Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
A digitális pedagógiai kompetenciák mérése és fejlesztése a Károli Gáspár Református Egyetemen
Get PDFThe digital competences of educators play a central role in the effective integration of technology into educational and research processes, and several comprehensive studies have been published in this area in Hungary. The OECD (2021) survey, which is the most comprehensive study, found that in addition to the development of infrastructure, specific training of educators and the development of a supportive organisational culture are essential for successful digital transformation. In recent years, digital pedagogical renewal and related focused educational development has come to the fore in Hungarian higher education institutions, typically with the support of various Acadmic Development Units. Thus, in our research, we sought to answer how the Academic Developent Units of a Hungarian university can support this process: our research investigates the results of digital competence measurement and development at the Károli Gáspár University of Reformed Church in Hungary (KRE), as well as their interactions and supporting factors. The research aims to explore how different institutional influences affect the development of digital competence. In our longitudinal research, we analyse empirical data from three years, examining the impact of competency development workshops and institutional decisions on the development of digital competence of the participants. The theoretical framework of our research is provided by socio-technical systems theory, which integrates and considers the interaction of human and technological elements. We use a case study approach and three data sources for analysis: the DigCompEdu questionnaire, participation data from competence development workshops and institutional documents. Our results show that institutional support and regular workshops contribute significantly to the development of digital competences of educators.Az oktatók digitális kompetenciái központi szerepet játszanak a technológia hatékony integrálásában az oktatási-kutatási folyamatokba, melyekhez kapcsolódóan hazai vonatkozásban több kutatást végeztek. A legátfogóbb munkának számító OECD (2021) felmérés alapján az infrastruktúra fejlesztése mellett az oktatók célzott képzése és a támogató szervezeti kultúra kiépítése alapvető feltétel a sikeres digitális transzformációhoz. A hazai felsőoktatási intézményekben az utóbbi években került előtérbe a digitális pedagógiai megújulás és a kapcsolódó célzott oktatásfejlesztés, mely jellemzően a különböző felsőoktatás-fejlesztési központok támogatásával zajlik. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan tudja támogatni ezt a folyamatot egy hazai egyetem felsőoktásfejlesztő központja: kutatásunk a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) zajló digitális kompetencia mérés és fejlesztés eredményeit, valamint ezek kölcsönhatásait és támogató tényezőit vizsgálja. A kutatás célja, hogy feltárja, miként befolyásolják a különböző intézményi hatások a digitális kompetencia fejlődését. Longitudinális kutatásunk során három év empirikus adatait elemezzük, azt vizsgálva, hogy az oktatók digitális kompetenciájának alakulására milyen hatással vannak a kompetenciafejlesztő workshopok, valamint az intézményi döntések. Kutatásunk elméleti keretét a szociotechnikai rendszerek elmélete adja, amely integráltan kezeli és figyelembe veszi az emberi és a technológiai elemek kölcsönhatását. Kutatásunk során az esettanulmány módszerét alkalmazzuk, és háromféle adatforrást használtunk az elemzéshez: a DigCompEdu-kérdőívet, a kompetenciafejlesztő workshopok részvételi adatait és az intézményi dokumentumokat. Eredményeink azt mutatják, hogy az intézményi támogatás és a rendszeres workshopok jelentős mértékben hozzájárulnak az oktatók digitális kompetenciájának fejlődéséhez
A XXIX . Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írásbeli, lektorált változatának válogatott anyagai: Semmelweis Egyetem, Szaknyelvi Intézet, Budapest, 2023. március 17–18.
Get PDFA Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság I-II-III. a XXIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írásbeli, lektorált változatának válogatott anyagai és a MANYE Kongresszusok Előadásai sorozat1 keretén belül jelentek meg; a 14. évfolyam 1., 2. és 3. számaiként. A sorozat szerkesztője Fóris Ágota, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének (MANYE) alelnöke. Az előadások a Semmelweis Egyetemen, a Szaknyelvi Intézet és a MANYE közös szervezésében hangzottak el Budapesten, 2023. március 17-én és 18-án hibrid formában (Szentirmay, 2023). Az eseményt az Akadémiai Kiadó és a Tempus Közalapítvány szponzorálta. Mivel a konferenciát ezúttal a Semmelweis Egyetem (SE) Szaknyelvi Intézete rendezte, a hagyomány szerint az itteni munkatársak szerkesztették a köteteket, melyek jelenleg is elérhetőek az Akadémiai Kiadó elektronikus alapműveinek gyűjteményében, a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MeRSZ) weboldalán
Az aquaterápia stroketúlélők testegyensúlyára gyakorolt hatása – szakirodalmi áttekintés
No full textBackground and Objectives: Postural instability is a common consequence following stroke, for which a variety of therapeutic interventions have been developed. Numerous studies have reported positive effects of aquatic therapy on balance in stroke survivors; however, the findings are inconsistent due to the heterogeneity of therapeutic approaches and assessment methods. This literature review aims to map the effects of aquatic therapy on postural balance in stroke survivors, with a particular focus on the assessment tools employed.
Methods: A literature search was conducted in January 2024 in the Web of Science Core Collection, Web of Science Medline, PubMed, and Academic Search Complete databases. Of the 175 articles that met the inclusion criteria, 24 studies were selected for analysis after removing irrelevant results. These were evaluated based on the type of intervention, assessment methods, and therapeutic outcomes.
Results: Among the 24 included studies, 19 were randomized controlled trials, and 5 were non-controlled studies. The applied aquatic therapy methods varied widely. Due to the methodological heterogeneity of both interventions and assessments, a high-level synthesis was not feasible. Nevertheless, results indicate that aquatic therapy can effectively improve postural balance in stroke survivors.
Conclusion: Further research is warranted to define more precise goals for balance improvement in stroke rehabilitation. Comparing the outcomes of functional tests with those of instrumental assessments, and exploring the correlations between them, may provide valuable insights to guide future therapeutic strategies.Háttér és célok: Stroke-ot követően gyakran lép fel testegyensúlyzavar, melynek fejlesztésére számos terápiás eljárás létezik. Az aquaterápia stroketúlélők testegyensúlyára gyakorolt pozitív hatásáról számos tanulmány beszámolt már. Az eredmények azonban nem egyértelműek a különböző terápiás beavatkozások és vizsgálóeljárások alkalmazása tekintetében. Szakirodalmi áttekintésünkben az aquaterápia stroketúlélők testegyensúlyára gyakorolt hatását térképeztük fel különös tekintettel a vizsgálóeljárásokra.
Módszer: A szakirodalmi keresést 2024 januárjában végeztük a Web of Science Core Collection, a Web of Science Medline, a PubMed és az Academic Search Complete adatbázisokban. A beválasztási kritériumoknak 175 cikk felelt meg, melyekből az irreleváns találatok kizárásával 24 tanulmányt elemeztünk az alkalmazott terápiás beavatkozás, a vizsgálómódszer és a terápiás hatás tekintetében.
Eredmények: A 24 tanulmányból 19 randomizált, kontrollált kutatás, öt pedig nem kontrollált vizsgálatot mutat be. Az alkalmazott terápiás beavatkozások szerint az aquaterápiás eljárások széles spektrumát lefedik. Az alkalmazott aquaterápiás eljárások és a vizsgálatok módszertani sokszínűsége nem teszi lehetővé az eredmények magas fokú szintetizálását, ugyanakkor az eredmények alapján az aquaterápia inkább eredményesen alkalmazható a stroketúlélők testegyensúlyának fejlesztésére.
Következtetések: További kutatások szükségesek a testegyensúly fejlesztésének precízebb célmeghatározásához, melyhez a funkcionális tesztek és műszeres eljárások eredményeinek összevetése és az eredmények közötti kapcsolat feltárása adhat segítséget
Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása és fejlesztése Kárpátalján és Hajdú-Bihar Vármegyében
No full textBackground and objectives: The aim of this study is to conduct a comparative analysis of the educational systems serving children with special educational needs in Transcarpathia and Hajdú-Bihar County. The research focuses on the theoretical and practical implementation of institutional education and diagnostic procedures, with particular attention to the situation of Hungarian communities living beyond the borders.
Methods: The methodology is based on both secondary and primary data collection. The secondary research involved the analysis of domestic and international academic literature, legislation, and education policy documents. During the primary research, semi-structured interviews were conducted, resulting in the collection of reports from 42 participants.
Results: According to the findings, the Hungarian support system for special education needs children is more structured and more strictly regulated by law. In contrast, the provision of services for children with special educational needs in Transcarpathia is inadequate: the shortage of professionals, underdeveloped infrastructure, and challenges associated with bilingual education pose significant barriers. Based on parental feedback, experiences in Hungary were reported as more positive.
Conclusion: In its conclusion, the study highlights that improving the special education services available to Hungarian communities beyond the borders requires expanded access to qualified professionals, reliable information, and targeted development programmes.Háttér és célok: A tanulmány célja Kárpátalja és Hajdú-Bihar vármegye sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó oktatási rendszereinek összehasonlító vizsgálata. A kutatás fókuszában az intézményi nevelés elméleti és gyakorlati megvalósítása, a diagnosztikai eljárások állnak, különös tekintettel a határon túli magyar közösségek helyzetére.
Módszer: Módszerét tekintve szekunder és primer adatgyűjtésen alapul. A szekunder vizsgálat során hazai és nemzetközi szakirodalom, jogszabályok és oktatáspolitikai dokumentumok elemzése történt. A primer kutatás során félig strukturált interjúk módszerével 42 fő beszámolóját gyűjtöttük össze.
Eredmények: Az eredmények szerint a magyarországi ellátórendszer strukturáltabb, jogilag szabályozottabb. Ezzel szemben Kárpátalján a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása hiányos: a szakemberhiány, az infrastruktúra elmaradottsága és a kétnyelvű oktatás okozta nehézségek jelentős akadályokat jelentenek. A szülői visszajelzések alapján Magyarországon pozitívabb tapasztalatokról számoltak be.
Következtetések: A tanulmány rávilágít arra, hogy a határon túli magyar közösségek gyógypedagógiai ellátásának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberekhez, megbízható információkhoz és célzott fejlesztési programokhoz való hozzáférés bővítése
Szikrák-szülőtréning – Innovatív megközelítés a nyelvi késés logopédiai ellátásában
No full textThe concept of the „Szikrák Parent Training” is based on several years of practical experience developed at the 22nd District Branch of the Budapest Pedagogical Service.
It was specifically designed for the parents and close relatives of children aged 2 to 4 who show signs of language delay. Our goal is to support the communication behavior of parents and caregivers in a preventive manner and to help them develop the necessary competencies. As speech and language therapists, we consider it a fundamental professional principle that both diagnosis and therapy for children with symptoms of language delay should begin in a timely manner and always within the boundaries of professional competence.
The „Szikrák Parent Training” seeks to convey this approach and, at the same time, aims to support the everyday work of speech and language therapists who are involved in the care of children with language delays.A Szikrák-szülőtréning koncepciója több év gyakorlati tapasztalatára épül, amelyet a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézményében dolgoztunk ki, kifejezetten a 2-4 éves korú, nyelvi késést mutató gyermekek szülei és közvetlen hozzátartozói számára.
Célunk preventív jelleggel a szülők és a közvetlen hozzátartozók kommunikációs magatartásának támogatása, valamint a megfelelő kompetenciák kialakítása. Logopédusként alapvető szakmai elvünk, hogy a nyelvi késés tüneteit mutató gyermekek esetében a diagnózis és a terápia valóban időben, a kompetenciahatárokat tiszteletben tartva valósuljon meg.
A Szikrák-szülőtréning ezt a szemléletet kívánja közvetíteni, és ezzel egyúttal támogatni a nyelvi késés ellátásával foglalkozó logopédus kollégák mindennapi munkáját
Az Alsó-Maros mente településtörténeti változásai a Kr. e. 2. évezredben
No full textThe Lower Mureș Region (LMR) is a distinct geographical area in the southeastern part of the Carpathian Basin. It stretches from where the Mureș River exits the mountain corridor to its confluence with the Tisza River. Systematic field surveys conducted over the last 15 years in an area of ca. 2,200 km2 have led to the identification of 100 settlements that date back to the 2nd millennium BC. This makes the LMR one of the most thoroughly investigated microregions in the Eastern Carpathian Basin.
This article presents a synthesis of data on the Middle Bronze Age and the Late Bronze Age settlements, discussing their geographic setting, size of the inhabited areas, fortification systems, average distance between contemporary settlements, and internal organisation. Starting from this data set, an overall picture regarding the diachronic evolution of LMR settlements can be outlined. The status of Middle Bronze Age tell and tell-like settlements within the LMR settlement network is examined, as well as the position of Late Bronze Age megaforts as central sites for a catchment area.Az Alsó-Maros mente a Kárpát-medence délkeleti részén található, jól körülhatárolható földrajzi terület. A Maros folyó hegyvidékről való kilépésétől a Tiszával való összefolyásáig terjed. Az elmúlt 15 évben egy körülbelül 2200 km2-es területen végzett szisztematikus terepbejárások eredményeként mintegy száz, a Kr.e. 2. évezredben lakott települést azonosítottunk a területen. Ezzel az Alsó-Maros mente a Keleti-Kárpát-medence egyik legátfogóbban kutatott mikrorégiójává vált.
A tanulmány a középső és késő bronzkori településekre vonatkozó adatokat tekinti át beleértve a földrajzi elhelyezkedés, a lakott területek mérete, az erődítményrendszerek, az egykorú települések közötti átlagos távolság és a belső szerveződés elemzéseinek eredményeit, melyek alapján felvázolható az Alsó-Maros mente településfejlődésének átfogó képe. Vizsgáljuk a középső bronzkori tellek és tell-szerű települések, valamint az egy-egy nagyobb vonzáskörzet központjaként működő késő bronzkori mega-erődítések pozícióját az Alsó-Maros mente településhálózatában.
Egy raghasználati álszabályféléről
Get PDFIn Hungarian, nouns with first and second person singular possessive suffixes (and certain types of pronouns in connection with these) can serve as the object of a sentence without an accusative suffix. According to certain comprehensive grammars and the Nyelvművelő kézikönyv (Handbook of Language Cultivation), unmarked variant is limited in the case of plural possessive suffixes. The author of the present article finds this restriction to be unwarranted; it seems to be a pseudo-rule. The paper aims to disprove it by presenting examples collected partly from written sources (primarily literary works) and partly from audio materials found online (e.g. films).A magyarban az E/1. és E/2. birtokos személyjelű főnevek (és velük összefüggésben egyes névmásfajták) tárgyrag nélkül is betölthetik a mondatbeli tárgy szerepét. Néhány összefoglaló grammatika és a Nyelvművelő kézikönyv szerint a többes számot képviselő birtokos személyjeles alakokra ez csak korlátozottan érvényes. A cikk szerzője ezt téves megkötésnek, álszabálynak tartja. Egy olyan példacsokor közreadásával kívánja cáfolni, amelyet részint írott forrásokból (elsősorban szépirodalmi művekből), részint az interneten talált hangzó anyagokból (például filmekből) gyűjtött.