Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Az igekötős funkciócsoportok konstrukciós mintázatairól (Az el- igekötős igék alapján): 1. rész
Get PDFThis paper looks at the characteristics of selected functional groups of verbs with the prefix el- in response to four questions within the framework of Construction Grammar. The following answers are offered: 1. The homogeneous functional families of the semantic network include verbs having at least five different construction patterns: forms determining semantic image, having partial semantic compatibility, having non-prototypical and potential base verbs, and metaphoric forms. 2. In general, representations of constructions with base verbs determining semantic image have the highest ratio in individual functional groups but the inner ratio of patterns may be different, especially due to the type base verb with partial semantic compatibility. 3. The individual pattern types show different degrees of productivity. In the case of productive patterns, the degree of productivity is dependent on the productivity of the given denominal verbal suffixes and the current communicative needs. Metaphorization may be an ample source of the making of new meanings. 4. Looking at the link between lexical aspect types and construction patterns, the paper reveals multiple characteristics of the use of forms without the base verb, supporting adjustment to one particular pattern, on the one hand, and the fuzzy (and sometimes unpredictable) boundaries between occurrences with and without verbal prefixes, on the other hand.A dolgozat az el- igekötős igék kiválasztott funkciócsoportjainak jellegzetességeit vizsgálja négy feltett kérdés mentén a konstrukciós grammatika keretén belül. A kérdésekre a következő válaszokat adja: 1. a jelentésháló homogén funkciócsaládjait legalább ötféle konstrukciós mintázattal rendelkező igék alkotják: szemantikaiarculat-meghatározó, részleges szemantikai kompatibilitással rendelkező, nem prototipikus és potenciális alapigés, valamint metaforikus alakok. 2. Általánosságban a szemantikaiarculat-meghatározó alapigés konstrukciók reprezentációinak aránya a legmagasabb az egyes funkciócsoportokban, de a mintázatok belső aránya különböző lehet, kiváltképpen a részleges szemantikai kompatibilitású alapigés típusnak köszönhetően. 3. Az egyes mintázattípusok produktivitása eltérő, a produktív mintázatok esetében a produktivitás mértéke az adott denominális verbumképzők produktivitásának és az aktuális kommunikációs szükségleteknek a függvénye. A metaforizáció az új jelentések képzésének nem elhanyagolható forrása lehet. 4. A lexikai aspektusfajták és a konstrukciós mintázatok közötti viszonyt vizsgálva a dolgozat az alapige nélküli alakok használatának több sajátosságára mutat rá, alátámasztva egyfelől egy adott mintázathoz való igazodást, másfelől az igekötő nélküli és igekötős előfordulások közötti határvonalak (nemegyszer kiszámíthatatlan) átjárhatóságát
Gerardo Guerrieri Dramaturg di Franco Zeffirelli per il Debutto Italiano di Chi Ha Paura Di Virginia Woolf? Tracce e Documenti di una Collaborazione Inedita
No full textThis article aims to investigate the role of the dramaturg and the notion of dramaturgie in the history of Italian theatre, through an analysis of the collaboration between Gerardo Guerrieri and Franco Zeffirelli on the first Italian production of Who’s Afraid of Virginia Woolf?. Particular attention is given to the conceptualisation of dramaturgie as a manifestation of an artistic and investigative disposition, generously applied to the processes of theatrical composition. The inquiry is grounded in the culturally influential figure of Gerardo Guerrieri. Reconstructed through a substantial body of original and unpublished materials housed in the Guerrieri Archive at Sapienza University of Rome, the Guerrieri–Zeffirelli collaboration offers renewed insights into the concept of dramaturgy and the transformations this practice has undergone within the Italian theatrical tradition.This article aims to investigate the role of the dramaturg and the notion of dramaturgie in the history of Italian theatre, through an analysis of the collaboration between Gerardo Guerrieri and Franco Zeffirelli on the first Italian production of Who’s Afraid of Virginia Woolf?. Particular attention is given to the conceptualisation of dramaturgie as a manifestation of an artistic and investigative disposition, generously applied to the processes of theatrical composition. The inquiry is grounded in the culturally influential figure of Gerardo Guerrieri. Reconstructed through a substantial body of original and unpublished materials housed in the Guerrieri Archive at Sapienza University of Rome, the Guerrieri–Zeffirelli collaboration offers renewed insights into the concept of dramaturgy and the transformations this practice has undergone within the Italian theatrical tradition
A bangladesi rohingya menekültválság humanitárius dimenzióinak vizsgálata
No full textThe Rohingya refugees situation in Bangladesh is among the major humanitarian issues of the 21st century, which has been triggered by the systematic persecution of the Rohingya minority in Myanmar. This paper critically examines the humanitarian response with focus on the most significant factors such as humanitarian aid supports and socioeconomic impacts on both Rohingya Refugees and the host populations. The study assesses the function of international agencies, the adequacy of humanitarian assistance, and the long-term implications of prolonged displacement. Based on a critical review of scholarly articles and policy reports, this paper evaluates the effectiveness of various humanitarian interventions. Additionally, it also analyzes the intricacies involved in the implementation of policies and offers strategic recommendations towards sustainable humanitarian responses like enhanced regional coordination, and long-term funding mechanisms. The findings emphasizes the need to adopt a more comprehensive and coordinated approach to effectively cope with the multidimensional nature of the crisis.A rohingya menekültek helyzete Bangladesben a 21. század egyik legnagyobb humanitárius problémája, amelyet a rohingya kisebbség Mianmari rendszerszintű üldözése váltott ki. Ez a dolgozat kritikai szemlélettel vizsgálja a humanitárius válaszokat, különös figyelmet fordítva a legfontosabb tényezőkre, mint a humanitárius segélyek támogatása és a rohingya menekültek, valamint a fogadó közösségek szociális-gazdasági hatásai. A kutatás értékeli a nemzetközi ügynökségek szerepét, a humanitárius segítségnyújtás megfelelőségét, és a hosszan tartó menekültügyek hosszú távú következményeit. Tudományos cikkek és politikai jelentések kritikai áttekintésére alapozva, a dolgozat értékeli a különböző humanitárius beavatkozások hatékonyságát. Ezen kívül elemzi a politikák végrehajtásának bonyolultságait, és stratégiai ajánlásokat fogalmaz meg a fenntartható humanitárius válaszok érdekében, mint a fokozott regionális koordináció és a hosszú távú finanszírozási mechanizmusok. Az eredmények hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy átfogóbb és koordináltabb megközelítést alkalmazzunk a válság többdimenziós jellegének hatékony kezelésére
Tudósok a református jogászképzés szolgálatában: Köbel Szilvia (szerk.): Úton a református jogászképzés felé: Szellemi elődök, tudós példaképek. Budapest, 2024. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó, 328 p. ISBN: 9789636460853
Get PDFA jogászképzés, a jogi stúdiumok oktatása nagy múltra tekint vissza Magyarországon; a református jogászképzés fiatalabb. Az ehhez vezető utat egyesek áldozatos munkával egyengették. Ők azok, akik megalapozták a múltat, és érdemet szereztek a jövő előkészítésében: igazi szellemi elődök, napjainkban tiszteletet érdemlő tudós példaképek. A Károli Gáspár Református Egyetem kiadásában megjelent, Köbel Szilvia által szerkesztett tanulmánykötet az ő életútjukat és a református jogászképzés elindítása érdekében végzett tevékenységüket mutatja be. A könyv az Egyetem harmincadik, az Állam- és Jogtudományi Kar huszonötödik születésnapjának tiszteletére jelent meg. A kötetet alkotó egyes tanulmányokat maguk a kar oktatói írták, mindegyik tanulmány egy-egy személyt mutat be. A borítón a szellemi elődök arcképcsarnokát látjuk, a képek a könyv lapjain is felbukkannak az értéket hordozó érdekes tanulmányok előtt. A könyvben szereplő személynevek kereshetőségét névmutató segíti
1723 – a magyar alkotmányés jogtörténet nagy esztendeje
Get PDFDas Jahr 1723 war ein bedeutendes Jahr in der ungarischen Geschichte, insbesondere im Bereich der Verfassungs- und Rechtshistorie. Am 19. Juni dieses Jahres sanktionierte der ungarische König Karl III. (reg. 1711–1740) 129 Gesetzesartikel, die auf dem ungarischen Reichstag 1722–23 von den Ständen angenommen wurden. An erster Stelle finden sich die Gesetze zur Einführung der subsidiären Thronfolge für die weibliche Linie des Hauses Habsburg (ungarische Pragmatische Sanktion), die sich auf die weiblichen Nachkommen von Leopold I. und dessen zwei Söhne beschränkte. Diese Maßnahmen sicherten die Erbfolge der Habsburgerdynastie auf dem ungarischen Thron. Darüber hinaus wurden grundlegende Gesetze zur umfassenden Reform der zentralen Rechtspflege und zur Einrichtung des Unga-rischen Königlichen Statthaltereirats erlassen. Weitere wichtige Regelungen betrafen Fragen des Prozessrechts, Strafrechts, Zivilrechts und Handelsrechts. Im Jahr 2023 gedachte die ungarische Geschichts- und Rechtswissenschaft in einer Reihe von Konferenzen des 300. Jahrestages dieses Ereignisses.The year 1723 was an important year in Hungarian history, particularly in terms of constitutional and legal history. On 19 June of that year, King Charles III of Hungary (reigned 1711–1740) sanctioned 129 articles of law that had been adopted by the estates at the Hungarian Diet of 1722–1723. First and foremost were the laws introducing subsidiary succession to the throne for the female line of the House of Habsburg (Hungarian Pragmatica Sanctio), which was limited to the female descendants of Leopold I and his two sons. These measures secured the succession of the Habsburg dynasty to the Hungarian throne. In addition, fundamental laws were enacted for the comprehensive reform of the central administration of justice and the establishment of the Hungarian Royal Council of Governor. Other important regulations concerned issues of procedural law, criminal law, civil law and commercial law. In 2023, Hungarian historians and legal scholars commemorated the 300th anniversary of this event in a series of conferences.1723 jelentős év volt a magyar történelemben, különösen az alkotmány- és jogtörténet területén. Ezen év június 19-én III. Károly magyar király (uralkodott 1711–1740) 129 törvénycikket hagyott jóvá, amelyeket a magyar Országgyűlés 1722–1723-ban fogadott el. Első helyen állnak azok a törvények, amelyek bevezették a Habsburg-ház női ágának trónöröklését (magyar Pragmatica Sanctio), amely I. Lipót és két fiának női leszármazottaira korlátozódott. Ezek az intézkedések biztosították a Habsburg-dinasztia öröklési jogát a magyar trónon. Ezen túlmenően alapvető törvényeket hoztak a központi igazságszolgáltatás átfogó reformjáról és a Magyar Királyi Hekytartótanács létrehozásáról. További fontos szabályozások a perjog, a büntetőjog, a polgári jog és a kereskedelmi jog kérdéseire vonatkoztak. 2023-ban a magyar történettudomány és jogtudomány egy sor konferenciával emlékezett meg ennek az eseménynek a 300. évfordulójáról
Párhuzamok a „spanyol” és az „osztrák” Habsburgok kormányzásában a 16. században
Get PDFDie Habsburger erlangten im 16. Jahrhundert dank ihres spezifischen Erbes und ihrer Politik die Kontrolle über viele Länder und versuchten, dort eine effizientere und koordiniertere Regierungsführung zu etablieren. Dies gelang ihnen mit unterschiedlichem Erfolg und trotz mehr oder weniger starkem Widerstand der Stände. Die burgundischen, iberischen und mitteleuropäischen Lösungen ähnelten sich stark. Die persönlichen Erfahrungen der habsburgischen Herrscher und ihre Kenntnis der bereits etablierten Systeme konnten durchaus berücksichtigt werden und als Ausgangspunkt für ihre Neuerungen dienen.The Habsburgs – as a result of their specific heritage and policies – gained control over many countries in the 16th century, and they tried to establish more efficient and coordinated governance for them, with varying degrees of success, despite greater or lesser resistance from the estates. The Burgundian, Iberian and Central European solutions were very similar to each other, and the personal experience of the Habsburg rulers and their knowledge of the already established systems could certainly have been taken into account and could have been a starting point for the innovations they introduced.A Habsburgok – sajátos örökségük és politikájuk eredményeként – a 16. században rengeteg ország felett szereztek uralmat, amelynek hatékonyabb és összehangolt kormányzását próbálták meg kialakítani, több-kevesebb sikerrel, a rendek kisebb-nagyobb ellenállása mellett. A burgundi, az ibériai és a közép-európai megoldások nagyon hasonlatosak voltak egymáshoz, a Habsburg uralkodók személyes tapasztalata, a már kialakított rendszerek megismerése bizonyára az általuk eszközölt újításoknál is számításba jöhetett, kiindulót jelenthetett
A magyarországi jogalkalmazás szervezeti és építészeti sajátosságai a dualizmus korában
Get PDFDie Studie konzentriert sich auf eine Untersuchung der organisatorischen und architektonischen Merkmale der Rechtsanwendung in Ungarn während der Zeit des Dualismus, wobei die materiellen Bedingungen der Modernisierung des Rechtssystems und der Bedarf an architektonischem Raum im Mittelpunkt stehen. Diese Untersuchung beleuchtet auch die Spezifitäten der ungarischen Lösungen, die (auch) in einem europäischen Kontext interpretiert werden können.
Die Modernisierung der staatlichen Organisation und die damit einhergehende Zunahme zentraler und lokaler Aufgaben brachte die Notwendigkeit mit sich, die Infrastruktur auszubauen, so dass im Laufe der Zeit eine Reihe neuer Justiz- und Verwaltungsgebäude errichtet werden mussten. Mit der Gewaltenteilung entwickelten sich die Verwaltungs- und Justizgebäude getrennt voneinander. Diese Entwicklung wurde durch die Verwendung von Modellen, die Anwendung spezifischer ungarischer Lösungen, Tradition und Modernisierung bestimmt. Die Studie konzentriert sich auf die so genannten „Hauptlösungen“, die auf ausländischen Modellen basieren, und auf die so genannten „kleinen Lösungen“, die auf ungarischen Entwicklungen beruhen. Auf dieser Grundlage lässt sich feststellen, dass die Modernisierung der Staatsorganisation und des Rechtssystems in der Zeit des Dualismus ungarische Lösungen (strukturelle, kodifikatorische, architektonische) hervorbrachte, die sich gut in den europäischen Kontext einfügen.The study is based on an examination of the organisational and architectural characteristics of the application of law in Hungary during the dualism period, focusing on the material conditions of the modernisation of the legal system and the need for architectural space. This research also sheds light on the specificities of Hungarian solutions that can (also) be interpreted in a European context.
The modernisation of the state organisation and the resulting increase in the volume of central and local tasks brought with it the need to develop infrastructure, and therefore a number of new legal (administrative and judicial) buildings had to be constructed during the period.
With the separation of powers, administrative and judicial buildings developed separately. This development was determined by the use of models, the application of specific Hungarian solutions, tradition and modernisation. The study will focus on the so-called “major solutions” based on foreign models and on the so-called “minor solutions” based on Hungarian developments. On this basis, it can be concluded that the modernisation of the state organisation and the legal system in the dualist era produced Hungarian solutions (structural, codification, architectural) that are well integrated into the European context.A tanulmány alapja a dualizmus kori magyarországi jogalkalmazás szervezeti és építészeti sajátosságainak vizsgálata, amelynek fókuszpontjában a jogrendszer modernizációjának dologi felételrendszere, valamint az építészeti térigénye áll. E kutatás egyúttal az európai kontextusban értelmezhető magyar megoldások sajátosságaira is rávilágít.
Az államszervezeti modernizáció, a mögötte meghúzódó központi és helyi feladatellátás volumennövekedése magával hozta az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét, ezért a korszakban számos új jogszolgáltatási (közigazgatási és igazságügyi) épületnek kellett épülnie.
Az államhatalmi ágak szeparációja révén a közigazgatási és az igazságügyi épületek külön fejlődési utat jártak be. A fejlődést a mintakövetés, a sajátos magyar megoldások alkalmazása, a tradíció és a modernizáció egyaránt determinálta. A tanulmány a külhoni minták követése nyomán az ún. „nagy megoldásokat”, a magyar fejlődés alapján pedig az ún. „kis megoldásokat” veszi górcső alá. Ezek alapján megállapítható, hogy a dualizmus korának államszervezeti és a jogrendszert érintő modernizációja olyan magyar (strukturális, kodifikációs, építészeti) megoldásokat hozott, amelyek az európai közegbe jól beilleszkednek