Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Frontera y escritura en una novela corta histórica del sureste mexicano: Cuaderno de los espíritus (2014) de Carlos Farfán
Get PDFThe short narrative of contemporary writers from the Mexican southeast, specially from the Yucatan peninsula, contrasts with the overwhelming narrative of the north, as it exposes a different kind of violence, “a deaf violence that, so common, has become almost invisible in the Yucatan peninsula” (Briceño, 2017: 10). Among the contemporary writers from the Mexican southeast who have stood out, outside the regional borders, is Carlos Farfán, a novelist and short story writer from Campeche who has won several national literary awards. One of the aspects of his works is the historical narrative; in this genre belongs his short novel Cuaderno de los espíritus (2014). This paper analyzes, as a sample of the new historical narrative in the Mexican southeast, this work, which narrates the last days of Francisco I. Madero’s life, during a “fictitious” anti-reelectionist tour in Yucatán. The story is referenced by another historical figure, John Kenneth Turner. Considering that the narrative about the Mexican Revolution has been written, above all, from the center and north of the country, this article exposes, in addition to the formal and aesthetic characteristics that define this work as a short novel, its pretension to compensate, through historical fiction, the identity links of the peninsula with the rest of the Mexican territory; it is a narrative that seems to claim, from a different perspective, the presence of the region in the national historical memory. For this reason, the concepts of “memory” and “identity” are central to this analysis, as is the concept of “border”, not precisely because of the idea of separation but because of the desire for transgression: spatio-temporal, territorial, ideological and personal borders.La narrativa breve de escritores contemporáneos del sureste mexicano, específicamente de la península de Yucatán, contrasta con la avasallante narrativa del norte, pues expone una violencia distinta, “una violencia sorda que, de tan común, se ha vuelto casi invisible en la península yucateca” (Briceño, 2017: 10). Entre los escritores contemporáneos del sureste mexicano que han destacado, fuera de las fronteras de lo regional, se encuentra Carlos Farfán, novelista y cuentista de origen campechano que ha obtenido diversos premios literarios nacionales. Una de las vertientes de sus obras es la narrativa histórica; en este género se encuentra su novela corta Cuaderno de los espíritus (2014). Este artículo analiza, como muestra de la nueva narrativa histórica en el sureste mexicano, dicha obra, que narra los últimos días de la vida de Francisco I. Madero, durante una “ficticia” gira antirreeleccionista en Yucatán. La historia es referida por otro personaje histórico, John Kenneth Turner. Considerando que la narrativa sobre la revolución mexicana se ha escrito, sobre todo, desde el centro y el norte del país, este artículo expone, además de las características formales y estéticas que definen esta obra como una novela corta, su pretensión por resarcir, a través de la ficción histórica, los vínculos identitarios de la península con el resto del territorio mexicano; se trata de una narrativa que parece reclamar, desde una perspectiva distinta, la presencia de la región en la memoria histórica nacional. Por tal motivo, los conceptos “memoria” e “identidad” son centrales en este análisis, lo mismo que el concepto de “frontera”, no precisamente por la idea de separación sino por el afán de transgresión: fronteras espaciotemporales, territoriales, ideológicas y personales
Hogyan szolgálhatja a tanárokat a mesterséges intelligencia? – Rovatszerkesztői bevezető
No full textWe return to the topic of artificial intelligence (AI), which Amélia Bognár raised in issue 2024/1. Our current article presents – though practical examples – a number of AI applications and potential usages that can facilitate teachers\u27 work. It inspires experimentation but also highlights AI\u27s limitations and the ethical dilemmas that need to be considered. We encourage our Readers to try out their own ideas and share their experiences on our pages.Visszatérünk a rovatunkban már – Bognár Amélia által a 2024/1. lapszámban – felvetett mesterséges intelligencia (MI) témaköréhez. Aktuális cikkünk számos, a pedagógusok munkáját megkönnyítő MI-alkalmazást, -lehetőséget villant fel gyakorlati példákon keresztül. Írásunk kedvet csinál a kísérletezéshez, de arra is rávilágít, hol vannak az MI felhasználásának korlátai, és milyen etikai dilemmákat szükséges megfontolni. Bátorítjuk olvasóinkat ötleteik kipróbálására és tapasztalataik megosztására
A becslés, mérés kompetencia-komponens különbségei a 2012-es és a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanuló diákok között
No full textIn the revised National Curriculum 2020, the number of lessons in environmental studies has been reduced (one lesson per week in grades 3-4) compared to the previous one (one lesson per week in grades 1-4). As a result, it is necessary to develop specific methods and transfer knowledge that contribute to science education, including mathematics lessons. Our research focused on investigating how the knowledge of lower secondary school students on measurement has changed in the light of curricular changes. In autumn 2021 and 2022, third-grade students (N=607) from six primary schools completed an offline (paper) questionnaire on their science knowledge. The students were surveyed in the two school years following two different curricula (NAT 2012; NAT 2020). The average score of the schools was between 5.31 and 6.07 out of the maximum 7 points. 43% of the students scored the maximum points and 26% scored 6 points. Both figures suggest that the students had the appropriate information about the subject of the assessment for their age group. In terms of the scores obtained on the task, students in 2021 scored significantly better (t = 5.012; p < 0.01) than those in the later academic year. This difference was true not only in terms of the overall score, but also the scores of the individual sub-tasks. The results suggest that students who had had an environmental science lesson in grades 1-2 had a greater knowledge of the topic measured.A 2020-as módosított Nemzeti alaptantervben a környezetismeret tantárgy óraszámai csökkentek (3–4. évfolyamon heti egy óra) a korábbiakhoz (1–4. évfolyamon heti egy óra) képest. Ennek hatására többek között a matematikaórák keretében is szükséges azoknak a specifikus módszereknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek hozzájárulnak a természettudományos neveléshez. Kutatásunk középpontjában annak vizsgálata állt, hogyan módosult az alsó tagozatos diákok tudása a mérés témakörében a tantervi változások tükrében. A 2021 és 2022 őszén hat általános iskola 3. évfolyamos diákjai (N=607) töltöttek ki egy, a természettudományos ismereteikre vonatkozó offline (papíralapú) kérdőívet. A két tanévben megkérdezett diákok két különböző tanterv (NAT 2012; NAT 2020) alapján tanultak. Az iskolák pontátlaga 5,31 és 6,07 között volt, az elérhető 7 pontból. A diákok 43%-a maximális pontszámot szerzett, 26%-uk pedig 6 pontot. Mindkét adat arra enged következtetni, hogy a korosztályi sajátosságaiknak megfelelő információk birtokában voltak a diákok a mérés témakörében. A feladatra kapott pontszámokat tekintve 2021-ben szignifikánsan jobb (t = 5,012; p < 0,01) eredményeket értek el a tanulók, mint a későbbi tanévben. Ez az eltérés nemcsak a teljes pontszámra volt igaz, hanem az egyes részfeladatok pontszámaira is. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy nagyobb ismeretanyaggal rendelkeztek a mérés témakörében azok a diákok, akiknek még volt környezetismeret órájuk az 1–2. évfolyamon
Tanító szakos hallgatói jóllétkutatások magyar nyelvterületekről – scoping review jellegű szakirodalmi áttekintés
No full textStudent well-being as a research topic emerged in the late 1990s within the field of international educational research, and a number of holistic models have been developed through the study of mental health. In the past decade, such research has also increased in Hungary; however, no review has been conducted on the typical theoretical framework, methodology, and results of these studies. To address this gap, our literature review focuses on Hungarian-language teacher education in Hungary and the neighbouring countries, and examines whether student well-being models adapted from international research have been applied, or if a domestic version has been developed for the study of this topic. This scoping review follows the PRISMA-ScR protocol: we collected 125 publications based on a keyword list from two electronic databases, and then selected 11 relevant publications (journal articles and book chapters) for detailed analysis using a documented criterion system. The publications were analysed along three qualitative content analysis categories to identify trends. Based on the results, no comprehensive student well-being model or efforts toward one emerged from the selected publications. Researchers have conducted questionnaire-based studies using general psychological measurement tools. Although teacher education trainees perform well on certain scales, their lifestyle is unfavourable, and several unanswered questions arise regarding their satisfaction and anxiety levels.A hallgatói jóllét, mint kutatási téma az 1990-es évek végén jelent meg a nemzetközi oktatáskutatás színterén, majd a mentális egészség vizsgálatain keresztül számos holisztikus modell fejlődött ki. Az elmúlt évtizedben hazánkban is megszaporodtak az ilyen jellegű kutatások, azonban ezek jellemző elméleti keretrendszeréről, módszertanáról és eredményeiről még nem készült áttekintés. Ezt a hiányt mérséklendő, szakirodalmi áttekintésünk a magyar tannyelvű, magyarországi és határon túli tanítóképzésre fókuszálva azt vizsgálja, hogy a nemzetközi kutatásokból adaptáltak-e hallgatói jóllétmodellt, vagy kialakult-e hazai fejlesztésű változat a téma kutatására. Az ún. scoping review jellegű feltárás a PRISMA-ScR protokollt követi: két elektronikus adatbázisból keresőszó-lista alapján 125 publikációt gyűjtöttünk, majd dokumentált kritériumrendszerrel 11 releváns publikációt (folyóiratcikket és könyvfejezetet) válogattunk be részletes elemzéshez. A publikációkat három, kvalitatív tartalomelemzési kategória mentén vizsgáltuk a trendek megismerése érdekében. Az eredmények alapján a bevont publikációkból nem rajzolódik ki átfogó hallgatói jóllétmodell vagy arra való törekvés, a kutatók kérdőíves kutatásokat folytatnak általános pszichológiai mérőeszközök felhasználásával. Bár a tanító szakos hallgatók populációja bizonyos skálákon jól teljesít, életmódjuk kedvezőtlen, elégedettségük és szorongásaik kapcsán számos megválaszolatlan kérdés merül fel
The concept of the ancient homeland of the Fenno-Ugric-speaking peoples in light of complex research
No full textExtended, completed review of the theses of the PhD dissertation completed under the supervision of László Klima and submitted to the Uralic Linguistics and Languages Programme, Doctoral School of Linguistics, ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, in 2023.
The dissertation’s primary objective was to investigate, applying an interdisciplinary approach, the prehistory and location of the ancient homeland of the Uralic-speaking peoples. This study was needed due to the decreasing tendency in research in Hungary on the Uralic prehistory compared to Finland. In the past three decades, some attempts have been made to integrate new results, but the old theory of the Uralic homeland being in Western Siberia could not be challenged. The research presented in the dissertation is based on reassessing previous results of linguistic palaeontology, archaeology, and archaeogenetics
Brassai Sámuel, az első erdélyi szanszkritista
Get PDFPéter Dániel Szántó\u27s article on Sámuel Brassai on occasion of the 200th Anniversary of the Foundation of the Hungarian Academy of Sciences.Szántó Péter Dániel írása Brassai Sámuelről az MTA 200 éves fennállásának tiszteletére
Tőkei Ferenc sinológusi munkássága
Get PDFAndrás Várnai\u27s article on Ferenc Tőkei on the occasion of the 200th Anniversary of the Hungarian Academy of Sciences.Várnai András írása Tőkei Ferencről az MTA 200 éves fennállásának tiszteletére
Kara György professzor és az ojrát kutatások az ELTE Mongol és Belső-ázsiai Tanszékén
Get PDFÁgnes Birtalan\u27s article on György Kara on the occasion of the 200th Anniversary of the Foundation of the Hungarian Academy of Sciences.Birtalan Ágnes írása Kara Györgyről az MTA 200 éves fennállásának tiszteletére
A kognitív képességek és a fizikai aktivitás kapcsolatának szakirodalmi elemzése általános iskolai vonatkozásban
Get PDFThe study examines the relationship between physical activity and cognitive abilities in the context of primary school education. The analysis highlights that regular physical activity positively impacts not only motor skills but also cognitive and emotional development. Various age groups and intervention methods were analyzed, including short classroom movement breaks, active lessons, and increasing the number of physical education classes. The literature review revealed that physical activity stimulates cerebral blood flow, enhances attention capacity, and improves academic performance, particularly among the 7–12 age group. The research also emphasizes that the effectiveness of different intervention durations varies, with longer programs generally yielding more lasting results. The findings support that integrating physical activity into the educational system can promote the cognitive abilities development of children. The study does not analyze intervention methods, but rather reviews the professional articles published on these methods that examine the relationship between physical activity and cognitive abilities. The aim of the research is to provide an overview of the role of physical activity in education based on studies conducted with different age groups, paying particular attention to the methods used and their effectiveness. Future research aims to identify the most effective intervention strategies, with a special focus on age-specific needs and the application of technological tools in education.A tanulmány a fizikai aktivitás és a kognitív képességek közötti kapcsolatot vizsgálja általános iskolai környezetben. Az elemzés kiemeli, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak a motoros, hanem a kognitív és az emocionális képességek fejlődését is pozitívan befolyásolja. A kutatás során különböző életkori csoportokat és intervenciós módszereket elemeztünk, beleértve a rövid tantermi mozgásos szüneteket, az aktív tanórákat, valamint a testnevelésórák számának növelését. A szakirodalmi áttekintés alapján egyértelművé vált, hogy a fizikai aktivitás serkenti az agyi vérkeringést, fokozza a figyelmi kapacitást, és javítja a tanulási teljesítményt, különösen a 7–12 éves korosztály esetében. A kutatások rávilágítanak arra is, hogy a különböző intervenciós időtartamok hatékonysága eltérő, és a hosszabb programok általában tartósabb eredményeket hoznak. Az eredmények alátámasztják, hogy a fizikai aktivitás integrálása az oktatási rendszerbe elősegítheti a gyermekek kognitív fejlődését. A tanulmány nem intervenciós módszereket elemez, hanem az azokról megjelent szakmai cikkeket, amelyek a fizikai aktivitás és a kognitív képességek közötti kapcsolatot vizsgálják. A kutatás célja, hogy a különböző életkori csoportokban készített tanulmányok alapján képet adjon a fizikai aktivitás oktatásban betöltött szerepéről, különös figyelmet fordítva az alkalmazott módszerek és azok hatékonyságának vizsgálatára. A jövőbeli kutatások célja a leghatékonyabb intervenciós stratégiák azonosítása, külön figyelmet fordítva az életkori sajátosságokra és a technológiai eszközök alkalmazására az oktatásban