KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Az autonóm nem emberi cselekvés polgári jogi megítélésének egyes kérdései az automatizált döntéshozatal adatvédelmi szabályainak határvonalán
Get PDFA mesterséges intelligencia (MI) alapjogi kérdéseit kutató fórum számtalan olyan kérdést vet fel, amely több mint a kutatók elméleti érdeklődése: hamarosan a jogalkotás, a joggyakorlat fog azokkal foglalkozni. Ilyen a ma még – és reméljük a jövőben is – futurisztikusnak tűnő gondolat, amely szerint mesterséges intelligencia által működtetett robotok állampolgárságot kapjanak, vagy netán polgári jogi jogalanyiságuk elismerésre kerüljön. A kutatók által vizsgált kérdések a választójogtól a közigazgatási jogon át a szerzői jogig terjednek, amelyből e sorokon egy-egy apró részkérdéssel kívánunk foglalkozni
Gondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon
No full textA hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolato
Person-oriented Approach in Examining Chinese-Hungarian Personality and Affective Disorder Profiles
No full textFull text link: https://www.psychiatria-danubina.com/UserDocsImages/pdf/dnb_vol33_noSuppl%204/dnb_vol33_noSuppl%204_546.pdfAbstract
Background: Our Chinese-Hungarian crosscultural research aimed to apply a person-oriented approach on examining patterns of cultural, personality and affective disorder variables.
Subjects and methods: Our sample consisted of 238 Chinese and 167 Hungarian university students under the age of 26 years old. 238 Chinese university students (112 males, 126 females; mean age: 19.55, SD: 1.60) and 167 Hungarian University students (65 males and 100 females; mean age: 20.47, SD: 1.83) participated in our research. All individuals were under 26 years old. No gender (χ2(df=1)=2.32, p=0.127)) and no age differences between countries were observed. We analyzed in person-oriented approach the Zuckerman-Kuhlman-Aluja Personality Questionnaire, the universal values scale of Schwartz and three affective disorder questionnaires (Mood Disorder Questionnaire, Hypomania checklist, PVP Depression Scale).
Results: We applied model-based clustering that resulted in a model with five spherical, varying volume components. This meant that five clusters emerged, five typical patterns of the cultural, personality and affective variables. Significant cultural difference arose (χ2(df=4)=79.489, p<0.000)) in cluster proportions. In three clusters, proportion of Chinese was significantly higher than proportion (Overcontrolled: 82.6%, Reserved: 71.1%, Ordinary: 60.5%) of Hungarian. In the two remaining clusters, majority were Hungarian (Positive Sensation Seeker: 90.0%, Aggressive-Impulsive: 80.4%). Moreover, different psychiatric vulnerability emerge in relation to different profiles. Profiles that are more typical to Hungarians, have high sensation seeking level, and show vulnerability to hypomania, mood disorder and impulsive depression. On the other hand, typical Chinese profiles are linked to vulnerability of non-impulsive depression.
Conclusions: In sum, culture and cultural values play an important role in the vulnerability of different affective disorders. These differences can be linked to different typical personality patterns
Subsidies granted to economic operators and sanctions within the scope of the CAP – Different treatment in terms of the EU regulation and the implementation by Member States?
Get PDFThe aim of the article is to examine the decisions made by the European Court of Justice (CJEU)
regarding the irregularities affecting the subsidies granted to economic operators under the
Common Agricultural Policy (CAP) through the detailed examination of the National Farmers’,
the Hofmeister and the Belgisch Interventie cases. The main finding of the study is that the
economic operators have a fine chance of success in relying on the general principles of EU
law in relation to atypical regulations if they believe that the sanctions applied against them do
not comply with the requirements implied in the general principles
On the periphery: Contemporary exile fiction and Hungary
Get PDFThis article explores the concept of the periphery as a geopolitical and aesthetic category in the works of three exilic writers of Hungarian origin, Agota Kristof, Tibor Fischer, and Zsuzsa Bánk. These three novels, which have not previously been studied in a comparative framework, explore resistance, terror, and trauma in post-war Eastern Europe, mobilizing a set of tropes that portray the limits of everyday life in Hungary during and after the Second World War. Relying on the concept of “peripheral aesthetics”, it argues that a close reading of Kristof’s The Notebook (Le Grand Cahier [1986]), Fischer’s Under the Frog (1992), and Bánk’s The Swimmer (Der Schwimmer [2002]) reveals that the peripheral spaces these novels depict are associated both with the geopolitical location of Hungary and with the traumas of the post-war period. The three novels make use of various strategies of peripheral aesthetics which reect dier-ent stages of coping with the collective traumas of the region
Betegjogok, különösen az egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesülése járványhelyzet idején
No full textTanulmányomban a járványhelyzettel összefüggésben kívánom a betegjogokat vizsgálni. A betegjogok közül azokkal kívánok foglalkozni, amelyeket a járványhelyzet miatt kialakult veszélyhelyzet érinthet. A betegjogok közül kiemelten elemzem az egészségügyi ellátáshoz való jogot, amire a fertőző betegeknek alapvető joguk van, mindenkinek részesülnie kell a szükséges egészségügyi ellátásban. A járványok kezelése fontos kötelezettsége az államnak, a lakosság egészségi állapotának megőrzése alapvető kötelezettsége. Az egészségügyi ellátáshoz való jogon kívül azokat a betegjogokat is elemezni kívánom, amelyek esetében korlátozásokra van lehetőség a járványhelyzetben. Tanulmányomban rendszerezett keretek között bemutatásra kerül, hogy egy járványhelyzetben milyen állami beavatkozásokra van lehetőség a betegjogok korlátozása tekintetében, annak érdekében, hogy a kialakult helyzetet megfelelően kezelni lehessen. A jövőben úgy gondolom a jogalkotónak számolnia kell azzal, hogy rendszeresen olyan új típusú fertőző betegségek bukkanjanak fel, mint a COVID-19, amelynek gyógykezelése azonnal nem fog rendelkezésre állni, ugyanakkor a lakosságot mégis meg kell védenie, és az ehhez szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Az egészségügyi válsághelyzeti és az egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás esetére külön jogszabályi előírások irányadóak, amelyek a betegjogok érvényesülésére is hatással vannak
