Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT TÖRPÉI: TÖRPEFALVAK ÉS TÖRPEVÁROSOK
Get PDFThe study’s aim is not to demonstrate the problems of dwarf village and dwarf town in details, only tries to provide a short review of domestic opinions about these two categories, depending on time. Beyond this it strives for positioning the smallest settlements in the hungarian settlement network: it suggests the category of dwarf village for settlements with dwellers less than 200 and dwarf town for those with dwellers less than 2000.A falvak és a városok esetében is felmerülő kérdés, hogy milyen módon/megközelítéssel lehet őket kategorizálni, valamilyen rendező elv alapján csoportosítani. Egy kézen fekvő és könnyűnek tűnő lehetőség a nagyság szerinti csoportosítás, ami ebben az esetben leginkább a népességszám szerint történhet. Ez ugyan egy meglehetősen szimplifikált megoldás, de azért van értelme és kiindulásul szolgálhat más módszerekhez és megközelítésekhez
A VÁROSIASODÁS TERÜLETI HATÁSAINAK BEMUTATÁSA A SZUBURBANIZÁCIÓ KÜLÖNBÖZŐ SZINTJÉN LÉVŐ TELEPÜLÉSEK PÉLDÁJÁN
Get PDFThe primary objective of the study was to determine how settlements at different levels of suburbanisation plan for diverse land use and the preservation of green spaces. A positive aspect of the analysis is that the municipalities of all 3 municipalities have a basic vision and strategy for making their settlements "liveable" and "sustainable", i.e. to ensure and increase the extent of green spaces, which is an essential condition for a healthy environment, as far as possible.Following the change of regime, a negative trend in land use has been observed in the settlements affected by suburbanisation, with the overall proportion of green areas decreasing in all the sample municipalities. The most significant reduction is observed in Győrújfalu, the settlement most affected by suburbanisation, but the municipality with the highest level of regulation of urban development of the three settlements studied. Győrzámoly, which is part of suburban zone 2, has seen its population and built-up area increase more than Győrújfalu (over the period under study). The municipal documents are similarly strict in their regulations for the different character areas of the municipality as in Győrújfalu, but they also pay more attention to the protection of agricultural land. The smallest population increase has taken place in the municipality of Börcs, which is at level 3 of suburbanisation. As a result, the increase in the inhabited area is lower than in the previous two settlements. Regulation at the municipal level is more permissive compared to Győrújfalu and Győrzámoly.Jelen tanulmányunkban szeretnénk rávilágítani arra, hogy a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő magyarországi város vonzáskörzetében fekvő (Győr agglomerációja) települések területhasznosítása hogyan alakult/alakul át az urbanizáció hatására. Egyben tiszteletünket is szeretnénk kifejezni Csapó Tamás munkássága előtt, amely meghatározó a magyarországi népesség- és településföldrajzi kutatási témakörben.A lakóhelyi szuburbanizáció és a városi terjeszkedés jelenleg a legfontosabb urbanizációs folyamatok az európai posztszocialista országokban, különösen Közép-Európában (TÍMÁR-VÁRADI 2001, BAJMÓCY 2012, LEETMAA-TAMMARU 2007,HIRT 2007, 2012, CSAPÓ-BALOGH 2012,KUBEŠ 2013, 2015,NAGY 2023)
Környezetismeret tárgy tartalmi változásainak következményei
No full text One of the worst consequences of the introduction of the National Core Curriculum 2020 (NCC 2020, NAT in Hungarian) was felt in Environmental Studies Elementary science has become the subject with the smallest number of classes in primary school; it is taught only in 3rd and 4th grade and only in one class per week. This time frame is hardly enough for acquiring the basic knowledge of the area, to say nothing of teaching all the factual material specified by the NCC and the Framework Curriculum. Consequently, teachers have to find alternative ways to overcome these unrealistic requirements. Some educators try teaching Science in 1st and 2nd grade at the expense of other subjects. Others are satisfied with the fact that Science does not appear in these earlier years. These various opinions are reflected in our primary teacher interviews. Our research offers a quantitative diagnostic assessment that we conducted with 3rd grade students in the 2021/2022 and the 2022/23 school years (latter taught according to NCC 2020). We made an attempt to observe any differences in the level of their knowledge as a result of the altered curriculum. More than 2000 students participated in both years. The data processing of the first school year is complete, the second one is in progress. It is clear that the results show a downward trend, the scale and details of which are yet to be determined. Our basic aim with this survey is to define those subject areas that cause the biggest problems for students. As a result, we need to specify the long-term consequences of these less developed areas and what transfer effects will emerge in future grades.A 2020-as NAT egyik nagy vesztese a környezetismeret tárgy, hiszen az alsó tagozat legkisebb óraszámú tárgyává vált. Mindenkinek nyilvánvaló, aki az elemi oktatással foglalkozik, hogy már csak harmadik és negyedik osztályban jelenik meg heti egy órában. Ez az időkeret szinte mondhatnánk, hogy semmire sem elég, de legalábbis messze nem annyi tényanyag elsajátítására, amit a NAT és a Kerettanterv előír a tanulók számára (NAT, 2020). Ebben a tanulási környezetben a tanítók mindenféle alternatív megoldást keresnek, hogy ennek a lehetetlen elvárásnak meg tudjanak felelni. Például más órák terhére tartanak környezetismeret órát első és második osztályban, de nyilvánvaló, hogy vannak olyan tanítók, akik örülnek annak, hogy nem kell környezetismeret órát tartani ezen a két évfolyamon. Ezek a vélemények köszöntek vissza az általunk készített pedagógusi interjúkból. Ebben a helyzetben végeztünk kvantitatív diagnosztikus mérést a 2021/2022. és 2022/2023. tanévben harmadik osztályosok körében. Itt próbáltuk tetten érni a két különböző tanterv alapján tanuló harmadik osztályosok tudásszintjét. A megvizsgált minta mindkét tanévben elérte a 2000 főt. A korábbi tanév adatai már feldolgozásra kerültek, a második mérés adatait most dolgozzuk fel. Az eddigiekből jól látszik az eredmények romlása, már csak a mérték a kérdés. A vizsgálatban arra kerestük a válaszokat, hogy melyik témakörök okozzák a legnagyobb problémát a tanulóknak, mit okozhat majd hosszútávon ezeknek e képességterületeknek az alacsonyabb fokú fejlesztése, mely és milyen irányú transzferhatásokat várhatunk majd felső tagozatban ennek következtében
A fenntarthatóságra nevelés megerősítése a palesztin tanárképzésben: kihívások és megoldások elemzése a nyelvtudás és a pedagógus továbbképzés javítása érdekében
No full textSustainability education is essential for teacher preparation in Palestine given the country\u27s ongoing environmental, economic, and social issues.
This research addresses the problems and potential solutions for enhancing sustainability education in teacher education in Palestine, with a focus on language proficiency and continued training.
The corpus of knowledge in the areas of teacher education, language competency, and sustainability education was examined in the qualitative analysis. The findings revealed many challenges to enhancing sustainability education in teacher education in Palestine, including the need for greater access to continued training and improved English language proficiency for in-service teachers.
Two proposed solutions were expanding and making professional development opportunities more available as well as using technology to improve language proficiency. The researcher’s conclusion offers suggestions on ways to enhance sustainability education in teacher development in Palestine for policymakers, educators, and other stakeholders.A fenntarthatóságra nevelés elengedhetetlen a palesztin tanárképzésben, tekintettel az ország környezeti, gazdasági és társadalmi problémáira.
Ez a kutatás a palesztin tanárképzés fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos problémáival és a lehetséges megoldásokkal foglalkozik, a nyelvtudásra és a továbbképzésre összpontosítva.
A kvalitatív adatelemzés során a tanárképzést, a nyelvi kompetenciákat és a fenntarthatóságra nevelést vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a fenntarthatóságra nevelés megerősítéséhez számos kihívással kell megküzdeni Palesztinában, többek között biztosítani kell a már pályán lévő pedagógusok nagyobb mértékű hozzáférését a témával kapcsolatos továbbképzésekhez és angolnyelv-tudásuk fejlesztését. Két megoldási javaslat merült fel: a szakmai továbbképzési lehetőségek bővítése és hatékonyabbá tétele, valamint a technológia használata a nyelvtudás javítása érdekében.
A kutatók a cikk összegzésében javaslatokat tesz a fenntarthatóságra nevelés megerősítésére a palesztin tanárképzésben a politikai döntéshozók, a pedagógusok és más érdekeltek számára
Alapozás, létszükséglet, kihívás: Pedagógusok metaforái a szövegértés-fejlesztésről
No full textResearch conducted among Hungarian teachers highlights that most of them require professional support to be able to develop their pupils’ reading comprehension effectively. Exploring teachers\u27 beliefs on reading comprehension development can provide essential information that may contribute to designing this support. The aim of the present study is to explore teachers\u27 beliefs about reading comprehension development through metaphors. In our research, we analyse the metaphors of 172 teachers collected through an online questionnaire based on the conceptual metaphor theory developed by Lakoff and Johnson (1980). We assigned the collected metaphors of reading comprehension development into ten main conceptual categories: foundation, necessity, challenge, continuous activity, tool, quality improvement, access/opening, construction, task, and remediation. The identified categories overlap with the results of previous international research in several aspects, suggesting the generalizability of metaphors related to reading comprehension development.A hazai pedagógusok körében végzett kutatások rámutatnak arra, hogy a tanárok többsége szakmai támogatásra szorul a szövegértés hatékony fejlesztéséhez. A pedagógusok szövegértésfejlesztéssel kapcsolatos nézeteinek feltárása lényeges információkkal szolgálhat e támogatás kidolgozásához. Jelen tanulmány célja, hogy metaforákon keresztül tárja fel a pedagógusok szövegértés-fejlesztéssel kapcsolatos nézeteit. Kutatásunkban 172 pedagógus online kérdőívvel összegyűjtött metaforáit elemezzük a Lakoff és Johnson (1980) által kidolgozott konceptuálismetafora-elmélet alapján. Az eredmények alapján a pedagógusok szövegértésfejlesztésre vonatkozó metaforáit tíz fő fogalmi kategóriába soroltuk: alapozás, létszükséglet, kihívás, folyamatos tevékenység, eszköz, minőségi javulás, hozzáférés/kinyílás, építkezés, feladat, gyógyítás. Az azonosított kategóriák több ponton átfedést mutatnak a korábbi nemzetközi kutatások eredményeivel, ami a szövegértés-fejlesztéssel kapcsolatos metaforák általánosíthatóságára utal
Gyermekként átélt kulturális és művészeti élmények összefüggései az élettörténettel és a szakmai életúttal. Életútinterjú Szerdahelyi Katalinnal
No full textKatalin Szerdahelyi has been working at the Practice Kindergarten of ELTE since 1992, for 33 years, where she has established lifelong relationships with a great number of families and kindergarten children. In parallel, she has been in daily contact with university students majoring in pre-school education and primary education; more recently, she has been involved in teaching theoretical courses and running the practical training of master level students of children’s culture.
Art education, visual culture, and bringing culture close to her kindergarten children carry a special importance for her. She gladly and passionately shares her accumulated knowledge and child-centred perspective with university students as well. She actively participated in the implementation of the ELTE TÓK project \u27New Cultural (Play)grounds – Pre-schoolers at the Museum’. This interview was conducted as part of the Master of Arts in Children’ Culture programme’s research project \u27Children’s Culture Now and Forever – The Relationship Between Cultural and Artistic Experiences in Childhood and Life Stories and Professional Careers’.Szerdahelyi Katalin az ELTE Gyakorló Óvodában dolgozik 1992 óta, 33 éve, ahol rengeteg családdal és óvodással került és kerül életre szóló kapcsolatba. Ezzel párhuzamosan folyamatos, napi kapcsolatban áll óvodapedagógus és tanító alapszakos, valamint legújabban gyermekkultúra mesterszakos egyetemi hallgatókkal elméleti órákon és a gyakorlati képzés keretein belül.
Fontos számára a művészettel nevelés, a vizuális kultúra, általában a kultúra közel hozása óvodásaihoz, az egyetemistáknak szívesen, szenvedélyesen adja tovább összegyűjtött tudását, gyerekszemléletét. Aktívan részt vett az ELTE TÓK „Új kulturális (játszó)terek – Óvodások a múzeumban” című projektjének megvalósításában. Az interjú a „Gyermekkultúra most és mindörökké – Gyermekként átélt kulturális és művészeti élmények összefüggései az élettörténettel és a szakmai életúttal” című gyermekkultúra mesterszakos kutatás anyagát képezi
Die Repräsentation der Habsburger (1493–1806). By Friedrich Polleroß.: Petersberg: Michael Imhof Verlag, 2022. 592 pp.
No full textVarsói Magyar Oklevéltár [Hungarian Cartulary of Warsaw]. Edited by Ádám Novák.: Debrecen: HUN-REN–DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport, 2024. 286 pp.
No full textIn Turkısh Thrace : The Early Iron Age cultural environment of the Tundza and Maritsa valleys
No full textIn the Early Iron Age, Turkish Thrace had a cultural identity largely identical to the rest of Thrace. Nevertheless, this area, separated by the Matitsa and Tundza rivers and the Strandzha (Istranca/Yıldız) Mountains, also produced some unique cultural values.
The Early Iron Age (EIA) cultural structure of Eastern Thrace is best traced in the first part of the valleys created by the Tundza and Maritsa rivers within the borders of Turkey. The numerous settlements in the valleys and on top of the nearby hills outline the cultural dynamics of the region during the Early Iron Age. The surface materials recovered from these sites indicate close connections with Bulgarian Thrace, the Carpathians, the north-western Balkans, and Anatolia.
The study presents the results of a pottery analysis and a settlement typology, opening a new perspective for research on the EIA of Turkish Thrace. The attached database may be the core of a dataset covering the entire Eastern Thrace