Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
A jogalkotás klasszikus modellje
Get PDFThe formulation of legislation is comprised of two discrete yet interconnected activities. Firstly, the establishment of internal legislation dictates the content of the norm, and once this has been largely finalised, the external legislative process can commence. This is conventionally a written task, involving the preparation of the legislation text, a process referred to as legislative drafting. However, in practice, these two processes often occur in parallel. This is followed by the procedure leading to the adoption of the legislation. These two elements are constant in the external lawmaking process, as the text of the draft legislation must undergo continuous amendment following each consultation and decision–making meeting, with legislative drafting tools being utilised for this purpose. The objective of this study is to furnish a comprehensive overview of the external legislative process, with a particular emphasis on the pivotal stages through which a draft law evolves into a regulation or statute. It is important to note that the description of the legislative process discussed here, in accordance with current legal regulations, does not include the achievements of digitisation. Consequently, with the exception of the bill drafting stage, the processes examined could have functioned in a similar way even decades ago. The digitised system of legislation has been presented in my previous studies.A jogalkotás két egymással szorosan összefüggő tevékenységből áll: a belső jogalkotás határozza meg a norma tartalmát, ennek viszonylagos befejezését követően indulhat meg a külső jogalkotási folyamat, amely hagyományosan írásbeli feladat: a jogszabály szövegének elkészítése, ezt nevezik jogszabályszerkesztésnek; azonban a két eljárás gyakorlati lefolyása egyidejűleg történik. Ezt követi a jogszabály elfogadásához vezető eljárás. Ez a két elem folyamatosan jelen van a külső jogalkotásban, hiszen egy-egy egyeztetést, döntéshozói ülést követően a jogszabály tervezet szövegét folyamatosan módostani kell, jogszabályszerkesztési eszközök használatával. Jelen tanulmány célja a külső jogalkotási folyamat áttekintő bemutatása, hogyan lesz a jogszabály tervezetből rendelet vagy törvény; a fontosabb összefüggésekre koncentrálva. Szükséges megemlíteni, hogy a jogalkotás tárgyalandó leírása – a hatályos jogi szabályozással összhangban – nem tartalmazza a digitalizáció vívmányait, így a törvényjavaslati szakaszt leszámítva a vizsgált folyamatok akár évtizedekkel ezelőtt is hasonlóan működhettek volna. A jogalkotás digitalizált rendszerét más tanulmányaimban mutattam be
Fenntarthatóság és művészetpedagógia – Új kihívások a pedagógusképzés vizuális nevelésében
No full textThe 3612+ Visual Skills Lab of the Visual Education Department at ELTE TÓK consistently monitors international trends in Visual Education, to ensure that our students’ knowledge is up to date. Consequently, the research focus of the Visual Skills Lab has shifted to the use of materials in visual activates and the changing societal perceptions related to sustainability efforts. During our research, we extensively examined the period from the emergence of plastics to today’s climate anxiety, including phenomena that shape visual education in the 21st century. Two main themes are highlighted: current topics and material use in visual education, and our students’ opinions on these matters. In addition to the conventional methods of source processing, case studies constitute the greater part of our research design. Alongside qualitative methods such as interviews and focus group discussions, we incorporated quantitative elements by collecting data from students of two Hungarian teacher training institutions. As the core of our investigation, we review the most characteristic groups of materials in visual education, emphasizing material use as a crucial criterion while not restricting creativity. Through our research, we aim to formulate recommendations for achieving and maintaining the quality of the sustainable visual education, considering it an important foundation for modern teacher training.Az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszékének 3612+Vizuális Képességek Kutatóműhelye folyamatosan figyeli a vizuális nevelésben megjelenő nemzetközi trendeket, annak érdekében, hogy hallgatóink naprakész tudással rendelkezzenek. Így került a Kutatóműhely érdeklődésének fókuszába a vizuális alkotótevékenységek anyaghasználata és az ehhez fűződő társadalmi vélekedések megváltozása a fenntarthatósági törekvések kapcsán. Kutatásunk során részletesen vizsgáltuk a műanyagok megjelenésétől napjaink klímaszorongásáig terjedő időszakot, benne azokat a jelenséget, amelyek meghatározzák a vizuális nevelést a 21. században. A középpontjában két fő téma áll: egyrészt a vizuális nevelés aktuális témái és anyaghasználata, másrészt pedig a hallgatóink vélekedései ezen kérdésekkel kapcsolatban. A forrásfeldolgozás megszokott módjai mellett az esettanulmányok képezik a kutatási design legnagyobb hányadát. Kvalitatív módszereink mellett (interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések) kvantitatív elemeket is beemeltünk: adatgyűjtésünket két hazai pedagógusképző intézmény hallgatói körében folytattuk. Vizsgálatunk gerinceként a vizuális nevelés legjellemzőbb alapanyag-csoportjait tekintjük át – fontos kritériumként tudatosítva az anyaghasználatot, a kreativitást ellenben nem korlátozva. Kutatásunk eredményeképpen ajánlásokat szeretnénk megfogalmazni a fenntartható vizuális nevelés minőségének eléréséhez és megtartásához, mint a korszerű pedagógusképzés fontos alappillére
Wollt ihr eine Geschichte hören? oder Wie man im frühen Fremdsprachenunterricht mit Bilderbüchern Neugier wecken und Lust auf Sprache vermitteln kann
No full textDer Artikel thematisiert die Bedeutung von Bilderbüchern im frühen Fremdsprachenunterricht und stellt den Narrativen Ansatz als effektive Methode zur Sprachvermittlung vor. Die Autorinnen argumentieren, dass authentische Geschichten kindgerechte Sprechanlässe schaffen, Neugier wecken und ein emotionales Lernumfeld fördern. Nach einer theoretischen Einführung werden Kriterien zur Auswahl geeigneter Bilderbücher vorgestellt sowie konkrete methodische Anregungen für die verschiedenen Phasen des Lesens einer Geschichte gegeben. Zusätzlich wird das Bilderbuch-Casting als demokratische Beteiligungsform bei der Buchauswahl beschrieben. Verschiedene Präsentationsformen wie Kamishibai oder Bilderbuchkino werden erläutert, die das visuelle und sprachliche Verstehen unterstützen. Der Beitrag liefert praxisnahe Impulse und zeigt, wie Geschichten kindzentriert und differenziert im Unterricht eingesetzt werden können.
Adaptív koragyermekkori környezetek: az inklúzió támogatásának kutatása és tervezése
No full textThe social and cultural integration of children is influenced by the experiences and impressions that they gain in early childhood education and care institutions. The development of intercultural competence and the reinforcement of a welcoming attitude play an important role in the professional work of early childhood educators. The study presents the results of the international project I.ECEC regarding the creation of a safe and supportive kindergarten atmosphere and family education. As part of the training modules created as a result of the answers to the research questions on inclusion explored with the international team, JEB staff took part in intercultural thematic workshops where they dealt with issues of multiculturalism, getting to know the cultural background of families and good practices for organizing joint activities with children. The experience gained in the project and the knowledge base created made it possible to launch a joint bachelor’s degree programme, developed in cooperation between the University of Florence and the ELTE Teaching and Preschool Faculty, in which Hungarian and Italian early childhood education students can obtain a double degree.A gyermekek szociális, kulturális inklúziójára hatással vannak a koragyermekkori intézményes nevelési folyamatban szerzett élmények, benyomások. A kisgyermeknevelők szakmai munkájában fontos szerepe van az interkulturális kompetencia fejlesztésének, a befogadó attitűd erősítésének (Hammer et al., 2003., Deardoff, 2009; Byram, 2021). A tanulmány az I.ECEC nemzetközi projekt megvalósult céljait mutatja be a biztonságos, támogató bölcsődei légkör kialakításának, a családi nevelés vetületeinek tükrében. A nemzetközi csapattal vizsgált, befogadásra fókuszáló kutatási kérdésekre adott válaszok eredményeképpen létrejött képzési modulok keretében a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék munkatársai interkulturális tematikájú workshopokon vettek részt, ahol a multikulturalitás kérdéseivel, a családok kulturális hátterének megismerésével, a gyermekekkel való közös aktivitások megszervezésének jó gyakorlataival foglalkoztak. A projektben megszerzett tapasztalattal, a létrehozott tudásbázis kialakításával lehetővé vált a Firenzei Egyetem és az ELTE Tanító és Óvóképző Kara együttműködésében kialakított közös alapképzés elindítása, melynek keretében a magyar és az olasz kisgyermeknevelő hallgatók kettős diplomát (double degree) kaphatnak
Egy királylány a 21. században – Árpád-házi Margitról alsó tagozaton
No full textIn this study, I examine Mariann Tallián’s manuscript, The Lily Princess – Based on the Legend of Margaret of the Árpád Dynasty, which is currently awaiting publication, from three perspectives: its place among lower primary reading materials, its relationship with other children’s books about Margaret of the Árpád Dynasty, and its local historical significance. The work can serve as a supplement to textbook materials on the Middle Ages, in line with the representation of the Middle Ages in the National Curriculum and the framework curriculum. Like other children’s publications, it draws on the Hungarian legend of Margaret as its source but diverges from the „atoning sacrifice” narrative, instead portraying its heroine as driven by a sense of mission. Her nuanced characterization includes imperfections and everyday situations that young readers can relate to. The study also explores local historical aspects through the representation of Margaret Island. I analyse the depiction of sacred spaces in The Lily Princess and highlight the author’s efforts to ensure authenticity in portraying the monastery and church. Finally, I demonstrate how a historical walk can be incorporated into educational pedagogy, outlining the narrative of a four-stop itinerary and detailing the tasks associated with the Church of the Assumption.Tanulmányomban Tallián Mariann Liliomkirálylány – Árpád-házi Margit magyar nyelvű legendája nyomán című, kiadás alatt álló kéziratát vizsgálom három szempont mentén: helye az alsó tagozatos olvasmányok között, kapcsolata más, Árpád-házi Margitról szóló gyermekkönyvekkel, valamint helytörténeti jelentősége. A mű a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv középkori korreprezentációjához illeszkedve kiegészítheti a tankönyvi ismeretterjesztő szövegek sorát. Más gyermekkiadványokkal megegyezik abban, hogy a magyar nyelvű Margit-legendát használja forrásul, de az „engesztelő áldozat” narratívából kimozdulva a küldetéstudatának birtokában láttatja hősét. Árnyalt jellemábrázolás mutatja a tökéletlenséget, azokat a hétköznapi helyzeteket, amelyekkel a gyerekolvasók azonosulni tudnak. A helytörténeti vonatkozásokat a Margit-sziget bemutatásán keresztül vizsgálom. Elemzem a szakrális tér megjelenítését a Liliomkirálylányban, és példákat hozok a hitelességre való törekvésre a kolostor és templom ábrázolásában. A tanulmány zárásaként bemutatom, hogyan használható fel egy történeti séta az oktatás-nevelésben, ismertetve egy négyállomásos útvonal narrációját és a Boldogasszony-templomhoz kapcsolódó feladatokat
A felsőfokú tanítóképzés kezdetei Magyarországon
No full textThe study presents the antecedents of the development of higher education for primary school teacher training, debates prior to the promulgation of the statutory decree of 1958, the establishment and development of higher-level institutes for primary school teacher training, that is, the process that the institution for primary school teacher training went through from its status as an institute to the decree of 1974 that declared it a college. The study also covers the curricular regulations of primary school teacher training, with special emphasis on the first (1959) and the second (1964) curriculum of the higher-level institute for primary school teacher training.A tanulmányban bemutatásra kerülnek a felsőfokú tanítóképzés kialakulásának előzményei, az 1958-es törvényerejű rendelet kibocsátását megelőző viták, a felsőfokú tanítóképző intézetek megalakulása, fejlődése, vagyis az az út, amelyet a tanítóképzők bejártak az intézettől, a főiskolává válást kimondó 1974-es törvényerejű rendeletig. A tanulmány kitér a tanítóképzés tartalmi szabályozásaira is, különös hangsúllyal az első (1959), valamint a második (1964) felsőfokú tanítóképző intézeti tantervre
Könyvismertetés: Donáth Péter (2025). Tanítóképzők, tanáraik, diákjaik az 1945–1949. évi politikai forgószélben. Budapest, Trezor Kiadó, p. 493, ISBN 978-963-8144-58-4 (nyomtatott), ISBN 978-963-8144-59-1 (pdf), https://mek.oszk.hu/26800/26873/26873.pdf
No full textNegasjoner i norske lærebøker og bruk av ikke i forskjellige sammenhenger
Get PDFIn this article I will present how the negative adverb not, and other negative structures, e.g. prefixes and suffixes are presented in different textbooks, and on the basis of this I try to get an answer to how students who learn Norwegian as a second or third language have difficulties in acquiring these structures. The hypothesis is that the focus on not and other negative structures in language books is not enough to keep negative structures in check.
In addition to presenting the structures that are given as examples in the aforementioned language books, I also reflect on Mental Space Theory, which provides an explanation for why it is difficult to acquire negative structures and expressions, and why it is a challenge on a semantic level to understand negative expressions.
The books that I have used for analysis are those that are used most in teaching at the Scandinavian Institute at Eötvös Loránd University (ELTE). In the survey, it appears that despite the fact that certain negative structures are already introduced at A2 level, it is much later, at B1 and B2 level that these are expanded with, for example, questions or different types of clauses.In this article I will present how the negative adverb not, and other negative structures, e.g. prefixes and suffixes are presented in different textbooks, and on the basis of this I try to get an answer to how students who learn Norwegian as a second or third language have difficulties in acquiring these structures. The hypothesis is that the focus on not and other negative structures in language books is not enough to keep negative structures in check.
In addition to presenting the structures that are given as examples in the aforementioned language books, I also reflect on Mental Space Theory, which provides an explanation for why it is difficult to acquire negative structures and expressions, and why it is a challenge on a semantic level to understand negative expressions.
The books that I have used for analysis are those that are used most in teaching at the Scandinavian Institute at Eötvös Loránd University (ELTE). In the survey, it appears that despite the fact that certain negative structures are already introduced at A2 level, it is much later, at B1 and B2 level that these are expanded with, for example, questions or different types of clauses
A digitális bölcsészet és az irodalomtudomány. Bevezetés
No full textMartin Paul Eve Digital Literary Studies: An Introduction című könyvének bevezető fejezete kiegyensúlyozott és kifejezetten olvasóbarát, helyenként a humor eszközével is élő áttekintést nyújt a digitális irodalomtudomány és a („hagyományos”) bölcsészettudomány jelenlegi komplex és feszültségektől nem mentes viszonyáról. A programozó és irodalomtudós Eve saját pozícióját gyakorló kutatóként és módszertani közvetítőként határozza meg, aki egyszerre támogatja a számítógépes szövegelemzés lehetőségeit (stilometria, szövegbányászat, hálózatelemzés stb.), és reflektál azok elméleti, etikai és intézményi korlátaira is. A bevezető ismerteti a digitális irodalomtudomány néhány területét, kitér a történeti előzményekre, hangsúlyozza az interdiszciplinaritás és az együttműködés fontosságát, de a kvantitatív és hermeneutikai megközelítések közötti feszültségre is figyelmeztet. Részletes áttekintést nyújt a terület ellen az utóbbi években megfogalmazott éles kritikákról, és különösen érdekesen válaszol a digitális bölcsészet vélt neoliberális jellegének vádjára. Az ismertetett kifogásokra érdemben reflektál, és közben gyakorlati példákkal szemlélteti, hogy mivel járulhatnak hozzá a digitális irodalomtudomány újszerű módszerei a hagyományos irodalomtudomány fejlődéséhez