KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Idegen nő, idegen szöveg: A Bibliotheque Pascal és az európai poszkolonialitás jelensége
No full textA dolgozat szerint a magyar filmtörténetben szokatlan analógia fedezhető fel a sok szempontból markánsan közép-európai alkotásnak tekinthető Bibliotheque Pascal és az elsősorban Európán túli régiókkal asszociált posztkolonialitás szellemisége és tipológiája között. E párhuzam a film határmotívumában, narrációjában és nemiség-ábrázolásában nyilvánul meg, és egyebek között olyan kulturális jelenségek vizsgálatát teszi lehetővé, mint a rabszolga-irodalom (slave narratives), tanúbizonyságok (oral testimony), az ún. kettős gyarmatosítás vagy a Deleuze és Guattari által kisebbségi irodalomként (littérature mineure) jellemzett szövegtípus
Somatosensory Amplification as a possible source of subjective symptoms behind Modern Health Worries
Get PDFThe theoretically hypothesized connection between modern health worries (MHWs) and somatosensory amplification (SSA), as well as the factor structure of the Hungarian version of the MHW scale were investigated in a cross-sectional questionnaire study. A total of 163 university students (mean age = 21.3± 2.70 yrs; 44.2% male) and 145 patients (mean age = 49.4±17.51 yrs; 31.7% male) visiting their general practitioners (GPs) completed questionnaires assessing MHWs, SSA, subjective somatic symptoms (PHQ-15), and trait anxiety (STAI-T). The previously described four-factor structure of the MHW scale was confirmed using confirmatory factor analysis (CFA). In the linear regression analysis, participants’ age and SSA scores were positively related to MHWs even after controlling for gender, anxiety, and subjective somatic symptom scores. The conclusions are that: MHWs are indicators of cognitive, behavioral and social level of sensitization for health-related concerns; SSA can provide the somatic background process for generation and/or misattribution of subjective somatic symptoms; better understanding of the cognitive-emotional background of MHWs could help to determine possible interventions
AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS TARTALMA ÉS GYAKORLATÁNAK EGYES KÉRDÉSEI
No full text„A szédületes iramban vágtató élet egyre több súlyos terhet ró a közigazgatásra. A régebben is sokoldalú közigazgatási feladatkör kibővülése rengeteg új szabály alkotásával járt. Szinte ijesztő mennyiségű jogszabályt kell tehát ismernie annak, akinek a közigazgatás az élethivatása. Az emberi agy felvevőképességének megvannak a határai. Mindenki el tud emlékezetében raktározni több-kevesebb anyagot, de amikor az irányt szabó intézkedéseknek – úgyszólván végtelen – sorozatával állunk szemben, akkor számolnunk kell az emberi adatmegőrző képességek korlátaival. Ez a megfontolás indította arra világszerte a közigazgatás számottevő tényezőit, hogy az adatok összegyűjtésének, megrögzítésének és célszerű elrendezésének kérdéseit igyekezzenek megoldani és ezzel segédkezet nyújtsanak azoknak, akiknek a kérdéses ismeretekre munkájukban nap-nap után szükségük van.” E mondatokkal nyitotta előszavát Blaha Sándor, a Közigazgatási kislexikon szerkesztőbizottságának elnöke 1928 novemberében.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy majd’ nyolcvan évvel ezelőtt, a számítógép feltalálását megelőzően, akkor, amikor a személyszállító gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége belterületen nem volt több mint 25 km/h, miért is merülhetett fel az valakiben, hogy az élet „szédületes iramban vágtat”. Ma, az internet, a mobil kommunikációs eszközök és a digitalizáció világában szinte nevetségesnek tűnhet ez a felvetés. Valószínű ugyanakkor, hogy nyolcvan évvel napjaink után, a jövő kutatói, jogászai, szintén mosolyogva fogják olvasni sorainkat a mai korról. A technikai, technológiai fejlődés gyakorlatilag exponenciálisan tör előre, ezt az iramot pedig egyre nehezebben követi a jogi szabályozás és a közigazgatás. Új problémák jelennek meg, amelyek újszerű megoldást, az eddigiekhez képest más szemléletmódot igényelnek. Sok esetben, a gazdaságban és a társadalomban természettől fogva benne rejlő önszabályozási mechanizmus megoldást nyújthat bizonyos konfliktusokra, mégis egyre több olyan kihívással állunk szemben, amelyekre megnyugtató megoldást csak az állam közbelépésétől, a jogi szabályozástól várhatunk. Gondoljunk csak a szoftveróriások elhíresült gazdasági manővereire, a kiadók és a felhasználók (fogyasztók) állandó csatájára az elektronikusan elérhető zeneművek ellenértékének megfizetése tekintetében, nem is beszélve a személyes adatok védelméről, vagy éppen az információszabadságról. A jogi szabályozás persze igyekszik követni, esetenként pedig előre befolyásolni a változó technikai, technológiai megoldásokat, több-kevesebb sikerrel
