EKE Repository of Publications

Csutorás, Csaba

Rácz, László

Záray, Gyula

Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Pericemonologica XXXV (2008) 53–59 
 
Comparison of trace element and aroma compound 
contents of red wines 
Csaba Csutorás 1 – László Rácz1 – Gyula Záray2 
1Chemistry Department of Eszterházy Károly College, Eger, Hungary 
H-3300 Eger, Leányka Str. 6. 
2Eötvös Loránd University, H-1117 Budapest, Hungary. 
Abstract: Vörösborok nyomelem és aroma-anyag tartalmának összeha-
sonlítása. A bor minĘségét különbözĘ tényezĘk határozzák meg. A talaj, a klí-
ma, a technológia és a szĘlĘfajta, mind jelentĘs hatással van a bor összetételére 
és belsĘ értékére. Vizsgálatainkba ugyanarról a területrĘl származó 5 féle vörös-
bort vontunk be: 2007-es évjáratú blauburgert, kékfrankost, cabernet-savignont, 
merlot-t és 2006-os bikavér cuvee-t. A nyomelemek koncentrációját mikrohul-
lámú savas erjesztést követĘ plazma-tömegspektrometriával határoztuk meg, 
továbbá 16 aroma-vegyületet határoztunk meg a szilárd fazes kivonását követĘ 
GC-MS módszerrel. A nyomelem-tartalom gyakorlatilag nem függött a szĘlĘfaj-
tától, az aroma-anyagok azonban – különösen a tetratetrakontán, az oktanoszán 
és az etil-oktanoát esetén – jelentĘs különbségeket mutattak. 
Introduction 
Egri Bikavér (Bull’s Blood of Eger) is a traditional red cuvee wine originated 
from the Northern Hungarian Wine-growing Region of Hungary [1, 2]. It is 
made from various blue grapes (Blauburger, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, 
Cabernet franc, Merlot) under strict regulations of origin-protection. Bull’s 
Blood of Eger is well known and consumed not only in Hungary but in various 
countries of Europe and the world. The quality assurance of wines needs well 
defined investigations e. g. determination of ethyl alcohol or sugar content, con-
centration of different organic acids and color compounds etc. [3]. However 
from toxicological point of view it is recommended to check the concentrations 
of toxic heavy metals originating from soil, fertilizers, pesticides or herbicides 
[4]. The trace element content of wines remains practically constant during sto-
rage, however aroma compounds change continuously. Concentrations of certain 
groups of primary aroma compounds coming from grapes and the fermentation 
54 Csaba Csutorás – László Rácz – Gyula Záray 
 
 
aroma compounds decrease during the maturation of wines. In the case of oxida-
tive treatment mostly aldehydes and acetates are formed, while the application of 
reductive technology results in the formation of higher ester content. In this pa-
per we studied the influence of the variety of grapes on the concentration of 
trace elements and aroma compounds in 6 red wines by applying Inductively 
Coupled Plasma Sector Field Mass Spectrometer (ICP-SF-MS) and Solid Phase 
Micro Extraction / Gas Chromatograph Mass Spectrometer (SPME/GC-MS) 
techniques, respectively. For determination of trace elements an Element2 ICP-
SF-MS (Thermo Finnigan, Germany) was used. The operating conditions of this 
equipment are summarized in Table 1. Microwave-assisted digestion of wine 
samples was performed by using a Multiwave Paar Physica device (Paar, Aus-
tria). For this procedure six HQ50 quartz bombs (Paar, Austria) were used si-
multaneously. 
Table 1. Operating conditions of ICP_SF_MS system 
Power (W) 1200 
Ar gas carrier flow (dm3/min) 16.0 
Ar gas auxiliary flow (dm3/min) 0.8 
Ar nebuliser flow (dm3/min) 1.1 
Measurement mode Medium resolution (R=4000) 
Acquisition mode E-scan 
No. scans 20 (5 runs, 4 passes) 
Search window (%) 80 
Integration window (%) 60 
Calibration External 
Internal standard 50pg/cm3 In 
Points per peak 30 
Isotopes 52Cr, 55Mn, 57Fe, 60Ni, 63Cu, 66Zn, 
75As, 114Cd, 202Hg, 208Pb. 
Nebuliser Meinhard 
Spray chamber Scott 
Sampler cone Ni, ø 1.0mm orifice 
Skimmer cone Ni, ø 0.7mm orifice 
 
Comparison of trace element and aroma compound contents of red wines 55 
 
 
Experimental 
Trace element analysis 
Reagents and standards 
Suprapure 65% HNO3 (Merck, Germany) was used for the microwave-
assisted digestion of wine samples. For tuning and mass calibration of ICP-SF-
MS instrument an acidic (5% HNO3) Merck Multi-element standard solution in 
concentration of 1ng/cm3 for each element was employed. For internal standar-
dization acidic indium (Merck) stock solutions (0.5 mol/dm3 HNO3) were pre-
pared daily from their stock solutions by appropriate dilution with ion-
exchanged water. The final HNO3 concentration of the solutions was 5%. 
Analytical procedure 
For trace element analysis aliquots of 2cm3 wine samples filtered through 
Millex PDVF filters of 0.2ȝm pore size were placed into quartz bombs. Aliquots 
of 2cm3 HNO3 were carefully added. The samples were subjected to microwave-
assisted digestion for 40 min, at 1000W (nominal power value per six bombs) 
achieved with a ramp of 50W/min. Six bombs were used simultaneously for one 
digestion procedure. Between two digestions the bombs were cleaned with 5cm3 
HNO3 (Suprapure) at 1000W, for 20 min. The purity of the resulting solutions 
was checked by ICP-SF-MS method. After digestion indium internal standard 
was added and the solutions were filled up to 40cm3 with deionized water. These 
solutions were analyzed by ICP-SF-MS technique applying external calibration. 
Determination of aroma compounds 
Aroma compounds were adsorbed on a quartz fiber covered with poly-
dimethylsiloxane (100ȝm PDMS, non-polar). The fiber was introduced into 
5cm3 vapor space above 100cm3 wine sample, at room temperature (Fig. 1.). 
56 Csaba Csutorás – László Rácz – Gyula Záray 
 
 
 
Fig. 1. SPME set up for measurement of aroma compounds 
The contact time amounted to 15 min. In order to achieve the balance be-
tween the liquid and vapor phases, wine was stirred in closed vessel for 20 min, 
before the introduction of the fiber. After pre-concentration of aroma compounds 
the loaded fiber was put into a heated injector (220oC) of the GC-MS system 
(Shimadzu QP 2010S) and analyzed after separation on HP-5MS 
(30m×0.25mm×0.25ȝm) column. The analytical signals of aroma compounds 
were related to the signal of ethyl alcohol. 
Results and discussion 
Five different wines of blue grape varieties (Blauburger, Kékfrankos, Caber-
net sauvignon, Cabernet franc, Merlot) of the same year (2007) and of the same 
terroir and also a Bikavér wine of 2006 coming from the same terroir, made 
from the same varieties of red wines using the same technology, were involved 
in our examination.  
Comparison of trace element and aroma compound contents of red wines 57 
 
 
 
The concentration of toxic trace elements (Cd, Hg, As, Pb) is negligible. The 
other elements have similar concentration, which means, that the variety of 
grapes has no significant influence on their uptake processes (Table 2.). 
 
Table 2. Concentrations (ȝg/cm3) of trace elements in investigated red wines. Standard 
deviation data are calculated on the basis of the subsequent integrations within one run 
(n=20). Limits of quantification were calculated as 10 sigma. 
1995/90th jur. 27§. 11th paragraph 
 
Cabernet franc 
07 
Blauburger 07 Merlot 07 
Cabernet 
Sauvignon 07 
Kékfrankos 07 Bikavér 06 
Limit 
values * 
Cr 0.032±0.001 0.023±0.001 0.031±0.001 0.029±0.001 0.043±0.001 0.041±0.001 - 
Mn 1.94±0.09 1.90±0.06 3.15±0.09 1.89±0.08 2.14±0.09 2.36±0.10 - 
Fe 1.67±0.03 3.89±0.12 2.89±0.10 3.10±0.15 3.60±0.22 2.28±0.06 5 
Ni 0.082±0.002 0.095±0.002 0.111±0.004 0.086±0.002 0.091±0.003 0.084±0.002 - 
Cu 0.168±0.009 0.008±0.001 0.106±0.003 0.035±0.002 0.029±0.001 0.069±0.003 10 
Zn 1.07±0.02 0.859±0.016 0.787±0.032 0.877±0.019 1.45±0.03 0.712±0.023 10 
Pb 0.0075±0.0008 0.0037±0.0001 0.0043±0.0001 0.0037±0.0001 0.0070±0.0001 0.0032±0.0001 0.25 
As <0.065 <0.065 <0.065 <0.065 <0.065 <0.065 0.1 
Cd <0.010 <0.010 <0.010 <0.010 <0.010 <0.010 0.02 
Hg <0.002 <0.002 <0.002 <0.002 <0.002 <0.002 0.01 
 
The analytical signals of 16 identified aroma compounds were related to the 
signal of ethyl alcohol (Table 3.). 
 
58 Csaba Csutorás – László Rácz – Gyula Záray 
 
 
Table 3. Analytical signal of aroma compounds related to ethyl alcohol signals meas-
ured in vapor phase by GC-MS method. 
Name 
Bikavér 
2006 
Blauburger 
07 
Kékfrankos
07 
Cabernet 
sauvignon 07
Cabernet 
franc 07 
Merlot 
07 
Ethanol 100 100 100 100 100 100 
Ethyl Acetate 10,95 5,05 18,35 7,25 7,56 6,29 
3-methylbutanol 15,98 22,09 14,9 16,8 16.68 21,86 
Hexanol n.d. n.d. 0,33 0,68 0,37 n.d. 
Isoamyl acetate n.d. n.d. 1,12 0,92 n.d. 3,19 
Ethyl hexanoate 3,29 2,76 1,81 2,52 2,32 3,39 
Phenylethyl alcohol 1,3 3,61 0,66 2,92 1,22 5,98 
Diethyl butanedioate 1,21 0,83 0,17 0,91 1,11 2,13 
Ethyl octanoate 9,17 8,09 3,07 6,67 4,18 18,82 
Ethyl decanoate 3,4 9,1 5,82 2,54 2,05 8,5 
Butylated hydroxytoluene 0,21 n.d. 0,5 0,3 n.d. n.d. 
Eicosane 4,64 14,94 8,1 n.d. n.d. n.d. 
3-methylundecane n.d. n.d. n.d. 0,73 n.d. 1,52 
Octacosane 105,92 22,58 19,21 115,56 n.d. 101,61 
Tetratetracontane 8,61 n.d. 87,47 5,25 n.d. n.d. 
Methyl decanoate n.d. 2,7 n.d. n.d. 1,356 n.d. 
n.d. not detectable 
 
et
h
an
o
l
et
h
y
l 
ac
et
at
e
3
-m
et
h
y
lb
u
ta
n
o
l
h
ex
an
o
l
is
o
am
y
l 
ac
et
at
e
et
h
y
l 
h
ex
an
o
at
e
p
h
en
y
le
th
y
l 
al
co
h
o
l
d
ie
th
y
l 
b
u
ta
n
ed
io
at
e
et
h
y
l 
o
ct
an
o
at
e
et
h
y
l 
d
ec
an
o
at
e
b
u
ty
la
te
d
h
y
d
ro
x
y
to
lu
en
e
ei
co
sa
n
e
3
-m
et
h
y
lu
n
d
ec
an
e
o
ct
ac
o
sa
n
e
te
tr
at
et
ra
co
n
ta
n
e 
m
et
h
y
l 
d
ec
an
o
at
e
0
50
100
150
Blauburger 07
Cab. Franc 07
Bull's Blood 06
Kékfrankos 07
Merlot 07
Cab. Sauv. 07
 
Fig. 2. Analytical signals of aroma compounds related to ethyl alcohol signals measured 
in vapor phase after SPME by GC-MS 
Comparison of trace element and aroma compound contents of red wines 59 
 
 
These data demonstrate that the dominant aroma compounds are octacosane, 
tetratetracontane, isoamyl alcohol, ethyl octanoate and ethyl acetate. In the case 
of Bull’s Blood, Blauburger, Cabernet Sauvignon and Merlot wines octacosane 
had the highest concentration, while in the case of Kékfrankos and Cabernet 
franc tetratetracontane and isoamyl alcohol are the dominant aroma compounds, 
respectively (Fig. 2.). 
References 
 
1. Eperjesi I. – Kállay M. – Magyar I.: Viniculture. MezĘgazda Kiadó, Budapest, 1998. 
2. Szarvas J. – Hajdú Cs. – Kliegl D. – Rácz L.: Hungarian fermentation yields in 
winemaking. „Fermentators” Élet és tudomány (2005/42.), 1318–1320. 
3. Kiss A. – Csutorás Cs. – Bóka B.: Az Egri Bikavér eredetvédelmével kapcsolatos 
pH-potenciometriás vizsgálatok és új paraméterek kifejlesztése. Acta Acad. 
Paed. Agriensis, Sectio Chemiae XXXI. 2004, 37–41. 
4. Kiss, A. – Rapi, S. – Csutoras, Cs.: GC/MS studies on revealing products and reaction 
mechanism of photodegradation of pesticides. Microchem. J. 2007, 85(1), 13. 
 


Comparison of trace element and aroma compound contents of red wines

Bihari, József

Sütő, József

Orosz-magyar hasonlósági és rokonsági szótár

Futó, József

HŐMÉRSÉKLETI SZÉLSŐ ÉRTÉKEK A BÜKK-PLATÓN
Dr. FUTÓ JÓZSEF
A Nagymező dolináinak szélsőséges hőmérséklet i viszonyai már há-
rom évtizede ismeretesek. Bacsó Nándor, Zólyomi Bálint és Wagner
Richard jónéhány cikke számol be a dolinák különleges mikroklímájá-
ról. Az Egri Tanárképző Főiskola 1961 óta több alkalommal végzett
mikroklíma méréseke t a Nagymező dolinában és a környező erdőkben.
Jelen cikk feladata, hogy azonos időben, de különböző helyeken mér t
hőmérséklet i szélső értékekrő l számoljon be. Továbbá, hogy azonos
mérőhelyen , de különböző időben különböző légköri helyzetékben vizs-
gálja a hőmérsékleti szélső értékeket .
A méréseke t a Bükk-fennsíkon levő Nagymező északkeleti részén
végeztük . (1. ábra.) Az állomásaink ott voltak, ahol a Jávorkú t felé ve-
zető harmadrendű műútbó l a Csipkéskútra vezető dülőút kiágazik északi
irányba . A Nagymezőnek ez a 760—770 m tengerszintfeletti magasság-
ban levő részét 5—6°-os befelé forduló lejtők határolják . A környék leg-
magasabb pontja a Nagy-Csipkés (373 m). A legmélyebb pontok a doli-
nák fenekén vannak, de azok sem alacsonyabbak 750 m-nél .
Ezen a helyen négy mikroklíma állomásunk működött , mindegyik
állomáson 5 cm és 1,5 m magasságban felállított Assmann műszerek ,
valamint a minimum hőmérők adatait vet tük figyelembe. A leolvasáso-
kat óránként végeztük.
Az első állomás a dolina peremétől mintegy 80—90 m-re kezdődő
60—70 éves szálas bükkösben volt, az erdő szélétől mintegy 100 m tá-
volságra. Az állomás környékén a mérés idején az erdő lombkorona-
szintje majdnem teljesen zárt volt. A napsugárzás csak foltokban jutha-
tott le a talajra, de az aljzatnak legfeljébb 10%-át érhette direkt nap-
fény . Az állomást úgy helyeztük el, hogy a műszereinket napsugárzás
ne érhesse. Az erdőben alig volt aljnövényzet , az állomás helyén a talajt'
vastag avar borította .
A második állomást a dolina peremétől 150 m-re északra fekvő f ia-
tal, 12—14 éves fenyvesben helyeztük el, ahol a fák átlagmagassága
7—8 m volt. A fenyves annyira sűrű, hogy az erdő aljára direkt sugár-
zás sohasem jutot t be. Az aljnövényze t teljesen hiányzott , a talaj t sok
helyen 10 cm vastag fenyőtű borította .
Harmadik állomásunk a ké t erdőtől közrefogot t nagy dolinában
25 401
1. ábra
A Nagymező és környékének vázlata
1 — erdő, 2 — rét, 3 = dolina, 4 — mikroklima-állomások
2. ábra
A dolina nyugat—keleti irányú keresztmetszete és növényzete
1 — fenyves, 2 = bükkös, 3 = szőrfűgyep, 4 = mikroklíma-állomások
volt. Ez a dolina a Bükk-fennsík egyik legnagyobb ilyen képződménye .
Kelet—nyugat i irányban 152 m (2. ábra), észak—déli i rányban pedig
108 m az átmérője . A mélysége 17,5 m. A lejtőszög nagysága nagyon
változó. Kelet—nyugat i i rányban általában 15—20° a lejtők hajlásszöge.
Ebben az irányban a legnagyobb lejtőszög 33°. Az észak—déli kereszt-
metszet jóval meredekebb. Északon a legnagyobb lejtő hajlásszöge meg-
haladja a 453-ot. A dolinát általában az északi oldalon szőrfűgyep (Nar-
detum), a déli oldalon a Festuca sulcata gyepje borítja . A dolina erdő-
mentes. Az erdő legközelebb hatol hozzá a nyugati oldalon, de ott is
csak a dolina peremét éri el. A vizsgálat időszakában június végén, jú-
lius elején a dolina aljára 5 órától 17 óra 30-ig sütött be a nap. A do-
lina legmélyebb pontja 750 m tengerszintfeletti magasságban van.
A negyedik állomásunk a Bálványon 954 m magasságban műkö-
dött, a csúcs déli oldalán. Az állomást a fák árnyékvédelmébe telepí-
tettük, ahová csak a délután i órákban sütöt t be rövid ideig a nap. A ta-
lajt dús gyepszőnyeg borította .
A méréseke t 1961. július 2-től 8-ig, 1963. június 26-tól június 30-ig,
1963. szeptember 21-től szeptember 26-ig és 1963. november 1-től
november 4-ig folytattuk. A leolvasás munkájában a hallgatók jelentős
segítséget nyújtot tak .
Az alapanyagot szolgáltató mérések időszaka 1963. június 26-tól
július l-ig tartott. Ekkor hazánkban a gyenge frontátvonulásoktó l elte-
kintve anticik] onális helyzet uralkodott, sok napsütéssel , és a sok évi
átlagnál jóval magasabb hőmérsékletekkel . A legnagyobb pozitív irányú
eltérést Budapesten június 28-án észlelték, amikor a 29,8 C°-os napi
középhőmérséklet 9.4 -kai volt magasabb a sok évi átlagnál . Az egész
mérési időszak alatt szubtrópusi (tM) levegő volt uralmon. Ez a légköri
helyzet egyarán t kedvezett a besugárzásnak és a kisugárzásnak. A nagy
szélső hőmérsékleti értékek ezért alakultak ki különösen a dolinákban.
A magas nappali hőmérsékle t miatt 0 ; alatti hőmérsékleteket még a do-
linában sem tudtunk mérni .
A 3. ábra a maximumok és a minimumok menetét mutat ja be a
különböző állomásokon 1,5 m és 5 cm magasságban.
26* 403
3. ábra
A hőmérsékleti maximumok és minimumok menete 1963. június 26-tól
1963. június 30-ig

A 4. ábra a négy mikroklíma állomás 2—2 mérőhelyén a napi hő-
mérsékleti szélsőség éke t szemlélteti.
Az azonos mérőhelyeken , de különböző magasságban (a talaj fel-
színe felet t 5 cm és 1,5 m) három mérőhelyen (a bükkösben, a doliná-
ban és a Bálványon) azt tapasztaltuk, hogy 5 cm-re a talaj felszíne fe-
lett nagyobb a hőmérsékle t napi ingása, mint 1,5 m-en. Kivételt
jelentett a fenyvesbe telepítet t állomás, ahol 5 cm-es magasságban
valószínű azért volt kisebb a hőmérsékleti ingás, mint 1,5 m-en, mert
a 26-án lehullott 8,8 m m csapadék a talajon fekvő vastag fenyőtűrétege t
erősen átitatta vízzel.
A bükkösben 5 napos átlagban a két szint közötti hőmérsékleti
szélső értékek különbsége mindössze 0,83 volt. A napi hőmérsékletingá-
sok a következőképpen alakultak: A legnagyobb volt az ingás 5 cm
magasságban június 29-én, 14,7°. A legkisebb ingást június 26-án észlel-
tük 9,6°-ot. Valamivel közelebb kerültek egymáshoz a napi szélső érté-
kek 1,5 m magasságban . Június 28-án 14°-ot, június 26-án pedig 8,8°-ot
tettek ki. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékeke t mindké t magasság-
ban 27-én mértük , mégpedig 5 cm-en 10,0°-ot, 1,5 m-en pedig l l ,0°-ot .
A maximumok szintén azonos napokon (június 29-én) következtek be.
5 cm-en 26,2, 1,5 m magasságban pedig 27,0 -kai.
A fenyvesben mér t szélső értékek nagyjából megegyeztek a bükkös
adataival. A különbség csak annyi volt, hogy itt a talaj felszíne közelé-
ben volt kisebb az ingás (lásd az I. sz. táblázatot).
A Bálványon elsősorban az erősen érvényesülő turbulencia és a
p agyobb szélerősség következtében még közelebb esnek egymáshoz a
szélsőségek, mint a Nagymező két állomásán. Az ötnapos hőmérséklet i
ingásók átlagai 5 cm-en csak 7,2 -ot, 1,5 m-en pedig 6,4 -ot tettek ki.
A két szint közötti ingás különbsége pontosan megegyezik a bükkösben
mért 0,8°-os értékkel. A napi ingás értékei jóval kisebbek itt, mint a
bükkösben vagy a fenyvesben. A legkisebb ingás 1,5 m-en június 26-án
következett be, 4,9 ', 5 cm-en pedig június 29-én 6,4° értékekkel . A leg-
nagyobb ingást mindké t szintben június 30-án mértük , mégpedig
5 cm-en 9,5n-ot, 1,5 m-en pedig 8,5°-ot. Különösen a minimumok magas
értékei feltűnőek a Bálványon , amelyek minden esetben több fokkal
magasabbak voltak, mint a 230 méterre l alacsonyabban fekvő bükkös-
ben. A minimumok közötti különbségek a ké t állomás két szintje
között a következők voltak, minden esetben a Bálvány állomás javára :
A két állomás napi maximumai mindkét szinten azonos értékeke t
mutattak. A különbségek egyetlen alkalommal sem érték el az l°-ot
sem. Ezek a tizedfokos eltérések sem voltak egyértelműek , mer t 5 cm
magasságban kétszer a Bálványon , háromszor pedig a bükkösben volt
magasabb a maximum. 1,5 m magasságban a Bálványon csak egy nap
volt magasabb a maximum, mint a bükkösben, ekkor is csak 0,1 -kai.
5 cm-en
1,5 m-en
jún . 26. jún. 27. jún. 28. jún . 29. jún . 30.
4,0 6,4 6,7 8,3 3,5 C°
3,7 6,8 6,6 7,4 3,2 C°
406
A legtávolabb esnek egymástó l a napi szélső értékek a dolinában.
A dolina fenekén 5 cm magasságban az ötnapos hőmérséklet i ingás
átlaga 25,7°-, 18,5°-fcal több a Bálvánvon mért értéknél .
A hőmérsékletingás nagysága a dolinában a magassággal rohamo-
san csökken, mert 1,5 m magasságban az ötnapos átlagérték má r csak
21,7°, tehá t 1,5 m magasságkülönbségen belül az ingás értéke 4°-ot csök-
ken. A bükkösben ilyen távolságon belül a hőcsökkenés mindössze 0,8
volt. A dolinában a nagy ingáskülönbség az alacsony minimumok miat t
van, amely általában 4 - k a i kisebb 5 cm-en, mint 1,5 m magasságban .
Ugyancsak a rendkívü l alacsony minimumok az okai a nagyméretű hő-
mérsékletingásnak is.
A legnagyobb különbségek a maximumok, a minimumok és a napi
ingás terén a Bálvány 1,5 m-es és a dolina 5 cm-es adatai között muta t -
koznak. Az alábbi táblázat a Bálvány 1,5 m-es és a dolina 5 cm-en mér t
napi maximumai közötti különbséget mutat ja .
jún . 26. .iún. 27. jún . 28. jún . 29. jún . 30.
5,4 4,2 3,2 3,5 3,0 C°
A két állomás között a minimumok még nagyobb különbségeket
mutatnak, amelyeket az alább i tábláza t szemléltet.
jún . 26. jún . 27. jún . 28. jún 29. jún . 30.
11,5 17,3 17,7 16,8 12,8 C°
A két tábláza t összevetéséből következik , hogy a kis napi hőingású
Bálvánnya l szemben áll a nagy hőingású dolina. Míg a Bálványon 5 cm
magasságban 7,2° 1,5 m magasságban 6,4° volt az ingás átlagértéke ,
addig ezek az értékek a dolinában 5 cm-en 25.7°-ot, 1,5 m magasságban
pedig 21,7°-ot tettek ki.
A négy mikroklímaállomás két szintjében ötnapos átlagban a hő-
mérséklet i ingások a következőképpen állíthatók sorrendbe:
1. Bálvány 1,5 m 6,4 C
2. Bálvány 5 cm 7,2 C
3. Fenyves 5 cm 12,0 C
4. Bükkös 1,5 m 12,1 c
5. Bükkös 5 cm 12,9 c
6. Fenyves 1,5 m 13,2 c
7. Dolina 1,5 m 21,7 c
8. Dolina 5 cm 25,7 c
Ebiben a mérési időszakban a hőmérséklet i szélső értékeke t az I. sz.
táblázat tüntet i fel részletesen .
Ha csak ezzel az egy mérés-sorra l bizonyítanánk a területileg egy-
máshoz nagyon közel eső, de hőmérsékleti ingásban nagy különbsége-
ket mutató állomásainak különleges mikroklímáját , azt hihetnénk ,
hogy az előbb felsorolt adatok a sugárzási helyzet nagyon szerencsés és
kivételes összjátékaként alakultak ki.
407
De más időpontban , más levegőfajták uralma idején is ilyen nagy
szélsőségeket talál tunk a dolinában. 1961. júl. 2-től 8-ig ugyanezeken
a mérőhelyeken , tehá t a bükkösben, a dolinában és a Bálványon végez-
tünk méréseket 5 cm magasságban . A mérések idejének első részében
szárazföldi meleg (c. W.), július 5-én tengeri hideg (m. K.). majd 6-án,
7-én és 8-án sarkvidék i hideg levegő tartózkodot t hazánk felett. Mind-
három levegőfajta jobbára derül t égboltjával kedvezett a ki- és besu-
gárzásnak. Különösen kedvező volt a szélsőséges hőmérsékletek kiala-
kulásához a sarkvidék i hideg betörés utáni két szélcsendes nap. Július
6-án hajnalban a dolinában —3,5 C°-ot, július 5-én —7,8 C°-ot mér -
tünk . Ennek megfelelően növekedtek a szélső értékek is. Július 7-én
29,3° volt a napi hőmérsékletingás . Ha ennek a mérési időszaknak
a hatnapos átlagait hasonlí t juk össze az 1963. június 26-tól július l - ig
végzett mérésekkel , akkor a szélső értékek a következőképpen rang-
sorolhatók :
5. ábra
A maximumok és minimumok menete
1961. július 2-től július 7-ig
1 = maximumok a dolinában,
2 — maximumok az erdőben,
3 — minimumok az erdőben,
4 = minimumok a dolinában
1. Bükkös
2. Bálvány
3. Dolina
—6, ábra.)
12.4 C°
12,9 C°
26,0 C°
Ennek az időszaknak a
részletes adatait a II. sz. táb-
lázat tartalmazza.
1963 ős zén szeptember
20-tól 25-ig végeztünk méré -
seket. Ezek is az előző meg-
figyeléseinke t támasztották
alá. Ezt a mérési időszakot a
következő levegőfajták jelle-
mezték:
Szeptember 20-án szub-
trópusi (t. M.), 20-tól 22-ig
kontinentális (c. M.), 22-től
25-ig földközi-tengeri mérsé-
kelt (m. M.).
Az alább ismertetendő
számszerű adatok azonban a
Nagymező egy másik doliná-
jából származnak. A bükkös-
ben 5 om-en 16,9, a doliná-
ban pedig 23,6° volt az öt-
napos átlagos hőmérsékleti
ingás (7. ábra). A részletes
adatokat a III. táblázat tar tal-
mazza.
A hőmérséklet i szélső
értékek csak derül t időben,
sugárzásos helyzetben van-
408
6. ábra
A hőmérséklet napi ingása a különböző állomásokon
1961. július 2-től 1961. július 7-ig
8. ábra
A hőmérséklet napi ingása a bükkösben
és a dolinában 1963. szeptember 1-től
szeptember 3-ig
7. ábra
A hőmérséklet napi ingása a bükkösben
és a dolinában 1963. szeptember 20-tól
szeptember 25-ig
nak olyan távol egymástól, mint az előző mérésekkor . Ezt a tény t
az 1963. november 1-én, 2-án és 3-án végzett mérések bizonyították .
November 1-én visszatérő hideg levegő (1. K.), november 2-án és 3-án
pedig földközi-tengeri mérsékel t (m. M.) levegőfajták tartózkodtak ha-
zánk felett. Az első ké t napon teljesen borul t volt az ég, és esett az eső.
3-án már kaptunk ném i napsütés t is. A három nap alatt a bükkösben
7,0, a dolinában pedig mindössze 9,8° volt a hőmérsékleti ing ás átlag-
értéke (8. ábra). Még kisebbek az egy napra eső ingások értékei, mert
november 1-én a bükkösben mindössze 3,2, a dolinában pedig 5,4° volt
a hőmérsékletingás . A részletes adatokat a IV. sz. táblázat tartalmazza.
A Bükk-fennsíkon végzett szélső értéki vizsgálatok azt mutat ják ,
hogy a Nagymező egész területe mezoklimatikus jellegű fagyzug, ahol
sugárzásos helyzetben éjjel mindenüt t alacsonyabbak a hőmérsékletek ,
mint a 230 m-rel magasabban fekvő Bálványon . A Nagymezőn belül
410
mikroklimatikus jellegű szélsőséges fagyzugok a dolinák, amelyekben
az év bármely napjában mérhetünk 0 fok alatti hőmérsékleteket . A hő-
mérsékletek szélsőségét még csak fokozza, hogy a dolinában az éjjeli
fagyok után nappal 20 C° fölé emelkedhet a hőmérséklet, a napi hő-
ingadozás pedig kivételesen a 30 C°-ot is elérheti . Ilyen nagy hőingado-
zást hazánkban még nem mértek . A nagy hőingadozás t és a fagy veszélyt
figyelembe kell venni az üdülők telepítésekor és az erdőmentes Nagy-
mező újraerdősítésekor . További feladatunk annak számszerű bizonyí-
tása, hogy az erdősült dolinák hőmérsékletei t összehasonlítsuk az erdő-
mentesekkel.
I. TÁBLÁZAT
A Bükk-fennsíkon 1963. VI. 26—VII. l-ig mért
hőmérsékleti szélső értékek
1. Bükkös 5 cm VI. 26. VT. 27. VI. 28. VI. 29. VI. 30.
Maximum 21,2 23,4 25-8 26,2 25,6 C°
Minimum 11.6 10,0 12,0 11,5 12,5 C°
Ingás 9,6 13,4 13,8 14,7 13,1 C°
2. Bükkös 1,5 m VI. 26. VI. 27. VI. 28. VI. 29. VI. 30
Maximum 21,6 24,? 27,0 27,0 26,4 r°
Minimum 12,8 11,0 13,0 13,4 14,6 C°
Ingás 8,0 13,1 14,0 13,6 11,0 C°
3. Fenyves 5 cm VI. 26. VI. 27. VI. 28. Vl. 2d. VI. 30.
Maximum 20,6 23,0 26,3 27,4 25,4 Cu
Minimum 11,2 9,6 11,9 14,9 14,9 C°
Ingás 9,4 13,4 14,4 12,5 10,5 C°
4. Fenyves 1,5 m VI. 26. VI. 27. VI. 28. VI. 29. VI. 30.
Maximum 23.0 24,2 27,0 27,7 26,8 C°
Minimum 12,1 9,4 12,0 14,9 14,2 C°
Ingás 10,9 14,8 15,0 12,8 12.6 C°
5. Dolina 5 cm VI. 26. VI. 27 VI. 28. VI. 29. VI. 30.
Maximum 26,8 28,4 29,6 30,1 29,2 C°
Minimum 5,0 0,5 1.9 4.0 4,0 C°
ingás 21,8 27,9 27,7 26,1 25,2 C°
6. Dolina 1,5 m VI. 26. VI. 27. VI. 28. VI. 29. VI. 30.
Maximum 26,2 27,0 29,0 30,0 28,4 C°
Minimum 5,0 4,8 5,0 8,6 8,6 C°
Ingás 21,2 22.2 24,0 21.4 19,8 C°
411
7. Bálvány 5 cm VI. 26.
Maximum 21,6
Minimum "15,6
Ingás 6,0
8. Bálvány 1,5 m VI. 26.
Maximum 21,4
Minimum 16,5
Ingás 4,9
VI. 27. VI. 28. VI. 29. VI. 30.
23,5 26,4 25,5 25,5 C
16,4 18,7 19,8 16,0 C
7,1 7,7 5,7 9,5 C
VI. 27. VI. 28. VI. 29. VI. 30.
24,2 26,4 26,6 26,2 C
17,8 19,6 20,8 17,8 C
6,4 6,8 5,6 8,4 C
II. TÁBLÁZAT
A Bükk-fennsíkon 1961. VII. 2—8-ig mért
hőmérsékleti szélső értékek
1. Bükkös 5 cm VII. 2. VII. 3. VII. 4. VII. 5. VII. 6. VII. 7.
Maximum 22,5 25,5 26,1 19,0 15,2 16,0 C°
Minimum 11,1 10,0 10,5 9,4 6,2 2,5 C°
Ingás 11,4 15,5 15,6 9,6 9,0 13,5 C°
2. Dolina 5 cm VII. 2. VII. 3. VII. 4. VII. 5. VII. 6. VII. 7.
Maximum 26,4 28,2 28,4 23,1 20,8 21,5 C°
Minimum 1,0 0,0 - 1 , 0 4,0 —3,5 —7,8 C°
Ingás 25,4 28,2 29,4 19,1 24,3 29,3 C°
3. Bálvány 5 cm VII. 2. VII. 3. VII. 4. VII. 5. VII. 6. VII. 7.
Maximum 23,4 26,0 26,0 18,1 16,0 15,9 C°
Minimum 11,0 10,7 14,2 7,0 3,5 1,5 C°
Ingás 12,4 15,3 11,8 11,1 12,5 11,4 C°
III. TÁBLÁZAT
A Bükk-fennsíkon 1963. IX. 20—25-ig mért
hőmérsékleti szélső értékek
1. Bükkös 5 cm IX. 20. IX. 21. IX. 22. IX. 23. IX. 24. IX. 25.
Maximum 20,8 18,9 18,6 19,9 17,5 14,9
Minimum 4,5 4,5 5,0 2,0 —0,8 —1,4
Ingás 16,3 14,4 13,6 17,9 18,3 15,3
2. Dolina 5 cm IX. 20. IX. 21. IX. 22. IX. 23. IX. 24. IX. 25.
Maximum 26,1 25,8 26,0 22,5 19,2 17,0
Minimum 4,1 0,0 1,5 —1,5 - 3 , 1 —6,2
Ingás 22,0 25,8 24,5 24,0 22,3 23,2
412
IV. TÁBLÁZAT
A Bükk-fennsíkon 1963. XI. 1-től—XI. 4-ig mért
hőmérsékleti szélső értékek
1. Bükkös 5 cm XI. l. XI. 2. XI. 3.
Maximum
Minimum
Ingás
7,7 8,2 12,1
3.5 1.0 —1,0
3,2 7.2 13,1
2. Dolina 5 cm
Maximum
Minimum
Ingás
XI. 1. XI. 2. XI. 3.
8,4 9.0 12,5
3,0 0,4 —3,0
5,4 8.6 15,5
I R O D A L O M
1. Aujeszky László—Béli Béla—Berényi Dénes: Mezőgazdasági meteorológia , Bu-
dapest, 1948.
2. Bacsó Nándor: Bevezetés az agrometeorológiába , Budapest, 1958.
3. Bacsó Nándor: A hőmérséklet szélső értékei Magyarországon .
OMI hivatalos kiadványa , Budapest, 1952.
4. Bacsó Nándor - Magyarország éghajlata , Akadémia i Kiadó, Budapest, 1959.
5. Bacsó Nándor—Zólyom i Bálint : Mikroklíma és növényzet a Bükk-fennsíkon .
Időjárás , 38. évfolvam, 177—196. oldal. Budapest, 1934.
6. Bacsó Nándor: A hőmérséklet i szélsőségek Magyarországon és kiértékelésük
a növénytelepítés céljaira . Magyar Tud. Akadémia Műszaki Osztályának Köz-
leménye i X. kötet, 3—4. sz. 667—675. oldal. Budapest, 1953.
f . Dobosi Zoltán: A függőleges hőáramok szerepe a léghőmérséklet napi mene-
tének kialakulásában . Időjárás , 60. évf. 45—51. oldal. Budapest, 1956.
8. Futó József: Mikroklimatikus mérések a Nagymezőn. Földrajzi Értesítő, 11. év-
folyam. 1962. IV. füzet . 487—498. oldal.
9. Jakucs Pál : Mikroklíma-mérések a tornai karszton, tekintettel a fatömeg-
produkció és a karsztfásításra . Budapest, 1954.
10. Jakucs Pál—Marosi Sándor—Szilárd Jenő : Mikroklímamérések a Jaba-völgy-
ben (Külső-Somogy). Földrajz i Értesítő, 12. évfolyam, 3. füzet . 1963. 357—379.
oldal.
11. Wagner Richárd : Mikroklímamérések és térképezésük . Földrajz i Közlemények .
1956.
12. Wagner Richárd : A mikroklímák földrajz i elrendeződése Hosszúbércen .
OMI hivatalos kiadványa , zu. kötet, Budapest, 1955. 11.
413


Hőmérsékleti szélső értékek a Bükk-platón

Zetényi, Endre

Eger időjárása 1964-ben

Besze, Tibor

A magyarok és a szlávok korai történetének néhány vitás kérdéséről

Demmel, József

Tisza Kálmán és a szlovákok, avagy egy szóváltás anatómiája

Németh, István

A németek elűzése Szlovákiából (1944–1946)

Nagy, Mária

Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 34. köt.). Tanulmányok a neveléstudomány köréből = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Paedagogica

Misóczki, Lajos

Zarándoklat és búcsújárás Magyarországon mint a vallási turizmus előzménye a 18. századig

Kaló, Ferenc

Történeti munkákat rendszeresen olvass!

Eszterházy Károly College

Not a member yet