Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Egy udvarló költemény bonyodalmai: Performatív kétértelműség Sapphó 137. töredékében
Get PDFThis study examines Sappho’s fragment 137 through the lens of lyrical performativity, with a focus on the rhetorical function of shame and silence. Rather than reconstructing the original performance context—which remains unknown—the analysis draws on the poem’s linguistic features. The two speakers’ utterances can also be read ironically, i.e. their illocutionary forces can be self-contradictory, and the invocation of shame appears not only as an obstacle to speech but also as a paradoxical vehicle for desire and erotic communication. The article argues that the performative declaration of silence itself generates meaning, serving as a literary mode of articulating what is socially inexpressible or deemed shameful. This interpretive approach also reveals how poetic language destabilizes conventional gender roles and engages in a play of erotic ambiguity. Ultimately, the fragment offers a complex rhetorical enactment of unspoken longing, demonstrating how silence can function both as concealment and as expression.A tanulmány Sapphó 137. töredékét vizsgálja a lírai performativitás elméleti keretében, különös tekintettel a szégyen és a hallgatás retorikai szerepére. A szöveg értelmezése nem a keletkezés és előadás kontextusának helyreállítására törekszik – ami ebben az esetben lehetetlen –, hanem magából a nyelvi megformálásból indul ki. A töredék két beszélőjének kijelentései ironikusan is olvashatók, vagyis illokúciójuk önmagával ellentétes is lehet, a szégyenre való hivatkozás pedig nem csupán a beszéd akadályaként, hanem a vágy és az erotikus kommunikáció paradox módon megjelenített formájaként is értelmezhető. A tanulmány amellett érvel, hogy a hallgatás performatív kinyilvánítása maga is jelentést termel, és a kimondhatatlan vagy szégyenletes tartalmak irodalmi közvetítésének egyik módjaként működik. A töredék ilyen megközelítése azt is lehetővé teszi, hogy a költői nyelv társadalmi nemi szerepeket átrendező és az erotikus diskurzus határait feszegető potenciálját feltárjuk
Egy kiállítás hat szemmel: Sárközy Miklós, Hubai Péter és Vér Ádám írásai a Szépművészeti Múzeum Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 c. időszaki kiállításáról (2024. október 5. – 2025. február 2.)
Get PDFThe realization of the exhibition Kingdom of Gods and Demons: Mesopotamia 1000–500 BCE at the Museum of Fine Arts in Budapest, curated by Zoltán Niederreiter and Erika Roboz, marks a highly significant event for both Hungarian classical scholarship and the popular dissemination of knowledge about the ancient world. The exhibition draws primarily on material from foreign museums, was developed based on a unique scholarly concept, and aims to engage both academic and general audiences. Given the exceptional importance of the exhibition and the wide range of perspectives it invites, our editorial team has decided that it merits not just a single review but a space for multiple viewpoints, opinions, and interpretations. In this spirit, we present below three reviews of the exhibitionA hazai ókortudomány és ókortudományi ismeretterjesztés kiemelt jelentő-ségű eseménye, hogy Niederreiter Zoltán és Roboz Erika kurátori munkája nyomán megvalósult az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című kiállítás a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A tárlat túlnyomó-részt külföldi múzeumok anyagából válogat, egyedi szakmai koncepció alapján jött létre, és egyszerre célozza meg a szakmai és a laikus közönséget. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy mind a kiállítás kivételes jelentősége, mind pedig a felmerülő szem-pontok sokasága indokolja, hogy ne egy, hanem több nézőpontnak, véleménynek és értelmezésnek adjon teret. Ennek szellemében az alábbiakban három kiállításkritikát teszünk közzé
Normalität im Wandel: Das semantische Spektrum von „normal“ im Corona-Diskurs
Get PDFDie COVID-19-Pandemie führte zu tiefgreifenden Veränderungen in der Wahrnehmung und Verwendung des Begriffs „Normalität“. In künstlerischen und kulturellen Kreisen wurde die Frage nach dem, was als „normal“ gilt, besonders stark diskutiert. Diese Studie untersucht die semantische Vagheit des Begriffs „normal“ im pandemiebedingten Diskurs unter Künstlern und Kulturschaffenden. Als empirische Grundlage dient die Anthologie Echoräume des Schocks, die Reflexionen von Kunstschaffenden über ihre Erfahrungen während der Krise versammelt. Die Analyse erfolgt anhand des Modells DIMEAN, das eine strukturierte Erfassung wiederkehrender Denkmuster ermöglicht. Ziel der Untersuchung ist es, die spezifischen Deutungsmuster und Bedeutungsdimensionen von „Normalität“ in dieser gesellschaftlichen Gruppe herauszuarbeiten.Die COVID-19-Pandemie führte zu tiefgreifenden Veränderungen in der Wahrnehmung und Verwendung des Begriffs „Normalität“. In künstlerischen und kulturellen Kreisen wurde die Frage nach dem, was als „normal“ gilt, besonders stark diskutiert. Diese Studie untersucht die semantische Vagheit des Begriffs „normal“ im pandemiebedingten Diskurs unter Künstlern und Kulturschaffenden. Als empirische Grundlage dient die Anthologie Echoräume des Schocks, die Reflexionen von Kunstschaffenden über ihre Erfahrungen während der Krise versammelt. Die Analyse erfolgt anhand des Modells DIMEAN, das eine strukturierte Erfassung wiederkehrender Denkmuster ermöglicht. Ziel der Untersuchung ist es, die spezifischen Deutungsmuster und Bedeutungsdimensionen von „Normalität“ in dieser gesellschaftlichen Gruppe herauszuarbeiten
Rhetorical Underlies of the Development of the Reading Comprehension
Get PDFThe study investigates the extent to which text processing procedures employed in educational settings are grounded in rhetorical principles and how an enhanced understanding of rhetoric can facilitate a more deliberate and, consequently, more effective development of reading comprehension skills. The research aims to illustrate, through the analysis of contemporary texts, the application of rhetorical principles in terms of structure, argumentation, and style. Additionally, the study explores the rationale behind considering school text processing procedures and models as manifestations of rhetorical analysis. A teacher who recognizes the engagement in rhetorical analysis with students during text interpretation can more effectively and intentionally enhance students’ reading comprehension across both traditional (written, printed) and media texts
Die Publikationsprofile Göttinger Professoren von 1750 bis 1830 und die Organisation der Wissenschaft. By Martin Gierl.: Göttingen: Wallstein Verlag, 2025. 298 pp.
Get PDFA jászberényi és zombori tanítóképzők egykori igazgatója Fiala Endre drámája (1941–1949)
Get PDFThis study, written in a documentary-narrative style, presents the life of Dr Endre Fiala, who served as director of the teacher training institutes in Jászberény and Zombor from 1941 to 1949. It provides a picture of the director\u27s effective pedagogical work, guided by humane Christian principles, his historical views, and his commitment to equality among people at both institutions. It also presents Endre Fiala\u27s socially sensitive, selfless, exemplary work as a municipal chief clerk, followed by the circumstances of his innocent persecution, internment, and beatings, and finally his relentless and unsuccessful struggle against his colleagues to obtain the position of director in Jászberény, as a result of which he spent the rest of his working life as a trainee teacher and then as a primary school teacher.A dokumentatív-elbeszélő módszerrel készült tanulmány dr. Fiala Endre jászberényi megbízott és zombori kinevezett tanító(nő)képző intézeti igazgató sorsát mutatja be 1941-től 1949-ig. Képet ad az igazgató humánus keresztényi elvek vezérelte eredményes és hatékony pedagógiai munkásságáról, történelmi nézeteiről, az emberek közti egyenlőség jegyében folytatott tevékenységéről a két intézetben. Bemutatja Fiala Endre szociálisan érzékeny, önzetlen, példás községi főjegyzői tevékenységét, majd pedig ártatlanul történt meghurcolásának, internálásainak, megveretéseinek körülményeit, végül kartársaival szemben kíméletlen, eredménytelen harcát ismerteti a jászberényi igazgatói állás megszerzéséért, melynek következtében munkásélete hátralévő idejét beosztott képzős, majd általános iskolai tanárként töltötte
A kritikai társadalomtudományi reflexió fontossága a pedagógiában. Baráti válasz Tóth Tamás baráti szétcincálására
Get PDFx
Alkalmazott nyelvészeti axiómák a nyelvpedagógiában
Get PDFThis study examines the possible interrelations between language pedagogy and applied linguistics, drawing on the author’s personal experience as a language teacher and on the decisive role of learners’ psychological and motivational characteristics. Through detailed discussion, supported by figures and an overview of key topics in international language-pedagogical scholarship, the paper demonstrates that language learning can be interpreted as a process grounded in genetic predispositions, yet fundamentally shaped by social, pedagogical, and psycholinguistic factors. The author highlights the widening gap between theoretical and practical orientations and argues that the multidisciplinary nature of language pedagogy – from psychology to social contexts as well as the aspect of applied linguistics – is indispensable for effective language teaching.A tanulmány a nyelvpedagógia és az alkalmazott nyelvészet lehetséges kapcsolatait vizsgálja, a szerző személyes, nyelvtanári tapasztalataiból, valamint a tanulók pszichológiai, motivációs sajátosságainak meghatározó szerepéből kiindulva.Részletesen, ábrákkal és a nemzetközi nyelvpedagógiai szakirodalom főbb témái alapján bemutatja, hogy a nyelvtanulás genetikai alapokon is értelmezhető, ugyanakkor társas és pedagógiai-pszichológiai tényezők által alakított folyamat. A szerző rámutat az elméleti és gyakorlati szemlélet közötti növekvő távolságra, valamint arra, hogy a nyelvpedagógia multidiszciplináris jellege – a pszichológiától a társadalmi kontextusokig, valamint az alkalmazott nyelvészeti szemlélet nélkülözhetetlen a hatékony nyelvtanításhoz
Bauko János: Kétnyelvűség és keresztnévhasználat. Magyar–szlovák keresztnévkönyv: Budapest: Magyar Tudományos Akadémia – Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, 2025. 326 p.
Get PDFBauko János Kétnyelvűség és keresztnévhasználat. Magyar–szlovák keresztnévkönyv című kiadványa a Magyar Tudományos Akadémia és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács monográfiasorozatának részeként jelent meg. A kutatási téma nemcsak a névtan (amely az alkalmazott nyelvészet egyik legnépszerűbb ága), de a szociolingvisztika számára is lényeges, hiszen a változatoskeresztnévhasználatot a kétnyelvű területek és névhasználók szemszögéből is megvilágítja. Ez a szemlélet hiánypótló, gyakorlatias megközelítése a laikusok számára is érthetővé teszi a tudománynak ezt a területét. Maga a kötet három fő fejezetre tagolódik, amelyeket egy szlovák és angol nyelvű összefoglaló követ, majd a hivatkozott irodalom, illetve a felhasznált névszótárak, névjegyzékek listája zár
Egy új vaskori település: Töttös, Délnyugat-Magyarország: Előzetes jelentés
No full textA new Iron Age settlement was discovered during the excavations of the final 12 km section of motorway M6, connecting Budapest with the Croatian border, in 2021. The settlement lies on the two banks of a small creek and, thus, was documented under two separate names: Töttös-Alsó-megye-dűlő and Töttös-Mikes-dűlő. During the excavation, over forty Iron Age features were identified, with a material consisting mostly of pottery finds, animal bones, stones, and a minimal amount of metal items. Most features were pits, but some may be interpreted as buildings. The analysis of the find material concluded that the site was in continuous use from at least the Ha D to the LT B period, which means it seamlessly transitioned into the new cultural milieu of the Late Iron Age.Egy új vaskori település került napvilágra 2021-ben a M6 autópálya Budapestet a horvát határral összekötő utolsó 12 km-es szakaszának feltárási munkálatai alatt. A település egy vízfolyás két partján fekszik, ezért két különböző lelőhelyként került dokumentálásra, mint Töttös-Alsó-megye dűlő és Töttös-Mikes-dűlő. A feltárás során több, mint 40 vaskori objektumot azonosítottunk, leletanyaguk elsősorban kerámiából, állatcsontból, kőből és elenyésző mennyiségű fémből állt. A legtöbb objektum gödör volt, de néhányat épületként is értelmezhetünk. A leletanyag előzetes vizsgálata alapján a település a Ha D időszaktól a LT B időszakig folyamatosan használatban volt, vagyis fennakadás nélkül ment át a késői vaskorba