Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
中东欧中文教育硕士培养之现状与挑战——以匈牙利罗兰大学为例
Get PDFCentral and Eastern Europe has a profound tradition in Sinology, with its master’s programmes in Sinology historically focusing on areas such as Chinese phonetics, literature, history, and philosophy. However, as economic and cultural cooperation between Central and Eastern Europe and China continues to deepen, the demand for Chinese language professionals has become increasingly diversified. In recent years, the rapid development of Sino-Hungarian relations has led to a significant influx of Chinese enterprises into Hungary, further driving the transformation and innovation of master’s education in Chinese language education. This paper takes Eötvös Loránd University in Hungary as a case study to explore the current status and challenges of master’s education in Chinese language education in Central and Eastern Europe. It analyses the transition from traditional Sinology master’s programmes to a diversified ‘Chinese+’ training model and proposes future development strategies.中东欧地区拥有深厚的汉学传统，其汉学硕士培养长期以来聚焦于汉语语音、文学、历史、哲学等领域。然而，随着中东欧与中国在经 济、文化等领域的合作不断深化，对中文人才的需求日益多元化。尤其是近年来，中匈关系的快速发展促使大量中资企业入驻匈牙利，进一步推动了中文教育硕士培养的转型与创新。本文以匈牙利罗兰大学为例，探讨中东欧中文教育硕士培养的现状与挑战，分析其从传统汉学硕士到“中文＋”多元化培养模式的转型路径，并提出未来发展的对策建议
G. B. Piranesi and the Brutalism of The Brutalist
No full textI discuss here the thoughts and theories connecting G. B. Piranesi, the Venetian eighteenth century inventor of impossible architectural forms like his famous Carceri, the rough style in architecture, initiated in the middle of the twentieth century in England, called brutalism, and the theme of the 2024 film entitled The Brutalist, centred on dramatic architectural ideas. There is a striking similarity between the rationalistic architectural theories of the enlightened eighteenth century and those of modern brutalism. Finally, it is interesting to explore and assess Piranesi’s position in this matter.I discuss here the thoughts and theories connecting G. B. Piranesi, the Venetian eighteenth century inventor of impossible architectural forms like his famous Carceri, the rough style in architecture, initiated in the middle of the twentieth century in England, called brutalism, and the theme of the 2024 film entitled The Brutalist, centred on dramatic architectural ideas. There is a striking similarity between the rationalistic architectural theories of the enlightened eighteenth century and those of modern brutalism. Finally, it is interesting to explore and assess Piranesi’s position in this matter
Új módszertani kézikönyv – kezdőknek és haladóknak: Kerepeszki Róbert – Schrek Katalin (szerk.): Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe. Pécs, 2023. Kronosz Kiadó, 364 p. ISBN: 978 615 6604 15 6
Get PDFA jogtörténettel foglalkozó kutatók abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy tudományterületük „keresztülfekvő” jellegű. Egyfelől a jogtudományhoz, s ezáltal a társadalomtudományokhoz tartozik, másfelől pedig sok szállal kapcsolódik az általános történettudományhoz, ilyen módon pedig a bölcsészettudományokhoz is. Ebből logikusan következik az, hogy e két nagy tudományos ág módszertani megközelítései jól ötvözhetővé válnak a jogtörténeti vizsgálódások megvalósítása során. A jog társadalomtudományi (empirikus) metódusairól néhány éve jelent meg egy hiánypótló kötet Empirikus jogi kutatások címmel. Ebben számos olyan fejezet kapott helyet, amelyek a jogtörténészek számára jól hasznosítható módszerekkel foglalkoznak. A 2023-as év végén azonban napvilágot látott egy másik, hasonlóan nélkülözhetetlen könyv a bölcsészettudományok részéről, amelyben a legaktuálisabb és legfontosabb metodológiai megfontolások kaptak helyet, összegezve számos szakirodalmat és íratlan szakmai gyakorlatot, tapasztalatot e téren
A dualizmus kori bírósági ügyvitel változásai a jogszabályi háttér tükrében
Get PDFDie Studie befasst sich mit der Geschichte der Gerichtsverwaltung, die die Regeln der Gerichtsadministration und die Regeln der Gerichtsverfahren während der Zeit des Dualismus (1867–1914) umfasst. Der rechtliche Hintergrund der Gerichtsverwaltung in dieser Zeit bestand aus vielen verschiedenen Elementen. Die Gesetze, die die Organisation der Gerichte festlegen, die auf der Grundlage dieser Gesetze erlassenen Ministerialerlasse sowie die materiell- und verfahrensrechtlichen Vorschriften enthielten ebenfalls Bestimmungen über die Tätigkeiten der Gerichte. Die Untersuchung zeigt, dass mit dem Fortschreiten der Gesetzgebung und der zunehmenden Kodifikation auch die Regelung der Gerichtsverwaltung differenzierter und konzentrierter geworden ist. Sie wurde spürbar von den Normen beeinflusst, die sich in jeder Entwicklungsphase herausbildeten: Die Umstrukturierung der Organisation, die Ausarbeitung der verschiedenen Kodizes führten dazu, dass der Justizminister neue Verordnungen und mit der Zeit auch Vorschriften speziell für die Gerichtsverwaltung erlassen musste. Die Aufzählung dieser Vorschriften kann als eine Art Übersicht verstanden werden, die die Entwicklung des ungarischen Rechts sowie die Geschichte der Organisation und der Tätigkeit unserer Gerichte wiedergibt.The study deals with the history of court administration, which includes the rules of court management and the rules of court proceedings during the period of dualism. The legislative background of court administration during this period consisted of many different elements. The laws establishing the organisation of the courts, the ministerial decrees issued on the basis of these laws and the material and procedural regulations also contained provisions on the activities of the courts. The study shows that with the progression of legislation and increasing codification, the regulation of court administration also became more differentiated and focussed. It was noticeably influenced by the norms that emerged at each stage of development: the restructuring of the organisation, the drafting of the various codes meant that the Minister of Justice had to issue new regulations and, over time, regulations specifically for court administration. The list of these regulations can be seen as an overview of the development of Hungarian law and the history of the organisation and operation of our courts.A tanulmány a dualizmus kori bírósági ügyintézés, működés folyamatainak szabályait magába foglaló bírósági ügyvitel történetével foglalkozik. A korszakban a bírósági ügyvitel jogszabályi háttere sokféle elemből állt. A bírósági szervezetet meghatározó törvények, az ezek alapján kiadott miniszteri rendeletek mellett az anyagi és az eljárásjogi szabályok egyaránt tartalmazták a bíróságok működésére vonatkozó rendelkezéseket. A feldolgozás rávilágít arra, hogy a jogalkotás előrehaladtával, a kodifikáció egyre kiterjedtebbé válásával, a bírósági ügyvitel szabályozása is egyre differenciáltabbá és koncentráltabbá vált. Az ügyvitelt érezhető módon befolyásolta a fejlődés egy-egy lépcsőfokán megszületett norma: a szervezet átalakítása, a különböző kódexek megalkotása mind-mind azt hozta magával, hogy az igazságügy-miniszternek újabb és újabb rendeletet, idővel kifejezetten bírósági ügyviteli szabályokat kellett alkotnia. Ezeknek a számbavétele egyfajta látleletként értelmezhető, képet adva a magyar jogfejlődésről csakúgy, mint bíróságaink szervezet- és működéstörténetéről
A kommunális szociálpolitikától az állami társadalombiztosításig: Szociális jogok, modernizáció és „szociális kérdés” a dualizmus időszakában
No full textIn dieser Studie argumentiere ich, dass die Entwicklung der staatlichen Sozialpolitik und des Sozialversicherungssystems in Ungarn im Zeitalter des Dualismus nicht nur von den Merkmalen der politischen Strukturen vor dem Ersten Weltkrieg stark beeinflusst wurde, sondern auch von verschiedenen ideologischen Strömungen und Bewegungen im Zusammenhang mit der sogenannten „sozialen Frage“ sowie von der Übernahme ausländischer Modelle. In der zweiten Hälfte dieses Zeitraums wurde das obligatorische Sozialversicherungssystem nach Bismarcks Vorbild eingeführt und ging damit über die kommunale Sozialpolitik hinaus, und die „soziale Frage“ wurde zu einer Angelegenheit des öffentlichen Rechts, teilweise als eine mit der Modernisierung verbundene Aufgabe der öffentlichen Verwaltung. Zur Zeit des Ersten Weltkriegs waren einige mit sozialen Fragen befasste Denker, Experten und Politiker zu der Erkenntnis gelangt, dass die sozialen Aufgaben des Sozialstaates nicht nur ein grundlegender Faktor der nationalen Entwicklung, sondern auch ein notwendiger Schritt in der im europäischen Sinne interpretierten wirtschaftlichen und sozialen Entwicklung waren.In the study, I argue that the development of governmental social policy and the social security system in Hungary in the Age of Dualism was greatly influenced not only by the characteristics of the political structures preceding the First World War, but also by various ideological currents and movements related to the so-called “social question”, as well as the adoption of foreign models. In the second half of this period, the compulsory social security system was established on the Bismarckian model, thus transcending communal social policy, and the “social question” became a public law issue, partly as a public administration task related to modernization. By the time of the First World War, some thinkers, experts and politicians dealing with social issues had come to the realization that the social responsibilities of the state (Sozialstaat) were not only a fundamental factor of national development, but also a necessary step in the economic and social development interpreted in a European sense.A tanulmányban amellett érvelek, hogy a dualizmus-kori magyarországi kormányzati szociálpolitika és a társadalombiztosítási rendszer alakulását nem csupán az első világháborút megelőző politikai struktúrák adottságai, hanem a szociális kérdéshez kapcsolódó különböző eszmei áramlatok és mozgalmak, valamint a külföldi minták átvétele is jelentősen befolyásolta. A dualizmus időszakában a kommunális szociálpolitikából kiválva német mintára létrejön a kötelező társadalombiztosítás rendszere és a „szociális kérdés” közjogi kérdéssé válik, mégpedig részben a modernizációhoz kapcsolódó közigazgatási, adminisztrációs feladatként. Az első világháború időszakára a szociális kérdéssel foglalkozó gondolkodók, szakemberek és politikusok egy része eljut ahhoz a felismeréshez, hogy a szociális állami felelősségvállalás nem csupán a nemzeti fejlődés alapvető tényezőjét alkotja, hanem az európai értelemben vett gazdasági és társadalmi fejlődés szükségszerű lépcsőfokát
Elvi politika vagy pragmatizmus? Bourbon–Habsburg párharc a spanyol örökségért (1700–1725)
Get PDFDer Spanische Erbfolgekrieg war formal ein Konflikt zwischen den Habsburgern und den Bourbonen um das spanische Erbe, stellte jedoch in Wirklichkeit einen Kampf um die wirtschaftliche Vormachtstellung in Europa dar. Obwohl die Verträge Prinzipien und Werten wie die Sicherheit Europas, die Freiheit der Spanier, die rechtmäßige Nachfolge in der spanischen Krone betonen, handelten die Großmächte in erster Linie im Einklang mit ihren eigenen Interessen. Obwohl die Habsburger den Krieg verloren und die Bourbonen den spanischen Thron verteidigen konnten, erwies sich Großbritannien als eigentlicher Gewinner des Spiels.The War of the Spanish Succession was formally a conflict between the Habsburgs and the Bourbons over the Spanish inheritance, but it was a struggle for economic supremacy in Europe. Although the treaties emphasised principles and values such as the security of Europe, the freedom of the Spanish and the rightful succession to the Spanish crown, the great powers acted primarily in accordance with their own interests. Although the Habsburgs lost the war and the Bourbons were able to defend the Spanish throne, Great Britain proved to be the real winner of the game.A spanyol örökösödési háború formálisan a Habsburgok és a Bourbonok közötti konfliktus volt a spanyol örökségért, de valójában az európai gazdasági fölényért folytatott küzdelem. Bár a szerződések olyan elveket és értékeket hangsúlyoztak, mint Európa biztonsága, a spanyolok szabadsága és a spanyol korona jogos öröklése, a nagyhatalmak elsősorban saját érdekeik szerint cselekedtek. Bár a Habsburgok elvesztették a háborút, és a Bourbonok meg tudták védeni a spanyol trónt, Nagy-Britannia bizonyult a játszma igazi nyertesének
A Dunántúli Kerületi Tábla Kőszegen (1724–1869)
No full textVon den vier, auf Grundlage der 30–34. Gesetzesartikel von 1723 eingerichteten regionalen Gerichtstafel wurde die Transdanubien Tafel am 20. April 1724 in Kőszeg eröffnet. Diese Gerichte befassten sich mit den wirtschaftlichen Angelegenheiten des Adels von größerem Wert (Erbschaften, Verträge, Eigentumsrechte usw.). Während der fast 150-jährigen Existenz der Einrichtung übten die staatlich bezahlten, rechtskundigen Mitarbeiter (1 Präsident, 4 Richter und 12 Assistenten) und die Anwälte einen bedeutenden Einfluss auf die Stadt aus. Dies spiegelte sich in der baulichen Umgebung wider (Bau von Wohnhäusern, die beinahe Palästen ähnelten), aber auch in der Förderung des wirtschaftlichen und intellektuellen Wohlstands der Bürger. Sie und ihre Klienten brachten direkte Nutzen der Stadt, indem sie Unterkünfte mieteten und dort lebten. In der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts begannen sie mit der Gründung von Institutionen wie Sparkasse und Tuchfabrik. Sie halfen bei der Betätigung humanitärer Vereine (Krankenhäuser, Musik- und Lesevereine).
Kein Wunder, dass die Einheimischen ihr Bestes taten, um diesen Wert zu bewahren. Die politischen und rechtlichen Veränderungen nach dem österreichisch-ungarischen Ausgleich, einem schicksalshaften Ereignis in der ungarischen Geschichte, machten dies jedoch nicht mehr möglich.The Transdanubian District Court (Tabulae Judiciariae Districtualis Trans Danubianae) was one of the four District Courts established on the basis of Articles 30–34 of 1723 and was opened in Kőszeg on 20 April 1724. These courts dealt with economic matters of greater value for the nobility (inheritance, contracts, property rights, etc.). The legal staff (1 president, 4 judges and 12 assistants) and the lawyers, paid by the state, had a considerable influence on the town during the almost 150 years of operation. This was reflected in the built environment (the construction of almost palatial residences), but also in the promotion of the economic and intellectual development of the citizens. They benefited directly by renting accommodation and living there, as well as their clients. In the first half of the 19th century, they initiated the creation of institutions such as the savings bank and the post office. They helped to run humane societies (hospital, music and reading societies).
No wonder, then, that local people tried to do their utmost to preserve this asset. However, a fateful event in Hungarian history, the political and legal changes after the Austro-Hungarian compromise 1867, made this no longer possible.Az 1723. évi 30–34. törvénycikkek alapján létrehozott négy kerületi tábla közül a dunántúlit, 1724. április 20-án nyitották meg Kőszegen. Ezek a bíróságok a nemesek nagyobb értéket érintő gazdasági ügyeit (örökösödés, szerződések, tulajdonjog stb.) tárgyalták. Az állam által fizetett, jogvégzett személyzet (1 elnök, 4 bíró és 12 segítő) és az ügyvédek a majd 150 éves működés alatt jelentős befolyást gyakoroltak a városra. Ez meglátszott az épített környezeten (már-már palota számba menő lakóházak építése), de a polgárok gazdasági és szellemi gyarapodásának előmozdításában is. Azzal, hogy ők és az ügyfelek szállást vettek ki, illetve életvitelszerűen laktak ott, közvetlen hasznot hajtottak. A 19. század első felében pedig olyan intézmények létrehozását kezdeményezték, mint a takarékpénztár, illetve posztógyár. Segítették a humán társulatok (kórház-, zene- és olvasó egyletek) működtetését.
Nem csoda hát, hogy a helybeliek erőn felül is megpróbáltak tenni azért, hogy megtartsák ezt az értéket. Azonban, a magyar történelem egyik sorsfordító eseménye, a kiegyezés utáni politikai és jogi változások ezt már nem tették lehetővé
A miniszternek nincs kegyelem: A kormánytagok jogi felelősség alóli mentesülése és ennek modelljei
No full textGemäß Artikel 35 des Gesetzes III von 1848: „Die königliche Begnadigung kann in Bezug auf einen Minister, der verurteilt wurde, nur im Falle einer allgemeinen öffentlichen Begnadigung ausgeübt werden.“ Der Text ist direkt von Lajos Kossuth übernommen. Nach dem Gesetz III von 1848 wird der Minister von einem Sondergericht verfolgt, das mit Unterstützung des Zweikammerparlaments eingerichtet wird. Das Recht auf individuelle Begnadigung durch das Staatsoberhaupt konnte im Falle eines angeklagten Ministers nicht ausgeübt werden. Die gleiche Regelung galt für den Präsidenten des Rechnungshofs. Die unterschiedlichen Regeln für die Begnadigung von Regierungsmitgliedern, die zur Rechenschaft gezogen wurden, wurden in der Volksrepublik 1918–1919 und im Horthy-Regime beibehalten. Nach dem Zweiten Weltkrieg blieb dieses System bis zur Wende von 1949 bestehen. Das Verhältnis zwischen ministerieller Verantwortung und der Begnadigung durch den Staatschef lässt sich auf einer Skala beschreiben, wobei die theoretischen Modelle von einem völligen Verbot bis zu einer uneingeschränkten Genehmigung der Begnadigung durch den Staatschef reichen. Die ungarische Struktur von 1848 stellt ein Zwischenverhältnis dar. Die Regelungen der Länder, die als Vorbild für die konstitutionelle Revolution und die verantwortungsvolle Regierung von 1848 dienen, wie die unterschiedlichen französischen und deutschen Modelle, die belgische und die englische Regelung, unterscheiden sich ebenfalls auf dieser Skala. Aus der beträchtlichen Ähnlichkeit der einzelnen Rechtstexte lässt sich schließen, dass die französischen und einige deutsche Regelungen als direktes Vorbild für die ungarischen Regelungen von 1848 dienten, auch wenn sich die Praxis erheblich unterschied.According to Article 35 of Act III of 1848: “The royal pardon may be exercised in respect of a minister who has been convicted only in the case of a general public pardon.” The text is taken directly from Lajos Kossuth. According to Act III of 1848, the minister shall be prosecuted by a special court established with the assistance of the bicameral Parliament. The right of individual pardon by the head of state could not be exercised in the case of an impeached minister. The same rules applied to the President of the State Audit Office. The different rules on pardoning members of the government who were held accountable were maintained in the 1918–1919 People’s Republic and the Horthy regime. After World War II, this system remained in place until the transformation of 1949. The relationship between ministerial responsibility and head of state pardons can be described on a scale, with theoretical models ranging from outright prohibition to outright permission of head of state pardons. The Hungarian structure of 1848 captures an intermediate relationship. The regulation of the countries that serve as examples for the constitutional revolution and responsible government of 1848, such as the different French and German models, the Belgian and the English regulation, also differ on this scale. From the considerable similarity of the individual legal texts, it can be concluded that the French and some German rules served as a direct example for the Hungarian rules of 1848, even if the practice differed considerably.Az 1848. évi III. törvénycikk 35. §-a szerint: „Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak általános közbocsánat esetében gyakorolható.” A szöveg közvetlenül Kossuth Lajostól származik. Az 1848. évi III. törvénycikk szerint a minisztert a kétkamarás országgyűlés közreműködésével létrehozott különbíróság vonja felelősségre. Az államfői egyéni kegyelmezés joga pedig nem volt gyakorolható a felelősségre vont miniszter esetében. Ugyanezt a szabályozást alkalmazták az állami számvevőszék elnökére is. A felelősségre vont kormánytagok eltérő kegyelmezési szabályait fenntartotta az 1918–1919-es népköztársaság és a Horthy-rendszer is. A második világháborút követően ez a rendszer maradt az 1949-es átalakulásig. A miniszteri felelősség és az államfői kegyelmezés viszonya egy skálán írható le, ahol az államfői kegyelem teljes tiltásától a teljes megengedésig terjednek az elméleti modellek. Az 1848-as magyar struktúra egy köztes viszonyt fogalmaz meg. Az 1848-as alkotmányos forradalom és felelős kormány számára példaként szolgáló országok szabályozása, így a különböző francia és német modellek, a belga és az angol reguláció is eltérő ezen a skálán. Az egyes jogszabályszövegek jelentős hasonlatosságából levonható az a következtetés, hogy az 1848-as magyar szabályok számára elsősorban a francia és egyes német szabályok szolgáltak közvetlen példaként – akár jelentősen eltérő gyakorlat mellett is
Életfilozófiai Marx-interpretáció: egy sajátos szintézis kísérlete Michel Henry gondolkodásában
Get PDFWe can find certain constant motifs in the far-reaching and rich oeuvre of Michel Henry, that run through his entire oeuvre. First and foremost, we can highlight four such motifs: his commitment to phenomenology, to philosophy of life, to Catholicism, and to the philosophy of Marx. Perhaps the most important motif from these was his phenomenological commitment. In his life’ work – in my interpretation – we should interpret everything related to his phenomenological philosophy. In the present paper, I would like to take a closer look at Michel Henry’s phenomenologically oriented reading of Marx, which occupies a quite specific and unique place in the range of 20th century interpretations of Marx. It is an interpretation that is fundamentally based upon the philosophy and phenomenology of life, and in which Henry contrasts Marx with Marxism in general, that is, with all the interpretations of Marx that emerged after Marx’s death. Marx’s idea of radical emancipation, Henry argues, must ultimately be directed to the liberation of immanent, productive life. It imposes upon us the ethical and political imperative to continually seek to transcend capitalism as a state of permanent barbarism.Michel Henry változatos és fordulatokkal teli munkásságában megtalálhatóak bizonyos állandó, egész életművén keresztülhúzódó motívumok. Mindenekelőtt négy ilyen motívumot emelhetünk ki: elkötelezettségét a fenomenológia, az életfilozófia, a katolicizmus, valamint Marx filozófiája iránt. Ezek közül a fő filozófiai motívum értelmezésem szerint a fenomenológiai meggyőződés volt, és minden más erre vonatkoztatva nyerte el sajátos értelmét. A jelen tanulmányban Michel Henry fenomenológiai irányultságú Marx-olvasatát szeretnénk közelebbről megvizsgálni, amely egészen sajátos és egyedülálló helyet foglal el a 20. századi Marx-értelmezések sorában. Egy alapvetően életfilozófiai és életfenomenológiai Marx-interpretációról van szó, melyben Henry Marxot szembeállítja általában a marxizmussal, azaz mindazon Marx-értelmezésekkel, amelyek Marx halála után keletkeztek. A radikális emancipáció Marx által megfogalmazott gondolata, Henry szerint, végső soron az immanens, produktív élet felszabadítására kell irányulnia. Ez azt az etikai és politikai felszólítást hárítja ránk, hogy folyamatosan próbáljuk meghaladni a kapitalizmust, mint az állandó barbárság állapotát