographies disguised as novels. It then moves to Princesa, a novel that conceals an autobiographical core. Finally the analysis shifts to contemporary Italian fiction, focusing on Il tempo materiale by Giorgio Vasta and La ricreazione è finita by Dario Ferrari, where the brigatist milieu is reimagined through a parodic and farcical lens.This article explores the intersections between autobiographical and fictional writing in works connected to the so-called "Brigatist literature." Beginning with Compagna luna by Barbara Balzerani and Armi e bagagli by Enrico Fenzi, which can be read as autobiographies disguised as novels. It then moves to Princesa, a novel that conceals an autobiographical core. Finally the analysis shifts to contemporary Italian fiction, focusing on Il tempo materiale by Giorgio Vasta and La ricreazione è finita by Dario Ferrari, where the brigatist milieu is reimagined through a parodic and farcical lens
Zone Incestuose: Canne al Vento e le Sorelle Materassi
No full textThe article compares two novels: Canne al vento (1913) by Grazia Deledda and Sorelle Materassi (1934) by Aldo Palazzeschi, demonstrating the reliance of the latter on Deledda’s work through the analysis of the setting, the relationships between the different protagonists and the narrative style. The focus of the analysis is directed in particular to the theme of sublimated incest between aunts and niece. The two texts also enter into dialogue with other works dedicated to the theme of incest and ‘the spinster’.The article compares two novels: Canne al vento (1913) by Grazia Deledda and Sorelle Materassi (1934) by Aldo Palazzeschi, demonstrating the reliance of the latter on Deledda’s work through the analysis of the setting, the relationships between the different protagonists and the narrative style. The focus of the analysis is directed in particular to the theme of sublimated incest between aunts and niece. The two texts also enter into dialogue with other works dedicated to the theme of incest and ‘the spinster’
A mesterséges intelligencia etikai kihívásai
No full textThis study examines the ethical issues and dilemmas that arise with the technological development and application of artificial intelligence (AI). As AI increasingly influences social and economic processes, it presents numerous challenges in terms of data protection, privacy, accountability, and justice. The study highlights that AI systems process large amounts of data, increasing the vulnerability of individual privacy. Autonomous AI systems, such as self-driving vehicles or diagnostic tools, raise new questions of responsibility, especially when decisions are made with minimal human intervention.
AI systems\u27 decision-making and algorithms may be prone to adopting biases, which can lead to discriminatory outcomes. The fairness of such decisions can only be ensured if the algorithms are carefully developed and continuously monitored. Transparency and accountability are crucial for maintaining trust in AI applications, as these ensure the understandability and traceability of decisions.
The study outlines the ethical framework for data protection, with particular emphasis on the GDPR and other international guidelines that support the ethical and transparent operation of AI systems. Technologies such as homomorphic encryption and federated learning serve to strengthen data security while minimizing potential negative impacts on individual privacy.
The conclusions suggest that the responsible development of AI technologies requires a multidisciplinary approach that considers ethical, legal, and social aspects. Ethical and socially beneficial AI applications can only be realized within regulatory frameworks that ensure respect for human rights, consistent data protection, and the preservation of social equality and fairness.Jelen tanulmány, a mestersége intelligencia technológiai fejlődése és alkalmazása során felmerülő etikai kérdéseket és dilemmákat elemzi. A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet tölt be a társadalmi és gazdasági folyamatokban, azonban számos kihívást jelent az adatvédelem, magánélet, döntéshozatali felelősség és igazságosság terén. A tanulmány kiemeli, hogy az MI rendszerek nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel, és ezzel növelik az egyének magánéletének sérülékenységét. Az autonóm MI rendszerek, mint az önvezető járművek vagy diagnosztikai eszközök, új felelősségi kérdéseket vetnek fel, különösen, ha döntéseiket minimális emberi beavatkozással hozzák.
Az MI rendszerek döntéshozatala és algoritmusai hajlamosak lehetnek az előítéletek átvételére, ami diszkriminatív eredményekhez vezethet. Az ilyen döntések igazságossága csak akkor biztosítható, ha gondosan fejlesztik és folyamatosan ellenőrzik őket. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság létfontosságúak ahhoz, hogy az MI alkalmazások iránti bizalom megmaradjon, hiszen ezek biztosítják a döntések érthetőségét és követhetőségét.
A tanulmány az adatvédelem etikai kereteit vázolja fel, különös tekintettel a GDPR-ra és egyéb nemzetközi iránymutatásokra, amelyek az MI rendszerek etikus és átlátható működését támogatják. Az olyan technológiák, mint a homomorf titkosítás és a federált tanulás, az adatbiztonság erősítésére szolgálnak, miközben csökkentik az egyének magánéletére gyakorolt potenciális negatív hatásokat.
A következtetések arra mutatnak, hogy az MI technológiák felelős fejlesztése multidiszciplináris megközelítést igényel, amely figyelembe veszi az etikai, jogi és társadalmi szempontokat. Az etikus és társadalmilag hasznos MI-alkalmazások csak olyan szabályozási keretek között érhetők el, amelyek biztosítják az emberi jogok tiszteletben tartását, az adatvédelem következetes érvényesítését, valamint a társadalmi egyenlőség és méltányosság megőrzését.
 
A magister officiorum és a titkosügynökök kapcsolata a késő római igazgatásban (4-5. század)
No full textThe magister officiorum was formally superior to all imperial court officials. The basis of his power was the acquisition of information, and accordingly the organisation of secret agents also fell under his authority. The aim of my study is to sketch a comprehensive picture of the relationship between the magister officiorum and the agents, shedding light on the legal problems surrounding the relationship between the magister officiorum and the agents who had served their term of office (principes officii), and on the legal disputes concerning the selection procedure and promotion of the agent’s organisation.A magister officiorum formai értelemben véve felettese volt valamennyi császári udvari hivatalnoknak. Hatalmának alapját az információszerzés képezte, ennek megfelelően fennhatósága alá tartozott a titkosügynökök szervezete is. Tanulmányom célja átfogó kép felvázolása a magister officiorum és az ügynökök között fennálló kapcsolatrendszerről, megvilágítva a magister officiorum és a szolgálati idejüket letöltött ügynökök (principes officii) közti viszonyt övező jogi problémákat, illetve az ügynöki szervezetre vonatkozó kiválasztási eljárással és előmenetellel kapcsolatos jogvitákat
De iure
Full text linkIt is the translation of the work entitled De iure from Nicolás Gómez Dávila, the Columbian philosopher by Péter Vajda.Nicolás Gómez Dávila kolumbiai filozófus De iure című munkájának magyar fordítása Vajda Pétertől
A vad által okozott kárért való helytállás történeti fejlődése Magyarországon
No full textDie Geschichte des Menschen war von Anfang an von Interaktionen mit wild lebenden Tieren geprägt, wobei die von Wildtieren verursachten Schäden an menschlichen Gütern eine der typischsten Erscheinungsformen sind. Auf dieses Phänomen haben die verschiedenen nationalen Rechtssysteme in der Regel reagiert, und das ungarische Rechtssystem bildet hier keine Ausnahme, da die Entwicklung der Rechtsvorschriften zur Regulierung von Wild verursachten Schäden immer eng mit der Entwicklung des Jagdrechts verbunden war. Die vorliegende Studie versucht, den historischen Bogen der Entschädigung für durch Wild verursachte Schäden in Ungarn von den Anfängen bis zur Gegenwart zu spannen, wobei der Schwerpunkt auf den Wechselbeziehungen zwischen der Art und Weise liegt, wie sich der Wandel der gesellschaftlichen und wirtschaftlichen Verhältnisse in der ungarischen Jagdgesetzgebung niedergeschlagen hat, und der Art und Weise, wie die letztgenannten Veränderungen die Entschädigung der durch Wild verursachten Schäden beeinflusst haben.From the very beginning, human history has been marked by interactions with wildlife, one of the most typical manifestations of which is the damage caused by wild animals to human goods. This phenomenon has typically been responded to by the different national legal systems, and the Hungarian legal system is no exception, where the development of the legislation governing the settlement of damage caused by wild animals has always been closely linked to the development of the body of law on hunting. The present study seeks to present the historical arc of the development of the Hungarian legal regulation of compensation for damage caused by wild animals from the beginning to the present day, focusing on the interrelationships between the way in which the transformation of social and economic conditions has been reflected in the Hungarian legislation on hunting law and the way in which the latter changes have induced the development of the regulation of compensation for damage caused by wild animals.Az emberiség történetét a kezdetektől fogva végigkísérik a vadon élő állatvilággal való interakciók, amelyek egyik legjellemzőbb megnyilvánulási formája a vadon élő állatok által az emberi javakban előidézett kár. Erre a jelensége jellemzően az egyes nemzeti jogrendszerek is reagáltak, és ez alól a magyar jogrendszer sem képez kivételt, amelyben a vad által okozott kár telepítését rendező szabályozás alakulása mindig szorosan kapcsolódott a vadászati jogra vonatkozó joganyag fejlődéséhez. Jelen tanulmány arra törekszik, hogy a kezdetektől napjainkig felrajzolja a vad által okozott kárért való helytállást rendező jogi szabályozás magyarországi fejlődésének történeti ívét, amelynek során azoknak az összefüggéseknek a vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, hogy a társadalmi és gazdasági viszonyok átalakulása miként képeződött le a vadászati jogra vonatkozó hazai szabályozásban, ez utóbbi változásai pedig milyen irányú fejlődést indukáltak a vad által okozott kárért való helytállás szabályozása terén
Emlékezés a jogtörténet- és történettudomány metszéspontjában: Beszámoló a Felejtés és emlékezés: a szuverenitás kifejeződési formáiról című konferenciáról
No full textA Felejtés és emlékezés: a szuverenitás kifejeződési formáiról című tudományos konferenciára 2024. március 13-án került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácstermében. A rendezvényt a HUN-REN–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI), valamint az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Jogtörténeti Albizottsága közös szervezésében bonyolították le
Miért nem kedveltük a Helytartótanácsot? A magyarországi cenzúra korszakai 1723 és 1848 között
Full text linkDie Studie führt den Leser durch die wichtigsten Epochen und gesetzlichen Regelungen der Zensur in Ungarn im 18. und 19. Jahrhundert, in denen sie fast durchgehend als Institution zum Schutz der Religions- und Staatsmacht fungierte. Nach der Errichtung des Statthaltereirates im Jahr 1723 lässt sich die sogenannte „Pressburger Zensur“-Epoche beobachten, da auf dem Gebiet des Königreichs Ungarn das Kirchenkomitee des Statthaltereirates die vorläufigen Zensurmaßnahmen durchführte. Die Regierungszeit von Joseph II. wird als „Wiener Zensur“-Epoche bezeichnet, da hier deutliche zentralisierende Maßnahmen ergriffen wurden. In der Ära Leopolds II. wurden klare Verschärfungen eingeführt, gefolgt von der „Wiener Polizei-Zensur“-Epoche unter der Herrschaft von Franz I. In dieser Periode wurden alle fortschrittlichen und reformorientierten Ideen sowie edlere Bestrebungen unterdrückt, sodass die Veränderungen des Jahres 1848 auch im Bereich der Zensur frischen Wind brachten, der die schalen Gedanken durchlüften konnte.The study guides the reader through the most important epochs and legal regulations of censorship in Hungary in the 18th and 19th centuries, in which it functioned almost continuously as an institution for the protection of religious and state power. After the establishment of the Governor’s Council in 1723, the so-called “Pressburg Censorship” era can be observed, as the Church Committee of the Governor’s Council carried out the provisional censorship measures in the territory of the Kingdom of Hungary. The reign of Joseph II is referred to as the “Viennese censorship” era, as clear centralising measures were taken here. In the era of Leopold II, clear tightening measures were introduced, followed by the “Viennese police censorship” era under the reign of Franz I. During this period, all progressive and reform-oriented ideas and nobler endeavours were suppressed, so that the changes of 1848 also brought a breath of fresh air in the area of censorship, which was able to air out the stale ideas.A tanulmány végigvezeti az olvasót a cenzúra legfontosabb korszakain és jogi szabályozásán a 18–19. századi Magyarországon, ahol a cenzúra szinte folyamatosan a vallási és az államhatalom védelmét szolgáló intézményként működött. A Helytartótanács 1723-as megalakulása után az ún. „pozsonyi cenzúra” korszaka figyelhető meg, amikor a Helytartótanács egyházi bizottsága a Magyar Királyság területén az ideiglenes cenzúra eszközeivel élt. II József uralkodását „bécsi cenzúra” korszakának nevezik, mivel itt egyértelmű központosító intézkedésekre került sor. II. Lipót uralkodása idején egyértelmű szigorító intézkedéseket vezettek be, majd I. Ferenc regnálása alatt a „bécsi rendőrségi cenzúra” korszaka következett el. Ebben az időszakban minden haladó és reformorientált eszmét, nemesebb törekvést elfojtottak, így az 1848-as változások a cenzúra területén is friss levegőt hoztak, amely képes volt kiszellőztetni az áporodott eszméket
Városházák a törvényhatósági jogú városokban: Beszámoló MegyeriPálffi Zoltán építészettörténeti doktori védéséről
No full textSikerrel védte meg második doktori disszertációját Megyeri-Pálffi Zoltán, a HUN-REN–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi adjunktusa 2024. június 17-én.Megyeri-Pálffi a jogtörténeti PhD fokozatszerzése után ezúttal A törvényhatósági jogú városok városházái a dualizmus korában c. doktori disszertációját védte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Tudományok Habilitációs Bizottsága és Doktori Tanácsa által kinevezett bizottság előtt. A jelölt témavezetője Marótzy Katalin (egyetemi docens, BME Építészmérnöki Kar, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) volt