KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
‘What art Thou, Greek?’ Greeks and Greece in Troilus and Cressida
No full textTroilus and Cressida: A Critical Reader offers an accessible and thought-provoking guide to this complex problem play, surveying its key themes and evolving critical preoccupations. Considering its generic ambiguity and experimentalism, it also provides a uniquely detailed and up-to-date history of the play's stage performance from Dryden's rewriting up to Mark Ravenhill and Elizabeth LeCompte's controversial 2012 production for the Royal Shakespeare Company and the Wooster Group. Moving through to four new critical essays, the guide opens up fresh perspectives on the play's iconoclastic nature and its key themes, ranging from issues of gender and sexuality to Elizabethan politics, from the uses of antiquity to questions of cultural translation, with particular attention paid on Troilus' “Greekness”. The volume finishes with a helpful guide to critical and web-based resources. Discussing the ways in which this challenging and acerbic play can be brought to life in the classroom, it suggests performance-based strategies, designed to engage with the dramaturgical and theatrical dimensions of the text; close-reading exercises with an emphasis on rhetoric, metaphor and the practice of “troping”; and a series of tools designed to situate the play in a range of contexts, including its classical and critical frameworks
One Single Question Is not Sufficient to Identify Individuals With Electromagnetic Hypersensitivity
Get PDFBackground: Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) is a self-reported condition where non-specific symptoms are attributed to weak non-ionizing electromagnetic fields. Despite its expanding prevalence, there is no generally accepted diagnostic procedure or definition to identify patients with this condition, thus studies usually apply only one question as inclusion criterion. The aim of our study was to demonstrate the heterogeneity of a self-reported IEI-EMF group and to identify further self-report questions that could be applied as inclusion criteria.
Method: Cross-sectional on-line survey study was carried out with 473 participants (76.3% women; age: 35.03 ± 13.24 yrs). Self-diagnosed IEI-EMF (as assessed with a yes-or-no question), frequency of EMF-related symptom and severity of the condition were assessed, as well as somatic symptom distress (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale, PHQ-15).
Results: 72 (15.2%) individuals labelled themselves as IEI-EMF, however only 61% of them remained in the IEI-EMF group after the use of three inclusion criteria instead of one. 21% of the individuals labelling themselves as IEI-EMF reported neither symptoms nor any negative impact on their daily life.
Conclusion: A minimum of two questions appear to be necessary as inclusion criteria for IEI-EMF in empirical research. Instead of the widely used yes-or-no question on accepting the IEI-EMF label, occurrence of symptoms attributed to EMF on a regular basis and at least a slight negative impact on daily life are required
A kötelmi jog kihívásai az új technológiák nyomán - okosszerződések és a blokklánc-technológia
No full textJelen tanulmány két fő kérdéskört kíván vizsgálni. Egyrészt áttekintést kíván
adni az automata ügyletek és az ügyleti akarat közötti viszonyra vonatkozóan
a hatályos magyar polgári jogban, majd az automatizált ügyletekből, a
második részben áttérünk az automatizált okosszerződések vizsgálatára és
azok alkalmazásra során fellépő egyes kötelmi jogi kihívásokra
Hogyan lehet beszélni arról, amiről hallgatni kell?: Dogma és misztika, ideológia és irodalom: a romantikától Derridáig és Northrop Frye-ig
Get PDF
A nők jogai Törökországban
No full textAz 1970-es évek óta növekvő érdeklődés figyelhető meg Nyugaton az iszlám, a saria és általában a muszlim világ iránt. Az érdeklődés legnagyobb része azonban szelektív; nem csak a témaválasztás, hanem az a mód is, ahogyan ezeket a témákat a nyugati média általában ábrázolja, megkérdőjelezi a jóhiszeműséget: inkább a Nyugaton elterjedt, az iszlámmal és a muszlimokkal kapcsolatos negatív sztereotípiát erősíti, és nem a jelenségek elfogulatlan tárgyilagos leírására és elemzésére törekszik. Ez a felfogás tetten érhető a muszlim nők emberi jogaival kapcsolatos nyugati aggodalmak megfogalmazásában is, amelyek sokszor lényegtelen, valójában kulturálisan meghatározott viselkedési formákat emelnek ki súlyos emberi jogi jogsértésként, míg a valós problémákat jórészt homályban hagyják.
Napjainkban az egyik legvitatottabb kérdés a nők munkavállalásának kérdése. Mind Nyugaton, mind az iszlám világban viták folynak arról, hogy mi a nők számára megfelelő modell; a viták alapvetően azért nem zárhatók le, mert az ezzel kapcsolatos nézetek sokfélék, sok tekintetben függenek nemcsak a világnézettől, de a nők egyéni szerepfelfogásától is. Európai nézőpontból nézve a muszlim nők életét számos szabály irányítja, azonban személyes tapasztalataim szerint ezt a muszlim nők nem feltétlenül fogják fel jogaik korlátozásának. Fiatal török lányokkal beszélgetve a témáról azt tapasztaltam, hogy magukat egyenlőnek érzik a férfiakkal, és úgy látják, ezt a Kormány szavatolja, például a férfiakkal azonos bérezés révén, bár sok nő elégedetlen a férfiakkal szembeni bérezési különbségek miatt. A kulturális sokszínűség ellenére, a nők egyetlen társadalomban sem kívánnak egyszerűen nemük alapján egy alárendelt társadalmi státuszba kerülni. A nők számára közös érdeket jelent, hogy a diszkrimináció alapvető formáit kiküszöböljék az alapvető társadalmi erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében, és elkerüljék a női munkaerő leértékelését, a szegénység feminizációját, a nők elleni erőszak tolerálását
