KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Igemód és mondatmód: A felszólító mód és a kötőmód ("a mellékmondati felszólító mód") összefüggései a magyarban
Vorya Dastyar Dictionary of Education and Assessment in Translation and Interpreting Studies (TIS).: Book Review
Education and Political Responsibility
Kofi Annan (1938-2018 the formal UN secretary general and Nobel peace prize winner) wrote: „Literacy is a bridge from misery to hope. It is tool for daily life in modern society. It is a bulwarkagainst poverty, and a building block of development, an essential complement to investments inroads, dams, clinics and factories. Literacy is a platform for democratization, and a vehicle forthe promotion of cultural and national identity. (...) For everyone, everywhere, literacy is, along with education ingeneral, a basic human right... Literacy is, finally, the road to human progress and the meansthrough which every man, women and child can realize his or her full potential.
Romanian and Saxon Models between the Two World Wars
The establishment of Greater Romania between 1918 and 1920 induced several social, political, administrative, and economic problems in the new state. The differences between the history and traditions of the diverse parts of the country impeded the unifying centralization efforts. The peculiarities of Transylvania and the issue of the autonomous Transylvania appeared in the writings of several intellectuals and politicians between the two world wars. In addition to the Hungarian plans, Romanian and Saxon ideas were also born, emphasizing the importance and possibilities of Transylvanian autonomy. The study tries to present some aspects of the special regionalism of Transylvania between the two world wars and to analyse some Romanian and Saxon models
A nürnbergi per a jog és az erkölcs hálójában
„Egy pillanatra sem szabad elfelejtünk, hogy a tárgyalás jegyzőkönyve alapján, amelyekre támaszkodva ma ezek felett az emberek felett ítélkezünk, holnap bennünket fog megítélni a történelem.” (Lord Geoffrey Lawrence)
Hetvenhárom évvel ezelőtt zárult le a történelem legjelentősebb pere, a nürnbergi per. Mérföldköve a történelemnek s a nemzetközi jognak egyaránt. Először kerültek felelősségre vonásra azok a nem mindennapi gonosztevők, akik oly súlyos bűntetteket követtek el az individuum ellen, amelyet a világ korábban még nem tapasztalt, a rettentő pusztítás nyomot hagyott minden ember életében. Hosszú évtizedek óta indítja meg a történészeket, a jogászokat, s apologétáik igyekeznek a történelem egyfajta torz számot adásává tekinteni, a nemzetközi jogban bekövetkezett visszalépésnek minősíteni. A békés együttélés politikájának megóvása érdekében fontos a nürnbergi ítélet szellemiségét ápolni és alapelveit megőrizni. A vitatható kérdései egyfelől a jogi fundamentumával, másfelől az erkölcsi mivoltával kapcsolatosak. A társadalom gerincét a jog képezi, s, ha a jogban felmerül az igazságtalanság kérdése, a határ a jogbiztonság és az igazságosság között elmosódik, így az megrendíti a társadalom jogba vetett hitét, amely lehetőséget ad a további feszültségek generálására. Németországnak és szövetségeseinek katonai legyőzését követően a bűnösök felelősségre vonása mellett társadalmi és egyéb, politikai érdekek szóltak. A nemzetközi szerződések megsértésével, illetőleg a nemzeti jog áthágásával aligha lehetett volna megteremteni a felelősségre vonás jogi kereteit, így a német jogban újjáélesztették a természetjogot, s ezen alapon ítélték el a háborús főbűnösöket. Jelen konferenciatanulmány arra tesz kísérletet, hogy a nürnbergi pert az imént írtak tükrében, egy eltérő perspektívából mutassa be, fókuszában a jog és az erkölcs dimenziója áll
Transzlingválás – Elmélet és gyakorlat
Ez a kötet kétnyelvű magyarországi romák beszédének leírásához a transzlingválás koncepcióját alkalmazza. A transzlingválás máshogy értelmezi a sokféleséget, mint a kódváltáselméletek. Utóbbiak a két- vagy többnyelvű gyakorlatokat egyes nyelvek és változatok szembeállításával értelmezik. A transzlingválás ellenben azon az elképzelésen alapul, hogy minden megszólalási mód ugyanolyan, függetlenül attól, hogy azt egy-, két- vagy többnyelvűnek nevezzük: a beszélők egy egységes, de sokféle erőforrásból álló repertoárra támaszkodnak. Ez az elméleti kiindulópont gyakorlati következményekkel jár; a kötet ezekkel is foglalkozik
Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban
Készült az Oktatásinformatika a felsőoktatásban című kutatás részeként, a 20629B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem által finanszírozott pályázat keretében. Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban című kézikönyv a felsőoktatásban oktatók tudatos digitális eszközhasználatát kívánja segíteni. A kötet tartalmait a Pedagógusok Digitális Kompetenciájának Európai Referenciakerete (Digital Competence Framework for Educators, DigCompEdu, Redecker, 20171 ) alapján fogalmaztuk meg. Értelmezésünk szerint az oktatásinformatika fogalma a felsőoktatásban tartalmazza az infókommunikációs technológiák tanításban és tanulásban, valamint az oktatáshoz fűződő egyéb tevékenységekben (oktatásmenedzsment, kapcsolódó egyéni és szervezeti kommunikáció, kutatási tevékenység) való felhasználásával kapcsolatos képességeket (vö. Kárpáti & Hunya, 20092 ). A fogalom egy nagyobb egység, a digitális kompetencia részeként értelmezendő, mely „felöleli az információs társadalom technológiáinak […] és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.” (NAT, 2012, p. 19) Az Európai Tanács az egész életen át tartó tanulás egyik kulcskompetenciájaként nevezi meg, ami „a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik.” (Demeter, 2006)3 A kötetet hat fejezete a DigCompEdu-referenciakeretben megfogalmazott hat témakör köré épül, melyek különféleképpen kapcsolódnak egymáshoz