Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
"We Have Entered Eternity": Analysis of The Wild Iris and Averno
This paper analyses two volumes by American poet Louis Glück: The Wild Iris and Averno. Averno deals with the theme of trauma. The crater lake Averno is the setting, which is the gateway to Hades. The poetry collection shows our vulnerability and how we face loss. Averno presents a fragmented world, conveyed through Glück’s formal fragmentation and sombre imagery. In contrast, The Wild Iris presents a reconstruction of the world, set in a mystical garden where different flowers tell their own narratives. The book explores themes of life and death, rebirth, cyclicality, and the quest for transcendence. The third part of this essay compares the confessional poetry of Louis Glück and Sylvia Plath, based on shared poetic themes. Both Sylvia Plath and Louise Glück can be considered confessional poets, but the degree of self-discovery and the approach to existential themes differ. While Glück uses a distanced, mythological framework, Plath’s poetry is more direct and personal. Plath’s work immerses the reader in psychological turmoil, providing a deep and moving experience, while Glück’s poetry is more abstract. Most of the poems by the two poets explore themes of mortality, the fragility of life, trauma, pain, and time. Glück encourages the reader to reflect on their own existence
Nyelvtudományok az idegennyelvi képzésekben
A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen tényezők határozzák meg a nyelvtudományi diszciplínák összetételét, helyét és oktatását a magyar egyetemek idegennyelv-szakos képzéseiben. Választ keres arra a kérdésre, hogy a nyelvészet oktatása különböző aspektusaiban megfelel-e a jelenlegi kontextusnak. Sorra veszi a különböző érintett szereplők igényeit, a hallgatók előismereteit és motivációit, a tantervbe illeszthető tartalmakat és a humán erőforrásokat is. E tényezők vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy az elmúlt negyedszázad változásai ellenére az idegennyelvi képzési programok nyelvtudományi összetevőinek – szigorú keretek közé szorított – koncepciója továbbra is a keretek és a tartalom szisztematikus megújítását célzó reflexiók középpontjában kell, hogy álljon, ami széleskörű szakmai együttműködést feltételez
Professzionális és nem professzionális nyelvi közvetítés a mesterséges intelligencia korában. TransELTE 2025. : Budapest, 2025. március 19–21.
A testtartás-szabályozás sajátosságai, valamint az azt befolyásoló tényezők Down-szindróma esetén
Background and objectives: Effective posture control is essential for activities of daily living and plays a crucial role in special education. The fragmented ability profile of individuals with Down syndrome —affecting motor, cognitive, and other skills—can impact postural control. This study aims to explore the factors influencing postural control in individuals with Down syndrome, drawing on findings from the international literature.
Methods: A literature review was conducted using the ERIC, PubMed, and ScienceDirect databases. Studies assessing and describing the characteristics of postural control, balance, and spatial orientation in individuals with Down syndrome were reviewed.
Results: Postural control in individuals with Down syndrome is influenced by syndrome-specific biomechanical factors, as well as distinct motor control and sensory strategies compared to individuals with typical developmental. Additionally, differences are observed in spatial orientation and the cognitive control of movement and posture, particularly in dynamic situations.
Conclusion: Understanding and examining the factors influencing postural control may be important, whether in supporting our clients in activities of daily living or planning developmental strategies and training. The methodological approaches and research findings summarized in the study can be integrated into special education practice, particularly in assessment and motor development.
Keywords: Down syndrome, postural control, balance, spatial orientation, motor controlHáttér és célok: A megfelelő testtartás-szabályozás elengedhetetlen a mindennapos tevékenységek elvégzése során. Fejlesztése fontos részét képezi a gyógypedagógiai munkának. Down-szindrómával született klienseink esetében a jellemzően töredezett képességprofil, amely egyaránt érinti a motoros, kognitív és egyéb képességterületeket, hatással lehet a testtartás szabályozásra. A tanulmány célja, hogy a nemzetközi szakirodalmak eredményei mentén bemutassa a testtartás-szabályozást befolyásoló tényezőket Down-szindróma esetén.
Módszer: Szakirodalmi keresést végeztünk az ERIC, PUBMED és Science Direct adatbázisokban. Feldolgoztuk azokat a tanulmányokat, amelyek a testtartás-szabályozás, az egyensúly és téri orientáció jellemzőit vizsgálják és mutatják be Down-szindróma esetén.
Eredmények: Down-szindrómával született személyek esetében a testtartás-szabályozást jellemzően befolyásolják a szindrómaspecifikus biomechanikai tényezők, valamint a tipikus fejlődésmenetű személyekétől eltérő mozgásszabályozási és szenzoros stratégiák. Emellett szintén eltérés figyelhető meg a téri orientáció, valamint a mozgás kognitív kontrollja és a dinamikus helyzetekben történő tartásszabályozás terén Down-szindrómával született személyek körében.
Következtetések: A testtartás szabályozást befolyásoló számos tényező megismerése és vizsgálata egyaránt fontos a kliensek mindennapos tevékenységekben való támogatása, illetve a fejlesztési folyamatok és tartalmak megtervezése szempontjából. A tanulmányban összefoglalt kutatások módszertani megközelítései és eredményei beépíthetőek a gyógypedagógia gyakorlatába az állapotfelmérés és a mozgásfejlesztés területén.
Kulcsszavak: Down-szindróma, testtartás szabályozás, testegyensúly, téri orientáció, mozgásszabályozá
Az informatikai felhasználói ismeretek önértékelésének vizsgálata tanulásban akadályozott általános iskolai tanulók körében
Background and objectives: Self-assessment plays an important role in an individual\u27s learning and development processes, as it directly influences motivation, perseverance, and adaptability to challenges. The discrepancy between self-assessment and actual knowledge, especially the development of inaccurate self-assessments, is often explained by the Dunning-Kruger effect, which suggests that individuals tend to overestimate their abilities in areas they are less familiar with. The aim of the present study is to explore the self-assessment of students with learning disabilities in the field of IT knowledge. The specific aim of the study is to investigate students\u27 self-perception of their IT knowledge in a baseline condition, as well as in relation to a positive reference point, and to examine the effect of solving an experiential task that provides feedback on their self-assessment.
Method: The study was conducted using a self-administered questionnaire-based data collection method, in which three questionnaires were completed by seventh and eighth grade students. The first questionnaire was a general survey measuring the baseline condition. In the second questionnaire, students were asked to compare their own knowledge to a reference point, the teacher of the digital culture subject. In the third questionnaire, the self-assessment was queried after solving a complex task set.
Results: Based on the results of statistical analysis, students\u27 self-assessment significantly decreased after completing the tasks, while the reference point assignment did not cause a significant decrease.
Conclusions: This suggests that the solution to the complex task highlighted possible gaps in the students\u27 knowledge, which led to a decrease in their self-assessment, or a shift towards a more realistic perspective. The research could contribute to the refinement of educational methods, particularly in supporting the development of realistic self-assessment.
Keywords: IT knowledge, self-assessment, learning disabilities, digital cultureHáttér és célok: Az önértékelés fontos szerepet játszik az egyén tanulási és fejlődési folyamataiban, hiszen közvetlenül befolyásolja a motivációt, kitartást és a kihívásokhoz való alkalmazkodást. Az önértékelés és a valós tudás közötti eltérést, különösen a téves önértékelés kialakulását gyakran magyarázza a Dunning-Kruger hatás, amely szerint az egyén az általa kevésbé ismert területen hajlamos túlbecsülni saját képességeit. Jelen vizsgálat célja, hogy feltárja a tanulásban akadályozott tanulók önértékelését az informatikai ismeretek terén. A vizsgálat konkrét célja a tanulók informatikai tudásáról alkotott saját véleményének feltárása alapvető (baseline) esetben, valamint egy pozitív referenciaponthoz történő viszonyítás függvényében, továbbá egy tapasztalati úton megélt, visszacsatolást nyújtó feladat megoldásának önértékelésre gyakorolt hatásának vizsgálata.
Módszer: A vizsgálat önkontrollos kérdőíves adatfelvétellel történt, amely során három kérdőív került kitöltésre, hetedik és nyolcadik osztályos tanulók körében. Az első egy általános kérdőív volt, amely a kiindulási, baseline állapotot mérte. A második kérdőívben egy referenciaponthoz, az digitális kultúra tantárgyat oktató pedagógushoz kellett viszonyítani a saját tudás megítélését, a harmadik kérdőívben pedig egy komplex feladatsor megoldása után került lekérdezésre.
Eredmények: A statisztikai elemzés eredményei alapján a diákok önértékelése szignifikánsan csökkent a feladatok megoldása után, míg a referenciapont hozzárendelése nem minden felhasználói területen okoz szignifikáns csökkenést.
Következtetések: Ez azt mutatja, hogy a komplex feladat megoldása rávilágított a diákok esetleges tudás béli hiányosságaira, ami az önértékelés csökkenését, vagyis reális irányba történő elmozdulását eredményezte. A kutatás hozzájárulhat az oktatási módszerek finomításához, különösen a reális önértékelés kialakításának támogatásához.
Kulcsszavak: informatika, önismeret, tanulásban akadályozott, digitális kultúr
Az iskolapszichológia globális és lokális kihívásai. Előszó az Alkalmazott Pszichológia Iskolapszichológia Különszámához
EditorialSzerkesztői Elősz
Szerkesztői Előszó a Fenomenológia Különszámhoz
Phenomenology Special Issue – EditorialSzerkesztői Előszó a Fenomenológia Különszámho