Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Folyamatosság és megszakítottság a magyar szociális közigazgatás-történetben: Csizmadia Andor és a produktív szociálpolitika öröksége
Get PDFDieser Beitrag untersucht die Zusammenhänge von Kontinuität und Diskontinuität in der ungarischen Sozialverwaltungsgeschichte des 20. Jahrhunderts anhand des juristischen und administrativen Werdegangs von Andor Csizmadia. Csizmadias Verwaltungspraxis während seiner frühen Jahre und die Herausbildung seiner sozialpolitischen Ansichten in der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen verbanden ihn mit der „produktiven Sozialpolitik“ (oder, anders ausgedrückt, mit der Bewegung der „produktiven Sozialpolitik“). Nach dem Zweiten Weltkrieg war er an der Entwicklung der Sozialpolitik und der Verwaltung des sozialistischen Staates beteiligt und versuchte in den frühen 1980er Jahren, ein neues Konzept der Sozialpolitik zu formulieren. Aus der Sicht der Geschichte der Sozialverwaltung lässt sich die Bedeutung von Csizmadias Lebenswerk vor allem über die Interpretation und Weitergabe seines Vermächtnisses der „produktiven Sozialpolitik“ definieren.The study examines the contexts of continuity and discontinuity in the history of 20th century Hungarian social administration through the legal historian and administrative career of Andor Csizmadia. Csizmadia’s practice during his early career in the administration and his views regarding social policy taking shape between the two World Wars had linked him to “productive social policy” (or alternatively to the “productive” movement of social policy). After the Second World War, he participated in developing the social policy and administration of the socialist state, and in the early 1980s, he attempted to create a new concept of social policy. From the perspective of the history of social administration, the significance of Csizmadia’s oeuvre can be defined as interpreting and cultivating the legacy of “productive social policy”.A tanulmány Csizmadia Andor jogtörténészi és közigazgatási pályáján keresztül folyamatosság és megszakítottság kontextusait vizsgálja a 20. századi magyar szociális közigazgatástörténetben. Csizmadiát pályakezdő éveinek közigazgatási gyakorlata, szociálpolitikai nézeteinek kiformálódása a két világháború között a „produktív szociálpolitikához” kapcsolta (vagy másképp a „produktív szociálpolitika” irányzathoz). A második világháborút után részt vett a szocialista állam szociálpolitikájának és közigazgatásának kialakításában, az 1980-as évek elején pedig kísérletet tett egy új szociálpolitikai koncepció megfogalmazására. A szociális közigazgatástörténet szempontjából Csizmadia életművének jelentősége elsősorban a „produktív szociálpolitika” örökségének értelmezésében és továbbadásában határozható meg
A disszenzus mint a filozófia megoldhatatlan problémája: (Tőzsér János: The Failure of Philosophical Knowledge: Why Philosophers Are Not Entitled to their Beliefs)
No full textRepresentation of Maghrebian Toponyms on Hungarian Globes (19th to 20th century)
Get PDFThis study explores the representation of Maghrebian toponyms on Hungarian globes spanning the early 19th to the late 20th centuries. The primary sources for this study are Hungarian globes, which act as invaluable historical cartographic artifacts. The dataset comprises toponyms written in diverse forms, including their correct new spelling and Hungarian pronunciation as well as variations in orthography, former naming, diacritics, and adaptations. Through a multidisciplinary approach, this research strives to shed light on the evolution of Maghrebian toponyms on Hungarian globes and the broader implications for cartography and linguistics by studying their manifestation on different maps and globes from various periods. This analysis will also assess variations in toponym forms and spelling, examining the variants used in different periods. This includes investigating concordance patterns, identifying linguistic features specific to Maghrebian toponyms, and tracking changes in their forms over time.A tanulmány a 19. század elejétől a 20. század végéig terjedően tárja fel a magrebi helynevek magyar földgömbökön való formai megjelenését. A dolgozat elsődleges forrásai azok a magyar földgömbök, amelyek felbecsülhetetlen kartográfiai történeti értéket képviselnek. Az adatbázis különböző formában megírt helyneveket tartalmaz, ide értve a helyes mai írásmódot és magyar kiejtést éppúgy, mint a névírási változatokat: a korábbi megnevezéseket, diakritikus jeleket és átírási változatokat. A kutatás multidiszciplináris megközelítésével a magyar földgömbök magrebi helyneveinek (földrajzi neveinek) időbeli változására (fejlődésére), illetve a kartográfiára és a nyelvészetre gyakorolt tágabb vonatkozásaira kíván rávilágítani oly módon, hogy tanulmányozza azok megjelenését a különböző korszakok különböző térképein és földgömbjein. Ez az elemzés a helynévformák és az írásmód eltéréseit is felméri, vizsgálva a különböző korszakokban használt változatokat. Ez magába foglalja konkordenciamintázatok vizsgálatát, a magrebi helyneveknél sajátos nyelvi jellemzők azonosítását, valamint formáik időbeli változásainak nyomon követését
Supporting In-Service Teachers in Selecting Digital Learning Materials Based on Didactic Criteria
Get PDFThe aim of our study was to explore whether didactic criteria can support teachers in searching for digital learning materials, and how digital pedagogy is influenced by equipment availability, professional competence, and teachers’ attitudes toward digital resources. The results of an online questionnaire completed by in-service teachers (N=435) show that access to digital tools is generally ensured, and most teachers consciously integrate them into classroom practices. The use of digital learning materials is widespread and generally positively evaluated, although their perceived quality is heterogeneous, indicating a need for quality assurance and development. Correlation analyses revealed that digital tool use is primarily influenced by equipment availability and methodological competence, while teaching experience and students’ age are marginal factors. The demand for searching materials based on didactic criteria emerged as a relevant supporting function. The non-representative nature of the sample limits the generalizability of the findings. In summary, the integration of digital learning materials is largely determined by teachers’ methodological competencies and the availability of tools, while didactic-based search options provide additional opportunities for more specific classroom design
Egy 18. század első feléből származó kerámia leletegyüttes Sebesvárról
No full textThe restoration and conservation of Castle of Bologa (Sebesvár) in north-western Transylvania in 2018–2020 was preceded by preventive archaeological research. During the 2018 campaign, a total of 4,093 sherds were unearthed. Being at the boundary of archaeology and ethnography, study of 18th-century pottery in our region has long been neglected. Accordingly, the present paper attempts to establish a typology and chronology of 18th-century pottery in Sebesvár. Analysis of the archaeological material has revealed that the castle was likely abandoned in the first half of the 18th century.Az Északnyugat-Erdélyben található Sebesváron (Románia) 2018–2020 között helyreállítási munkálatokat megelőző régészeti feltárást végeztünk. A 2018. évi feltárás során 4093 kerámiatöredék látott napvilágot. Mivel régiónkban a 18. századi fazekasság igen kevéssé ismert, egy teljességre törő anyagközlés időszerű volt. Jelen tanulmány a sebesvári fazekasság 18. századhoz köthető kerámiaanyagát mutatja be. Emellett a feldolgozás eredményeként fény derült arra is, hogy Sebesvár felhagyása valamikor a 18. század első felében mehetett végbe
Barlangtérképek minősítésének folyamata a Bakony nemkarsztos barlangjainak példája alapján
Get PDFA Nemzetközi Barlangkutató Szövetség (UIS) 2010 nyarán fogadta el a barlangtérképek minősítésére vonatkozó osztályozási rendszert. A barlangtérképekhez rendelt jelzőszámok a felmérés, térképezés pontosságára és a minőségellenőrzésre vonatkoznak. Jelen tanulmány célja, hogy a Magyar Karszt-, és Barlangkutató Társulat Vulkánszpeleológiai Kollektívája által vezetett nemkarsztos barlangnyilvántartást alapul véve elvégezze a Bakony nemkarsztos barlangjairól készült térképek minősítését.
A térképpel nem rendelkező barlangok (UIS 0-0) az összes barlang 27%-át teszik ki (55 darab); ebből 42%-ról (23 darab) még nem készült térkép, 11% (6 darab) omlás miatt megsemmisült, 7%-ot (4 darab) emberek tömtek be, 35%-ot (19 darab) lebányásztak, és 5% (3 darab) csak irodalmi forrásokból ismert. A barlangok 53%-a (109 darab) UIS 3-4-A minősítéssel rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy az irányokat tájolóval mérték, a távolságokat szalaggal, lejtési viszonyokat becsléssel; a felmérés pontosságának megfelelően már a barlangban készült egy méretarányos térkép, de a felmérés és térképezés pontossága nem lett külön ellenőrizve. A barlangok 20%-a (41 darab) rendelkezik UIS 4-4- AF minősítéssel. Ezeknél a barlangoknál az irányok tájolóval, a távolságok mérőszalaggal vagy kézi lézertávmérővel, lejtési viszonyok lejtmérővel lettek mérve. A felmérés pontosságának megfelelően már a barlangban készült egy méretarányos térkép, de a felmérés és térképezés pontossága nem lett külön ellenőrizve, viszont a barlang bejárata dekaméteres pontosságot biztosító GNSS-vevővel lett meghatározva