KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Changes in National Self-Image and the Image of Neighbourhood of Expatriate Hungarians int he Romanian Old-Kingdom
Get PDFA munkaügyi kapcsolatok, a munkát végző személyek kollektív jogainak érvényesülése a digitalizáció korszakában
Get PDFAz elmúlt mintegy öt év egyik legtöbbet taglalt újszerű munkajogi kérdései a gig-, sharing- vagy akár platform economy-nak nevezett gazdasági-társadalmi folyamat megjelenésével vannak összefüggésben. A széleskörű problémafelvetés mellett talán már egyértelművé vált, hogy a munkajogi jogalkotásnak – csak úgy, mint a jogalkalmazásnak, szociális partnereknek és a társadalom egészének – hosszabb távon reagálnia kell(ene) ezekre a változásokra (ha még nem is egyértelmű, hogy milyen formában és irányban). A gig-economy-ban munkát végző személyek munkajogi védelme számos szempont alapján alacsonyabbnak, kevésbé kiterjedtnek tekinthető, mint a tipikus munkaviszonyban foglalkoztatottaké. Ezek közül egyik legkiemelkedőbb a „platform-munkások” kollektív érdekérvényesítésének és szervezkedésének a lehetősége. Jelen kutatás indokoltságát az adja, hogy a digitalizáció korában, különösképpen a platform-, applikáció-alapú munkavégzések esetében a munkát végző személyek (a legtöbb esetben nem nevezhetjük őket munkavállalónak) számos munkajogi garanciától meg vannak fosztva.
A kutatás elsőként a dolgozatban használt alapfogalmakat tisztázza, majd a második fejezetben meghatározza és vizsgálja azokat az okokat, körülményeket, amelyek indokolják, hogy a platform-munkások is rendelkezzenek bizonyos „kollektív munkajogokkal” (különösképpen a szervezkedési szabadság és a kollektív fellépéshez és -alkuhoz való joggal, ezen jogok triásza nehezen választható el egymástól). Ezt követően a harmadik fejezetben a kérdés dogmatikai megalapozottságának vizsgálatára kerül sor: kiterjedhet-e és milyen formában az egyelőre klasszifikál(hatat)atlan munkát végző személyekre a taglalt jogok hatálya. A negyedik fejezetben, a gyakorlatban a munkaügyi kapcsolatok – sokszor a jogtól kvázi független – dinamikájában fellelhető új típusú szervezkedési formák (nem tisztán jogi alapú, például önszerveződésen alapuló szervezetek) előnyeinek és hátrányainak értékelésére, gyakorlati példák bemutatására kerül sor; többek között taglalva a kérdést, miszerint alkalmas-e egyáltalán a tradicionális szakszervezeti forma az újszerű kihívások kezelésére. Amennyiben igen, kérdés, hogy milyen feladatok várnak rájuk a jövőben. Az ötödik fejezet az ún. „szervezetlen szervezkedések” kérdéskörével foglalkozik: vagyis, hogy milyen formában, milyen jogi alapokkal gyakorolják a platform munkások a sztrájkhoz való jogot. A fentiekkel szoros összefüggésben áll a foglalkoztatással kapcsolatos jogok („employment rights”) alapvető emberi jogként való azonosítása és propagálása. Így a hatodik fejezet a kollektív jogok alapvető emberi jogként való értelmezésének lehetőségeivel és potenciáljával foglalkozik. A tanulmány egy összegző fejezettel zárul, ahol konklúzióként egy messzebbre mutató – a munkajog egészére gyakorolt – végkövetkeztetés felrajzolásával történik a téma összefoglalása. A kutatás legfőbb célja a digitalizáció munkaügyi kapcsolatokkal, „kollektív munkajogokkal” kapcsolatos súlyponti problémáinak kritikus elemzése, és annak vizsgálata, hogy milyen irányú fejlődés tapasztalható e tárgykörben nemzetközi vonatkozásban
Early Mandarin profanity and its Middle Mongolian reflection in the vocabulary of the Wu Bei Zhi 武備志
No full text
Collective litigation tools in the Hungarian legal system
Get PDFCollective litigation tools are not result of historical development in Hungary, they were introduced to the legal system due to external influence: first by reason of the European Union’s activity on consumer protection, then – besides the continuing European interest – due to theoretical work of civil proceduralists
