Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
A népkultúra „felfedezése” és jelentősége a japán identitásban
Get PDFThe concept of furusato (a nostalgic feeling for an idyllic rural home) is still an important part of modern Japanese cultural identity, even though its image is linked to traditional folk culture. The idea is usually interpreted in the context of the Meiji modernisation period that took place at the end of the 19th century, although the origins of the importance of folk culture go back to the early 19th century formation of collective identity. In the Edo period, the cultural movement of kokugaku aimed at searching for the ‘original culture’ of Japan by studying ancient Japanese language, literature, myths, and history. ‘Culture’ as the common attribute of the community and ‘language’ as the primary bearer of collective identity played important parts in this process. The importance of the language of the common people also emerged; thus folk culture became included in discourses of identity, mainly in Hirata Atsutane’s works. During the period of modernisation in the 19th century, folk culture seemed to embody the original Japanese culture and tradition and became an important part of the Japanese identity, which can also be compared to the modernisation and identity discourses in East Central Europe at that time. The idea that the peasantry was untouched by modernisation was a widespread view in the 19th century; however, it gained a significant role only where modernisation was perceived as a foreign influence and/ or pressure by society. In order to protect their own culture, communities often turned to rural, agricultural traditions when defining their cultural heritage. In addition to the modernisation context, the issue of folk culture as one of the most important foundations of collective identity can be linked to a long-standing theoretical debate on national development and the formation of national consciousness. Besides global modernisation and identity issues, this question can also be examined and interpreted in the context of the ‘cultural concept of nations’. This approach may provide an explanation to the long-standing tradition of folk culture in Japan today, manifested among other things in the idea of furusato.A furusato (egy idilli vidéki otthon iránti nosztalgikus érzés) fogalma ma is fontos része a japán kulturális identitásnak, bár képe egyértelműen a vidékhez és a hagyományos értelemben vett népkultúrához kötődik. A fogalom eredetét általában a XIX. század második felének Meiji-kori modernizációs folyamatán belül értelmezik, noha a népkultúra jelentőségének eredői megtalálhatók a XIX. század eleji kollektív identitás kialakulásának a folyamatában. Az Edo-korban a kokugaku kulturális mozgalma az ősi japán nyelv, irodalom, mítoszok, történelem tanulmányozásával a japán „eredeti kultúra” meghatározására tett kísérletet. A folyamatban fontos szerepet kapott a „kultúra” mint a közösség összetartó kerete, és ebben kiemelten a „nyelv” mint a kollektív identitás elsődleges hordozója. Ebben az eszmében a népnyelv jelentősége, „rehabilitációjának” a szükségessége is hangot kapott, így a népnyelv és a népkultúra is bekerült a diskurzusok tematikájába, elsősorban Hirata Atsutane munkásságának köszönhetően. Ez a folyamat a Közép-Kelet-Európában a XVIII. század végén és a XIX. században felvirágzó, a kollektív identitás megfogalmazását célzó kulturális mozgalmakkal mutat hasonlóságot. A XIX. századi (nyugati típusú) modernizáció során a XX. század elejére a japán felfogásban az eredeti japán kultúrát és hagyományt megtestesíteni látszó népkultúra jellegzetességei a japán identitás részeként fogalmazódtak meg, ami szintén hasonlítható a közép-kelet-európai modernizációs és identitásdiskurzusok akkori folyamatához. A modernizációtól érintetlen parasztság eszméje a XIX. században elterjedt nézet volt, de a nemzeti identitásban csak ott kapott jelentős szerepet, ahol a modernizációt a társadalom idegen befolyásnak és/vagy nyomásnak, azaz „kívülről jövőnek” érezte, és a saját kultúra védelmében a közösségek kulturális örökségének meghatározásakor gyakran a vidéki, mezőgazdasági hagyományokhoz fordult. A népkultúra mint a kollektív identitás egyik legfontosabb alapjának kérdése a modernizációs problematika mellett egy régóta létező, a nemzeti fejlődésről és a nemzettudatok kialakulásáról és jellegéről folytatott koncepcionális értelmezési vitához is kapcsolható. A kérdést a globális modernizációs keret mellett koncepcionális megközelítésű kontextusban is lehet vizsgálni és a kulturális identitás, valamint a „kultúrnemzet” fogalmi keretei között értelmezni. Ez a megközelítés magyarázhatja, hogy a népkultúra hagyománya mind a mai napig él Japánban, többek között éppen a furusato ideájában
Krónika [2024–2025]
No full text2024–2025 chronicle of the Institute of East Asian Studies, ELTE Faculty of Humanities.Az ELTE BTK Távol-keleti Intézet 2024–2025-ös krónikája
A többségi társadalom véleményének feltárása a tanulásban akadályozott gyermekekről
Get PDFFor decades, the research on the issues of acceptance, inclusion and equal treatment has been a prominent focus of educational research, both in mainstream and special education. Research is less concerned with the attitude of the majority society towards people living with disabilities. How social attitudes are formed depends to a large extent on the spirit of the times, the values and ethical foundations of society, and the ideal of man of the time. In our study, we present the results of a questionnaire survey of 348 adults from the majority society about their views and acceptance of children with learning disabilities. The aim of the research is to find out whether, based on the knowledge of the respondents and their answers, it is possible to suggest whether there are effective sensitizing opportunities for the group of children with learning disabilities, and which of these opportunities and areas are successful or less successful in the development, progress and involvement of the pupils concerned. The analyses show that the respondents are accepting and helpful towards children they perceive as learning disabled, based on their information and experience, but their knowledge is incomplete and inaccurate, which can make successful social inclusion difficult. Taking into account the opinions of the participants in the research, summarising them and analysing the scientific works, we see the need for an interdisciplinary approach to the topic and the solution of its problems. The results of the study call the attention of the special education/pedagogical practice to the authentic and objective information of the majority society, to the sensitization, to the specialized information of the parent groups and communities, which helps and supports equal opportunities, social inclusion and successful social participation.Az elfogadás, a befogadás és az egyenlő bánásmód kérdéskörének kutatása évtizedek óta kiemelten hangsúlyos területként jelenik meg a neveléstudományi kutatásokban, a többségi és a gyógypedagógia fókuszában egyaránt. A kutatások kevésbé érintik a többségi társadalom viszonyulását a fogyatékos személyek csoportjához. Az pedig, hogy hogyan alakul ki a társadalmi hozzáállás, nagymértékben függ az adott korszellemtől, a társadalom értékrendjétől, etikai alapjaitól, a kor ideális emberképétől. Tanulmányunkban egy kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatjuk be, melyben 348 főt, a többségi társadalomhoz tartozó felnőtteket kérdeztünk meg a tanulásban akadályozott gyermekkel kapcsolatos véleményükről, elfogadásukról. A kutatás célja az volt, hogy feltárjuk a megkérdezettek véleményét arra vonatkozóan, miként vélekednek a tanulásban akadályozott gyermekekről, ismernek-e a velük kapcsolatos programokat, érzékenyítő lehetőségeket, továbbá mely területek azok, ahol sikeres vagy kevésbé sikeres az érintett tanulók fejlesztése, fejlődése, szerepvállalása. Az elemzések alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek az általuk tanulásban akadályozottnak vélt gyermekekkel szemben meglévő, információik és tapasztalataik alapján elfogadóak, segítőkészek, azonban ismereteik hiányosak, pontatlanok, ami a sikeres társadalmi integráció megvalósulását nehezítheti. A kutatásban részt vevők véleményének figyelembevétele, összegzése és a szaktudományos munkák elemzése következtében a téma interdiszciplináris megközelítését, problémáinak megoldását látjuk szükségesnek. A vizsgálat eredménye felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógypedagógiai/pedagógiai praxis fontos feladata a többségi társadalom hiteles és objektív informálása, érzékenyítése, a szülői csoportok és közösségek specializált tájékoztatása, ami segíti és támogatja az esélyegyenlőséget, a sikeres társadalmi participációt
Kartal: A fragmented hoard under the broken pot
No full textIn 2019, a new Late Bronze Age (LBA) assemblage from Völgy-dűlő at Kartal (Pest County) was added to the number of bronze hoards excavated in the framework of community archaeological programmes in Hungary. This unique assemblage was deposited beneath two fragments of a pot, originally arranged regularly. The Carpathian Basin-style objects in the Kartal hoard date to several periods from Br D to Ha B1; based on their typo-chronological analysis, their deposition may have taken place in the latter. The chronological characteristics of the Kartal find, a deposition comprising old-style jewellery, suggest the assemblage is a multi-period hoard. The signs of use, essentially abrasions and microwear traces, also indicate that some objects had been used even for a relatively long time before deposition. The breaking of the deposited ingots and bronze objects was deliberate and probably did not occur simultaneously, and most of these finds were still usable preceding their breaking. The Kartal hoard may have been deliberately assembled by a small community. The hoarded objects may represent different aspects of a Bronze Age community, who, according to our current knowledge of the topography of the era, deposited their votive assemblage far from any LBA settlements
Klaudy Kinga, Robin Edina, Seidl-Péch Olívia (szerk.): Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába II.: Speciális rész
Get PDF
A digitális technológia szerepe a nyelvoktatásban, kitekintéssel a mesterséges intelligenciára
Get PDFJelen tanulmány célja, hogy a szakirodalom alapján áttekintést nyújtson az oktatástechnológia, különösen a mesterséges intelligencia (MI) szerepéről a modern nyelvoktatásban, a nyelvtanítás történetének a tükrében. Azt vizsgálja, hogy milyen területeken lehet hasznos a technológia. Ennek során nemcsak a különböző nyelvi tartalmak és készségek fejlesztésére, hanem az affektív előnyökre is kitér, így például a motiváció támogatására vagy a szorongásmentes tanulási környezet megteremtésére. Ezen túl azzal is foglalkozik, hogyan alakítható ki a nyelvtanulói autonómia az adaptív oktatási rendszerek segítségével. Legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a virtuális tanulási környezeteknek fontos szerepe lehet a gátlások lebontásában, illetve hogy a modern chatbotok alkalmasak az autonóm nyelvtanulás támogatására. Rámutat arra is, hogy a nyelvtanulást támogató digitális eszközök egyes, újdonságként tálalt módszerei a nyelvtanítás története során sokszor már jóval korábban felbukkantak
