Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Pedagógusok és diákok iskolapszichológus iránti attitűdje és az iskolapszichológusi hálózat fejlesztésének kérdései
Full text linkBackground and aims: In our study, we exploratorily assessed the challenges experienced by teachers and the perceived difficulties of students. Additionally, we examined the attitude of teachers, students enrolled in teacher training programs, and students towards activities of school psychologists. We compared their attitudes towards school psychology and school psychologists with their experiences with school psychologists. The aim of our research was, on the one hand, to determine whether the difficulties perceived by teachers and students in teacher training programs serve as an explanation for the expectations regarding the tasks of school psychologists. On the other hand, we aimed to determine whether direct experience with the school psychologist improves attitude towards them. Finally, based on our results, we identify the current contradictions between the working conditions of school psychologists and professional expectations, and we formulate proposals regarding the necessary developments for the advancement of the profession.Methods: The research was based on a nationally representative sample of teachers (N = 1381), a convenience sample of teacher candidates (N = 316), and a stratified sample of school students based on age, school type, and settlement (N = 1444).Results: Both teachers and students report a significant proportion of learning and behavior problems among students. For teacher candidates, the primary challenge lies in the difficulty of motivating students. Overall, attitudes toward school psychologists are positive. It is notable that approximately half of all three groups have never had a school psychologist in their school. This translates to 42.7% of teachers and only 23.6% of students having any personal relationship with a school psychologist. Attitudes toward the role of the school psychologist were less favourable among those who had no contact with one. Regarding the scope of tasks, both teachers and teacher candidates emphasize the need for a school psychologist in general, primarily to address students’ problems, but they are also open to direct cooperation with school psychologists on educational matters. However, teachers are less receptive to receiving support from school psychologists in relation to teaching. Students surveyed highlighted the importance of addressing difficulties, and reported having social support in this regard. However, they expressed a preference against school psychologists collaborating with teachers and parents concerning their issues.Discussion: In light of the data, there is a clear need to expand the network of school psychologists, a development that would likely be welcomed by both teachers and students.Háttér és célkitűzések: Vizsgálatunkban feltáró jelleggel felmértük a pedagógusok által tapasztalt iskolai kihívásokat és a diákok által észlelt nehézségeket, másrészről a pedagógusok, pedagógushallgatók és diákok iskolapszichológusi tevékenység iránti attitűdjét. Az iskolapszichológia és az iskolapszichológus iránti viszonyulásukat az iskolapszichológusokkal kapcsolatban szerzett tapasztalataikkal vetettük össze. A kutatásunk célja egyrészt annak feltárása volt, hogy a pedagógusok és pedagógusjelöltek által észlelt nehézségek magyarázatul szolgálnak-e az iskolapszichológus feladataival kapcsolatos elvárásokra, másrészt annak bizonyítása, hogy az iskolapszichológusokkal való közvetlen tapasztalatok javítják az irántuk való attitűdöt. Végezetül a kutatási eredmények, az iskolapszichológia jelenlegi helyzete és a szakmai elvárások között feszülő ellentétek alapján javaslatokat fogalmazunk meg a szakma fejlesztésének szükséges irányaival kapcsolatosan.Módszer: Kutatásunk pedagógusok országos reprezentatív mintájára (1381 fő), pedagógusjelöltek kényelmi mintájára (316 fő) és diákok életkor, iskolatípus és település szerint rétegzett mintájára (1444 fő) épül.Eredmények: Mind a pedagógusok, mind a diákok jelentős arányban számolnak be a diákok körében észlelt tanulási és magatartási problémákról. A pedagógusjelölteknél a problémák súlypontja a diákok motiválásának nehézségére helyeződik. Mindhárom csoport iskolapszichológiai tevékenység iránti attitűdje alapvetően elfogadó. Ugyanakkor mindhárom csoport mintegy felének iskolájában eddig nem volt iskolapszichológus. A pedagógusok 42,7%-ának, a diákság esetén viszont csupán 23,6%-nak volt személyes kapcsolata, akárcsak egy-két alkalommal, iskolapszichológussal. Személyes kapcsolat hiányában az attitűd kevésbé pozitív. A feladatkörrel kapcsolatban mind a pedagógusok, mind a pedagógushallgatók az iskolapszichológus szükségességét általában, illetve a diákok problémáival való foglalkozást emelik ki első sorban. A nevelési kérdésekben nyitottak a közvetlen együttműködésre is, azonban a tanítással kapcsolatos támogatásra a pályán levők kevésbé nyitottak. A diákok a problémákkal való foglalkozást szintén fontosnak tartják, és ebben a környezetük támogatja is őket. Ugyanakkor kevéssé preferálnák, ha a pszichológus a pedagógusoknak vagy a szülőknek nyújtana segítséget a diákok problémáival kapcsolatban.Következtetések: Eredményeink alapján gyakorlati tanulságokat is megfogalmazunk. Az adatok tükrében az iskolapszichológusi hálózat jelentős fejlesztésére lenne szükség, amelyre fogadókészség is van mind a pedagógusok, mind a diákok részéről
A 3D Teljesítménycél Elmélet és az elméletben meghatározott teljesítménycélok mérésére alkalmas kérdőív bemutatása
Full text linkBackground and aims: The paradigms of achievement goals has become one of the dominant theoretical frameworks in the field of achievement motivation research since the 1990s. Several theoretical models have been created over the decades. Our study presents a new model and the examination of the construct validity and reliability of the questionnaire developed to measure it. Compared to the most widespread paradigm, which describes four types of achievement goals and measures them, the model distinguishes six goals and measures the level of these goals perceived by the students with the help of the developed questionnaire.Method: In three consecutive years, in three researches, in the context of mathematics and foreign language learning, a total of 1,460 people, mostly high achiever secondary school students (grades 9-11), filled out the 3D Achievement Goal Questionnaire online.Results: In the course of all three researches, confirmatory factor analysis was performed on the questionnaire data, in addition, the reliability of the scales determined by the model and measured by the questionnaire, and the correlations of the performance goals were examined. Based on the confirmatory factor analyses, the construct validity and reliability of the 3D model is adequate for the examined sample, and the individual goals, in accordance with international results, follow a specific pattern and are positively correlated.Discussion: The 3D Achievement Goal Theory offers a model that can be used to characterize student goals, and the instrument developed based on the model can reliably measure student goals.Háttér és célkitűzések: A teljesítménycélok paradigmája az 1990-es évektől vált az egyik uralkodó elméleti keretté a teljesítménymotivációs kutatások területén. Több elméleti modellt is készítettek az évtizedek alatt. Tanulmányunk egy újabb modellt, és a mérésére kidolgozott kérdőívkonstruktum validitásának és megbízhatóságának vizsgálatát mutatja be. A modell a legelterjedtebb paradigmával szemben, amely négy teljesítménycélt ír le, és ezeket méri, hat teljesítménycélt különböztet meg, és a kidolgozott kérdőív segítségével méri ezen célok tanulók által észlelt mértékét. Módszer: A 3D Teljesítménycél Kérdőívet három egymást követő évben, három kutatásban, matematika- és idegennyelvórák kontextusában összesen 1460 fő, túlnyomórészt gimnáziumi tanuló (9–11. évfolyam) töltötte ki online.Eredmények: Mindhárom kutatás során megerősítő faktorelemzést végeztünk a kérdőív adatain, ezen kívül vizsgáltuk a modell által meghatározott és a kérdőív által mért skálák reliabilitását, a teljesítménycélok egymással való korrelációját. A megerősítő faktorelemzések alapján a 3D modell konstruktumérvényessége és megbízhatósága megfelelő a vizsgált mintán, és az egyes célok, összhangban a nemzetközi eredményekkel, egymással sajátos mintázatot követve pozitívan korrelálnak.Következtetések: A 3D Teljesítménycél Elmélet egy olyan modellt kínál, amelynek segítségével árnyaltabban jellemezhetőek a tanulói célok, a modell alapján kidolgozott mérőeszköz pedig megbízhatóan képes mérni őket
Lexikális kompetencia fejlesztése a kollokációs optimum segítségével a német mint idegen nyelv oktatásában
Full text linkTanulmányunk fókuszában a nyelvoktatás egyik kiemelten fontos területe, a lexikális kompetencia fejlesztése, azon belül is a kollokáció témaköre áll. Az idegennyelv-tanulás során elkerülhetetlen a kollokációkkal, az állandósult szókapcsolatokkal való találkozás, hiszen alkalmazásuk hozzájárul a sikeres kommunikáció megvalósításához. Kutatásunk egy olyan kollokációs optimum létrehozását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a kollokációk szisztematikus oktatásában és a kollokációs kompetencia fejlesztése során alkalmazható módszertani eszköztár bővítésében. A kollokációs optimum összeállítása három, a magyarországi németoktatásban használatos tankönyvcsalád elemzése (B1, B2) alapján történt. A kollokációk oktatásának fontosságát hangsúlyozandó tanulmányunkban a kollokációs optimum összeállításának lépéseit, alkalmazásának lehetőségeit is bemutatjuk
A magyar mint idegen nyelv napja a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Kft. szervezésében.: Budapest, 2025. április 5.
No full textA Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének XXX. kongresszusa (MANYE): Eszék, 2025. április 14–15.
Full text link
Censorship and Freedom of Expression in the Age of Social Media
Full text linkAlthough social media platforms have altered the structure of the public sphere, they have also inherited some of its issues, notably the problem of censorship. The phenomenon has remained, just its methods and practices have changed: censorship used to be strictly connected to states, but in the digital age, it is exercised by multiple actors, such as states, private companies and individuals (users), posing a unique and multilevel threat to freedom of expression. Social media service providers are motivated by their own economic interests and pressured by vague laws that impose liability for third-party user content; the combination of these factors steers service providers to ignore human rights standards, err on the side of caution, and tend to remove, block or restrict any questionable content in order to avoid liability. Therefore, online freedom of expression faces problems, just as it did in offline formats in analogue times, and often even more severe ones. However, technological advances mean that new censorship methods often remain unperceived by users and, therefore, often avoid the harsh criticism surrounding traditional censorship. In 2020, Facebook (Meta) set up the Oversight Board, a uniquely positioned semi-independent expert group as a sort of court-like body to deal with some of the more high-profile, influential and complex social-media-related decisions and offer a remedy against contract-based content moderation (censorship)