KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
A területi fókuszú kisebbségvédelem szükségessége és főbb ismérvei Európában
Európa hagyományosan a kisebbségvédelem keret- és részszabályai kimunkálásának kontinense. Földrészünkön születtek meg az első vallásbékék, majd évszázadokkal később az első vallási, illetve nyelvi megközelítésű olyan megállapodások, amelyekben a kisebbségi jogok, illetve az állampolgári jogegyenlőség elvei már államok függetlensége vagy területi gyarapodása nemzetközi elismerésének feltételeként fogalmazódtak meg. Az első világháború utáni átfogó kisebbségvédelmi rendszer is elsősorban (Közép-) Európát érintette, illetve ma is itt a legkimunkáltabb a kisebbségvédelem nemzetközi keretrendszere. A kisebbségvédelem európai megközelítése hagyományosan egyénfókuszú: a szabályozás célja a mindenkit megillető társadalmi jogegyenlőség egyéni jogokon keresztül való megteremtése.
Jelen írás a szerző 2018 decemberében megvédett A területi alapú hatalommegosztás mint a multikulturális európai államok demokratikus stabilitásának lehetséges modellje című PhD-értekezésének átdolgozott változata. A szerző amellett érvel, hogy az etnikai szempontból esetleg túlságosan kirekesztő nemzetállami működés, bizonyos társadalmi szemléletbeli változások, illetve a változó demográfiai környezet – ideértve például a migráció révén átalakuló európai etnikai összetételt – együttesen olyan kihívásokat jelentenek, amelyek arra sarkallhatják az európai államokat, hogy az egyéni fókusz helyett a területi alapú megközelítésre fordítsanak nagyobb figyelmet a kisebbségvédelem során.
A mostani munkában ennek alátámasztása érdekében szó esik arról, hogy milyen eredmények állnak már ma is rendelkezésre, illetve hogy a területi fókusznak milyen ismérvei szükségesek annak érdekében, hogy az tartós és valamennyi érintett fél számára megnyugtató megoldás kialakítását valamint a működés fenntarthatóságát eredményezze. Természetesen ennek vonatkozásában kiemelt figyelmet esik majd arra is, hogy a területi fókusz alkalmazása milyen módon teheti elkerülhetővé a függetlenségi törekvések erősödését
A közpénz felhasználás etikai követelményei és teljesítésük a szervezeti integritás megteremtése révén
Hibabecslési eljárások véletlen jelenségek paramétereinek becslésére
Statisztikai számításokban a kiszámított paraméterek standard hibájának becslésére számos eljárás létezik. Cikkünkben ismertetünk a független, azonos eloszlású mintavételekben használható, zárt formulás eljárások közül néhányat. Az általánosabb szimulációs eljárások közül a bootstrap és jackknife eljárásokat, a BRR-Jackknife eljárást, valamint a cikk végén egy, az Országos kompetenciamérésben használt, bootstrap és jackknife eljárások ötvözéseként kifejlesztett eljárásunkat
A társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok változásai 1997-től napjainkig
1989-től hazánkban is változások zajlottak a társadalombiztosítási-szociális
ellátórendszerben. Az ellátórendszer működésének logikája azóta is
folyamatosan alakul a mindenkori társadalmi kihívásoknak megfelelően.
Az új társadalombiztosítási rendszer alapjainak a letétele az 1997-es évben
kezdődött meg. Ennek során ugyanakkor a jogalkotó is figyelemmel volt azokra
az előzményekre is, amelyek már 1989 óta alakították a társadalombiztosítás
szabályozási környezetét. Az 1997-es társadalombiztosítási jogalkotási
hullám keretében került elfogadásra a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény (amely az általános társadalombiztosítási elveket,
szabályokat tartalmazza). Ezzel szoros összefüggésben került megalkotásra a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a kötelező
magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény (amely törvények a különös részi szabályokat határozzák meg a
társadalombiztosítás keretében működő nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás
vonatkozásában). Tanulmányomban az 1997-től napjainkig terjedő időszakra
vonatkozóan tekintem át a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás szabályainak
főbb változásainak az állomásait
A színpercepció és színértelmezés mérése 7-9 éves diákok körében
A színek befogadása és a színnel való alkotás a vizuális nevelési programok egyik fontos komponense világ-szerte. 2018-ban a Nemzetközi Színtani Társaság magyar részvételű Oktatási Szakosztálya kutatási programot kezdeményezett, amelyben a színek oktatásának eredményességét vizsgálják a közoktatásban. Tanulmányunk egy nemzetközi használatra alkalmas, a színpercepció és színértelmezés mérésére fejlesztett online teszt hasz-nálatának lehetőségét mutatja be kisiskolás korban. A rajzpedagógusok munkáját segíteni hivatott mérőeszköz tartalmi kereteinek ismertetése (Tóth, 2017) után bemutatjuk a pilot vizsgálatokat követő (Tóth, Molnár és Kárpáti, 2017) nagymintás adatfelvétel főbb eredményeit. A mintavételben 142 iskola második osztályú tanulója vett részt (N=4183, M_age=8,80). A tesztet az eDia online értékelési platformon keresztül szerkesz-tettük, majd közvetítettük ki. A 48 itemes mérőeszköz belső konzisztenciája magas volt (α=.83). A strukturális egyenleteken alapuló elemzések rámutattak, hogy a vizuális képességek színérzékeléssel és színértelmezéssel kapcsolatos komponensét a következő négy részképesség alkotja: színérzékelés, szín-és formafelismerés, színmemória és színjelentés. Ez az eredmény alapja lehet egy hatékonyabb színoktatási tanterv-rész kidolgo-zásának, a tanítandó tartalom, a fejlesztési területek és az iskolai korosztályokhoz kötött eredménycélok és a pontosabb meghatározásának. A színpercepció és színértelmezés mérésére kidolgozott online teszt már az iskolakezdő szakaszban is alkalmazható, gyors és objektív visszacsatolást biztosít a pedagógusoknak tanulóik teljesítményéről egy, a munka világában és a magánéletben egyaránt alapvető jelentőségű képességterületeken