Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Péter Pázmány (1570–1637). Edited by Alinka Ajkay and Emil Hargittay: Budapest: Universitas Publishing House, 2024. 252 pp.
No full text匈牙利华文学校现状与挑战 —基于多校调查的综合分析
Full text linkThis paper focuses on Chinese language schools in Hungary, examining their current state, types of institutions, faculty composition, teaching methods, curriculum design, and textbook usage. By analyzing the characteristics and challenges of Chinese language education in Hungary, the study aims to outline the development and trajectory of these schools, thereby presenting both the historical background and the current status of Chinese education in the country.本文聚焦于匈牙利的华文学校，对匈牙利华文学校的现状、办学类型、师资概况、教学模式、课程设置以及教材使用情况进行梳理。本文旨在通过分析匈牙利华文教育的特点和面临的挑战，描绘匈牙利华文学校及其教育发展的脉络，以展现匈牙利华文学校的历史和现状
A Nagy Szánhedrin (II.): Bírósági eljárás és ítélkezés
No full textDer Vorname des wichtigsten politischen und juristischen Organs des jüdischen Staates, Gerousia (Ältestenrat, Senat), stammt aus persischer Zeit, ist also viel früher als der Name Sanhedrin. Sie bestand aus hochrangigen, maßgeblichen Priestern, die nicht über vollständig definierte Beratungs-, Entscheidungs- und Urteilsbefugnisse verfügten. Ursprünglich handelte es sich wohl nicht um eine regelmäßig eingerichtete Autorität, sondern nur um eine gelegentliche Synode, die zu besonderen Anlässen einberufen wurde, um wichtige Fragen zu erörtern oder Beschlüsse zum religiösen Leben zu erlassen.
Neben dem Großen Sanhedrin gab es zwei weitere Gerichte: kleiner Sanhedrin (in jeder Stadt) und der kleinste aus drei Personen bestehende Kollegialkörperschaft, die Beth Din.The first name of the main political and judicial body of the state, Gerousia (council of elders, senate), comes from Persian times, so it is much earlier than the name Sanhedrin. It was made up of senior, authoritative priests who did not have fully defined powers of deliberation, decision-making and judgment. Originally, it was probably not a regularly established body of authority, but only an occasional synod, convened on special occasions to discuss important questions or issue decrees on religious life.
In addition to the Great Sanhedrin, there were two other courts: small sanhedrins (in every city) and the smallest collegial body consisting of three people, the beth din.Az állam legfőbb politikai és igazságszolgáltatási szervének első neve, a Gerousia (vének tanácsa, szenátus) a perzsa időkből származik, tehát sokkal korábbi, mint a Szánhedrin elnevezés. Olyan magas rangú, tekintélyes papokból állt, akik nem rendelkeztek teljesen meghatározott tanácskozási, döntéshozatali és ítélkezési jogkörrel. Eredetileg valószínűleg nem volt rendszeresen felállított testület, hanem csak alkalmi zsinat, amelyet különleges alkalmakkor hívtak össze, hogy fontos kérdéseket vitassanak meg, vagy a vallási életre vonatkozó rendeleteket hozzanak.
A Nagy Szánhedrin mellett két másik bíróság is létezett: kis szánhedrinek (minden városban) és a legkisebb, három főből álló kollegiális testület, a bét din
A semlegesség nemzetközi jogi fogalma és Magyarország második világháborús külpolitikai törekvéseinek jogtörténeti megközelítése a semlegesség tükrében II.: Magyarország második világháborús külpolitikai törekvéseinek jogtörténeti megközelítése a semlegesség tükrében
Full text linkEs ist fast unmöglich, über Krieg oder kriegsbezogene Rechtsbegriffe zu schreiben, ohne traurige Aktualität zu besitzen. Es ist immer noch relevant. Es gab nur wenige Jahre in der Geschichte der Menschheit, in denen kein Krieg herrschte. Es wäre schwierig gewesen, diese Konflikte zu vermeiden, da die Staaten während der gesamten Entwicklung des Völkerrechts bis ins 20. Jahrhundert das Recht hatten, Krieg zu führen (ius ad bellum). Der Krieg war die primäre Methode zur Lösung von Konflikten zwischen Staaten. Mit der Entwicklung des menschlichen Einfallsreichtums und der Technologie wurde die Kriegsführung immer brutaler, unmenschlicher und kostete immer mehr Menschenleben. Im Laufe der Zeit wurden die Regeln des Krieges immer klarer definiert und auf den Haager Friedenskonferenzen von 1899 und 1907 kodifiziert, so dass sie für die Unterzeichner verbindlich wurden. Wenn es auch nicht möglich war, den Beginn eines Krieges zu verbieten, so war dies doch zumindest ein Mittel, um die Schrecken des Krieges durch die Festlegung eines rechtlichen Rahmens zu lindern.
Aber was ist besser geeignet, das durch den Krieg verursachte Leid zu lindern, als sich aus dem Krieg herauszuhalten? Das heißt, wenn ein Staat beschließt, sich nicht an den Kämpfen auf der einen oder anderen Seite des Kriegführenden zu beteiligen. Diese Absicht führt zu dem völkerrechtlichen Begriff der Neutralität. Wenn wir die Geschichte ihrer Entwicklung, ihrer Regelung und ihrer Anwendung betrachten, werden wir sehen, was für eine Möglichkeit sie war – und immer noch ist –, den Frieden zu bewahren, oder besser gesagt, was für eine Möglichkeit sie gewesen wäre – und immer noch ist –, da der Wunsch eines Staates, sich aus den, um ihn herumtobenden Kriegen herauszuhalten, vor allem im 20. Im ersten Teil meiner Arbeit möchte ich dieses alte Instrument der Friedenserhaltung, das Recht, die Änderungen und die Regeln, die dafür galten, vorstellen, was vielleicht als Grundlage für den zweiten Teil dienen wird, in dem ich den Kampf Ungarns um die Aufrechterhaltung seiner Neutralität im Zweiten Weltkrieg und die Möglichkeiten, dies zu tun, skizzieren möchte.It is almost impossible to write about war or war-related legal concepts without being sadly topical. It is still relevant. There have only been a few years in human history when there was no war. It would have been difficult to avoid these conflicts because throughout the development of international law until the 20th century, states had the right to wage war (ius ad bellum). War was the primary method of resolving conflicts between states. With the development of human ingenuity and technology, warfare became increasingly brutal, inhumane, and cost more and more human lives. Over time, the rules of war became more clearly defined and codified at the Hague Peace Conferences of 1899 and 1907, making them binding on the signatories. Even if it was not possible to prohibit the start of a war, this was at least a means of alleviating the horrors of war by establishing a legal framework.
But what better way to alleviate the suffering caused by war than to stay out of it? That is, when a state decides not to take part in the fighting on one side or the other of the belligerent. This intention leads to the concept of neutrality in international law. If we look at the history of its development, its regulation and its application, we will see what a way it was - and still is - to keep the peace, or rather, what a way it would have been - and still is - since the desire of a state to stay out of the wars raging around it, especially in the 20th century, has been a very important factor. In the first part of my work, I would like to present this old instrument of peacekeeping, the law, the changes and the rules that applied to it, which will perhaps serve as a basis for the second part, in which I would like to outline Hungary’s struggle to maintain its neutrality during the Second World War and the possibilities of doing so.Szinte lehetetlen úgy írni a háborúról, vagy a háborúhoz kapcsolódó jogi fogalmakról, hogy annak ne legyen szomorú aktualitása. Most is van. Alig volt néhány év az emberiség történetében, amikor nem dúlt háború. Nehéz is lett volna elkerülni ezeket az összetűzéseket, hiszen az államokat a nemzetközi jog fejlődése során egészen a 20. századig megillette a háború indításához való jogosultság, a ius ad bellum. Az államok közötti konfliktusok elsődleges megoldási módszere a háború volt. Az emberi leleményesség és a technika fejlődésével a harcok egyre kegyetlenebbek, egyre embertelenebbek lettek, és egyre több ember életét követelték. Az idők folyamán a hadijog szabályai egyre jobban kikristályosodtak, majd az 1899. évi és 1907. évi hágai békekonferenciákon történt kodifikációjuk révén az aláírók vonatkozásában kötelező érvényűek is lettek. Ez a szabályrendszer, ha már a háború indítását nem lehetett tiltani, legalább a jogi keretek meghatározásával a háború borzalmai enyhítésének egyik eszközévé vált.
Mi más enyhíthetné azonban jobban a háború okozta szenvedést, mint a háborúból való kimaradás? Vagyis, ha egy állam úgy dönt, hogy a harcokban egyik hadviselő oldalán sem kíván részt venni. Ez a szándék vezet el a semlegesség nemzetközi jogi fogalmához. Ha végigtekintünk kialakulásának történetén, szabályozásán, alkalmazásán, láthatjuk majd, hogy milyen lehetőség volt ez – és az ma is – a béke megőrzésére, helyesebben szólva milyen lehetőség lett volna – és lenne ma is –, hiszen egy állam azon szándéka, hogy a környezetében dúló háborúból kimaradjon – főleg a 20. században – hiú ábránd volt csupán és amint alkalma nyílt az államoknak, a semlegesség szabályait mindig igyekeztek kijátszani. A béke fenntartásának ezt a régi eszközét, az erre vonatkozó jogot, változásait, szabályait szeretném dolgozatom első részében bemutatni. Ez talán kellő alapul szolgál majd a második rész témájához, amelyben Magyarország második világháborúban való semlegessége megőrzéséért folytatott küzdelmét, illetve ennek lehetőségeit szeretném vázlatosan ismertetni
Heredes Seiae signum ponere compellendi sunt: Egy jogeset Scaevola tollából
Full text linkIn meinem Aufsatz geht es um einen antiken römischen Rechtsfall, der in Digesta überliefert ist. Darin wird erzählt, wie Seia, eine reiche Frau, ihre Erben testamentarisch anwies, in einem Schrein ihrer Wahl eine Statue einer Gottheit zu errichten. Eine Frage blieb jedoch unbeantwortet: Aus welchem Metall sollte die Statue bestehen: Gold, Silber oder Bronze? Der Jurist Quintus Cervidius Scaevola vertrat die Ansicht, dass sie aus Silber sein sollte. In meinem Beitrag werde ich die juristischen und nicht-juristischen Argumente zusammenfassen, die zur Wahl von Silber als Material für die Statue geführt haben könnten, wobei ich unter anderem die mediterranen Gepflogenheiten bei Schenkungen an Heiligtümer, den Wert der verschiedenen Edelmetalle, ihr Verhältnis zueinander und die im Testament geäußerten Absichten des Erblassers berücksichtige. Die Bedeutung des Falles wird durch die Tatsache unterstrichen, dass nur sehr wenige archäologische Funde und noch weniger Rechtstexte aus der Antike erhalten sind, die sich mit ähnlichen Fragen im Zusammenhang mit Vermächtnissen an Heiligtümer befassen. Leider ist die fragliche Statue nicht erhalten geblieben, aber die testamentarische Bestimmung, die in Digesta erhalten ist, erinnert zeitlos an die Großzügigkeit von Seia.My paper discusses an ancient Roman legal case preserved by Digesta. The passage Scaev. D. 34, 2, 38, 2 recounts how Seia, a wealthy woman, instructed her heirs in her will to erect a statue of a deity in a temple of her choice. However, one question remained unanswered: what metal should the statue be made of: gold, silver or bronze? The jurist Quintus Cervidius Scaevola argued that it should be made of silver. In my paper, I will summarise the legal and non-legal arguments that may have led to the choice of silver as the material for the statue, taking into account, among other things, the Mediterranean customs of gifts-giving to sanctuaries, the value of the different precious metals, their ratio to each other, and the testator\u27s intentions as indicated in the will. The importance of the case is underlined by the fact that very few ancient archaeological finds, and even fewer legal texts, have survived which focus on similar issues concerning bequests to sanctuaries. Unfortunately, the statue in question has not survived, but the testamentary provision preserved in the Digesta provides a timeless reminder of Seia\u27s generosity.Tanulmányom, egy, a Digesta által megőrzött ókori római jogesetet dolgoz fel. A Scaev. D. 34, 2, 38, 2 szemelvény arról számol be, hogy Seia, egy vagyonos nő végrendeletében arra utasította örököseit, hogy állítsanak egy általa kiválasztott szentélyben, annak istenségének egy szobrot. Azonban egy kérdés tisztázatlan maradt, mégpedig hogy milyen fémből: aranyból, ezüstből, vagy bronzból készüljön a szobor? Quintus Cervidius Scaevola jogtudós meglátása szerint ezüstből. Tanulmányomban összefoglalom, hogy milyen jogi és nem jogi érvek vezethettek az ezüst, mint szoboranyag melletti állásfoglaláshoz, tekintetbe véve többek közt a Mediterráneum szentélybeli ajándékokra vonatkozó szokásait, a különböző nemesfémek értékét, azok egymáséhoz viszonyított arányát, ill. az örökhagyónak a végrendeletből kiolvasható szándékát. A jogeset fontosságát támasztja alá, hogy igen kevés ókori lelet, illetve még kevesebb jogi szöveg maradt fenn, ami hasonló témájú, szentélynek szóló juttatással foglalkozik. Sajnos a szóban forgó szobor nem maradt fenn, de Seia nagylelkűségének időtálló emlékét biztosítja a Digestabeli szemelvényben megőrzött végrendeleti rendelkezés
A magyarországi gyermekmunka szabályozásának folyamata a dualizmus korában: Történeti-néprajzi áttekintés
Full text linkIn meinen früheren Arbeiten habe ich mich mit den historischen und ethnographischen Fragen der Kinderarbeit in Ungarn befasst, dieses Mal werde ich mich auf die Fragen der gesetzlichen Regelung in der Zeit des Dualismus konzentrieren. Das bedeutet auch, dass nur die Formen der Kinderarbeit behandelt werden, die sich mit der Industrialisierung, der Entwicklung der Manufakturen und der verarbeitenden Industrie und noch mehr mit der Stärkung dieser Industrien verbreiteten und die in Westeuropa tragische Ausmaße erreichten. In Ungarn kam die industrielle Kinderarbeit erst später und wurde zunächst von Ärzten und Lehrern und dann von Politikern bekämpft. Wie in anderen stark industrialisierten europäischen Ländern gab es schwerwiegende soziale, gesellschaftliche und wirtschaftliche Gründe für die Kinderarbeit, und sie wurde von einer lebhaften politischen Debatte begleitet. Die Quellen zeigen, dass dieses drängende soziale Problem bis zum Zweiten Weltkrieg ein Thema des Kinderschutzes, der Sozialpolitik und des politischen Diskurses wurde und blieb.I have dealt with the historical and ethnographic issues of child labour in Hungary in my previous works, this time I will focus on the issues of legal regulation in the dualism period. This also indicates that only those forms of child labour are discussed that became massised with the industrialisation, the development of manufactories and manufacturing industry, and even more so with the strengthening of these industries, and that reached tragic proportions in Western Europe. In Hungary, industrial child labour came later and was opposed first by doctors and teachers and then by politicians. In Hungary, as in other heavily industrialising European countries, child labour was motivated by serious social and economic concerns and was the subject of intense political debate. The sources show that this burning social problem became and remained a topic of child protection, social policy and political discourse until the Second World War.A gyermekmunka magyarországi történeti-néprajzi kérdéseivel korábbi munkáimban foglalkoztam, ezúttal a jogi szabályozás dualizmuskori kérdéseit járom körbe. Ez azt is jelzi, hogy csak azok a gyermekmunka formák kerülnek szóba, amelyek az iparosodással, a manufaktúrák és a gyáripar kialakulásával, még inkább megerősödésével váltak tömegessé, és Nyugat-Európában tragikus méreteket öltöttek. Magyarországon később jelent meg az ipari gyermekmunka, először orvosok és tanítók, majd politikusok is felszólaltak ellene. Mint más erősen iparosodó európai országban, komoly társadalmi, szociális okok és gazdasági érdekek álltak a gyermekmunka háttérében, és éles hangú politikai viták kísérték ezt a kérdést. A források alapján látható, hogy az égető társadalmi probléma gyermekvédelmi, szociálpolitikai és politikai diskurzusok témájává vált, és az is maradt a második világháborúig
Az egyletek, egyesületek jogi szabályozása a 19. században, különös tekintettel a Moson vármegyei Széchenyi Kör működésének bemutatására
No full textDie vorliegende Arbeit untersucht die Entwicklung des Vereinswesens im 19. Jahrhundert und seine gesellschaftliche Bedeutung. Die Vereine dieser Epoche waren nicht nur Orte des gemeinschaftlichen Zusammenhalts, sondern haben auch zur Organisation des gesellschaftlichen Lebens, zur kulturellen Entwicklung und zur Formung der lokalen Identität beigetragen. Im Rahmen der Untersuchung werden die rechtlichen Regelungen von Vereinen und Gesellschaften aus der Zeit, sowie die historischen Bedingungen, die ihre Entstehung ermöglicht haben, vorgestellt. Zudem wird analysiert, welche Auswirkungen diese Organisationen auf die lokalen Gemeinschaften hatten. Das Ziel dieser Arbeit ist es nicht, die Vereine zu kritisieren oder zu idealisieren, sondern die Besonderheiten dieser Epoche zu zeigen und zu erforschen, welchen Einfluss diese Gemeinschaften auf ihr Umfeld und auf spätere Generationen hatten. Die durch Vereine geschaffenen kulturellen Werte – wie zum Beispiel Museen, Bibliotheken, Presseorgane und wissenschaftliche Werke –sind bis heute erhalten geblieben und spielen eine wichtige Rolle bei der Bewahrung des örtlichen kulturellen Erbes. Die Beschäftigung mit der Vergangenheit kann dazu beitragen, das Gemeinschaftsleben und die Wertvorstellungen unserer Vorfahren besser zu verstehen und Inspiration aus den Ideen und Initiativen zu schöpfen, die auch in der heutigen Zeit als vorbildlich gelten können.The study examines the development of associational life in the 19th century and its social significance. Associations, clubs and societies of the period were not only scenes for community cooperation, but also contributed to the organization of social life, cultural development at the same time forming local identity.
The research will present the contemporary legal regulation of the associations and societies of the period, as well as the historical circumstances that enabled these organizations and societies to be formed and their effects on the local communities.
The aim of this study is not to criticize or idealize the associations, but to present the specifics of the era and explore the impact these communities had both on their environment and later generations. The cultural values created by these associations – museums, libraries, press organs and scientific works – have survived to this day and play an important role in preserving the local cultural heritage.
Examining the past can help us understand the community life and values of our ancestors better, as well as draw inspiration from the ideas and initiatives that can still serve as examples to follow today.A dolgozat a 19. századi egyesületi élet kialakulását és annak társadalmi jelentőségét vizsgálja. A korszak egyesületei nem csupán a közösségi összefogás színterei voltak, hanem hozzájárultak a társadalmi élet szervezéséhez, a kulturális fejlődéshez és a helyi identitás formálásához is.
A kutatás során bemutatásra kerül az egyletek, egyesületek korabeli jogi szabályozása, illetve azok a történelmi körülmények, amelyek lehetővé tették e szervezetek létrejöttét és azok hatásait a helyi közösségekre.
A dolgozat célja nem az egyesületek kritikája vagy idealizálása, hanem a korszak sajátosságainak bemutatása, valamint annak feltárása, hogy e közösségek milyen hatást gyakoroltak környezetükre és a későbbi generációkra. Az egyesületek által létrehozott kulturális értékek – például múzeumok, könyvtárak, sajtóorgánumok és tudományos munkák – a mai napig fennmaradtak, és fontos szerepet játszanak a helyi kulturális örökség megőrzésében.
A múlt vizsgálata segíthet abban, hogy jobban megértsük elődeink közösségi életét és értékrendjét, és inspirációt merítsünk azokból az eszmékből és kezdeményezésekből, amelyek napjainkban is követendő példát jelenthetnek
Mintakövetés és nemzeti sajátosságok a veszélyeztetett gyermekekre vonatkozó dualizmus kori magyar szabályozásban
Full text linkDiese Studie bietet einen Überblick über die Entstehung und Entwicklung der rechtlichen Regelungen zum Schutz gefährdeter Kinder in Ungarn während der Zeit der Österreichisch-Ungarischen Monarchie im Kontext der europäischen Rechtsentwicklung. Nach dem Ausgleich von 1867 erforderte der wirksame Schutz von Kindern staatliche Maßnahmen. Als souveräne Instanz war der Staat im Rahmen des öffentlichen Rechts berechtigt, in das Eltern-Kind-Verhältnis einzugreifen und Kinder aus Umgebungen zu entfernen, die ihrer moralischen, körperlichen oder geistigen Entwicklung schadeten. Die rechtliche Grundlage solcher Eingriffe bildeten modernisierte verwaltungs- und strafrechtliche Vorschriften. Ähnlich wie in anderen europäischen Ländern – und im weiteren Sinne weltweit – erkannte auch Ungarn nach dem Ausgleich die Bedeutung der Fürsorge für Kinder und die schwerwiegenden Folgen ihrer Vernachlässigung. Der Staat griff das Thema gefährdeter Kinder im Rahmen der administrativen und justiziellen Kinder- und Jugendhilfe auf. Im Zuge der Modernisierung orientierte sich der ungarische Gesetzgeber an ausländischen Vorbildern, die eine entscheidende Rolle bei der Ausgestaltung nationaler Lösungen spielten. Zugleich spielten auch ungarische Rechtstraditionen eine bedeutende Rolle und wurden nicht außer Acht gelassen.This study provides an overview of the emergence and development of legal regulations aimed at protecting endangered children in Hungary during the period of the Austro-Hungarian Monarchy, in the context of European legal development. Following the Austro-Hungarian Compromise, the effective protection of children necessitated state intervention. As a sovereign entity, the state, under public law, became entitled to intervene in the parent-child relationship, removing children from environments detrimental to their moral, physical, and intellectual development. The legal foundation for such interventions was established through modernized administrative and criminal law regulations. Similar to other European countries – and more broadly, other parts of the world – Hungary also recognized the importance of caring for children and the grave consequences of neglecting their upbringing. The state addressed the issue of endangered children within the frameworks of administrative and judicial child protection. In the course of modernization, the Hungarian legislator drew upon foreign models, which played a decisive role in shaping domestic, national solutions. At the same time, Hungarian legal traditions also played an important role and were not overlooked.Jelen tanulmány a veszélyeztett gyermekek védelmét célzó jogi szabályozás kialakulását és fejlődését tekinti át a dualizmus kori Magyarországon az európai jogfejlődés tükrében. A gyermekek hathatós védelme a kiegyezést követően állami lépéseket követelt, s az állam mint szuverén, a közjogi szabályozás értelmében a gyermek–szülő közti viszonyba is jogosulttá vált beavatkozni, kiemelve gyermekeket az elégtelen, erkölcsi, testi és szellemi fejlődésükre káros hatást gyakorló környezetből. A jogi alapot a modernizált közigazgatási jogi és büntetőjogi jogszabályok jelentették. Hasonlóan Európa – tágabb értelemben pedig a világ – más államaihoz, a kiegyezés utáni Magyarországon is egyértelműek voltak a gyermekekről történő gondoskodás, valamint a nevelés elhanyagolásának súlyos következményei. A veszélyeztetett gyermekek ügyét a közigazgatási és az igazságügyi gyermekvédelem keretében karolta fel az állam. A modernizáció folyamatában a jogalkotó külföldi mintákat vett alapul, a magyar megoldások kialakítása során ezeknek döntő jelentőségük volt, mindemellett a magyar jogi hagyományokhoz történő ragaszkodás és az ezekből fakadó megoldások sem bizonyultak elhanyagolhatónak
Világok transzcendentális logikái. Alain Badiou objektív fenomenológiája
Full text linkThe study sums up Alain Badiou’s “objective phenomenological” theory of his second magnum opus, the Logics of Worlds, published in 2006. By explicating the immanent transcendental logics of worlds, the theory reinterprets, among other things, the concepts of event and subject. What makes the theory unique, is the fact that the concept of “transcendental” is not associated with God, nor with the subject, but merely with the world. As shown in the examples, the phenomenological descriptions deal mainly with political situations. Since in many ways, the theory can be compared with Gilles Deleuze’s transcendental empiricism, from time to time, the study reflects on the differences between the two theories, which may help understand the Logics of Worlds.A tanulmány Alain Badiou második főművében, a 2006-os Világok logikáiban ismertetett „objektív fenomenológiai” elméletét foglalja össze. A koncepció a világok immanens transzcendentális logikáinak kifejtésén keresztül értelmezi újra többek között az esemény és a szubjektum fogalmát. A teóriát az teszi egyedivé, hogy a „transzcendentális” fogalma sem Istenhez, sem a szubjektumhoz nem kapcsolódik, egyedül a világhoz. Ahogy a példák mutatják, a fenomenológiai leírások elsősorban politikai szituációkkal foglalkoznak. Mivel az elmélet sok tekintetben összevethető Gilles Deleuze transzcendentális empirizmusával, a tanulmány időről időre reflektál a két koncepció közötti különbségekre, ami segítséget nyújthat a Világok logikáinak megértésben