Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Fel nem ismert nyelvi zavarok a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek hátterében
Get PDFBackground and objectives: Developmental language disorder (DLD) is associated with long-term negative effects on the development of affected children in terms of social adjustment, learning, emotional and behavioural problems, without language intervention. Conceptual difficulties in distinguishing between categories of SEN and social, learning and behavioural difficulties (SLBD) and prevalence rates suggest that diagnostic selection and the methods of educational support are likely to be problematic in the case of children with DLD in our country. The aim of our study was to investigate the spoken language abilities of children with SLBD and to determine the prevalence of language disorders among them.
Method: Spoken language skills - sentence comprehension, expressive vocabulary, morphosyntactic reconstruction - of 123 children aged 5;4 - 12;7 years classified as those with SLBD was measured using the Complex Oral Language Ability Test (KOBAK, Lukács & Kas, 2024).
Results: The SLBD group showed a significant lag in their spoken language skills compared to standard age norms. Based on individual assessment of performances, 78% of the SLBD group was characterised as having a language disorder. The most common language profile was a disorder involving both receptive and expressive functions (54.2%), with a smaller proportion of purely expressive (27%) and receptive language disorders (14.6%).
Conclusions: The results suggest that a significant proportion of children with SLBD may have difficulties due to unrecognised language disorders. These disorders have an impact on school performance, social relationships and can be a significant long-term limitation for the individuals concerned, although accurate identification and specific intervention could greatly reduce these difficulties.Háttér és célok: A nyelvfejlődési zavar (NYFZ) az érintett gyerekek fejlődését hosszú távon negatívan befolyásoló beilleszkedési, tanulási, érzelmi és magatartászavarokkal jár együtt, különösen nyelvi intervenció hiányában. Az SNI és BTMN fogalmi elhatárolási nehézségei és az előfordulási arányok alapján hazánkban a diagnosztikus szelekció és a ráépülő támogatási formák problémái valószínűsíthetők az NYFZ esetében. Vizsgálatunk célja a BTMN-nel jellemzett gyerekek beszélt nyelvi képességeinek vizsgálata, a nyelvi zavar szintű elmaradások előfordulási arányának megállapítása.
Módszer: 123 fő, 5;4 – 12;7 éves kor közötti, BTMN-kategóriába sorolt gyerek beszélt nyelvi teljesítményét – a mondatmegértést, expresszív szókincset, morfoszintaktikai rekonstrukciót – mértük fel a Komplex Beszélt Anyanyelvi Képességteszttel (KOBAK, Lukács & Kas, 2024).
Eredmények: A vizsgált, BTMN-t mutató csoport a beszélt nyelvi készségeket mérő teljesítményekben jelentős elmaradást mutatott a korcsoporti normákhoz képest. A teljesítmények egyéni értékelése alapján a vizsgált csoport 78%-a nyelvi zavarral jellemezhető. A legjellemzőbb nyelvi profil a receptív és expresszív funkciókra egyaránt kiterjedő zavar (54.2%) volt, kisebb arányban fordult elő tisztán expresszív (27%), illetve receptív nyelvi zavar (14.6%).
Következtetések: Az eredmények alapján a BTMN-kategóriába sorolt gyerekek jelentős részének nehézségeit fel nem ismert nyelvi zavarok okozhatják. Ezek a zavarok kihatnak az iskolai teljesítményre, társas kapcsolatokra, és hosszútávon jelentős korlátozottságot jelentenek az érintettek számára, holott a pontos felismerés és specifikus intervenció nagyban mérsékelhetné e nehézségeket
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség pedagógiai ellátásának aspektusai
Get PDFBackground and Objectives: The study is part of a doctoral research project that explores the preparation of teachers in terms of addressing the needs of children and students with adjustment, learning, and behavioural difficulties, and aims to develop professional content for teacher training and practicing educators. The purpose of the current investigation is to assess the knowledge of elementary education students regarding the topic of adjustment, learning, and behavioural difficulties. This study summarizes domestic literature on the topic of adjustment, learning, and behavioural difficulties, as well as the tasks of educators in this regard.
Method: In this investigation, elementary education students were surveyed using written questionnaires to assess their knowledge of the characteristics of children with adjustment, learning, and behavioural difficulties, and their knowledge in the areas of identification, assessment, and support. A total of 114 students participated in the study, representing four different academic years of the program.
Results: It was found that, in the elementary education bachelor’s program, students are significantly less familiar with the concept of adjustment, learning, and behavioural difficulties in relation to special educational needs, and their knowledge is both incomplete and inaccurate.
Conclusions: After graduation, teachers must possess knowledge, competencies, and attitudes that support the care of children with adjustment, learning, and behavioural difficulties. It is important that these topics be incorporated into the curriculum content of teacher training courses.Háttér és célok: A tanulmány egy doktori kutatás része, amely feltárja a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátására való felkészítést a pedagógusképzésben, illetve szakmai tartalmak kidolgozását vállalja a pedagógusképzés és a gyakorló pedagógusok számára. Jelen vizsgálat célja felmérni a tanító szakos hallgatók ismereteit a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség témakörben. A tanulmányban összefoglaljuk a hazai irodalmakat a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség és a pedagógusok feladatellátásának vonatkozásában.
Módszer: Jelen vizsgálatban tanítóképzős hallgatókat kérdeztük meg az írásbeli kikérdezés módszerével arról, hogy milyen tudással bírnak a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek sajátosságairól, és milyen ismeretekkel rendelkeznek a felismerés, a vizsgálat és az ellátás területekről. A vizsgálatban 114 fő vett részt, akik a képzés négy különböző évfolyamán tanulnak.
Eredmények: Megállapítható, hogy tanító alapképzési szakon a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók témakörét illetően a hallgatók a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség fogalmát a sajátos nevelési igényhez viszonyítva jóval kevésbé ismerik, a tudásuk hiányos és pontatlan.
Következtetések: A tanítóknak a diploma megszerzése után olyan ismeretekkel, kompetenciákkal és attitűddel kell rendelkezniük, amelyek segítik a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátását. Fontos lenne, hogy ezek a tartalmak beépüljenek a kurzusok ismeretanyagába
Pedagógusok figyelemhiányos hiperaktivitászavarral (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) kapcsolatos attitűdje és ismeretei – szisztematikus áttekintés
Get PDFBackground and Aims: ADHD (attention deficit hyperactivity disorder) is one of the most common childhood psychiatric disorders, with a prevalence rate of approximately 5-7% (Balázs, 2022), and teachers working in public education are likely to meet or work daily with students who, among others, show behavioural symptoms of ADHD.
The focus of this paper is to analyse studies in English that examine teachers\u27 attitudes and knowledge about ADHD and the factors that might be associated with them.
Methods: A systematic literature search was conducted in August 2024 in the EBSCO Academic Search Complete database. Of the 49 studies found, 18 articles were analysed after meeting the eligibility criteria.
Results: Several studies have shown that teachers experience teaching students with ADHD as a significant stress, but as their knowledge of ADHD increases and their misconceptions decrease, their attitudes may change in a positive direction, making them more willing to use evidence-based behaviour support strategies in the classroom.
Conclusions: Although we can only draw cautious conclusions from the review, it is clear that there is a great need to assess the attitudes and knowledge of teachers in Hungary about children with ADHD, although there is no reliable and valid measurement tool available to measure it.Háttér és célok: Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitászavar) a leggyakoribb gyermekpszichiátriai zavarok egyike, kb. 5-7% közötti előfordulási gyakorisági arányának (Balázs, 2022) köszönhetően a köznevelésben dolgozó pedagógusok a mindennapok során nagy valószínűséggel találkozhatnak, illetve foglalkozhatnak olyan tanulóval, aki – többek között – az ADHD viselkedéses tüneteit mutatja.
E tanulmány fókuszában olyan angol nyelvű tanulmányok elemzése áll, amelyek pedagógusok ADHD-val kapcsolatos attitűdjeit és ismereteit, valamint az azokkal összefüggést muta(ha)tó faktorokat vizsgálják.
Módszer: A szisztematikus szakirodalmi keresést 2024 augusztusában végeztem az EBSCO Academic Search Complete adatbázisában. A talált 49 tanulmányból az alkalmassági kritériumok teljesülése után 18 cikk elemzését végeztem el.
Eredmények: Több kutatás is rávilágított arra, hogy a pedagógusok jelentős stresszként élik meg az ADHD tüneteit mutató tanulók oktatását, ugyanakkor az ADHD-ról való tudásuk gyarapodásával, tévhiteik mérséklődésével beállítódásuk pozitív irányba változhat, így nagyobb hajlandóságot mutathatnak az evidenciaalapú osztálytermi viselkedéstámogatási stratégiák használatára.
Következtetések: Bár csak óvatos következtetések levonását engedhetjük meg magunknak az elvégzett áttekintés alapján, az világosan kirajzolódik, hogy Magyarországon is nagy szükség lenne a pedagógusok ADHD tüneteit mutató gyermekekkel kapcsolatos attitűdjének és ismereteinek megismerésére, bár egyelőre még nem áll rendelkezésünkre megbízható és valid mérőeszköz, amellyel ezt elvégezhetnénk
Beszámoló a Magyar Szociológiai Társaság 2024. évi vándorgyűlésén tartott A digitalizáció szerepe és lehetőségei a fogyatékos és egészségkárosodott emberek életében című szekció eredményeiről
Get PDFKülönleges szükséglet, sajátos ellátás : Esetismertetés és szakmapolitikai reflexió a gyermekvédelmi szakellátásban élő, kettős szükségletű gyermekekről
No full textThe aim of the abstract is to continue the joint reflection initiated at the 2024 national professional conference of the Hungarian Association of Special Education Teachers, during which we seek answers to the question of how to improve the quality of life of children with special needs living in specialised child protection care, based on the connections between special education and child protection. The professional dialogue aims to reflect on possible solutions to problems that significantly affect the field, focusing on methodological renewal based on interdisciplinary cooperation and the consideration of systemic issues. Our long-term goal is to develop theoretical and practical support materials that can be used at the national level to assist in the care of the children concerned.Keywords: intellectual disability, specialised child protection services, special children\u27s home, care tailored to children\u27s needsAz absztrakt célja a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének 2024. évi országos szakmai konferenciáján elindult közös gondolkodás folytatása, mely során a gyógypedagógia és a gyermekvédelem kapcsolódási pontjai mentén keressük a válaszokat arra, hogy miként lehet a különleges szükségletű gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek életminőségét javítani. A szakmai párbeszéd az interdiszciplináris együttműködésen alapuló módszertani megújulásra, rendszerszintű kérdések átgondolására fókuszálva kíván reflektálni a területet hangsúlyosan érintő problémák megoldási lehetőségeire. Távlati célként tűzzük ki egy olyan elméleti és gyakorlati segédanyag kidolgozását, ami segítséget jelenthet akár országos szinten is az érintett gyermekek ellátására vonatkozóan.
Kulcsszavak: intellektuális képességzavar, gyermekvédelmi szakellátás, különleges gyermekotthon, gyermekek szükségleteihez igazodó ellátá
Samádát üt
Get PDFIn older Hungarian language, the lexeme samáda, or chamade [ʃamad] in a French style, was used as a military term, mainly as a part of a phraseological terminus technicus (samádát üt/üttet ʼto beat/whack a chamadeʼ). It was used to express the giving up of the fight by one of the belligerents, usually by beating a drum. Less frequently, a trumpet blast was also used to signal an acknowledgement of defeat. For this reason, for example, Schamade blasen ʼto blow chamadeʼ was also used in the German language. The expression in the Hungarian language is more likely to be found only as a military term. At the same time, the figurative use of the saying in the French and the German languages was also created by secondary phraseologisation in the sense of ʼhis heart is beating fastʼ or ʼhe is retreating, giving up his resistanceʼ.Régibb nyelvünkben katonai műszóként használatban volt a samáda, illetve franciásan chamade [ʃamad] lexéma, melyet főként egy frazeológiai terminus technicus részeként találunk meg (samádát üt/üttet). Ezzel azt fejezték ki, hogy a hadat viselő felek egyike – általában dobpergéssel – jelzi, hogy feladja a küzdelmet. Ritkábban trombitaszóval is jelezték a vereség elismerését, ezért például a németben használatos volt a Schamade blasen ʼsamádát fújʼ fordulat is. A magyarban a kifejezést inkább csak katonai műszóként tudjuk kimutatni, ám a francia és a német nyelvben szekunder frazeologizálódással létrejött a szólásnak átvitt értelmű használata is ʼhevesen kalapál a szíveʼ, illetve ʼmeghátrál, feladja ellenállásátʼ jelentésben
A gofri neve
Get PDFThe etymology of the Hungarian word gofri ‘a crisp cake of batter baked between two plates patterned to give a grid shape’ seems to be obvious: it might be derived from French gaufre. If it was really borrowed directly from French, it would definitely occupy a special position among other words adapted into the phonological structure of Hungarian. While one can find a host of examples of word-final obstruent + n or obstruent + l clusters being resolved by an epithetic i, there are no other cases where the same repair strategy applies to an obstruent + r coda. In the literature, the etymology of gofri is not firmly established. Neither is it contained in Hungarian etymological dictionaries, nor is there any paper, as far as we are aware, dedicated to its etymology. However, according to a certain author in the popular science literature, gofri is of Polish origin. In this case, the word-final i would not be epithetic, but it would correspond to the Polish nominative plural suffix. Based on linguistic records, we argue that gofri was indeed borrowed from Polish. Thus, one cannot find any examples of i‑epithesis after stem-final consonant clusters ending in r.A magyar gofri ‘rácsos mintázatú, két vaslemez között sült tésztalap’ eredete látszólag egyértelmű: az azonos jelentésű francia gaufre-ből származhat (ennek eredeti jelentése ’lép, méhsejt’). Amennyiben a szó valóban közvetlenül a franciából származik, mindenképpen sajátos helye van a magyar fonológiai struktúrájába adaptált szavak között, hiszen ez az egyetlen szó, melyben a szóvégi obstruens + r kapcsolat epitetikus i hozzáadásával küszöbölődik ki.A gofri származásával kapcsolatban a szakirodalom nem foglal határozottan állást: az etimológiai szótárak nem tartalmazzák, és olyan szakcikkről sem tudunk, amely eredetét vizsgálná. Az ismeretterjesztő irodalomban azonban találkozunk olyan állítással, mely szerint a szó lengyel közvetítéssel került a magyarba, azaz lengyel jövevényszóról van szó – ez esetben azonban a szó végén álló i nem epitetikus, hanem a lengyel többes számú alanyeseti végződésnek felel meg. A lengyel eredetre vonatkozó felvetés minden meglepősége ellenére meggyőzőnek tűnik, azonban érvelést nem tartalmazó és egyébként is megbízhatatlan forrásokban szerepel, így ellenőrzést igényel. Cikkünk elsődleges célja a gofri francia vagy lengyel eredetének eldöntése. Elsősorban kultúrtörténeti dokumentumok alapján amellett fogunk érvelni, hogy a szó valóban a lengyelből került a magyarba, így tővégi r esetében nincs példa a mássalhangzó-torlódások i-epitézissel való feloldására
Tartalom és nyelv integrációjának kérdései a hazai idegen nyelvű középiskolai földrajzoktatás gyakorlatában
Get PDFA hazai kétnyelvű középiskolai programokban a földrajz az egyik leggyakrabban megjelenő idegen nyelven tanított tantárgy. Az idegen nyelven tanító földrajztanárok munkája sajátos tantárgy-pedagógiai kihívás, hiszen a szaktantárgyi ismeretátadást és készségfejlesztést, valamint a korszerű nyelvoktatás módszereit és célrendszerét kellene összhangba hozni egy olyan oktatási környezetben, ahol a kétnyelvűség és a földrajz egyaránt marginálisan kezelt terület. Tartalom és nyelv integrációja ugyanakkor számos módon és változatos formában megvalósulhat, függően a szaktanári szerepfelfogástól, a CLIL szemlélete iránti nyitottságtól vagy az önképzésre való hajlandóságtól. A tanulmány egy szaktanárok körében végzett kérdőíves kutatás tanulságain keresztül próbálja megvilágítani az idegennyelvű földrajztanítás kihívásait, elsősorban a nyelvoktatás és nyelvhasználat szemszögéből
