Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Jogi struktúrák fejlődése és a külföldi minták helyi adaptációja: Beszámoló A mintakövetés kérdései a magyar jogtörténetben című konferenciáról
No full textBeszámoló A mintakövetés kérdései a magyar jogtörténetben című konferenciáró
Az intellektuális szemlélet fichtei és schellingi fogalmának kialakulása
Get PDFThis study examines how the Fichtean and Schellingian concepts of intellectual intuition and their differences were formed during the last decade of the 18th century. The first part focuses on how Fichte based his concept of intellectual intuition on Kant’s critical philosophy, despite the Kantian prohibition. At the same time, this retrospectively poses the question how close did the Critique of Pure Reason get to the concept, even though it rendered its use illegitimate. Then, the study analyzes the role of early Schelling in the formation of the Fichtean concept, as well as the interaction of the two thinkers in this respect during the decade. Furthermore, the study briefly discusses how Schelling developed in his philosophy of nature the form of intellectual intuition, which was abstracted from self-consciousness. It also touches on its history, as well as its consequences for the entire concept.Tanulmányomban azzal foglalkozom, hogyan alakul ki az intellektuális szemlélet fichtei és schellingi fogalma, illetve ezek elkülönböződése a 18. század utolsó évtizedében. A tanulmány első felében azt vizsgálom meg, hogy a fogalom kanti letiltása ellenére hogyan alapozza Fichte az intellektuális szemléletet a kritikai filozófiának nem pusztán a szellemére. Ez egyúttal retrospektív módon azt a kérdést is felveti, mennyire jut közel A tiszta ész kritikája e fogalomhoz annak ellenére, hogy használatát illegitimnek minősíti. Ezután azt elemzem, hogy a fichtei fogalom kialakulásában milyen szerepet játszik a korai Schelling, illetve hogyan gyakorol e tekintetben a két gondolkodó egymásra hatást. Ezzel együtt azt is felvázolom, hogyan alakítja ki Schelling természetfilozófiájában az intellektuális szemléletnek az öntudattól absztrahált formáját, ennek milyen előzményei vannak, és milyen következményekkel jár a teljes fogalomra nézve
A tudattalan fogalmának megjelenése Carl Gustav Carus műveiben
Get PDFIn his psychological writings Carl Gustav Carus came forward with comprehensive natural philosophical concepts (using also the results of his work as a physician) and by introducing the concept of unconsciousness he even re-interpreted the traditional image of man in the age of Enlightenment. Unlike the later terminology of the psychoanalysis, Carus used not the word Unbewußtsein but the Unbewußt, furthermore the description of the structure of psyche was not yet completed with outlining the operation of the unconsciousness in his writings. Several elements of how Freud and Jung interpreted this concept already appeared in his thoughts as well. Carus’ concept on sickness and unconsciousness was also formed not only under the influence of experimental practices but more considerably Schelling’s speculative natural philosophy.Carl Gustav Carus pszichológiai írásaiban – orvosi munkája eredményeit is felhasználva – átfogó természetfilozófiai koncepciót vázolt fel, s a tudattalan fogalmának bevezetése kapcsán újraértelmezte a felvilágosodás emberképét. A pszichoanalízis későbbi terminológiájától eltérően Carus még nem az Unbewußtsein, hanem az Unbewußt kifejezést használta, s a psziché szerkezetének felvázolása nem egészült ki nála a tudattalan működésének leírásával. Koncepciója mindezzel együtt több vonatkozásban is Freud és Jung értelmezéseinek előképét jelentette. Carus a betegségről és a tudattalanról alkotott felfogása nem pusztán a klinikai gyakorlat, hanem – még erőteljesebben – Schelling spekulatív természetfilozófiája hatására alakult ki
Mítosz és trauma. Kapcsolatok Novalis és E. T. A. Hoffmann álomelméletében
Get PDFOne of the greatest achievements of early German Romanticism was the discovery of the borderland between the conscious and the unconscious and its introduction into the discourse of the philosophy of art. Scientific-poetic works from the dark side of natural science and the hidden side of existence provided the initial impulses for the New Romantic School and Psychoanalysis at the turn of the last century. The ideas of Novalis and E. T. A. Hoffmann on dreams, though both derived from Romantic natural philosophy, differ in their conclusions. The paper will show how the Romantic imagination of the dream, which seeks to mobilise both cognition and imagination, moves away from the artist’s desire to create the self and the world towards the expression of their anxious and traumatic experiences. By comparing the two concepts of the dream, it becomes clear that Hoffmann is both the late Romantic heir and the critical mediator of Novalis’ ideas.A német kora romantika egyik legnagyobb vívmánya a tudatos és a tudattalan határvidékének felfedezése és bevezetése a művészetfilozófiai diskurzusba. A természettudomány árnyoldaláról és az egzisztencia takarásban lévő feléről született tudományos-költői alkotások adták a kezdő impulzusokat a múlt század fordulóján fellépő újromantikus iskola és a pszichoanalízis számára is. Novalis és E. T. A Hoffmann álomról alkotott elképzelései bár egyaránt a romantikus természetfilozófiából eredeztethetők, konklúziójukat tekintve eltérnek. A tanulmány bemutatja, hogyan mozdul el a megismerést és a képzelőerőt egyaránt mozgósítani kívánó romantikus álomelképzelés a művész én- és világteremtő vágyától a szorongásos, traumatikus élményeinek kifejezése felé. A két álomkoncepció összevetésével egyszersmind láthatóvá válik, hogy Hoffmann Novalis elgondolásainak késő romantikus örököse és egyben kritikus közvetítője
Hogyan készítsünk Szellemet? Fichte az énről és a halhatatlanságról
Get PDFAt one point in his lectures on the history of philosophy, Ernst Bloch offers a hypothesis about the logical development from Kant through Fichte to absolute idealism: he thinks that in this logic, the transcendental subject – as interpreted by Fichte following Kant – plays a key role. Now, the question of what kind of bond connects our empirical self to the higher subject that we ourselves are as intelligence – and how this connection is to be understood – is inherently complex, and only becomes even more complex, when Fichte evasively forges an argument for our immortality from it. In my study, I will point out that the way in which Fichte, by unravelling our intellectual and moral commitments, weaves together the individual with the “life of the species”, can indeed provide a useful starting point for interpreting the intellectual connections between Kant and the idealist thinkers who followed in his footsteps.Filozófiatörténeti előadásai egy pontján Ernst Bloch megkockáztat egy feltevést a Kanttól Fichtén át az abszolút idealizmusig vezető út logikájáról: úgy véli, ebben a logikában a transzcendentális szubjektumnak – ahogy ezt Fichte interpretálja Kant nyomán – kulcsszerep jutott. Mármost a kérdés, hogy empirikus énünket miféle kötelék fűzi és hogyan, ehhez a magasabb szubjektumhoz, amely voltaképp mi magunk vagyunk, eredendően is bonyolult, és csak még bonyolultabbá válik, amikor Fichte kitérőképpen a halhatatlanságunk mellett szóló érvet kovácsol belőle. Tanulmányomban arra mutatok rá, hogy az, ahogy intellektuális és erkölcsi elköteleződéseinket kibontva Fichte összeszövi a „nem életével” az individuumot, valóban megfelelő támpontot nyújthat a Kant és a nyomába lépő idealista gondolkodók közötti eszmetörténeti összefüggések értelmezéséhez
My Future Parental Responsibility, My Choice: A Response to Anna Réz\u27s Paper
No full textI show that equality of rights and responsibilities, abortion rights, and genuine parental responsibility cannot coexist. Abortion rights entail that persons capable of becoming pregnant have the right to relinquish future parental responsibility; however, biological fathers of their born children do not have such a right, thereby violating equality of rights. I carefully analyze the available options to resolve the logical contradiction. One consequence of the contradiction is that those justification attempts of abortion rights which implicitly assume equality of rights and responsibilities and genuine parental responsibility (such as an argument of Réz in Elpis) are either logically invalid or based on contradictory premises. Instead of abandoning abortion rights or equality, I note that ultimate parental responsibility may rest not with natural persons, but with the state. Either way, mandatory child support laws should be reexamined.I show that equality of rights and responsibilities, abortion rights, and genuine parental responsibility cannot coexist. Abortion rights entail that persons capable of becoming pregnant have the right to relinquish future parental responsibility; however, biological fathers of their born children do not have such a right, thereby violating equality of rights. I carefully analyze the available options to resolve the logical contradiction. One consequence of the contradiction is that those justification attempts of abortion rights which implicitly assume equality of rights and responsibilities and genuine parental responsibility (such as an argument of Réz in Elpis) are either logically invalid or based on contradictory premises. Instead of abandoning abortion rights or equality, I note that ultimate parental responsibility may rest not with natural persons, but with the state. Either way, mandatory child support laws should be reexamined
Mikor született Naszluhácz Lajos
Get PDFNaszluhácz Lajos neve a földmérési szakirodalomban is fennmaradt: a trapéz alappal párhuzamos felosztásakor használt képlet az ő nevét viseli. Ezt a képletet egy 1856-ban Grácban megjelent 64 oldalas kis könyvecskéjében publikálta a szerző, amely mű címe: „A becsleges földosztásról értekezik Naszluhácz Lajos magyarhoni hites mérnök”. Vagyis az érték szerinti földosztást tárgyalja, ami akkoriban is, majd az 1990-es évektől kezdődően újra fontos témája a magyar földmérésnek. A földmérési jelentőségén túl, Naszluhácz Lajos a 19. századi vasútépítéseknek is jelentős szereplője volt: ő volt egyik építésvezetője az 1861-ben elkészült Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vasútvonalnak, építészeti igazgatója az Arad-Temesvári Vasútnak, majd az Alföld-Fiumei Vasúttársaság igazgatójának nevezték ki. 1877. november 15-én, egy székesfehérvári látogatása során, 55 éves korában, infarktusban halt meg
